Békés Megyei Hírlap, 1997. november (52. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-28 / 278. szám

II Heti gazdaság 1997. november 28., péntek Szentandrási szőnyegek, (r) Békésszentandrást a kézi csomózású perzsaszőnyeg tette híressé. Ma az Art-Kelim Szőnyegszövő és Kereskedelmi Kft.-ben szövik, illetve csomózzák a szorgos asszonykezek a rendkívül munkaigényes és időálló darabokat: kézi csomózású perzsát, kézi szövésű torontóit és gobelint. Valamennyi szőnyeg száz százalék gyapjú alapanyagból készül FOTÓ: SUCH TAMÁS * Márkakereskedőikkel találkoztak Gyopároson A VETŐMAGHOZ SZAKTANÁCCSAL IS SZOLGÁLNAK A bábolnai székhelyű IKR Termelésfejlesztési és Kereskedelmi Részvénytársaság 26 éve szolgálja a mezőgazdaságot és az ab­ban dolgozókat. A céget annak idején a világszínvonalú növény- termesztési rendszerek és a legfejlettebb technológiák hazai el­terjesztésére hívták életre. Azóta is a minőségi termeléshez szük­séges korszerű ismeretekkel, vetőmagokkal, agrokémiai termé­kekkel, gépekkel, szolgáltatásokkal segítik a mezőgazdaságban tevékenykedőket. A részvénytársaság közel 1 ezer termelőüzem­mel, magángazdálkodóval áll szerződéses viszonyban, több mint 5 ezer partnerrel pedig kereskedelmi kapcsolatban van. Az országos hálózat része a 8 térségfejlesztési központ. Az egyik ilyen bázis Orosházán ta­lálható, ahol Nátor Béla területi igazgató invitálta meg lapunkat a minap az általuk szervezett márkakereskedői találkozóra. Vendéglátónk elöljáróban le­szögezte: bár azonos székhelyű az IKR Rt. a Bábolna Rt.-vei, attól mégis teljesen független. Ezt a tényt annál is inkább fon­tos most tisztázni, mert a másik céggel kapcsolatos híradások miatt az IKR Rt. is a figyelem középpontjába került. Ami ugyan nem baj, de az érdeklő­dés maradjon inkább szakmai jellegű — mondta a területi igazgató, aki Gyopárosfürdőn találkozott a vetőmag-kiskeres­kedőkkel. A tájékoztatón azokról a ked­vező feltételekről hallottak az érintettek, amiket a bábolnamag (az IKR állítja elő és értékesíti a Dekalb, KWS, martonvásári hibridkukorica-fajtákat) értéke­sítésével kapcsolatban dolgoz­tak ki a szakemberek. — Az IKR-nek saját vető­magüzeme van, ahol első osztá­lyú kalászos és kukorica vető­magot állítanak elő. Az elvárha­tó terméshozam teljesítése érde­kében pedig valamennyi partne­rünk részére a tápanyaggaz­dálkodás terén is szaktanács- adással szolgálunk. Cégünk a komplex szolgáltatások híve, ezért nem csak a termelés elin­dítására és fenntartására, hanem * az értékesítés megkönnyítésére is hangsúlyt fektet. A búzát, ku­koricát, napraforgót, repcét fel is vásárolja — mondta Nátor Béla. Cs. I. A TALPONMARADÁS TITKAI (Folytatás az I. oldalról) — A Tisza Coop Részvénytár­sasághoz való csatlakozásunk előnyösen hatott a gazdálkodá­sunkra és az üzletpolitikánkat is segítette. Helyt tudtunk állni az árversenyben, az akciók, a nyere­ményjátékok mind a vevőkörün­ket növelték és stabilizálták. Az öt megyére kiterjedő beszerzési tár­saság 37 áfészpartnere közül a ne­gyedik legnagyobb vevő a szarva­si. Az elmúlt öt év nagy eredmé­nye, hogy megalakult a COOP- üzletlánc, értékesítési hálózat. Az idei év fontos eseménye volt a Co-op Hungary Rt. létrehozása. Az rt. az áfészek közös tulajdona, feladata pedig a beszerzések or­szágos összefogása, az üzletlán­cok szervezése, a szállítók felé való együttes fellépés, a nagy ve­vő pozíciójának biztosítása. — Összességében eredmé­nyesnek tartja az elmúlt öt évet? ' — Az eredményeink bármily szerények, azért mégis eredmé­nyek, hiszen nem dolgoztunk hi­ába, az áfészeknek sikerült tal- ponmaradni. Annak, hogy sze­rény eredményekről kell beszélni több oka van: az egyik a külföldi üzletláncok előretörése. ’92-ben ez még nem volt országos jelen­ség, így erre a második kongresz- szus nem adhatott útravalót. A gyors előrelépést hátráltatja az is, hogy a szövetkezeteknél lassú az alkalmazkodóképesség. Érdemes azonban a tartalék erőforrásról is szólni. Megtörtént az üzletlánc megszervezése, amely az áfészek számára a következő öt évben hozza majd meg a gyümölcsét. Csath Róza 12 MEGYE 14 KISTÉRSÉGE ÖSSZESEN 320 000 DOLLÁROS PÉNZÜGYI TÁMOGATÁST KAI' Gyomaendrőd két projekttel szerepel Az Amerikai Munkaügyi Minisz­térium (USDOL) Gyors reagálás programja, az USA Nemzetközi Fejlesztési Intézetével (USAID) és a Magyar Munkaügyi Minisz­tériummal karöltve ezekben a na­pokban indítja útjára kistérségi gazdaságfejlesztési projektjei második fázisát. A programra or­szágszerte 12 megye 14 kistérsé­ge adott be pályázatot 24 külön­böző projektről. A projektek megvalósítására a megyék össze­sen 320 000 dolláros pénzügyi tá­mogatást kapnak az amerikai kormánytól. Ez megyénként 25—25 000 dollárt jelent, kivéve Tolna megyét, ahonnan három különálló kistérség adott be pá­lyázatot, így ezek 15—15 000 dollárt kapnak. A kistérségi gazdaságfejlesz­tési projektek most induló máso­dik fázisát megelőző, első sza­kaszban négy, a megyei munka­ügyi központok által szervezett műhelymunkából álló szeminári­umsorozaton vettek részt a helyi közreműködők: a megyei terület- fejlesztési tanácsok, a kamarák, a helyi önkormányzatok, az egész­ségügyi, kulturális és szociális szervezetek, egyházi személyek, a bankok, a civil szervezetek, a vállalkozásfejlesztési alapítvá­nyok, valamint a helyi vállalko­zók prominens képviselői. A mű­helymunkák során felmérték a kistérség aktuális helyzetét és olyan projektötleteket gyűjtöttek össze, amelyek nagy mértékben hozzájárulhatnak a helyi gazda­ság fejlődéséhez. Ezek kiértéke­lését követően választották ki a pályázatokban szereplő projekte­ket. A kistérségek által beadott pá­lyázatokban szereplő projektötle­tek között egyaránt megtalálható­ak a mezőgazdaság fejlesztését elősegítő, illetve a környék üzleti életének vagy idegenforgalmá­nak fellendítését célzó projektek. Néhány kistérség teleház építését tervezi, míg mások gazdaság- fejlesztési iroda létrehozását. Békés megyében konkrétan Gyomaendrődöt érinti a téma. A városban a munkanélküliségi ráta 19,6%. Négy közösség pályázott, a projektet vállalkozói térség ki­alakítására és idegenforgalom fejlesztésére nyújtották be. __________________VÁLTOZNAK AZ IDŐK, VÁLTOZNAK A FELADATOK__________________ Ah ol a bank is összébb húzza magát Kevesebben dolgoznak a OTP- fiókban, mint korábban, és szű­kült a szolgáltatások köre is — 1997-nek ez volt az egyik gyako­ri beszédtémája Battonyán. A változásokról Karsai István fiók­vezetőt kérdeztük. — Valóban sor került ebben az évben is létszámleépítésre, feladatátcsoportosításra — kezd­te válaszát a fiókvezető. — A változásokat előidéző okok kö­zött első helyen a forgalomcsök­kenés, illetve a költségnövekedés említendő. A feladatok átcsopor­tosításával megyénkben hat cent­rumfiókot hoztak létre. Térsé­günkben — központi fekvése miatt — a mezőkovácsházi fiók kapta meg ezt a címet. Mezőkovácsházán intézik a vál­lalkozói, a lakásépítési és a la­kásvásárlási hiteleket. Ez a kény­szerű döntés akkor érthető meg, ha tudjuk, hogy az 1980-as évek­ben 150-200 építési hitellel fog­lalkozott a battonyai fiók évente, az utóbbi öt évben pedig mind­össze 6 új lakás épült Battonyán és a hozzánk tartozó 6 község­ben. A tatarozások száma sem haladta meg a húszat, tehát a la­káscélú hitelek működtetése már nem volt gazdaságos Battonyán. Hozzáteszem: Mezőhegyesen és Medgyesegyházán sem. —Battonyán elsősorban a va­lutaellátás megszüntetése miatt érte az OTP-t a legtöbb kritika. Nem kellett volna tekintettel len­ni az itt működő nagy utasforgal­mú határátkelőhelyre? — Hadd mondjak erre egy példát! A szintén határmenti Hajdú-Bihar megyében mind­össze két OTP-fiók, a debreceni és a hajdúszoboszlói foglalkozik valutaforgalmazással. Békés me­gyének jelenleg még 8 „valutás” fiókja van. Mindegyikben 1,5— 2 millió Ft-nak megfelelő külföl­di fizetőeszközt kell tartani. Mi­után gyakorlatilag bárki bármi­kor szinte korlátlanul hozzájut­hat valutához, értelmetlenné vált a devizaszámlán való gyűjtöge­tés, tartalékolás, s ennek követ­keztében rendkívüli módon meg­csappant a valuta iránti kereslet. Battonyán a korábbinak egytize- dére csökkent a forgalom, ugyanakkor a valuták kiszállítása igen jelentős költséggel járt. Az egykori mezőkovácsházi járás területén — a ménesbirtokhoz kapcsolódó jelentős idegenforga­lom miatt — egyedül Mezőhe­gyesen váltanak valutát. Jó hír viszont, hogy azok az ügyfele­ink, akik devizájukat fiókunknál helyezték el, a számla ellenérté­két forintban továbbra is helyben vehetik fel. — Azt hiszem, úgy illik, hogy ne csak a megszüntetett, hanem az új szolgáltatásaikról is kér­dezzem. Mindenekelőtt a lakás­takarékpénztár érdekelne. — Fiókunkban készséggel adunk szóbeli felvilágosítást és írásbeli tájékoztatót minden hoz­zánk fordulónak. Battonyán és környékén elsősorban a lakásvá­sárlás, illetve -felújítás szem­pontjából tartom óriási jelentősé­gűnek ezt a takarékossági for­mát. — Magam is áttanulmányoz­tam az OTP szórólapjait. És eszembe jutott az emlékezetes eset, amikor utólag emelték a kedvezményes építési kölcsönök kamatát. — A szóban forgó hitelt a lakás-takarékpénztár adja, kama­ta államilag garantált, mértéke semmilyen körülmények között nem emelhető — válaszolta Karsai István. Ménesi György Aktuális AZ INFRASTRUKTÚRA, A TÁVKÖZLÉS ÉS INFORMATIKA FEJLESZTÉSE Dél-Békés agrárgazdasága mind a vonalas, mind a telepített infrastrukturális létesítmények­ből nem csak az országos átlag­nál, hanem közvetlen földrajzi környezeténél is hiányosabb ellátottsága A megszüntetett nagygazdaságok viszonylag korszerű infrastrukturális álla­pota leromlott, sok létesítmény megszűnt, vagy használhatat­lanná vált. E tekintetben tehát nem beszélhetünk továbbfej­lesztésről, hanem sokkal inkább újrakezdésről, a beruházások el­indításáról a megváltozott föld­tulajdon-viszonyok és földhasz­nálati körülmények alapján — írják a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatá­sok Központja Alföldi Intéze­tének békéscsabai munkatár­sai a térségre kidolgozott tanul­mányban. Hangsúlyozni kell, hogy a fenntartható fejlődés az eddiginél nem kevesebb, hanem gazdagabb infrastruktúrát tesz szükségessé, mind a termelők, mind a nem ter­melő létesítmények tekintetében. — A továbbfejlődéshez jelenleg leghátrányosabb induló helyzet­ben a hírközlést és a csatornázást találjuk — írja a szerző. Lema­radt a megyei színvonaltól a tele­fonhálózat is. A RAS-rendszer éppen a jelenleg rohamosan nö­vekvő információs szükségletek­re alkalmatlan. Az Internetbe va­ló bekapcsolódás hiánya az oktatási-gazdálkodási-egészség- ügyi (és még folytathatnánk) há­lózat modernizációjából a térsé­get valósággal kizárja. Ezt az el­szigeteltséget réseli át Mező­kovácsházán például a gimnázi­umban megvalósított internetes informatikai fejlesztés, amelyhez már több településen is érzékelni a csatlakozási törekvéseket. Más­részt a helyi gazdasági tevékeny­ség ismétlődő és rendkívül nagy károkat okozó piaci zavarai első­sorban a hiányzó, illetve a meg­késett vagy félrevezető tájékozta­tás következményei. A gazdák jövedelme majdhogynem job­ban függhet egy-egy időben nyújtott információtól, mint magától a termeléstől. Éppen ezért nagyon fontos a tőzsdei, pi­aci, szabályozási informáltságon alapuló tudás. Ehhez ki kell ala­kítani magát az informatikai hálózatot (információs központ­tal, terminálokkal, szervizháló­zattal...), illetve azt az ellátó rendszert, amely az információ­kat, elemzéseket a rendszerbe be­juttatja. Megvalósításához ösz- szekapcsolható regionális térin­formatikai rendszerek kialakí­tására, folyamatos kutatások­ra, marketing figyelő-elemző- modellező központokra, jól működő szaktanácsadói háló­zatra és még sok egyébre van szükség. A térség gazdasági verseny- képességének javítása mellett az itt élő lakosság nagyobb cso­portjai számára is új információ­szerzési, szórakozási és nem utolsósorban munkalehetősége­ket is teremthet az elektronikus kommunikáció. Ennek egyik alapfeltétele a nemrég lezajlott telefonfejlesztés minőségi prob­lémáinak felszámolása, hogy a nap 24 órájában lehetőség le­gyen jó minőségű digitális tele­fonszolgáltatásra. Mindezek ér­dekében valamennyi kínálkozó lehetőséget meg kell fontolni. Végül meg kell ragadni az alkal­mat az információs világhálózat­hoz (Internet) való kapcsolódás­ra. Erre kínál lehetőséget a civil központok („Teleházak”) létre­hozása, valamint a középisko­lákban jövőre, az általános isko­lákban pedig 2000-re megvaló­suló — a művelődési minisztéri­um által finanszírozott — Internet-építés. A lehetőségek­nek a lakossággal történő megis­mertetése, alapfokú informatikai tanfolyamok indítása térségi együttműködésben, a már meg­levő oktatási és művelődési in­tézmények keretein belül meg­valósítható. A fejlődés további fontos eleme lehet például a ká­beltelevíziós rendszerek tovább­fejlesztése is. Főleg a magyar nyelvű kábeles csatornák továb­bítása mellett, részben a már meglevő hálózatra és stúdióra alapozva, rendszeres adásokkal rendelkező kistérségi televízió is elképzelhető. Emellett vala­mennyi újonnan kiépülő kábel- hálózat alkalmas a leggyorsabb és legjobb minőségű hitemet- hozzáférés biztosítására is. A fejlesztésben érdekelt társadalmi csoportok elsősorban a fiatalok, akiknek megtartásukat is segít­heti a projekt, illetve a vállalko­zók, értelmiségiek és a közintéz­ményben dolgozók. Halasi Mária

Next

/
Thumbnails
Contents