Békés Megyei Hírlap, 1997. december (52. évfolyam, 280-304. szám)

1997-12-19 / 296. szám

1997. december 19., péntek VILÁGTÜKÖR Háborús bűnösöket fogtak el a Boszniába vezényelt nem­zetközi erő katonái Vitézben. A két boszniai horvátot - akik kö­zül az egyik tűzpárbajba keve­redett az SFOR-egységgel - azonnal Hágába szállították. Meggyógyult az orosz elnök, elhagyja a barvihai szanatóriu­mot, és hamarosan munkába is állhat. Ezt maga Borisz Jelcin közölte újságírókkal a Moszkva melletti szanatóriumban. A CEFTA, azaz a Közép-euró­pai Szabadkereskedelmi Egyezmény aláírásának 5. év­fordulója alkalmából kétnapos ünnepi konferencia kezdődött csütörtökön a lengyel főváros­ban. A tagországok külgazda­ságért felelős miniszterei a ta­lálkozón áttekintik a CEFTA keretében folyó együttműködés eredményeit, tapasztalatait és véleményt cserélnek az aktuális feladatokról. Általános sztrájk bénította meg csütörtökön Görögország életét a parlament jövő évi költ­ségvetésének vitája alatt. A munkabeszüntetés résztvevői a szocialisták vezette kormány nadrágszíjmeghúzó politikája ellen tiltakoztak. A skót parlament életre hívá­sáról szóló törvényjavaslatot, amely a sikeres szeptemberi népszavazás nyomán született, csütörtökön hivatalosan is elő­terjesztette a brit kormány. A 290 éves angol-skót unió leg­nagyobb horderejű alkotmá­nyos átrendezéséről szeptember 11-én döntött az 5,1 millió la­kosú skót tartomány. Pofozkodás volt az Európai Parlamentben. A Strasbourg- ban plenáris ülést tartó testület két napra kizárta a képviselők sorából a portugál Raul Miguel Fernandest, mert az felpofozta dán kollégáját. A pofon egyéb­ként azért csattant el, mert a dán Freddy Blak a dohányzás elleni harcról folytatott vitában nyíltan megvádolta Fernandest azzal, hogy dohánygyártó cé­gektől kapott csúszópénzt. Keresik a Görögország felett szerda este eltűnt ukrán Jakov­lev 42 típusú repülőgép ron­csait. A repülőgép 70 utassal a fedélzetén Szalonikiba tartott. A környékbeli lakók hatalmas robbanást hallottak, amikor a szerencsétlenség bekövetke­zett. A belga börtönfelügyelet azt gyanítja, hogy Pándy András öngyilkosságra készül. Fla- mand lapértesülések szerint a magyar-belga állítólagos segéd­lelkész börtöncellájában gyógyszereket és pengéket ta­láltak. A börtönőröket az in­tézmény vezetése fokozott éberségre szólította fel emiatt. Nincs izraeli kivonulási terv Washington közvetít a Közel-Keleten Madeleine Albright csütör­tökön Párizsban és London­ban folytatta a közel-keleti béke előmozdítását, s ezen belül Kelet-Jeruzsálem sor­sának rendezését szolgáló tárgyalásait. A washingtoni diplomácia ve­zetője délelőtt Párizsban újabb - egy hónapon belül immár a harmadik - találkozóját tar­totta Benjamin Netanjahu izra­eli kormányfővel. Netanjahu érkezésekor azt hangoztatta, hogy „kitűnő megbeszéléseket vár, s azon számos kérdést megvitatnak majd”. Az Izrael párizsi nagyköve­tének rezidenciáján folytatott eszmecseréről egyelőre sem­milyen konkrét hír nem szi­várgott ki. Ennek oka nyilván az, hogy izraeli részről előre jelezték: szemben a korábbi amerikai kívánsággal, Izrael miniszterelnöke ezúttal sem hozott magával sem részletes adatokat, sem térképeket arról, hogy mely ciszjordániai terüle­tekről hajlandóak kivonni az izraeli csapatokat. A palesztinok a további tár­gyalások egyik előfeltételének tartják a korábbi szerződések­ben szereplő izraeli csapatki­vonások végrehajtását. Az amerikai külügyminisz­ter a párizsi találkozó után közvetlenül repülőre szállt, hogy Londonban Jasszer Ara- fattal, a Palesztin Hatóság el­nökével találkozzék, és közve­títsen a két fél között. Madeleine Albright és Jasszer Arafat. Közelednek az álláspontok? fotó: feb/reuter Nem lesz új európai válaszfal Az Európai Unió bővítéséről szüle­tett luxemburgi döntéssel sikerült elkerülni a csap­dát, amely egy­fajta választóvo­nal kialakulását jelenthette volna - mondta a pozso­nyi Pravdának Kovács László külügyminiszter. A magyar diplomá­cia vezetője hozzá­tette, hogy az Unió bővítésé­nek folyamata minden ország előtt nyitva maradt: némelyek a bővítési tárgyalások, néme­lyek pedig az előkészítés sza­kaszába lép­tek. Kovács szerint Lu­xemburgban nem történt meglepetés: minden úgy alakult, ahogy személy sze­rint ő is gon­dolta. A kül­ügyminiszter nem tartotta helyénvaló­nak, hogy aje­lölt országok bármelyikét Magyarországgal hasonlítsa össze, hiszen — mint mondta - ez nem az ő feladata, hanem az Európai Unióé, amely ezt már megtette. Az összehasonlításban Brüsszel Magyarországot a jobban felkészült országok közé sorolta, mert a magyar parlamenti demokráciát jól működőnek, a jogállamiság érvényesítését és az emberi jogok tiszteletben tartását megfelelőnek találta. Kovács László újfent hang­súlyozta: örül, hogy nem a ko­rábbi változat valósult meg, amely szerint egyedül Szlová­kia maradt volna ki azon or­szágok sorából, amelyekkel megkezdik a felvételi tárgya­lásokat. Ez a helyzet a kétol­dalú viszony tekintetében is kedvező, hiszen így szeren­csére nem jön létre egy új európai választóvonal. Kovács László fotó: feb Több ösztöndíjat szeretnének fotó: feb/reuter Diákok tüntettek Németországban csütörtökön több tízezer diák vonult Bonn utcáira, hogy az egyetemeken uralkodó siralmas állapotok ellen tiltakozzék. A parlament épülete közelében a tüntetők és a rendőrök összetűzésbe keveredtek azt követően, hogy a diákok megpróbáltak beha­tolni abba az övezetbe, ahol ti­los tüntetni. A diákok füst­bombákkal, festékkel töltött léggömbökkel és tojásokkal dobálták meg a rendőröket, akik gumibottal próbálták visszaszorítani őket. A tiltako­zási hullám másfél hónapja indult el, és azóta több város­ban volt diáksztrájk. A fiata­lok transzparenseiken azt kö­vetelték, hogy inkább a milli­árdosokat adóztassák meg, és ebből növeljék az oktatás anyagi támogatását. Hírháttér Az EBESZ évzárója Sikeres évről beszéltek az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) vezetői tegnap megkezdődött, koppenhágai mi­niszteri tanácsülésükön. Az 54 tagállamot tömörítő nemzetközi szervezet újabb, kétnapos mérlegkészítő értekezletén persze nem­csak 1997 eseményeit és tanulságait igyekeznek áttekinteni a meg­jelent külügyminiszterek (hazánkat a dán fővárosban Kovács László képviseli), hanem előre is tekintenek. Az EBESZ bírálói egyfajta jó szándékú, ám valós eszközökkel nemigen rendelkező, így jórészt formális háttérszervezetként keze­lik a szervezetet. Hívei azonban joggal mutatnak rá, hogy a konti­nensünk határain túlnyúló, Oroszországot és a szovjet utódállamo­kat, valamint Eszak-Amerika két államát tömörítő szervezet párat­lan diplomáciai lehetőségekkel rendelkezik. Idén is több helyi krí­zis enyhítése volt az EBESZ válságmenedzselő ténykedésének kö­szönhető. Koppenhágában sokan hivatkoztak a boszniai helyható­sági választásoktól és az albániai válság viszonylag nyugodt meg­oldásától a Dnyeszter menti, vagy a tádzsik rendezési próbálkozá­sokig számos közvetítő, békefenntartó tevékenységre. A mérlegkészítés Koppenhágában több érdekes, előremutató ja­vaslattal egészült ki. Stratégiai jelentősége lehet, ha a szervezet el­készíti az európai biztonsági helyzetet immár a XXL század kihívá­sainak fényében áttekintő dokumentumát. Szondy Gábor Német billentyübotrány Korrupt szívgyógyász a bíróság előtt Vizsgálatot folytatnak 1800 német orvos és 418 klinika el­len azzal a gyanúval, hogy sú­lyosan megkárosították a be­tegsegélyező pénztárakat. Ingolstadtban állították bíróság elé az úgynevezett szívbillen­tyűbotrány egyik vádlottját. Harald Hellwig két év alatt leg­alább húszezer márkával rövi­dítette meg a helyi klinikát. A szívspecialista nem az egyetlen, aki hamis számlák segítségével tetemes erkölcsi és anyagi kárt okozott. A gyógyá­szati eszközök előállítói drágán szállították termékeiket a kór­házaknak, ám a felárból jócs­kán részesültek a megrendelő orvosok. Termékeik „szak­véleményezéséért” ugyancsak nagy pénzeket fizettek nekik. A nyomozók a düsseldorfi és a neussi cégeknél lefoglalt 5000 dossziéban bukkantak az Ingolstadtban most bíróság elé állított szívgyógyász nevére. Ezek a vállalatok tartották kéz­ben a német szívbillentyű- és katéterpiac négyötödét. Tőlük rendeltek a kórházak, a szak­orvosok, és ők nyitották a „bónuszszámlákat” is. Nagy tételű megrendelések esetén árengedmény illette volna meg a kórházakat, a kli­nikákat, de senki sem figyelt erre a lehetőségre. így a pénz az orvosok zsebébe vándorolt. Baromfivírus Hongkongban Az egészségügyi szakemberek világméretű náthavésztől tartanak Márciusban egy hongkongi farmon pusztulni kezdtek a csir­kék. Az állatorvos megállapította, hogy egy fertőző madár- influenza-vírus, a „csirke-Ebola” tizedeli a baromfikat. Májusban egy hároméves kis­fiút kórházba szállítottak, ahol később szövődményes tüdő- gyulladásban meghalt. A bon­colás eredménye sokkolta a szakértőket: a kisfiú halálát madárinfluenza okozta. Az azóta eltelt hónapokban még további öt megbetegedést észleltek, közülük egy szintén halállal végződött. Az orvosok tanácstalanok, ám időközben a kutatók lázas igyekezettel pró­bálják megfejteni a tudomá­nyos talányt, hogy tudniillik miképpen változtatják tulaj­donságaikat a kórokozók. A szakértők úgy vélik, ha­sonló vírusmutáció előzte meg 1918-19-ben a spanyolnátha- járványt, amely világszerte leg­alább húszmillió áldozatot kö­vetelt. Az 1957. évi „ázsiai inf­luenza” (98 ezer halott), vagy 1968-ban a „hongkongi inf­luenzajárvány” (46 500 halott) előzményei kísértetiesen hason­lítanak a mostani baromfivírus okozta jelenségekhez. A tudósok feltevése szerint az influenzavírus először a ba­romfit fertőzi meg, s onnan ter­jed tovább a sertéseken keresz­tül az emberre. Az elmélet sze­rint a sertések olyan „fogadó- sejtekkel” rendelkeznek, ame­lyekhez egyaránt kapcsolódhat madár- és emberi influenza- vírus. Ha mindkettő jelen van, létrejöhet belőlük egy sokkal veszélyesebb kórokozó. Az elméletet alátámasztja az a tény, hogy a legutóbbi két nagy influenzajárvány Kínában kezdődött, ahol az 1,2 milliár­dos népesség igen sok csirkét és disznót tenyészt. Hongkongban „enyhe pánik- hangulat" uralkodik. A húsbol­tokban negyven százalékkal visszaesett a baromfitermékek forgalma, az aggódó szülők még a házikedvencként tartott kanárikat is szabadon engedik. A vírus tovább ronthatja a Kínához visszacsatolt város idegenforgalmi és gazdasági vonzerejét. FEB Búvárokkal kutatják át az elsüllyesztett angol luxusgőzöst Megoldódhat a Lusitania rejtélye Egy német tengeralattjáró 1915. május 7-én két torpedóval elsüllyesztette a britek büszkeségét, a Lusitaniát. A 31 ezer tonnás luxusgőzös katasztrófája során az 1959 utasból 1198 vesztette életét, közöttük 128 amerikai állampolgár. A németek azzal magyarázták a támadást, hogy a hajón nem­csak muníció és 22 ágyú volt, hanem 126 tonna mustárgáz is. Azt állították, hogy tudo­másukra jutott: Amerika ha­marosan hadba lép, ami 1917- ben be is következett. Gregg Bemis amerikai üz­letember nemrég eltökélte: ki­deríti, mi az igazság. Szerinte a katasztrófa jól jött az USA háborús pártjának. Ország­szerte németellenes tüntetések robbantak ki, és még a német­barátnak tartott exelnök, The­odore Roosevelt is hadüzenetet követelt, amit a békepártinak ismert Woodrow Wilson aztán megvalósított. Bemis talált egy ír vállalko­zót, és megbízta az ír partoktól 18 kilométerre, 94 méter mé­lyen fekvő roncs átkutatásá­val. Sikerült összegyűjtenie hárommillió dollárt a munká­latokra, ami ez esetben na­gyobb teljesítmény volt, mint a régóta hullámsírban heverő kincseshajók esetében. Utób­biaknál ugyanis komoly esély van arra, hogy a befektetés anyagilag is megtérül. Bemis- nek viszont egy nagy amerikai televíziós társaság ajánlott 750 ezer dollárt a közvetítés jogá­ért. Az mindenesetre biztos­nak látszik, hogy a búvárok­nak sietniük kell. A roncsot ugyanis a jelek szerint lassan „felfalja a tenger”. A kutatások megkezdésé­hez egyelőre hiányzik az ír Köztársaság alkotmánybíró­ságának engedélye: ez az in­tézmény nem éppen gyors döntéseiről ismert. Még az is tisztázatlan, mi­lyen következtetések adódhat­nak a kutatások eredményé­ből. A luxusgőzösnek valóban tilos volt fegyvereket szállíta­nia. Bármi derül is ki, a csak­nem 1200 áldozat akkor sem tehetett semmiről. Harmat Endre

Next

/
Thumbnails
Contents