Békés Megyei Hírlap, 1997. november (52. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-25 / 275. szám

]] Családi magazin 1997. november 25., kedd SZEXPOSTA Dr. Bordás Sándor rovata ,,Nagyon sürgős”: 38 éves lány vagyok. Lehet. furcsának hang­zik. de még szűz! Lassan egy éve már. hogy járok egy fiúval, aki­nek még szintén nem volt nemi kapcsolata. Eddig csak a pettingig jutottunk el. Félek a nemi kapcsolattól. Mindig azt mondom, hogy most éppen menstruálok sth. Sokaktól hallottam, hogy a lánynak az nagyon fáj, na meg hogy sok lány csődöt mondott, mert szűk a hüvelye. Már volt úgy, hogy mind a ketten akartuk, de reszketés tört rám. Nem szeretném őt emiatt elveszí­teni. Lehet, hogy még nem vagyok felkészülve a nemi életre? Kedves kisasszony, leveléből valóban úgy tűnik, hogy még nincs felkészülve a szexuális kapcsolat elkezdésére, hiszen kap­kod, siet, retteg, fél, sőt téves „ideológiákat” is gyárt. A szűzhár­tya elvesztése nem jár akkora fájdalommal, mint ahogy azt ön eltúlozza, a hüvely pedig tágulni képes körülbelül olyan méret­re, mint a férfi hímvesszője. Fontosabbnak tartanám a terhesség elleni védekezés módját megbeszélni a fiúval, mivel nagyon gyakran az első szexuális kapcsolat félelmei mögött a terhesség­től való félelem reális érzése húzódik meg. Kisasszony, ha való­ban nagyon szeretik egymást, akkor beszélje meg nyugodtan a Fiújával érzéseit, gondjait, félelmeit, vágyait és meglátja, kap­csolatuk zökkenőmentesebb lesz. „Family" jeligés levélben egy férfi arra kér, hogy leveléből ne idézzek, csak a válaszra vár, mivel a család minden tagja (a szülők is) olvassák a Szexposta rovatot, és nem szeretné, ha fel­ismernék. Kedves uram, az egészséges ember lelki kibontakozásának két hatalmas motorja van, az pedig a párkapcsolat és a gyermek. A patológus (beteges) személyiségű emberre gyakran jellemző, hogy e két motiváció elé helyezi a pénz önmagának való össze­harácsolását (nem a családnak), majd a hatalom megszerzését és az azzal való azonosulást. A családi életben többnyire meg kell küzdeni az „ősök szellemeivel”, sőt a kor szellemeivel is, és mindazokkal az életproblémákkal, amelyeket a kor vagy a társa­dalmi helyzet az adott családnak kijelölt. A szükségszerűen be­következő nevelési problémák egy jelentős része belőlünk, szü­lőkből származik, többnyire a saját tudatalattink feldolgozatlan problémáit vetítjük rá akaratlanul a gyermekre és ez csak önis­meretünk fejlődésével oldható meg igazán, nem pedig a gyer­mek „megnevelése” által. Véleményem szerint sokszor teljesen félreértett a szabadság fogalma a családi életben és ezen belül a gyermeknevelésben. Az egyén szabadságfoka aszerint növek­szik, hogy az illető egyre bonyolultabb helyzetekhez is megta­nul alkalmazkodni, azaz autonómiáját megőrizve fejlődni. (Bordás Sándor: Szexposta című kötete az újságosoknál kapható.) AZ ELÉRHETŐ AUTÓS SEGÍTSÉG TESTI FOGYATÉKOSOKNAK Kézi vezérlésűvé alakítható Fiat Unok Az új autót vásárolni szándé­kozók körében ismert tény: a gyártók bár rendszeresen je­lentkeznek automata váltós modellekkel, ezek a kocsik olyan árkategóriába tartoznak, hogy pont azok számára elér­hetetlenek, akiknek a legna­gyobb szükségük lenne rájuk. A mozgáskorlátozottakra gon­dolva döntött a Fiat márkakép- viseletét ellátó, békéscsabai te­lephelyű Autó-Brill Kft. úgy, hogy vásárlóik igényéhez iga­zodva, Fiat Unó típusú autókat kérésre kézi vezérlésűvé alakí­tanak át. Mogyorós Gyula ügyvezető igazgatónál arról ér­deklődtünk, miért döntöttek e típus mellett és mely funkciók átalakítását vállalják? — A mozgáskorlátozottak körében elterjedt — még szo­cialista relációból származó — Trabant Hycomat behoza­talának megszűntével úgy vél­jük, nem született még meg az az autó, mely az így keletke­zett hiányt pótolni tudná. Az automata váltóval gyárilag el­látott modellek magas árkate­góriájához viszonyítva a Fiat Uno 1 410 000 forintos alap­árával talán elérhetőbb autó. Mellette szól könnyen kezel­hetősége, kis köbcentis motor­ja, alacsony fogyasztása, vala­mint kedvező súlyadója és biztosítása is. A nálunk vásá­rolt autókon végzett átalakítá­sok nem nagy költségűek. —- Milyen módosításokat vállalnak és ezek mennyire terhelik meg a vásárló pénz­tárcáját? A mozgáskorlátozottak egyéni igényeihez alakítható ez a gépkocsi fotó: lehoczky Péten — A legköltségesebb mó­dosítás a robot kuplung fel­szerelése, mellyel például csí­pő- vagy térdprotézis esetén a bal láb használata küszöböl­hető ki. A robot kuplung be­szerelésének költsége száz­ezer forint. A gáz és a fék szintén kézi vezérlésűvé tehe­tő, ezek tíz-tízezer forintba kerülnek. Az átalakításokat együttesen és külön-külön is elvégezzük, s általában két­hetes határidővel elkészül­nek. — Milyen kedvezmények­kel tudják segíteni a vásárlói­kat? — A mozgáskorlátozottak autóvásárlási utalványait ter­mészetesen teljes értékben be­váltjuk, és autóink ötéves fu­tamidőre is megvásárolható­ak. A vételárba az átalakítás költsége beépíthető. Az autóra szóló garancia mellett az át­alakításokra két év garanciát vállalunk. Bízunk abban, hogy szolgáltatásunkkal sok beteg vagy mozgáskorlátozott ember hétköznapjait tesszük könnyebbé. K. I. A SZOCIÁLIS GONDOZÓ KÁLVÁRIÁJA Időskorunkban MEGNYUGODHATUNK? VI. (Folytatás az /. oldalról) — Hogyan tájékozódhat a biztosított, foglalkoztatott, hogy munkaadója fizeti érte a járan­dóságokat? — A foglalkoztató minden évben január 31-ig köteles nyil­vántartási adataival egyező, írásbeli igazolást kiadni a bizto­sított részére az előző évben le­vont járulékok, tagdíjak össze­géről és az azok alapjául szol­gáló jövedelmekről. A jogvi­szony év közben történő meg­szűnése esetén az igazolást so­ron kívül kell kiadni. Magán- pénztári tagság esetében ez szi­gorúbb. A foglalkoztató a le­vont tagdíjról negyedévenként ad elszámolást a biztosítottnak, amelyben nyilatkozik arról is, hogy a levont tagdíjat a biztosí­tott által megjelölt pénztárnak megfizette. A foglalkoztató ál­tal levont járulék és tagdíj a biz­tosítottól akkor sem követelhe­tő, ha azt a foglalkoztató beval­lani, esetleg befizetni elmulasz­totta, és a vele szemben fogana­tosított hatósági intézkedések nem vezettek eredményre. Ez azonban egyes esetekben, külö­nösen a magánpénztáraknál joghátrányt jelenthet. B. Zs. Elkeseredetten keresett fel a fi­atalasszony, Vidovenyecz Lászlóné. — Milyen világot élünk? — tette fel a költői kér­dést, választ nem várva rá. — Kilenc éve házi szociális gon­dozó vagyok — kezdi történe­tét. — Segítek a rászorultaknak. Ebédet hordok, takarítok, gyógyszert váltok ki és mindent megteszek, amire az ápoltjaim­nak szüksége van. így történt ez azon a délutá­non is, amikor Békéscsabán, a Bartók Béla út 23. számú ház­ban lakó, magatehetetlen beteg­hez indultam. A kerékpáromat lelakatoltam, és lent. hagytam a lezárt lépcsőházban, rajta né­hány üres ételhordóval. Fél 1-től negyed 3-ig voltam a betegnél. Amikor a lépcsőházba értem, kerestem az ott hagyott kerék­páromat és az ételhordókat. El­tűntek. Pontosabban a lépcső­házban szanaszét dobálva, ösz- szetörve találtam meg az étel­hordókat, egy kivételével, amit elvittek. A kerékpáromat szét­rúgták, a kormányt elferdítet­ték, a féket tönkretették. Önkéntes nyomozásba kezd­tem, kérdeztem, sok gyerek él-e vajon ebben a lépcsőházban. Mondták, hogy igen. Sőt ez a lépcsőház akár Chicagóban is lehetne, olyan borzasztó állapo­tok uralkodnak itt. — Miért nem fordult a rend­őrséghez? — Ugyan, mit tettek volna? — Gondolom, ott a helyszí­nen elkapták volna a tetteseket. — Csak akkor jutott ez eszembe, amikor már hazaér­tem. S akkor már fáradt voltam a rendőröket hívni. Egyébként is, talán a helyszínt sem hagyhat­tam volna el, ha bejelentést te­szek. A 80 éves, nagyon beteg néni elsírta magát, amikor meg­tudta, hogy ellopták az ételhor­dóját. Nagyon sajnálom őt, s ezért kiírtam a lépcsőházban; „Ha van szíved, akkor visszaho­zod azt, amit egy idős, beteg né­nitől elvettél. Kérlek, tedd meg!” Úgy tűnik nincs szíve annak, akinek ez a két sor szólt. Oly­annyira nincs, hogy még ez a cetli is eltűnt csütörtök reggelre. — Mit szeretne elérni ezzel a panasszal, amit nekünk mondott el? — Talán a gyerekek szülei rákérdeznek csemetéjükre, s ta­lán az a bizonyos ételhordó is előkerül. A kerékpáromat a fér­jem úgy-ahogy kikalapálta. Az biztos nem jelentkezik, aki ilyen vandál módon tönkretette. Még mindig azt gondolom, ta­lán az elkövetők gyerekek, mert felnőtt ilyet azért talán mégsem tesz. Vagy nagyon naivnak tart?-a -i Gyógypedagógia Kisgyermekek lelki egészségvédelme a korai gyógypedagógiáról Talán a problémával szemben érzett tehetetlenségünk hárítása miatt keveset beszélünk azokról a kisgyermekekről, akiknek születése felett érzett öröm mel­lett megjelennek a bizonytalan­ság, elkeseredés súlyos terhei. Lehet, hogy leküzdik a fejlődé­sükben megjelenő akadályokat. Lehet, hogy életük végéig gon­doskodást igényelnek — őket nevezi az ép társadalom fogya­tékosoknak. Az akadályozott fejlődésme­netű kisgyermekek fejlődését támogató' pszichológiai törek­vések sorában az utóbbi évtize­dekben előretörtek az egyes fej­lődési területek (értelmi, moz­gás, beszéd) elszigetelt vizsgá­latát, tréningszerű fejlesztését felváltó, az egész személyiségre ható megismerést, segítség- nyújtást célzó nézetek. E ho­lisztikusnak (a szervezet egé­szére ható) nevezett programok azt hirdetik, hogy ha a képessé­gek hosszú szocializációs folya­mat során bontakoznak ki, ak­kor e képességek fejlődésének akadályozottsága esetén sem el­szigetelt hatásokkal tudjuk a problémák egészét megragadni. Az idegrendszer alakítható- ságára képlékenysége miatt a korai életszakaszokban na­gyobb esély adódik, illetve hogy a fejlődési szükségletek­nek időben jól behatárolható fo­kozott érzékenységi periódusai vannak, melyek az adott idő­szakban nélkülözhetetlen kör­nyezeti hatásokat követelnek meg. Ez felkeltette a fejlődés­ben bekövetkezett átmeneti és tartós zavarok időben történő felismerésének igényét, az idő­beni segítségnyújtást. Az izolált tréningek helyett megjelentek a szülő-gyermek kapcsolatokat erősítő, a fejlődési zavarral küz­dő gyermekek környezetére ak­tívan támaszkodó, akár csecse­mőkorban induló programok. Hatással van e felismerés új tu­dományágak kialakulására, a rokonszakmák egy probléma megoldására irányuló összefo­gására is. A korai diagnosztika és terápia igénye egyaránt meg­jelenik az ún. preventív (meg­előző) orvostudomány, a reha­bilitációs gondolkodás, a fejlődéslélektani szemléletű gyógypedagógiai pszichológia eszköztárában. A korai felismerés/ellátás igénye új eljárások alkalma­zását követelte a gyermekek problémáját feltáró, értelmi fejlődésének előrejelzésére irányuló eszközök kidolgozá­sára. A mozgásos válaszok, tárgyakkal végzett tevékeny­ségek, a környezet felé irá­nyuló kapcsolatkeresés, kom­munikáció, aktivitás elemzése mentén többé-kevésbé előre jelezhetők azok a zavarok, amelyek később akadályként léphetnek fel a mozgás, be­széd, tanulás fejlődése terén. Az ilyen előremutató vizsgá­latok célja, hogy e „rizikóté­nyezők” alapján felderíthetők legyenek azok a veszélyezte­tett gyermekek, akiknek meg­ajánlhatók és szervezhetők se­gítő beavatkozások. A gyakorlatban az akadályo- zottság szempontjából veszé­lyeztetettnek bizonyult gyer­mekek nyomonkövetésére, csa­ládjaik támogatására, főként Németországban és Ausztriá­ban, maguk a szülőszervezetek hívtak életre korai segítő cent­rumokat. Hazánkban a komp­lex korai nyomonkövetés, se­gítségnyújtás hálózata nincs ki­épülve. Ä perinatális intenzív centrumok (PIC, a koraszülött és szülés körüli időszakban komplikációkon átesett gyer­mekek ellátására, követésére szervezett központok) és a neurohabilitációs (agyi károso­dást szenvedett csecsemők vizsgálatával, terápiájával fog­lalkozó) szakrendelések elterje­dése mellett korlátozottak a gyógypedagógiai-pszichológiai szakszolgálati lehetőségek. Bár nagy lépés, hogy az oktatási törvény kimondja a segítő szol­gáltatások, az akadályozottság felismerését követő, azonnali igénybevételét. Azonban a hálózatok kiépí­tése, a megfelelő szakember­jelenlét biztosítása, a finanszí­rozás kérdései még megvála­szolatlanok. Megyénkben szakemberek egy kis cso­portjának köszönhetően a nyolcvanas évek eleje óta fo­lyik korai gondozás, kezdet­ben az egészségügyi gyer­mekotthonban, jelenleg a Bé­kés Megyei Tanulási Képes­séget Vizsgáló Szakértői Bi­zottság koordinációjával hét településen (Békéscsaba, Békés-Tarhos, Elek, Gyula, Magyarbánhegyes, Oroshá­za, Vésztő). A segítő beavat­kozás lényegét azok a játékos szituációk alkotják, amelyek a világ megismerésére irányuló akadályozott spontán gyerme­ki kezdeményezések hátránya­it enyhítik. A megye pedagógiai helyze­tének korszerűsítését célzó fej­lesztési tervben szerepel egy korai gyógypedagógiai fejlesz­tő központ létrehozása, amely komplex szolgáltatást biztosít majd a gyermekük fejlődésében bizonytalan szülőknek, akadá­lyozott fejlődésmenetű kisgyer­mekeknek. A centrum létreho­zásáig a szakértői bizottság gyógypedagógus, konduktor, pszichológus munkatársai fo­gadják az együttműködő szak­emberek jelzéseit, azokat a szü­lőket, akik gyermekük beszéd­megindulásának késlekedése, mozgásos ügyetlensége, szegé­nyes játéktevékenysége, visel­kedésbeli furcsaságai miatt ag­gódnak, vagy védőnőjükkel, gyermekorvosukkal történő konzultációjuk során vetődik fel a fejlődést elősegítő támoga­tás szükségessége. A bejelent­kezés, időpontegyeztetés telefo­non (66/326-669) vagy szemé­lyesen (Békéscsaba, Luther u. 5/B.) történhet. Összeállította: Csepregi András gyógypedagógus

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents