Békés Megyei Hírlap, 1997. november (52. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-28 / 278. szám

SZENTANDRÁSI SZŐNYEGEK A kézi csomózású perzsaszó'nyeg tette híressé Békésszentandrást. (II. oldal) Piaci körkép A szeghalmi piacon tegnap a burgonyát 40, a hagymát 50 forintért mérték. A tojás 20 Ft (III. oldal) Harmadik kongresszusukra készülnek az áfészek A TALPONMARADÁS TITKAI A szövetkezeti mozgalom történetének egy fejezete: a „Hangya”. A felvételen a szarvasi Hangya Szövetkezet munkatársai az eladótérben, 19>t1t-ben archív fotó 1992 sorsfordító esztendő' volt az áfészek történetében. A szö­vetkezetekről szóló 1-es, törvény tevékenységük átgondolására, működési formájuk megválasztására kötelezte őket. Ennek szellemében, a megújulás igényével rendezték meg ’92 decem­berében a második kongresszusukat. Itt gazdasági irányvonal­ként az élelmiszer-napicikk kereskedelem erősítését jelölték meg. Célul tűzték ki a saját nagykereskedelmi bázis megterem­tését, továbbá kimondták, országos szövetségük, az ÁFEOSZ ne csak érdekképviseleti munkát végezzen, hanem gazdasági tevékenységet is. Hazánk 260 áfésze most harmadik kongresz- szusára készül. A december 9—10—11-i kecskeméti rendez­vény előtt Bó'di Jánosnét, a Szarvas és Vidéke ÁFÉSZ elnökét arról kérdeztük, az öt évvel ezelőtt közösen kijelölt út szövetke­zetüknél mennyire váltotta be a hozzá fűzött reményeket? Nálunk is az országos tendenci­ák érvényesültek. A boltjaink nagy része élelmiszer- és napicikk-kereskedelemmel fog­lalkozik. A korábban jellemző mezőgazdasági termeltetés és felvásárlás megszűnt. Ennek legfőbb oka az volt, hogy be­szűkült az értékesítési piac — mondotta Bődi Jánosné. — A fejlődéshez tőke kellett. A tőke­bevonás lehetséges formája volt, hogy a vendéglátóhelyek eladásából származó bevétele­ket a boltok készletfinanszíro­zására fordítottuk, illetve új üz­letek vásárlására. Valamennyi áfész ehhez hasonló utat járt be. Szövetkezetünk árbevétele ’92- 93-ban volt a mélyponton, az­óta folyamatos a növekedés. Idei bevételünket 960 millióra terveztük. Sikerült továbbá megteremteni a dolgozók haté­kony munkában való érdekelt­ségét. — ’92-ben öt településen vol­tak jelen, ma nyolc településen negyven boltjuk van. A terjesz­kedő üzletpolitikával mekkora kockázatot vállaltak? — Nagy kockázatot vállal­tunk, de vállalni kellett, mert az árbevételek növelése volt a fel­tétele a szövetkezet talpon- maradásának. Öt boltot bérel­tünk, s ezek színvonalát, válasz­tékát a többi üzletünkéhez kel­lett igazítani. Az öt bérelt üzlet 25-30 millió forintos tőkebefek­tetést igényelt. S közben ott volt a kérdés, vajon ez a tőkebefek­tetés mikor fog hozamot hozni? Ki tudjuk-e termelni a bérleti díjat? Elfogadnak-e bennünket a vásárlók az adott településen? Ma már tudjuk, ahhoz, hogy ezekben az üzletekben is elér­jük a megfelelő forgalmat 1-1,5 év kellett. — A szövetkezetek a saját nagykereskedelmi bázis kiépíté­sében is előreléptek. (Folytatás a II. oldalon) Hírháttér Javul gazdaságunk ázsiója Javított mind az idei, mind a jövőre várható magyar GDP- növekedésre korábban meg­adott előrejelzésén a világ egyik legnagyobb értékfor­galmi háza, a Nomura. Lon­doni piacelemző irodája sze­rint ,,a magyar politikusok gratulálhatnak maguknak” a gazdasági mutatók miatt. Az év végi összesítést ké­szítő szakemberek London­ban közölték: a bruttó hazai termék idei teljes évi növek­ményére eddig érvényben tartott 2,5 százalékos prog­nózist 3 százalékra, az 1998- ra előrejelzett 3 százalékot pedig 4 százalékra módosí­totta. A Nomura szerint a ma­gyar kormány különösebb hírverés nélkül áthelyezte a gazdaságpolitika hangsúlyát a kereskedelmi egyensúly helyrebillentéséről a reálbé­rek növekedésére. Az új politikát azonban, amelyet a választások közele­dése magyaráz, megtámogat­ja a gazdaság kínálati olda­lának gyors erősödése. Ezt tükrözi az export feltűnő bő­vülése, amely a piacelemzők adatai szerint a tavalyi első félévhez képest 39 százalék­kal magasabb lett. (Csehor­szágban, Szlovákiában és Lengyelországban az export ugyanebben az időszakban 2,8—3,8 százalék között nőtt.) A Nomura különösen fi­gyelemreméltónak tartja, hogy a gazdasági növekedés gyorsulását, a térség többi országától eltérően, Magyar- országon nem a külső egyen­súlyi helyzet romlása, hanem javulása kíséri. A ház szakértői úgy vélik: a kivitel kiugró emelkedésé­nek fő hajtóerejét az ország­ban megtelepedett nemzet­közi nagyvállalatok, minde­nekelőtt az autógyárak ad­ták. Az összképen egyetlen sö­tétfolt az infláció, amelynek csökkenési üteme a szakér­tők szerint lassul, és tovább fog lassulni a lakossági fo­gyasztás jövőre várható 2 százalékos emelkedése mi­att. A Nomura az 1997. végi fogyasztóiár-inflációra ko­rábban megadott 17,2 szá­zalékos jóslatát 18 százalék­ra, az 1998-ra adott 11,5 százalékos előrejelzését 14,5 százalékra módosítot­ta. Lévárdi Jenőné, a gyulai Hunguest Erkel Hotel ügyvezető igazgatója 1944-ben született Végegyházán. Munka mel­lett végezte el Budapesten a vendéglátóipari főiskolát. Az Erkel Hotel életének új fejezete a nevéhez fűződik. Vezérállásban — Végegyházán voltam általános iskolás, a mezőkovácsházi Hunyadi János Gimnáziumban, 1962-ben érettségiztem. Mun­kába Végegyházán álltam, a napközis konyhán lettem élelme­zésvezető. Ä munkatársaim idős szakácsnénik voltak, én 18 évesen Békéscsabára jártam képzésekre, s szerettem volna a szokványos ételek mellett újakat is. Sose felejtem el, amikor kinyitottuk a szakácskönyvet és szerettem volna a stíriai me­téltet vagy a tartármártást, franciasalátát, Viktor néni azt mondta: csináljuk, Erzsikém! A másikuk meg: ha erre vagy éhes, főzesd meg az anyukád­dal! Ezek az útravalóim hatá­rozták meg, hogy elhivatott let­tem a gasztronómia iránt, sze­retem a vendéglátást, az embe­reket. — Egyenes út vezetett Gyu­lára? — Kanyargós. Valahogy szűknek éreztem a teret, noha sportoltam, benne voltam a kul­turális életben Végegyházán. Budapestre indultam. Ä fővá­ros forgataga nem kapott meg, egy évet sem voltam ott. Isme­rőseim ajánlották a Mátrát, az akkori üdülési és szanatóriumi főigazgatóság üzemgazdasági osztályának állását. Kamatoztat­hattam élelmezésvezetői tudásomat, ellenőrzési munkaköröm volt. Ekkor még idetartoztak az észak-magyarországi üdülők, sőt Hajdúszoboszló és Gyula is. Két év múlva, 1972-ben férj­hez mentem, 1975-ben született a kislányom... 1976-ban visz- szajöttem Mezőkovácsházára. Akkor már tudtam, hogy Gyulán bővítik a MEDOSZ-üdülőt. Gyulán sok sportismerőssel talál­koztam, szívesen fogadtak. Az új szárnyat 1982-ben nyitották meg, az igazgatóság a szálloda beindítására kért fel. Aztán már nemcsak üdülő-, hanem szállodai vendégek is jöttek, az étter­met kellett beindítani. A fordulat évében megváltak az első szá­mú vezetőktől, én akkor a Nosztalgia étterem vezetője voltam. Pályáztatás útján 1991-ben fél évre megbízott üdülőigazgató lettem az akkor még SZOT-os, kölségvetési intézményi rend­szerben. Nehéz időszak volt. Mondhatom úgy is, hogy meghur­coltak, pellengérre állítottak, gazdasági vonalon kikezdték... mert megpróbáltam másként gondolkodni, újításokat, korszerű szolgáltatásokat bevezetni. A dolgozók körében is megoszlott az érzelmi hozzáállás, noha mint szakszervezeti vezető népsze­rű voltam. Amikor az üdültetés gazdasági társasággá szervező­dött, 1992. október elsejétől, újabb megmérettetés következett, ügyvezető igazgató lettem. Az új vezérigazgató elfogadott, bi­zalmat előlegezett, látta, hogy újszerűséget kell vinni a langyos vízben álló üdültetésbe. — Hogyan szólítják a munkatársai? — Inkább Erzsiké, Erzsiké néni vagyok, mint igazgatónő. Tíz-egynéhány éve itt vagyok, itt „nőttem ki”, szívesen ve­szem ezt a megszólítást. A régi munkatársaim a Mátrából Ko­rinak szólítanak. Nemrég keresték Kormányos Erzsit, örültem, hogy itt is tudják a leánykori nevemet. — A család? — Most már elmondhatom, boldog családi környezetben élek. Szüleim jó egészségnek örvendenek Mezőkovácsházán, a húgomék is ott élnek. Asszony kislányom van, 22 éves, és én, a nagymamajelölt hamarosan magamhoz ölelhetem a kisunokámat. Társammal egymás munkáját segítve, kiegyen­súlyozottan élünk. — Van szabad ideje? — Kevés, de a munkám a hobbim is. Azért szakítok időt a városerdei kiskertre. A szüleimmel sokat jártam a határba dol­gozni. Jó kikapcsolódás, ha a kertben kapirgálhatok. — Nemrégiben lett rubinjelvényes menedzser. — Az öt év összegzése megtörtént, a Hunguest születésnap­ján a Top 12 közé választottak. A munkánk elismerése ez. Csapatunk komoly produktumot tett le éveken keresztül a tu­lajdonos asztalára. — A Gyulai Idegenforgalmi Egyesület választott elnöke. — Egy éve lettem az. Megelőzően az Erkel Hotel jó hírne­vének megalapozására törekedtem, a stabilitás után úgy láttam, elvállalhatom, hogy a nagyobb közösségért is tegyek. A me­gyei iparkamaránál működő idegenforgalmi bizottság felkért tagjaként örülök annak, hogy a megye és a város idegenforgal­ma között köldökzsinór szerepet tölthetek be. Megalakulóban van a regionális idegenforgalmi bizottság, a Pannónia Klub, az­az mindig vannak újabb lépések, amelyek éltetnek engem. — Köszönöm a beszélgetést. Szőke Margit I Méhcsaládonként ezerforintos gyógyszertámogatást nyújt a méhészeknek az Földművelésügyi Minisztérium. (III. oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents