Békés Megyei Hírlap, 1997. november (52. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-07 / 260. szám

Szavazz igémnél a INATO-ra! Sarkad város és kistérsége polgármesterei a november 16-ára kiírt, a NATO-csatlakozás kérdésében ügydöntő népszavazás kapcsán felhívással fordulnak Békés megye polgármestereihez, közéleti személyiségeihez és minden választópolgárhoz. (IL oldal) .A HIBÁKBÓL IS TAXI IM AKARLAK!” Két neves román személyiség is vendége volt a héten városunknak. Bara Gyula államtitkár és Szarka Árpád vezérigazgató látogatásának célja a tapasztalatcsere volt. (II. oldal) Sarkad—Mezőkovácsháza: hajtott mindkét csapat, a hazaiak átlövésekkel próbálkoztak, a vendégek pedig a pontrúgások utáni helyzetekből voltak veszélyesek. (III. oldal) VII. ÉVFOLYAM 45. SZÁM 1997. NOVEMBER 7., PÉNTEK Sarkad térségi lobbi az autópályáért . Zökkenőt egyetlen óvodás sem érezhetett az őszi tanévkezdéskor Harcban a felvásárlási árak JAVÍTÁSÁÉRT A Sarkad térségi polgármeste­rek kedden Méhkeréken tartot­ták soros találkozójukat. A je­lenlévő településvezetők — mi­után megismerték a Dél-Alföldi Térségfejlesztési Társulások Egyesületének alapszabályát — úgy döntöttek, január elsejével belépnek a három megyét ösz- szefogó egyesületbe. Többen is úgy vélték, hosszabb távon gyümölcsöző lehet a velük való együttműködés, illetve ha nem teszik meg ezt a lépést, eleshet­nek bizonyos fejlődési lehetősé­gektől. Ezután a polgármesterek fe­lülvizsgálták a térség 1992-ben készült középtávú területfej­lesztési koncepcióját, amiről megállapították, hogy sok te­kintetben elavult, így megsza­vazták annak aktualizálását. Vitát nyitottak arról is, hogy az immár bejegyzett szerveze­tük, az Észak-Kelet Békés Me­gyei Kistérségfejlesztő Társulás társulásként vagy egyesületként működjön-e tovább. E kérdés­ben úgy határoztak, hogy az el­nökség gyűjtse össze egyik és másik forma előnyeit és hátrá­nyait, majd ez alapján a decem­beri közgyűlésükre tegyen konkrét javaslatot. A társulás megtárgyalta a jö­vő évi költségvetés koncepció­ját is. Ezzel kapcsolatban eldön­tötték, 1998-ban a települések továbbra is a lakosság arányá­ban fizetnek majd tagdíjat. (Ezt ezúttal lakosonként 25 forintban állapították meg.) Az idei költ­ségvetés 10 millió 796 ezer fo­rintos bevételéből 10 millió 386 ezret költöttek el — derült ki ké­sőbb —, így mindössze 410 ezer (Folytatás a II. oldalon) 150 EZER FORINT ELŐLEGET VETT FEL A PÓRUL JÁRT HÁZVEVŐ ESETE V. Á. úgy gondolta, most már sarkadinak vallhatja magát. Vagy mégsem? Nemrégen köl­tözött be Sarkadra, ám öröme hamar ürömre változott. Kide­rült ugyanis, hogy az ingatlan, amelyet megvásárolt, nem an­nak a személynek a tulajdoná­ban volt, akinek a vételár egy részét már ki is fizette. R. L., a látszólagos tulajdo­nos még a nyár folyamán 150 ezer forint előleget vett fel V. Á.-tól, aki abban a hiszemben volt, hogy a tulajdonossal tár­gyal. Miért is gyanakodott vol­na, hiszen R. L. benne lakott a szóban forgó ingatlanban. A megállapodás szerint V. Á.-nak a közelmúltban kellett volna ki­fizetnie a további 750 ezer fo­rintot. A földhivatalban azon­ban kiderült, a ház R. I. sarkadi lakos tulajdonában áll. A Sarkadi Rendőrkapitányság nyomozói hamar kibogozták a szálakat. R. L. korábbi célja az volt, hogy R. I.-től megvásárol­ja a házat. A házon azonban még OTP-tartozás volt, s a megállapodás szerint ameddig R. L. azt nem rendezi, az ingat­lan nem kerülhet a tulajdonába. Mivel azonban égető szüksége volt a pénzre, R. L. eltekintett ettől az apróságtól. V. Á. pedig csak azt sajnálja, hogy minden­féle hivatalos utat megkerülve, csupán az emberi bizalomra épít­ve próbálkozott a házvásárlással. R. L. ellen jelenleg csalás vétsé­ge miatt folyik eljárás. —ria Mélyponton a költségvetés Sajnos az idei óvodai költségvetésből nem telik arra, hogy modernebbre cseréljék az udvari játékokat fotó: fazekas László Annak ellenére, hogy Sarkadon egyetlen óvodában sem éreztek zökkenőt a szeptemberi ovikez­déskor a kis nebulók, Ungor Margit, az óvodák vezetője tud­ja, hosszú évek óta anyagilag ez tűnik a legnehezebb esztendő­nek a sarkadi óvodák életében. A gondok 1994-ben kezdődtek, amikor is két egymás után kö­vetkező évben ugyanolyan költ­ségvetésből kellett gazdálkod­niuk, holott ismeretes, milyen rohamléptekkel nőtt az infláció az utóbbi esztendőkben. A problémák gyökere abban kere­sendő — mondta Ungor Margit —, hogy az állami normatíva nem fedezi le a kiadásokat, így tervezni csak a legszükségeseb­bekre lehet. Évek óta alig vásá­roltak benti vagy udvari játéko­kat, pedig kínálat volna. Ahogy minden, úgy az óvodai játékok is egyre modernebbek, nagy di­vat (és egészséges is!) a környe­zetbarát (udvari játék, ám ez egyelőre szép álom marad a sarkadi ovisok számára. Nehe­zíti az óvodák dolgát az is, hogy nőtt a három- és többgyermekes családok száma, ezért sok a tá­mogatott gyermek, és sajnos az állam erre sem ad kiemelt nor­matívát. A jelenlegi sarkadi ovisok mintegy egynegyede származik nagycsaládból. Ungor Margit szerint az óvodák rendkívül sokat köszönhetnek a szülők áldozatos tevékenységé­nek, a segítőkész vállalkozók­nak és jó néhány képviselőnek. Enélkül talán nem is várhatták volna tiszta, némely helyeken felújított óvodákban a kicsinye­ket az idén szeptemberben. Az önkormányzattól kapott 650 ezer forintból megtörténhetett az 1-es, a 2-es és a 3-as óvodák csoportszobáinak parkettázása, (Folytatás a II. oldalon) SZECÉNYTŐL LOrrAK A sarkadi N. S.-né a közel­múltban aratni készült a Ceres Alapítváhytól kapott félhektámyi földjén, amely a cukorgyár mögött találha­tó. A kukoricatörésre annak rendje és módja szerint fel is készült, ám legnagyobb meglepetésére azt tapasztal­ta, hogy a „szüretelésben” már valaki megelőzte. Be­vallása szerint körülbelül két héttel azelőtt járt utoljára a kukoricaföldön, követke­zésképp ez idő alatt dézs­málta meg valaki a kukori­cást. A számítások szerint olyan 25 zsáknyi kukorica hiányzott a földterületről, ami 20—25 ezer forintos kárt jelent a sértettnek. A történet hallatán többen is sóhajtottak: „Nagy bajban * lehet ez az ország, ha már a szegény embert is meglop­ják...” (m) NATO-okoskodás. .. Biztosan minden választópolgár megkapta már a november 16-ára szólító kopogtatócéduláját. S elképzelhető az is, hogy sokak ugyanolyan ta­nácstalanok a szavazást illetően, mármint, hogy miként szavazzanak, mint jómagam. Egy azon­ban nem kétséges: el kell menni,,ikszelni". Az viszont nem lehet kárára a magyar szavazó­nak, ha tájékozódik november 16-a előtt arról, hogy pontosan mire is szavazhat: mi várható az esetben, ha nem-mel, s mi, ha igen-nel voksol. Hogy az úgynevezett átlag- vagy kisemberek tájé­kozatlanok ez ügyben, az még valamiféleképp érthető is, ám amikor egy közvéleményformáló is az... Igencsak meglepődtem, amikor vasárnap este bekapcsolódtam az egyik újdonsült kereskedelmi tévécsatorna politikai műsorába, melyben Horn Gyula miniszterelnökkel beszélgetett a műsorvezető, akinek tájékozatlansága, felkészület­lensége NATO-ügyben — egyenesen megdöbbentő volt. Horn Gyula több esetben is kénytelen volt ki­javítani a beszélgetést vezető—súlyos—tárgyi té­vedéseit. Milyen lehet akkor az egyszerű, a kisem­ber felkészültsége NATO-ügyben, döntésképesek vagyunk-e egyáltalán ? Pedig nemrégiben jegyezte meg egyik ismerősöm viccesen: ,Nem múlik el úgy egy óra, hogy ne halljak valamelyik rádióban a NATO-csatlakozásról valamit.” Nem tudom pon­tosan, hogy kinek a feladata lenne tájékoztatni az embereket a csatlakozásról, Úgy tűnik azonban, hogy nem végzik igazán jól dolgukat az ezzel meg­bízottak. Keveset tudunk a NATO-ról. Az egyik ille­tékes azt nyilatkozza: NATO-tagságunk még min­dig kevesebbe kerül, mint egy korszerű, önálló ma­gyar hadsereg működtetése; a szövetségbe belépve javul hadseregünk technikai felszereltsége és kato­náink felkészültsége. Vannak persze ellenzői is a csatlakozásnak, ők ugyanolyan meggyőződéssel mondják el véleményüket az ügyben. De hova tegye „ikszét" a kisember? Ha jól belegondolunk egy, még igencsak insta­bil részében lakunk Európának, tehát nem jöhet rosszul egy esetleges „olyan” helyzetben az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe való tarto­zásunk. Ezzel azonban bizonyos részben függet­lenségünket adjuk fel, mondják mások, annak el­lenére is, hogy tudjuk, manapság egyetlen ország sem lehet független, tartozni kell valahova. De az­tán az is lehet..., meg az sem biztos..., és mi van akkor, ha..., és persze mennyire jó lenne... — ka­varognak a gondolatok a fejekben. Csak egy biz­tos: november 16-án népszavazás lesz, s ott kell lenni. Mocsár József Negyvenöt véradó A Magyar Vöröskereszt területi szervezete október végén városi véradónapot tartott a Bartók Béla művelődési központban, ahol negyvenötén adtak vért, segítve ezzel — műtétek során — ember­társaikon. A negyvenöt véradó között négy első véradó volt. — Hagyományosan évente három alkalommal szervezünk véradónapot Sarkadon, februárban, júliusban és októberben. Az idei őszi véradás valamivel gyengébben sikerült, hiszen egy-egy véradásra hatvanan, hetvenen is eljönnek - mondta lapunk kérdésé­re Horváth Lászlóné, a területi szervezet vezetője, aki ezúton is megköszönte az Ady—Bay iskola vöröskeresztes aktivistáinak se­gítségét az október 21-ei véradónapon. Jó— Másodszor is kerékpár! D. I.-né családjával Sarkad bel­városában él egy lakótömbben. A családra az utóbbi időben va­lahogy pikkel Fortuna. A férj által vezetett büfébe betörtek, aztán ellopták a rádiótelefonju­kat, nemrégen egy kerékpárju­kat, és a napokban ismét medézsmálták tulajdonukat. A korábban ellopott kerékpárt a közelmúltban egy újjal pótol­ták, egy 30 ezer forintos Mountain Bike-vel. Hogy kár volt, arra rögtön rájöttek, ami­kor a napokban keresni kezdték vadiúj vételüket a tömbház al­ján található kerékpártárolóban. Az eddig ismeretlen tettes rop­pant nagy érzékkel éppen az övékét szúrta ki, miután az aj­tón lévő lakatot lefeszítette... (m)

Next

/
Thumbnails
Contents