Békés Megyei Hírlap, 1997. december (52. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-22 / 298. szám

A SZIGET Álmomban volt egy szigetem. Csak az enyém. Nem volt nagy, inkább tenyérnyi. Ha teleszívtam a tüdőmet levegővel és futásnak eredtem: a következő szippantásra már átértem a túlpartra. Csend ölelt körül. Csak a hullámok muzsikáltak. A homokföveny puhán hívogatott. Pálmafák nyújtottak ár-. nyat. Kezem-Iábam szétcsapva elterültem alattuk, és nagyot nyújtóznom sem kellett, hogy leszakítsam a mézédesre érett, napsárga datolyafürtöket. Tudtam: a szigeten nincs rajtam kívül senki. Ez jó! Ugrálhatok, grimaszolhatok, sza­bad vagyok. Nem szólnak rám, nem nevelnek folyton. Nem vagyok útjában senki emberfiának, akár rossz is lehetek. Oda megyek, azt teszek, amit akarok. A világom leszűkült erre a szigetre. Ezt akartam? Igen, ezt. Itt minden eltörpült; lényegét vesztetté zsugorodott, amit olyan nagyon a szívemre vettem, hogy majdnem belehal­tam... Hányszor akartam érzéketlen fatuskóvá válni, és sem­mit nem látni, hallani, tenni. Csak kilépni mindabból, ami van, ami körülöttem zajlik. Egyszerre vonzott és taszított az élet. Mindent meg akartam tudni-tapasztalni, és mindentől távol akartam maradni. Távol. Egyedül. Egy ilyen szigeten. Forró lett a homok. Elteltem az édes datolyáktól. Forrást is találtam, lehajoltam, száraz ajkakkal habzsoltam a vizet. Fi­nom volt, hűs volt. Szomjoltó. Nyugtató. Jó lenne megoszta­ni valakivel a felfedezést, milyen finom a friss forrásvíz. De kivel? Nyugtalanság fogott el. Mi lesz? Örökre itt maradok, ebben az én paradicsomomban? Körülnéztem - senki! Bo­torkálva elindultam. Ha csak egy kis gyíkot láthatnék. Egy el­suhanó madarat. Egy megrezzenő ágat. Szájam már szóra nyílt volna, de a hangom elakadt. Iste­nem, elfelejtettem beszélni? És ha tudnék, kihez szólnék vagy ki felelne ebben a szépséges, de rémisztő magányban? Valóban ezt akartam? Jaj, nem! Nem, nem! Vissza akarok menni hozzátok, emberek... Valaki teljes erőből megrázta a vállamat. Felriadtam. Az öcskösöm hajolt fölém, borzasán és bosszúsan, alvástól be- csipásodott szemekkel.- Maradj már veszteg! Mi ütött beléd, hogy álmodban üvöl­tözöl?- kérdezte, és már mászott vissza a saját ágyába. Lassan elpárolgott homlokomról az izzadság, és a szívem kalapálása is lecsendesedett. A szoba sötétjében jól kivet­tem a sziluetteket: a könyvespolcot, a tanulósarkomat, öcsi sarokba bicsaklott bicajának kopott vázát meg a falakat be­borító, itt-ott felpöndörült szélű posztereket. Tényleg, mi ütött belém? Ez is itt az én szigetem! És még van annyi hely, ahol ha szólok, felelnek a hangomra. Elaludtam... Álmomban ismét a szigetemen jártam, de a barátaimmal! Dicsérték, hogy nekik is ízlik a forrás vize. Zsongító érzés volt. Kihúztam magam a büszkeségtől.- sms ­SZERVUSZ Fiatalok Magazinja Kiadja az Axel Springer Magyarország Kft. Felelős kiadó: dr. Bayer József ügyvezető igazgató Szerkesztőség: Ferenczy Europress Budapest Sajtó- és Fotóügynökség 1122 Budapest, Városmajor u. 11. Felelős szerkesztő: Somos Ágnes Levelezési cim: SZERVUSZ 1368 Budapest, Pf. 165.-... és most kapcsoljuk a 2-es stúdiót, ahonnan Incze Zsuzsa jelentkezik! Havonta egyszer, vasárnap délután. Felhangzik a jól ismert szignál, és a képernyőn jellegzetes képsorok tűnnek egymásba. A harsogó színű építőkockák a gyerekkort idézik, mögöttük és alattuk fekete, mélybarna táj, elmosódott képek, fenyegetően összeboruló fák, kanyarogva elsuhanó, szinte a menekülők alól kiszaladó útszalag, majd az egyszerű rajzok: kábszeres fecskendő, nyíllal átszúrt szív - a „CSELLENGŐK" Egy óra van az élő adás kezdeté­ig. A stúdióban még nem világí­tanak a fentről belógó, színekkel „megbolondított” reflektorok, amiktől az építőkockás díszlet is olyanná lesz, mint a főcímben. Csak tompa kopácsolás hallat­szik, és egy olló csattog: az as­szisztens gyors mozdulatokkal kivagdossa, majd fűzőgéppel fel­erősíti azoknak az eltűnt - elcsel­lengett - lányoknak és fiúknak a portréit, akiket ebben a műsor­ban keresnek. Mosolygós képek. Egyik arc kedvesebb és nyíltabb a másik­nál. Nem egy ilyen torokszorító tévéműsorba készültek. Valószínűleg családi albumok­ból szedték elő a fotókat remegő kezű, könnyeikkel küszködő, ta­nácstalan szülők. Az asztalon fénymásolt papír­lapok. A röviden vázolt adásme­net és egy megdöbbentő adatsor: ezen a téli napon összesen 636 fi­atalkorút keresnek! 274 fiút, 362 lányt, és mind közül 170 a még 14 éven aluliak száma. Incze Zsuzsát, a szerkesztő-mű­sorvezetőt már más tévéműsorok­ból jól ismertük, amikor belevá­gott a több mint három éve jelent­kező, eltűnt gyerekeket kereső Csellengőkbe, majd két éve a fel­nőttek után kutató Életjel című műsorba.- Hogyan bukkant rá a Csel­lengők ismert klipjére?- Boros Lajos hívta fel figyelme­met a Soul Asylum együttes meg­döbbentő Run away train című számára, amit azóta is haszná­lunk, csakhogy „magyarítva”. Ugyanis minden alkalommal ha­zaiakra cseréljük a keresett gyere­kek képeit. Ettől lesz a műsor ak­tuális, életszerű, egyfajta szolgálat. Fontos az övéinek Tisztán emlékszik a kezdeti adá­sokra. Azt mondja: a többit se fogja elfelejteni, de azokat vég­képp nem! Az első Csellengőkben például Orsolyát, kollégista kislá­nyát kereste a mamája. Incze Zsu­zsa éppen telefonon beszélt a gye­rekéhez esdeklő édesanyával, amikor a segélyvonalon jelentke­zett a lányt, de ijedtében letette a kagylót. Mindenki nagyon el volt keseredve, de másnap hírt kap­tak, hogy Orsi hazament. Csak a tévéadásból tudta meg, hogy mennyire várják, keresik, milyen fontos az övéinek. A narkós Orsinak végül - családja segítsé­gével - volt ereje kigyógyulni a drogból. ALLATSAGOK ÖREG HIBA- Olyan szívesen síelnék - panaszkodik a százlábú. - De mire felcsatolom a lé­ceimet, elmúlik a tél. ANYASZÍV Sasmama etetés közben okítja a fiókáját:- A héját is meg kell enni! Abban van a vitamin! CÉLSZERŰ- Apu, miért van az ele­fántnak ormánya? - Azt hiszem, Robinson azért néha mosakodott is...- Hogy ne kezdődjön olyan hirtelen. TALANY Két meztelen csiga találkozik egy éti csigával. Az egyik irigykedve mondja:- Na, megnézném, miből telik en­nek saját házra! MAJOMKODÁS Az okos és a buta majom banánt eszik. Az okos le sem húzza a hé­ját. *- Te nem hámozod meg a ba­nánt? - kérdi a buta.- Minek? Úgyis tudom, mi van benne. BEZZEG! Fecskecsapat vonul az égen Afri­ka felé, amikor megelőzi őket egy sugárhajtású repülőgép.- Ennek milyen sürgős! - csóválja a fejét az egyik fecske.- Na hallod, hiszen ég a feneke! SÜNISORS Két sündisznó beszélget.- Elválok a feleségemtől.- Miért?- Unom az örökös szurkálódását! MAGYARÁZAT- Mostanában nem látni téged tár­saságban - mondja az egyik se­lyemhernyó a másiknak. - Mi van veled?- Tudod, begubóztam... AMI JÓ, AZ JÓ! A cseresznyebefőttben egyik ku­kac lelkendezik a másiknak:- Tényleg pompás dolog a szau­na, egészen friss lettem tőle! JUJ! Két moszat összetalálkozik a ten­gerparton.- Maga is moszat?- Nem. Nekem moszógépem van...- Én megmondom neked őszintén, öregem, nem kedvelem a nőket vezető beosztásban! DILI-SULI-BULI FÜRFANG- Tanár úr kérem, büntetést érde­mel az ember olyan dologért, amit nem követett el?- Nem - feleli a tanár -, az igaz­ságtalan lenne!- Akkor jó, mert én nem csináltam meg matekból a házi feladatot. TITOK? Suli után Péter felelősség­re vonja a padtársát:- Miért mondtad rám az egész osztály előtt, hogy komplett hülye vagyok?- Jaj, ne haragudj! Sejtel­mem sem volt, hogy titok! ARANYOS- Marcikám, sorolj fel legalább két madarat - szól a kis elsőshöz a tanító bácsi.- Gólyácska és verebecske.- Jól van! De elég, ha csak annyit mondsz, hogy gólya meg veréb. Na, tudsz mondani még egyet?- Tudok hát! Fees. i Y; jffllLE ____ HALLATLAN- Pistike, miért némák a halak? - kérdi a biológia- tanár.- Próbált már a tanár úr fejjel a vízben beszélni? FELELÉS- Mondjál két megyét! - szólítja fel földrajzórán a tanár leukát, de az mélyen hallgat.- Borsod... Heves... - súgják mögötte a többiek.- Borsóleves! - vágja ki Icu maga­biztosan. REMÉNY- Mivel járna, ha kialudna a Nap?- kérdi a tanár.- Elmúlnának a szeplőim - feleli reménykedve Évi. SZÜLŐI ÓHAJ- Drága osztályfőnök úr, az én Zo­lim nagyon félénk. Tudom, nem il­lik ilyet kérni, de legyen türelmes a fiammal.- Melyik tantárgyból? SÖTÉT VEREM Tornaórán, röplabdázás közben, egy lány véletlenül belebotlik és átzuhan egy fiún.- Miért sírsz, Zsuzsi? - kérdezi odaszaladva a tornatanárnő.- Azért, mert beleestem Zsoltiba, és...- Óh, kis csacsi, a te korodban gyakorta előfordul ilyen baleset. De sebaj, a szerelem igazán szép dolog!- Egészen szexis csaj lenne, csak kár hogy pont a matekot tanítja... NA, KI LEHET?- Ki a leglustább az osztályotok­ban, fiam?- Nem tudom, apu.- Gondolkozz már! Ki az, aki csak ül a helyén, a többieket figyeli, és amíg azok dolgoznak, maga nem csinál semmit...- Tudom már, apu. A tanár úr! GEOMETRIA- Na gyerekek - mondja a tanár -, ezen a mai órán bebizonyítom nektek a Thalész-tételt.- Ne strapálja magát tanár úr - hangzik a hátsó pad felől -, mi amúgy is elhisszük. KÉNYES ÜGY Társaságban megkérdezik a ta­nárnőtől: előfordult-e már, hogy ti­zennégy éves diákjai intim témá­jú, azaz kényes kérdéseket tettek fel az osztályfőnöki órán?- Nem is egyszer, gyakran! - fele­li a kérdezett. - És ilyenkor pom­pásan szórakoznak az én tájéko­zatlanságomon!

Next

/
Thumbnails
Contents