Békés Megyei Hírlap, 1997. november (52. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-08-09 / 261. szám

1997. november 8-9., szom bat-vasár nap HAZAI TÜKÖR Ä1 „A siker huszonöt centin múlik” Az Esély a munkanélküliség el­len című fórummal tegnap dél­előtt a szeghalmi városházán megkedődött a II. Sárréti Vál­lalkozói Napok rendezvényso­rozata. A fórumot Tóth Ferencné dr., a megyei munka­ügyi központ szeghalmi kiren­deltségének vezetője nyitotta meg. Gila Károly, a Békés Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapít­vány Szeghalmi Alirodájának vezetője megemlítette: a Sárré­ten sok olyan fiatal él, aki az élettől akkor kapja az első po­font, amikor nem tud elhelyez­kedni. — A világtörténelemben vál­lalkozások sorozatával talál­kozhatunk. Ki hadjáratra, ki az ország rendbetételére vállalko­zott. Persze most másmilyen vállalkozásokra van szükség. Ma a vállalkozás sikere 25 cen­tin múlik. Mégpedig azon a 25 centin, ami az ember két füle között van, — fogalmazott az irodavezető. Kretz Adám oktatási mene­dzser a képzési lehetőségekről adott tájékoztatást. Szpisjak Erika, Bús Vilmos és Makra Márta (mindhárman fiatal vál­lalkozók) saját vállalozását mu­tatta be. Délután idegenforgalmi fó­rumot tartottak. Ma tovább folytatódnak a rendezvények, amely keretében délután la­punk kiadójának ügyvezető igazgatója, dr. Tóth Miklós is előadást tart A reklám fontossá­ga a vállalkozók számára cím­mel. (Magyari) Az MDF a korrupcióról, az MDNP a tüntetésről Ellenzéki frakcióvélemények Pénteken két parlamenti el­lenzéki frakció is ülésezett. Az MDF képviselői a közbeszer­zések körül kialakult áldatlan állapotokról tárgyaltak, az MDNP-sek pedig megerősí­tették: ragaszkodnak a Me- tész-tüntetés feloszlatását vizsgáló bizottság megalakí­tásához. Demeter Ervin, az MDF frak­cióvezetője a fővárosi önkor­mányzatnál történtek kapcsán emlékeztetett arra, hogy az MDF az önkormányzati tör­vény módosításához benyújtott javaslataival kísérletet tett a megfelelő belső ellenőrzési rendszer megteremtésére, azonban a kormánykoalíció ak­kor ezt leszavazta. A Közbe­szerzési Tanács szintén megál­lapította: túlságosan sok a pá­Mit tehet a magyar felsőokta­tás a roma fiatalokért? Erről rendeztek konferenciát pén­teken, A magyar tudomány napja keretében. Csizmadia László, a kereske­delmi főiskola főigazgatója ar­ról beszélt, hogy míg 1971-ben a hazai népesség 3 százalékát tették ki a roma származásúak, addig 1994-re ez az arány 4,4 százalékra nőtt, elérte a 457 ez­ret. Bencze Lóránt, a Zsámbéki Katolikus Tanítóképző Főis­kola főigazgatója beszámolt ar­ról, hogy a zsámbéki főiskolán 1993-ban létrehozták a világ első romanológiai tanszékét. Radó Péter szociológus sze­rint az egyik fő kérdés az: mi­lyen esélyei vannak egy cigány fiatalnak arra, hogy értelmisé­givé váljon? A szociológus ada­lyázatot kikerülő, tárgyalásos eljárás. Demeter szerint még a gyanúját is el kell oszlatni an­nak, hogy közpénzek magán­zsebekbe vagy pártkasszákba vándorolnak. A jogállamiság helyreállítása óta november 3-án először ke­rült sor olyan tüntetésre, amit a rendőrség indokoltnak tartott feloszlatni. A Metész által szervezett demonstráció kap­csán hatpárti parlamenti bizott­ság felállítását kezdeményezi az MDNP — közölte Kónya Imre. Az exbelügyminiszter hangsúlyozta: a vizsgálat célja az események pontos rekon­struálásán túl az, hogy a jövő­ben hasonló eset ne fordulhas­son elő. Hozzátette: egy fiatal demokrácia nehezen viseli el, hogy politikai demonstrálókkal szemben fellépjen a rendőrség. tai szerint a 140 ezres létszámú hazai felsőoktatásban a roma hallgatók aránya mindössze 0,22 százalék, 300 fő. Hegyesiné Orsós Éva címze­tes államtitkár, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal el­nöke hozzászólásában hangoz­tatta: az idén júliusban elfoga­dott kormányhatározat több mint hatvan területre kiterjedve kívánja kezelni a cigányság problémáit. Hanti Mária, az MKM közigazgatási államtit­kára hangsúlyozta: nem tud el­képzelni olyan rendelkezést, amely lehetővé tenné felvételi kvóta meghatározását. Jánosi György, az Ország- gyűlés oktatási bizottságának elnöke szerint a cigánytársada­lom tagjainak nagy többsége helyzete romlásaként élte meg a rendszerváltozást. Csokifesztivál. Nemcsak a csokoládégyártás háromezer éves múltjából, hanem a finomságokból is .ízelítőt kaptak teg­nap a Stollwerck magyarországi leányvállalatának ötéves szüle­tésnapján Budapesten rendezett csokoládékonferencia résztvevői fotó: feb/diósi imre Helyreállították a külső várfalat Gyulára látogat a műemlékvédelmi hivatal vezérkara Ez év június végéig befeje­ződött a Gyulán a várbelső régészeti kutatása, a műem­lékvédelem augusztus végé­ig átadta a várat a szín­háznak. A művészeti évad után elvégezték a kiegészítő és a váron kí­vüli kutatásokat. Ezzel együtt megkezdőtek a külső várfal helyreállítá­si munkálatai, ennek mű­szaki átadás-átvétele teg­nap zajlott — tájékoztat­ta lapunkat Gyulán Csapkay Miklós, az Or­szágos Műemlékvédelmi Hivatal kabinetfőnöke, a várrekonstrukció létesít­ményfelelőse. Időközben — egyeztetve a különböző szaktervezőkkel — megter­veztették a vár külső közmű- ellátottságát, összhangban a régészeti kutatásokkal, arra törekedve, hogy nyomvona­laik lehetőség szerint azono­sak legyenek. Elkészítették a víz-, a villamosenergia-ellá- tás terveit és a majdani vár­beli múzeum fűtésére a kül­ső gáz-nyomvonalat. Még az idén szeretnék a terveket ki- viteleztetni, hogy a vár ellá­tott legyen mindazon köz­művekkel, amelyek jövőre a helyreállításhoz, a funkciók­hoz szükségesek. A külső várfalon részben a kuta- tatások utáni helyreállítást fejezték be a tegnapi műsza­ki átadás-átvétellel. Más­részt az eltelt idő során meg­rongálódott falakat vissza­bontották, pótolták, újrafa­lazták, a tervezővel, a ré­gésszel egyeztetetten helyreállították, hogy be­mutatható legyen a külső vár nyomvonala, illetve bizonyos magassága. November 12-én Gyu­lára látogat az Országos Műemlékvédelmi Hivatal vezérkara, itt lesz a várre­konstrukció vezető terve­zője, Kóris János és a ku­tatást vezető Feld István régész is. Az egyezteté­sek, bejárások után a Szi­geterőd Közalapítvány ülé­sén szó lesz nemcsak a vár­ról, hanem a csónakázó tó, a park rehabilitációjáról, a kastély hasznosításáról is. A nap fő kérdése azonban, hogy milyen lesz a gyulai várbelső, benne a múzeum és a színház. Sz. M. Erkelre emlékeztek Gyulán 1947-ben a város minden harangja megkondult „S lelked trónjára magadhoz emelted / Hamupipőkét — a magyar zenét” — olvasha­tók Gyulán, Erkel Ferenc Apor téri szülőházán elhe­lyezett táblán Nuszbek Sán­dor ódájának sorai. A táblá­val 1910-ben jelölte meg a házat Békésvármegye Köz- művelődési Egyesülete, melynek elnöke volt Nuszbek Sándor, aki 16 versszakos ódáját az Erkel Színkör 1901-es megnyitá­sára írta. Erkel Ferenc 1810. no­vember 7-én született Gyu­lán. Himnuszunk szerzőjére, a magyar nemzeti opera megteremtőjére, a magyar zenei intézmények, szerve­zetek — filharmóniai társa­ság, dalármozgalom, Zene- akadémia, Magyar Királyi Operaház — létrehozójára, tevékeny segítőjére tegnap emlékeztek szülővárosában. Délután 2 órakor megkon­dult a szomszédos józsefvá­rosi templom harangja, s a belvárosi római katolikusé is. Mondják, 1947-ben a vá­ros minden harangja meg­szólalt ezen a napon. Erkel Ferenc életművére D. Nagy András, az Erkel Ferenc Társaság titkára emlékezett. Erkel megteremtette a ma­gyar zenei életet, s európai rangra emelte azt. Az utó­kornak szóló üzenete a haza, a szülőföld szeretete, hűsé­ges szolgálata. Erkel első­szülött fiának a Gyula nevet adta, szülővárosa díszpol­gárrá választotta, s itt állí­tották fel 1896-ban első köz­téri szobrát is, Kallós Ede alkotását, amely közadako­zásból létesült. — Erkel él, míg a Földön magyar lesz és zene táplálja az emberi lel­keket — mondta D. Nagy András. Szülőházán az Er­kel társaság, az Erkel Ferenc Zeneiskola és az Erkel gim­názium diákjai helyezték el koszorúikat. Ma az Erkel Ferenc Tár­saság Budapesten, a Kerepe­si temetőben emlékezik a zeneszerző születésének év­fordulójára. Megkoszorúz­zák az Erkel-sírokat, s Mosonyi Mihályét, Czigler Győzőét, id. Ábrányi Korné­lét, Komócsy Józsefét, Thomán Istvánét, Bodoky Lajosét, Volkman Róbertét, Egressy Béniét és a száz éve elhunyt gyulai íróét, Pálffy Albertét. Sz. M. Az eddigi interjúink már befutott sztárcsapatokról szóltak. Mai zenekerunk pedig felfutó­ban lévő' sztárcsapat, hisz akik a világhírű Brooklyn Bounce előzenekaraként lépnek fel, ele­ve nem lehetnek amatőrök. Ok a Logo Dance, akik Gyulán élnek. Zenei stílusuk a diszkóvi­lág igen széles skáláján mozog, hiszen a slágeres hangzástól a funkyn át egészen a dallamos dream house-ig terjed. 1996 nyarán alakultak. A zenekar tagjai: Daka Attila (billentyű), ifj. Maris Tibor (billentyű), Szabó Tamás (ének), Bereczky Zoltán (ének), Szabó Eszter (ének- vokál). — Sziasztok! Van-e valami az itt felsorol­takon kívül, amit még el szeretnétek monda­ni magatokról? — Igen! Először is nagy szeretettel kö­szöntjük a Hírlap ol­vasóit, és hogy a kér­désetekre visszatér­jünk, szeretnénk el­árulni, hogy megjelent egy promóciós CD-nk, amelyet már országos rádiók is játszanak. — Hol készítettétek a felvételeket? — Gyulán, a „MATTI” stúdióban, de ah­hoz, hogy a zenénk nagyobb nyilvánosságot kapjon, olyan kiadót keresünk, amelyik az egész országot elláthatná „LOGO DANCE” CD-vel, viszont mint tudjuk, ez szponzorok nélkül aligha sikerülhet. A 06 (66) 362-563-as telefonon várjuk azok hívását, akik segítené­nek nekünk. — A lemezetek hallgatása közben a zene­számok hangulata között óriási a különbség. Mi ennek az oka? — Legalább 2-3 ember munkája érik össze 1-1 szám megírásakor és a különböző dalla­mok, különböző emberek belső hangulatai. Va­lamelyikünké mindegyik számban dominál, a „happy” hangulattól egészen a lírikus hangvé­telig. — Köszönjük a beszélgetést és további sok sikert kívánunk a zenekarnak! ifá. éjábet /kiklés ás D. Kis barnás JÁTÉK! ♦ JÁTÉK! ♦ JÁTÉK! E heti kérdésünk: Mit jelent a „LOGO DANCE” zenekar nevében a „DANCE” szó? A helyes választ levelezőlapon várjuk 1997. november 13-áig a következő címre: Milla Trió, 5601 Bé­késcsaba, Pf.: 313. A helyes megfejtést beküldők között 2 db „Logo Dance”-kazettát és hírlapos pó­lót sorsolunk ki, melyet a nyerteseknek elküldünk. A múlt heti rejtvény helyes megfejtése: Homok a szélben. Nyertesek: Aknai Mihály, Mezőberény, Fórisné Dajcs Anikó, Dombegyház. Misszionárius-vendégek A közép-afrikai ország, Burundi helyi viszonyairól, az ott szolgá­latot teljesítő misszionáriusok kalandos küldetéséről hallgattak előadást Orosházán az evangéli­kus egyház gyülekezeti házában az érdeklődők. Szerda este Joachim Kleemann és felesége osztotta meg élményeit a hallga­tósággal. Ok a németországi Liebenzelli Misszió munkatársa­iként 10 évig dolgoztak Japán­ban, majd e messzi, feketék által lakott országba lányuk kedvéért utaztak, aki szintén ott vállalt munkát. Mint azt az előadó, Joachim Kleemann misszionári­us elmondta, a misszió feladata, hogy a Földön minden népnek hirdesse Isten üdvözítő kegyel­mét. A misszionáriusok a legve­szélyesebb körülmények ellenére — polgárháborúk, éhség, járvá­nyok, állandó életveszély — végzik felelősségteljes munkáju­kat. Csete I. Magán nyugdíjpénztár. Az Egészségügyben Dolgozók Magánpénztára létrejöttével be­fejeződött az Egészségügyben Dolgozók Demokratikus Szak- szervezete által 1995-ben meg­kezdett pénztáralapítási folya­mat. Erről Gulyás Edit, az EDDSZ elnöke számolt be az alakuló közgyűlést követően. Hamis hús Szekszárdról. A másfél hónapja sztrájkoló szek­szárdi húsipari dolgozók tegnap tájékoztatták Kis Zoltán föld­művelésügyi államtitkárt: cé­gük német tulajdonosa emberi fogyasztásra alkalmatlan húsok feldolgozására kényszerítette dolgozóit, illetve birkahúst dol­goztak föl borjúhús gyanánt. A bejelentés alapján az FM vizs­gálatot indít. Kétezer holland katona. Magyar-holland hadgyakorla­tot tartanak november végén a Magyar Honvédség Várpalota melletti lőterén. A gyakorlatra autóbuszokon és két repülőgé­pen kétezer holland katona ér­kezik a dunántúli bázisra — je­lentették be pénteken. Cserepes Tibor, a HM logisztikai igazga­tója közölte, hogy a lőterek bérbeadásából származó bevé­telből hatszázaléknyi jut az érintett településeknek, öt szá­zalékot pedig környezet­védelmi célokra fordítanak. Palackposta. A Duna Mozga­lom képviselői levélben fejez­ték ki sajnálkozásukat Baráth Etelének, az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottsága elnökének, amiért a bizottság nem tudott időt szakítani a kör­nyezetvédők érveinek meghall­gatására. A levélírók elkeserí- tőnek tartják, hogy a ma­gyar-szlovák tárgyalásokon a magyar fél a dunakiliti duz­zasztó üzembe helyezéséről, valamint egy „alsó duzzasztás­ról” kíván tárgyalni, holott ezek a lépések magyar érdekekkel nem támaszthatók alá, és a há­gai ítéletben sem szerepelnek. Felnőtt a gyermekváros. Fennállása 40. évfordulójának ünneplésére készül a fóti Káro­lyi István Gyermekközpont. Az intézmény 1957. november 15-én kezdte meg működését, s azóta összesen 5600 nehéz sorsú gyerek nevelkedett a falai között. Jelenleg 340 fiatalt ké­szítenek fel az életre, ám a ko­rábbi gyakorlattal ellentétben most már lakásotthonos rend­szerben, vagyis egy fedél alatt 8-10 gyerek nevelkedik. Rablott pénzből jutalom. Rendőrök kapták jutalmul azt a pénzt, ami a nemrég elfogott postarabló kompánia zsákmá­nyából megmaradt: Doros Béla, a Magyar Posta Rt. vezérigaz­gatója a sikeres nyomozásban részt vett rendőrök között 600 ezer forintot osztott szét. Ritka, mint a roma diák

Next

/
Thumbnails
Contents