Békés Megyei Hírlap, 1997. november (52. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-07 / 260. szám
Szavazz igémnél a INATO-ra! Sarkad város és kistérsége polgármesterei a november 16-ára kiírt, a NATO-csatlakozás kérdésében ügydöntő népszavazás kapcsán felhívással fordulnak Békés megye polgármestereihez, közéleti személyiségeihez és minden választópolgárhoz. (IL oldal) .A HIBÁKBÓL IS TAXI IM AKARLAK!” Két neves román személyiség is vendége volt a héten városunknak. Bara Gyula államtitkár és Szarka Árpád vezérigazgató látogatásának célja a tapasztalatcsere volt. (II. oldal) Sarkad—Mezőkovácsháza: hajtott mindkét csapat, a hazaiak átlövésekkel próbálkoztak, a vendégek pedig a pontrúgások utáni helyzetekből voltak veszélyesek. (III. oldal) VII. ÉVFOLYAM 45. SZÁM 1997. NOVEMBER 7., PÉNTEK Sarkad térségi lobbi az autópályáért . Zökkenőt egyetlen óvodás sem érezhetett az őszi tanévkezdéskor Harcban a felvásárlási árak JAVÍTÁSÁÉRT A Sarkad térségi polgármesterek kedden Méhkeréken tartották soros találkozójukat. A jelenlévő településvezetők — miután megismerték a Dél-Alföldi Térségfejlesztési Társulások Egyesületének alapszabályát — úgy döntöttek, január elsejével belépnek a három megyét ösz- szefogó egyesületbe. Többen is úgy vélték, hosszabb távon gyümölcsöző lehet a velük való együttműködés, illetve ha nem teszik meg ezt a lépést, eleshetnek bizonyos fejlődési lehetőségektől. Ezután a polgármesterek felülvizsgálták a térség 1992-ben készült középtávú területfejlesztési koncepcióját, amiről megállapították, hogy sok tekintetben elavult, így megszavazták annak aktualizálását. Vitát nyitottak arról is, hogy az immár bejegyzett szervezetük, az Észak-Kelet Békés Megyei Kistérségfejlesztő Társulás társulásként vagy egyesületként működjön-e tovább. E kérdésben úgy határoztak, hogy az elnökség gyűjtse össze egyik és másik forma előnyeit és hátrányait, majd ez alapján a decemberi közgyűlésükre tegyen konkrét javaslatot. A társulás megtárgyalta a jövő évi költségvetés koncepcióját is. Ezzel kapcsolatban eldöntötték, 1998-ban a települések továbbra is a lakosság arányában fizetnek majd tagdíjat. (Ezt ezúttal lakosonként 25 forintban állapították meg.) Az idei költségvetés 10 millió 796 ezer forintos bevételéből 10 millió 386 ezret költöttek el — derült ki később —, így mindössze 410 ezer (Folytatás a II. oldalon) 150 EZER FORINT ELŐLEGET VETT FEL A PÓRUL JÁRT HÁZVEVŐ ESETE V. Á. úgy gondolta, most már sarkadinak vallhatja magát. Vagy mégsem? Nemrégen költözött be Sarkadra, ám öröme hamar ürömre változott. Kiderült ugyanis, hogy az ingatlan, amelyet megvásárolt, nem annak a személynek a tulajdonában volt, akinek a vételár egy részét már ki is fizette. R. L., a látszólagos tulajdonos még a nyár folyamán 150 ezer forint előleget vett fel V. Á.-tól, aki abban a hiszemben volt, hogy a tulajdonossal tárgyal. Miért is gyanakodott volna, hiszen R. L. benne lakott a szóban forgó ingatlanban. A megállapodás szerint V. Á.-nak a közelmúltban kellett volna kifizetnie a további 750 ezer forintot. A földhivatalban azonban kiderült, a ház R. I. sarkadi lakos tulajdonában áll. A Sarkadi Rendőrkapitányság nyomozói hamar kibogozták a szálakat. R. L. korábbi célja az volt, hogy R. I.-től megvásárolja a házat. A házon azonban még OTP-tartozás volt, s a megállapodás szerint ameddig R. L. azt nem rendezi, az ingatlan nem kerülhet a tulajdonába. Mivel azonban égető szüksége volt a pénzre, R. L. eltekintett ettől az apróságtól. V. Á. pedig csak azt sajnálja, hogy mindenféle hivatalos utat megkerülve, csupán az emberi bizalomra építve próbálkozott a házvásárlással. R. L. ellen jelenleg csalás vétsége miatt folyik eljárás. —ria Mélyponton a költségvetés Sajnos az idei óvodai költségvetésből nem telik arra, hogy modernebbre cseréljék az udvari játékokat fotó: fazekas László Annak ellenére, hogy Sarkadon egyetlen óvodában sem éreztek zökkenőt a szeptemberi ovikezdéskor a kis nebulók, Ungor Margit, az óvodák vezetője tudja, hosszú évek óta anyagilag ez tűnik a legnehezebb esztendőnek a sarkadi óvodák életében. A gondok 1994-ben kezdődtek, amikor is két egymás után következő évben ugyanolyan költségvetésből kellett gazdálkodniuk, holott ismeretes, milyen rohamléptekkel nőtt az infláció az utóbbi esztendőkben. A problémák gyökere abban keresendő — mondta Ungor Margit —, hogy az állami normatíva nem fedezi le a kiadásokat, így tervezni csak a legszükségesebbekre lehet. Évek óta alig vásároltak benti vagy udvari játékokat, pedig kínálat volna. Ahogy minden, úgy az óvodai játékok is egyre modernebbek, nagy divat (és egészséges is!) a környezetbarát (udvari játék, ám ez egyelőre szép álom marad a sarkadi ovisok számára. Nehezíti az óvodák dolgát az is, hogy nőtt a három- és többgyermekes családok száma, ezért sok a támogatott gyermek, és sajnos az állam erre sem ad kiemelt normatívát. A jelenlegi sarkadi ovisok mintegy egynegyede származik nagycsaládból. Ungor Margit szerint az óvodák rendkívül sokat köszönhetnek a szülők áldozatos tevékenységének, a segítőkész vállalkozóknak és jó néhány képviselőnek. Enélkül talán nem is várhatták volna tiszta, némely helyeken felújított óvodákban a kicsinyeket az idén szeptemberben. Az önkormányzattól kapott 650 ezer forintból megtörténhetett az 1-es, a 2-es és a 3-as óvodák csoportszobáinak parkettázása, (Folytatás a II. oldalon) SZECÉNYTŐL LOrrAK A sarkadi N. S.-né a közelmúltban aratni készült a Ceres Alapítváhytól kapott félhektámyi földjén, amely a cukorgyár mögött található. A kukoricatörésre annak rendje és módja szerint fel is készült, ám legnagyobb meglepetésére azt tapasztalta, hogy a „szüretelésben” már valaki megelőzte. Bevallása szerint körülbelül két héttel azelőtt járt utoljára a kukoricaföldön, következésképp ez idő alatt dézsmálta meg valaki a kukoricást. A számítások szerint olyan 25 zsáknyi kukorica hiányzott a földterületről, ami 20—25 ezer forintos kárt jelent a sértettnek. A történet hallatán többen is sóhajtottak: „Nagy bajban * lehet ez az ország, ha már a szegény embert is meglopják...” (m) NATO-okoskodás. .. Biztosan minden választópolgár megkapta már a november 16-ára szólító kopogtatócéduláját. S elképzelhető az is, hogy sokak ugyanolyan tanácstalanok a szavazást illetően, mármint, hogy miként szavazzanak, mint jómagam. Egy azonban nem kétséges: el kell menni,,ikszelni". Az viszont nem lehet kárára a magyar szavazónak, ha tájékozódik november 16-a előtt arról, hogy pontosan mire is szavazhat: mi várható az esetben, ha nem-mel, s mi, ha igen-nel voksol. Hogy az úgynevezett átlag- vagy kisemberek tájékozatlanok ez ügyben, az még valamiféleképp érthető is, ám amikor egy közvéleményformáló is az... Igencsak meglepődtem, amikor vasárnap este bekapcsolódtam az egyik újdonsült kereskedelmi tévécsatorna politikai műsorába, melyben Horn Gyula miniszterelnökkel beszélgetett a műsorvezető, akinek tájékozatlansága, felkészületlensége NATO-ügyben — egyenesen megdöbbentő volt. Horn Gyula több esetben is kénytelen volt kijavítani a beszélgetést vezető—súlyos—tárgyi tévedéseit. Milyen lehet akkor az egyszerű, a kisember felkészültsége NATO-ügyben, döntésképesek vagyunk-e egyáltalán ? Pedig nemrégiben jegyezte meg egyik ismerősöm viccesen: ,Nem múlik el úgy egy óra, hogy ne halljak valamelyik rádióban a NATO-csatlakozásról valamit.” Nem tudom pontosan, hogy kinek a feladata lenne tájékoztatni az embereket a csatlakozásról, Úgy tűnik azonban, hogy nem végzik igazán jól dolgukat az ezzel megbízottak. Keveset tudunk a NATO-ról. Az egyik illetékes azt nyilatkozza: NATO-tagságunk még mindig kevesebbe kerül, mint egy korszerű, önálló magyar hadsereg működtetése; a szövetségbe belépve javul hadseregünk technikai felszereltsége és katonáink felkészültsége. Vannak persze ellenzői is a csatlakozásnak, ők ugyanolyan meggyőződéssel mondják el véleményüket az ügyben. De hova tegye „ikszét" a kisember? Ha jól belegondolunk egy, még igencsak instabil részében lakunk Európának, tehát nem jöhet rosszul egy esetleges „olyan” helyzetben az Észak-atlanti Szerződés Szervezetébe való tartozásunk. Ezzel azonban bizonyos részben függetlenségünket adjuk fel, mondják mások, annak ellenére is, hogy tudjuk, manapság egyetlen ország sem lehet független, tartozni kell valahova. De aztán az is lehet..., meg az sem biztos..., és mi van akkor, ha..., és persze mennyire jó lenne... — kavarognak a gondolatok a fejekben. Csak egy biztos: november 16-án népszavazás lesz, s ott kell lenni. Mocsár József Negyvenöt véradó A Magyar Vöröskereszt területi szervezete október végén városi véradónapot tartott a Bartók Béla művelődési központban, ahol negyvenötén adtak vért, segítve ezzel — műtétek során — embertársaikon. A negyvenöt véradó között négy első véradó volt. — Hagyományosan évente három alkalommal szervezünk véradónapot Sarkadon, februárban, júliusban és októberben. Az idei őszi véradás valamivel gyengébben sikerült, hiszen egy-egy véradásra hatvanan, hetvenen is eljönnek - mondta lapunk kérdésére Horváth Lászlóné, a területi szervezet vezetője, aki ezúton is megköszönte az Ady—Bay iskola vöröskeresztes aktivistáinak segítségét az október 21-ei véradónapon. Jó— Másodszor is kerékpár! D. I.-né családjával Sarkad belvárosában él egy lakótömbben. A családra az utóbbi időben valahogy pikkel Fortuna. A férj által vezetett büfébe betörtek, aztán ellopták a rádiótelefonjukat, nemrégen egy kerékpárjukat, és a napokban ismét medézsmálták tulajdonukat. A korábban ellopott kerékpárt a közelmúltban egy újjal pótolták, egy 30 ezer forintos Mountain Bike-vel. Hogy kár volt, arra rögtön rájöttek, amikor a napokban keresni kezdték vadiúj vételüket a tömbház alján található kerékpártárolóban. Az eddig ismeretlen tettes roppant nagy érzékkel éppen az övékét szúrta ki, miután az ajtón lévő lakatot lefeszítette... (m)
