Békés Megyei Hírlap, 1997. december (52. évfolyam, 280-304. szám)
1997-12-13-14 / 291. szám
fl/uszárverbunk a Békés Bandától ** ** Pályázaton nyertek, további támogatókat keresnek A tervek szerint többek között Huszárverbunk, Kossuth-nóta, az aradi tizenhárom nótája is a CD műsorán szerepel archív fotó Heinrich Heine versei: Testámentum Életem lassan végéhez ér, Elkészítem testámentumom; Mindenkinek mit adhatnék Hívő, keresztyén módon? Előbb méltó ellenzőim, Ők kell, hogy örököljenek? Rájuk hagyom szenvedéseim, Hibáim övék legyenek! Nekik hagyom kólikáim, Éjjelente sokat gyötörtek; Vizelési panaszaim, S a porosz aranyereket. Görcseimet megkapjátok, Nyálfolyást és végtagrángást; Az összes csontritkulásom: Megannyi szép istenáldást! Végrendelet-utóirat: Emléketek elfeledem. Fejetekben kevés, mi van, Agyhúgykővé az is legyen! A világ folyása Sok jószág, vagyon és pénz Mohóvá tesz, többet akarsz. De kinek pénze kevés, A kevés is elfogy hamar. Ha végképp semmid nincsen, Ó, hát eláshatod magad, Te lump-; mert joga: kinek Pénze s oly sok vagyona van! Fordította: Kőszegi Barta Kálmán Továbbgondolt örökségeink A Művelődési és Közoktatási Minisztérium, a Magyar Millennium Emlékbizottság titkársága pályázatot hirdetett országos jelentőségű magyarországi kulturális programokra, melyek célja a magyar polgári államot és társadalmat megteremtő 1848/49. évi forradalom és szabadságharc 150. évfordulójának méltó megünneplése. Az 1998/99. évre tervezett megemlékezés-sorozat az ezeréves államiságunk értékeit ünneplő Magyar Millennium eseménysorozatába illeszkedik, de annak önálló része. A pályázat elbírálása során azok a programok részesültek támogatásban, amelyek a forradalom és szabadságharc 150. évfordulóját, annak jeles napjaihoz — tematikájához és időpontjaihoz — kapcsolódva, mint a polgári szabadságjogok kivívását, a modern magyar nemzet létrehozására való törekvést, továbbá az európaiság gondolatát hangsúlyozzák. Pályázni lehetett tudományos konferenciák, ülések és történeti kiállítások, felmenő rendszerű országos vetélkedők szervezésével, 1848/49-es nemzeti emlékhelyek ápolására, nyomtatott (könyv, album) és elektronikus (CD- ROM) kiadványok 1998. első félévében való megjelentetésére, valamint eredeti, új művészeti alkotások megjelentetésére, bemutatására. Az október 15-éig benyújtandó pályázatra beküldte elképzelését a Békés Banda is. Az 1970-es évek elején kezdődött országos népzenei mozgalom céljait felvállalva, 1978-ban jött létre a Békés Banda. A jövőre 20 éves együttes céljai között szerepelt és szerepel mindmáig a magyar népzene, elsősorban a hangszeres népzene minden elérhető forrásból és egyéni gyűjtőmunka által való megismerése, színvonalas tovább- éltetése eredeti formájában, illetve feldolgozásokban. Ez a zenei törekvés kapcsolódik a néptáncmozgalomhoz, így a zenekar nagyon sok szerepet vállal több néptáncegyüttes kíséretében is. Természetesen elsődleges fontosságú a zenekar számára az önálló koncertszerű és egyéb ismeretterjesztő jellegű bemutatkozás. Az együttes repertoárjában a magyar nyelvterület különböző tájegységeinek muzsikája szerepel elsősorban, de mivel Békés megyében alkotnak, ezért különös odafigyeléssel kezelik és ápolják az itt élő nemzetiségek népzenei kultúráját is. Ez különösen fontos, mert mint mindenhol, itt is kihalóban van az élő népzene. Az együttest hosszú ideig foglalkoztatta a népzene színpadi alkalmazása, amelynek egyik eredményeképpen létrejött egy egész estét betöltő táncjáték zenei anyaga, amelyet 24 alkalommal „Az égig érő fa” címmel mutattak be a Jókai Színházban. Céljaik megvalósításában nagy szerepet játszik a sokszínű hangszerhasználat, az együttes tagjai több hangszeren, országosan elismert szinten játszanak. 1982-ben elnyerték a Népművészet ifjú mestere címet. A táncház-találkozókon, lemezpályázaton többször eredményesen szerepeltek. Különböző néptáncfesztiválokon az utóbbi években rendszeresen zenekari különdíjat kaptak (például 1996 — zalai kamarafesztivál, 1996 — szekszárdi fesztivál). Jó néhány rádió- és televíziófelvétel is készült róluk. Előző kiadványuk 1997-ben jelent meg Puzzle címmel. Több alkalommal szerepeltek önálló koncerten Magyarországon és külföldön (Ausztria, Franciaország, Németország, Japán, USA). Tagjai hivatásos előadói művészeti engedéllyel rendelkeznek. Amire most pályáznak és vállalkoznak, tehát nagyon is közel áll munkájukhoz. Egy olyan zenei kiadványt terveznek, amely az 1848/49-es szabadságharc eszmeiségéhez kapcsolódóan bemutatja a kor megjelenését századunk népköltészetében, népzenéjében és verbunkos hagyományaiban. A leendő kiadvány címe: Huszárverbunk. Az 1848/49-es szabadságharchoz, mint katonai eseményhez szorosan kapcsolódtak a verbuválások, melyek a katonai állomány gyarapítását szolgálták. Ugyanakkor már a szabadságharcot megelőzően életre keltek a nemzeti törekvések, melyeknek zenei megnyilvánulásai a korabeli verbunkok voltak. Erre utal Csokonai, amikor 1799-ben úgy foglalt állást, hogy „az igazi magyar tánc a lassú verbunkos”. Ugyancsak a verbunk és párosán járt formája volt az, mely meghatározta a magyar tánc ideáját a nemzeti tánc jogaiért folytatott küzdelemben. Emellett népdalainkban máig élénken él a szabadságharc, s jeles alakjainak emlékezete, Kossuth személyével a középpontban. A Békés Banda CD-műsorán szerepel majd Huszárverbunk, Szováti katonakísérő és legényes, Kossuth-nóta, Dudaverbunk Somogybái, Gábor Áron és a sorozónóták Kalotaszegen, Bertáké verbunk, a Kossuth lova megérdemli a zabot. Megszólal néhány, a huszárromantikát idéző szatmári népdal a címben szereplőn kívül a „Huszár gyerek, huszár gyerek...”, valamint legfontosabb új stílusú verbunk, a Magyar verbunk, valamint az aradi tizenhárom nótája egy széki banda előadásában. 1998. január 10-éig a hangfelvételeket szeretnék elkészíteni, január 20-áig a nyomdai munkákat, február 10-éig tervezik a gyártást lebonyolítani. A Békés Banda a Magyar Millennium Emlékbizottság titkársága által az 1848/49. évi forradalom és szabadság- harc 150. évfordulója alkalmából meghirdetett pályázat eredeti, új művészeti alkotások megjelentetés témakörére benyújtott, „Huszárverbunk” című programmal igényelt 500 ezer forint támogatásból az ad hoc kollégium 300 ezer forint támogatást ítélt meg, amely nagy elismerés az együttesnek, de tervük megvalósításához sajnos, nem elég. Ezért a zenészek most további támogatókat keresnek. A támogatók jelentkezését Barbócz Sándor és Hegedűs Sándor várja a (66) 442-122 (megyei művelődési központ), illetve a 06/30/677-304-es telefonszámon. Niedzielsky Katalin A Békés Megyei Népművészeti Egyesület tagjainak gyapjúszőttes alkotásaiból nyitott meg kiállítást a napokban Pál Miklósáé, az egyesület elnöke Gyulán, a Pándy Kálmán Megyei Kórház igazgatási épületének aulájában. Az egyesület hét éve jogi személyként bejegyzett, ám a múlt ezen örökségének gyűjtése, a hímzés, szövés, fafaragás hagyományainak felelevenítése, újragondolása a hetvenes évek második felében megkezdődött. Úgy gondolták, ezek is nemzeti kincseink részei. Újra tanultak és tanítottak az egyesület tagjai. A pártoló tagsággal egyetemben az egyesületben ma 6— 700-ra tehető azok száma, akik a népi kismesterségek örökségét gyűjtik, feldolgozzák, megismertetik. Többen közülük népi iparművészek és a népművészet ifjú mesterei. A gyulai kiállításon felvonultatták népi szőnyegkultúránk legjellemzőbbjeit. A csíkritmusú, fogazással vagy rozmaring mintával készített gyapjúszőnyegek a legősibbek. Szerényebb változata a rongyszőnyeg. A munka- igényes székely festékes a lakások dísze volt, a torontáli pedig, melynek neve származási helyét jelöli, több színt alkalmaz, mint az előzőek. A hagyományos színek és formák újragondolásával az alkotások igazodnak a mai lakáskultúrához. A tárlat január 10-ig látható. Sz. M. Karácsonyi ajándék lehet a Hollótól — kicsiknek, nagyoknak Az emberiség nagy utazása A legtöbb gyermek életében adódik korszak, néhány olyan év, amikor különösen érdeklődik a régészet, illetve a múlt titkai iránt, csodálattal tekint a régészek munkájára. Mert kicsit olyanok a régészek, mint a nyomozók, akik a leletek elemzésével keresik a válaszokat, a titkok megfejtéséhez vezető utat, hogy fényt derítsenek valamiféle bonyolult történetre, őseink mindennapi életére, az emberiség négymillió éves történelmére. A kaposvári Holló és Társa Könyvkiadó Fiatalok Oxford Könyvtára sorozatának Régészet című kötete kérdéssel kezdődik: mi a régészet? Hogyan dolgoznak e különös tudomány művelői; honnan tudják, hol érdemes keresni, feltárni a föld mélyét? Mit jelent helyszín és ásatás; a leletek rögzítése és megfejtése? A régészekkel együtt az olvasó is utazik az időben, a megállóhelyek a Föld legértékesebb lelőhelyei — szárazföldön és tenger alatt. Ez az időutazás egészen a máig tart, hiszen a legújabb fellelőhely — bármily meglepő — az amerikai Hulladékprojekt, ahol a régészek a szemét elemzésén át jutnak el a modem élet feltérképezéséigNorah Moloney, a könyv szerzője először általános iskolában tanított, majd elvégezte a Harvard Egyetem régészet szakát, őskőkori régészetből doktorált. Később egyetemen is oktatott, sok tanulmányt írt, a könyveiben megjelenő helyszínek közül többet maga is felkeresett. Mint a sorozat minden szerzője, Moloney is lelkes és avatott szakember, akinek rengeteg mondanivalója van a témáról; és rendelkezik a kivételes tehetséggel: tudja, hogyan kell a fiatalokat megszólítani, érthető és élvezetes nyelven megmagyarázni a tudomány rejtélyeit olyan érdeklődőknek, akiknek valóban fontos a megértés. Az izgalmas szövegeket gyönyörű, színes felvételek tarkítják. A kötetet három fejezetre osztotta a szerző. Az első címe: A tanújelek megfejtése, és ebben a tudomány meghatározásával, a leletek és a korok elemzésével foglalkozik. A második fejezet címe: Utazás az időben. Az ember legrégibb őseitől a jégkorszakon, az ősi Jerikón, a világhírű kőóriásokon és az Indus-völgyi civilizáción át utazunk az ókori Egyiptomba, az olimpiák helyszínére, a Ve- zúvhoz és a vikingek otthonába. A mai Mexikóváros őse, Tenochtitlán, az azték főváros tárul elénk, víz alatti ásatások részesei lehetünk, a tegnap vasűf- ján utazunk, örökségünk megmentésének jelentősége körvonalazódik, s megtudjuk, miért kell a ma élő népeket is tanulmányozni a múlt megértéséhez. Végül Amire a múltunk tanít címmel régi festményekkel, sziklarajzokkal ismerkedünk, az írás kialakulásával, a fazekasság térhódításával, illetve temetkezési szokásokkal. Az emberiség négymillió éves történetébe kapunk betekintést, s azzal együtt abba a küzdelembe, amellyel a Földet meghódította, majd túllépett rajta, s ma már a világűrt kutatja. Érdemes és izgalmas utazás, amely során megismerjük, milyenek voltak a régi emberek, hogyan éltek. Ebből a könyvből kiderül, hogyan válaszol a régészet a nagy kérdésekre, s feltárul a négymillió éves történelem, az emberiség nagy utazása. A Régészet nemcsak fiataloknak értékes olvasmány, hanem mindenkinek, akit foglalkoztatnak ezek az izgalmas kérdések. A Holló könyve igazán szép karácsonyi ajándék lehet. N. K. A szerző tudja, hogyan kell megszólítani és lebilincselni a hallgatót
