Békés Megyei Hírlap, 1997. november (52. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-25 / 275. szám

1997. november 25., kedd Családi magazin iii ________________Készüljünk fel időben a védekezésre, mindenkit fenyeget a betegség________________ J Ó HA TUDUNK RÓLA: EGY KIS INFLUENZA-TAN Az influenza tünetei között gyakori a hirtelen magas láz, a levertség, végtagfájdalom Influenza-krónika A statisztika kimutatta: a mér­sékelt égövű országokban egy felnőtt évente ötször-hatszor hűl meg. Ennek ellenére a leg­többen még a legsúlyosabb meghűléses (vírus okozta) be­tegséget, az influenzát is baga­tellizálják. Európában például a veszélyeztetettek kétharma­da, akiknek hivatalosan ajánl­ják az oltást, lemond róla. Bár az oltás nem nyújt százszáza­lékos védelmet a vírus ellen, de bizonyított, hogy csökkenti a súlyos megbetegedések és a halálesetek kockázatát. Minden 15—20 évben újfaj­ta influenzavírus terjed az egész világon. Ennek rövid története a következő: Kr. e. 430-ban: Athénben pusztít egy járvány, amelynek történelmi leírása az influenza első kortörténete. XVI. század: Spanyol hódí­tók behurcolták Dél-Ámeriká- ba az influenzavírust, amely ott addig nem fordult elő és így az emberek nem rendel­keztek ellene antitestekkel. A betegség az őslakosság nagy részét elpusztította. 1918—19: Spanyol nátha. Ez volt világszerte a legsúlyo­sabb járvány. Feltételezik, hogy minden második halandó megfertőződött. Mintegy 25 millió ember halt meg. 1933: Az influenzavírus fel­fedezése és izolálása Nagy- Britanniában. 1957—59: Ázsiai influenza. Világszerte kereken egymillió áldozatot követelt. 1968—69: Hongkongi inf­luenza. Világszerte egymillió ember halálát okozta. 1995—96: „Közepesen erős” influenzajárvány. Több országban halálos áldozatokat követelt, összesített statisztika még nem készült. Veszélyforrások Itt a náthák ideje! Legyünk elővigyázatosak, ha kezet fo­gunk. A legkönnyebben ugyanis akkor fertőződhetünk meg, ha egy fertőzött emberrel kezet szorítunk és később ugyanazzal a kezünkkel meg­dörzsöljük a szemünket. Ez sokkal veszélyesebb, mintha a kórokozókat belélegezzük és kockázatosabb a náthás part­ner szájon csókolásánál is. Ok­tóbertől februárig, a meg­hűlések hónapjaiban, gyakrab­ban mossunk kezet, mint más­kor! Gyakran hallani, hogy eső (vizes láb) és léghuzat: biztos megfázás. Márpedig légkondi­cionált épületekben, ahol nincs természetes szellőzés, a fertő­zés veszélye lényegesen na­gyobb. Munkahelyi stressz, alváshi­ány és egészségtelen táplálko­zás növeli, sőt akár meg is két­szerezi a hajlamot. A betegség legtöbbször akkor támad, ha a terhelés éppen enyhült. A meghűlés tipikus időtar­tama 4—14 nap. Antibioti­kumok szedése értelmetlen, mert nem baktériumok a kór­okozók. A hét évszázados házi szer, a csirkeleves viszont használ, mivel felszabadítja a légutakat. Megelőzés és kezelés Német szakemberek szerint a meghűlések elleni legjobb stratégia a következő: — Sok folyadék fogyasztása. Naponta legkevesebb két litert igyunk, hogy a légutakat védő nyálkahártyaréteget jó állapot­ban tartsuk. — Edzés. Meleg és hideg zu­hany felváltva, valamint a rend­szeres szaunázás stimulálja a vérkeringést és a szervezet vé­delmi rendszerét. — Egészséges táplálkozás. Nyomelemekre és vitaminokra van szükség az immunrend­szer erősítésére. Megfázás ese­tén vagy az első panaszok fel­léptekor pótlólagosan egy gramm C-vitamint vegyünk be! — Sok alvás. Különösen a megbetegedés korai szakaszá­ban segít a fertőzés éjszakai kikúrálásában. — Mértékkel űzött sport. Meghűléskor redukáljuk a mozgást, mivel az influenza esetén fellépő szívizomgyulla­dás testi megerőltetésnél halá­los kimenetelű lehet. Nátha vagy influenza? A tüneteik: az influenzaláz ritka, hirtelen és nagyon ma­gas, 3—4 napig is tarthat. Fej­fájás könnyű vagy erős. Vég­tagfájdalom alig, de lehet gyakori és erős. Fáradtság alig, esetleg nagyfokú és 3 hé­tig is tarthat. Eldugult orr ál­talános, netán néha. Tüsz- szentés általános vagy néha. Torokfájás gyakori. Köhö­gés: száraz, lökésszerű gyako­ri és nagyon erős Komplikációk: — nátha esetén: orrmellék - üreg-, homloküreg- vagy kö­zépfülgyulladás. — influenza esetén: bron­chitis, tüdő- és szívizomgyul­ladás. Mit mutat a statisztika? Hannoveri statisztikusok ösz- szehasonlították az influenzás megbetegedések adatait és a hőmérsékleti értékeket. Kide­rült, hogy 1 fokos hőmérsék­letcsökkenés 5,9 százalékkal növeli meg a táppénzes napok számát, a kórisme pedig a legtöbbször influenza vagy felső légúti bántalmak. Azokban a hónapokban, amikor az átlaghőmérséklet 20 fok körüli, általában fele­annyian betegednek meg, mint amikor az átlaghőmér­séklet csupán 8 fok. A megfázásos-influenzás tünetcsoport után a kórképek rangsorában a lassabban gyógyuló panaszok követ­keznek, mint amilyen a hátfá­jás (16,3%), a gyomor-bél betegségek (14,5%) és a sérü­lések, illetve mérgezések (15,1%). A statisztika is kimutat­ta, hogy a hőmérséklet, a légnedvesség, a légnyo­más és a szél alapvetően befolyásolja az emberi szervezet bizonyos funk­cióit. LELKI POSTA Gyógyító szavak - Angelika rovata ,, Tönkretették a pszichológusok a gyermekemet" — panaszolja egy kisvárosi anya. „Évám augusztusi születésű, így nagycsopor­tos óvodás korában feltettem a kérdést: menjen-e iskolába vagy „szalajtson” egy évet. A vizsgálat után azt mondták: korának megfelelően fejlett, kezdheti az első osztályt. Lányom most első gimis, de nemcsak most, korábban is láttam én, hogy hiányzik az az egy év. Nehezen tanul, jóval több időre van szüksége például a nyelvtanuláshoz, mint hetedikes öccsének. Ha csak egy szóval ja­vasolják annak idején, hogy ne menjen még iskolába, én biztosan beleegyezek. Miért nem látták a szakemberek, hogy mi a helyes?” Kedves asszonyom, ha önnek annak idején azt javasolják: marad­jon még egy évet óvodában kislánya, talán foggal-körömmel harcolt volna ez ellen, és mindenáron iskolába nyomta volna gyermekét. A vizsgálat „pozitív” eredménye nem azt jelentette, hogy kötelező is­kolát kezdenie Évának. Biztosan lett volna lehetőség arra, hogy az ön indítványára mégiscsak óvodában maradjon egy évre. Talán em­lékszik rá, hogy az iskolaérettségi vizsgálatot nem egy szakember, hanem többen együtt végezték, bár ez nem jelenti azt, hogy tévedhe­tetlenek. Ami hazánkban rettenetesen hiányzik, és az ön esetében is a problémát jelenti: nem akarunk még magunkért, gyermekeinkért sem felelősséget viselni. Átengedjük a döntést másnak, amit nekünk kellett volna meghoznunk, hogy aztán valakit okolni lehessen. Az is­kolaérettségi vizsgálat néhány félórás, az óvónők is csak a gyerekek életének töredékét élik meg, a szülő az, aki(nek) teljes egészében is- ; meri (ismernie kellene) gyermekét. Az anyai ösztönökre hallgatni j kell, és ha valaki hajlamos húzódozni a döntések elől, forduljon leg- j alább két-három szakemberhez. A tanulási nehézségeket indokol­hatja az is, hogy ön rendszeresen hangoztatja fenti véleményét, és ezzel ön szolgáltat mentséget, kibúvót a tanulási „ráhajtás” alól. Mi­nél többet hallja Éva: nem ő tehet a nehézségekről, annál inkább el is hiszi, és megfelel ennek. Pedig talán csak egy kicsit meg kellene erőltetni magát. Évet egyébként bukás nélkül is ismételhet, így „behozhatja” az ön által szalajtásra ítélt évet. Az íriszdiagnosztika csodái Hamarosan itt a karácsony és szeretném egészségesen várni a gyermekeimet és az ünnepet. Korábban sok gon­dom volt a gyomrommal és az epémmel, de több, mint két éve, hogy a tv-ből jól ismert Kajumov doktor meg­gyógyított. Most csupán kontrollra jöttem, amit félévente megismétlek, ezzel már eddig is több későbbi betegséget tudtam megelőzni. — A4. Sándorné békéscsabai nyugdí­jastól V. Zoltánné szeghalmi ápolónő veszi át a szót: — Mi is három évvel ezelőtt voltunk itt először a férjemmel. Neki a veséjével volt komoly problémája, nekem pedig nőgyógyászati panaszaim voltak. De hála ennek a csodá­latos orvosnak, meg azoknak a homeopátiás készítmé­nyeknek melyeket ajánlott, mindketten meggyógyultunk. Sőt, ami a legnagyobb boldogság számunkra hogy a lá­nyunknak is segített, akinek valami rejtélyes okból ször­nyen hullott a haja, de mára ismét olyan gyönyörűek a tin­csei, mint kislány korában. Én mindenkinek szívből aján­lom, hogy évente legalább egyszer jöjjön el ide függetle­nül attól, van-e panasza vagy sem. Ugyanis ezzel a vizs­gálattal alig húsz perc alatt fájdalommentesen teljes diag­nózist kapunk szervezetünk állapotáról, sőt az esetle­gesen kialakulóban lévő betegség is még időben kiszűr­hető. Aki pedig úgy gondolja, a vizsgálat után elmehet akár háziorvosához is, hiszen Kajumov doktor a diagnózist írásban átadja mindenkinek. A következő rendelés december 8-9-én lesz Békéscsa­bán. A nagy érdeklődésre való tekintettel kérjenek előze­tesen időpontot, mert csak így juthatnak be a vizsgálatra, jelentkezhetnek a következő telefonszámokon: — hétfőtől péntekig 9-től 18 óráig (66) 325-296 — szombaton és vasárnap 8-tól 20 óráig (66) 326-092. (80929) TR) Fogainkra egész életünkben szükség van A mezőkovácsházi művelődési ház legutóbbi egészségklub fog­lalkozásán nagy érdeklődés kí­sérte dr. Horváth Ildikó fog- szakorvos előadását, amelyet a fogápolásról és a fogbetegségek megelőzéséről tartott. — Fogainkra egész életünk­ben szükség van — mondta a doktornő, majd felhívta a figyel­met a rendszeres fog- és száj­ápolásra. A fogszuvasodás leg­gyakoribb oka a fogakon megta­padó lepedék, amely — ha nem mossuk rendszeresen — elke­rülhetetlenül károsítja a fogzo­máncot. Kiemelte a fogtisztító­selyem használatának szerepét, ami hazánkban nem terjedt el olyan mértékben, mint szüksé­ges lenne. — Mikor mossunk fogat? — tették fel többen a kérdést. Mint mondta, legjobb, ha étkezés után azonnal, de édesség után feltétlen, mert a „maradékok” kiváló táptalajai a baktériumok­nak. A napi háromszori fogmo­sás (elfogadott és elterjedt szo­kás) közül a legfontosabb az es­ti, ami lehetőleg 4—5 percig tartson! A doktornő elmondta, hogy a fogmosási technikákat már a gyermekkorban meg kell tanítani. Mivel sokféle fogkefét kínál a kereskedelem, ezért min­denkinek magának kell kivá­lasztani a megfelelőt. Figyelem­be kell venni, hogy ne legyen kemény, túl nagy vagy túl kicsi, de a nagyon puha kefével sem érünk célt. Egy embernek mini­mum 2 fogkefe szükséges, hogy mindig száraz legyen, amit használunk — mondta. Az előadás további részében szólt a fog részeiről és a fogágy- betegségekről. Ez utóbbiaknak különböző fokozatai vannak, amelyek életkoronként más-más formában jelentkeznek. A leg­fontosabb a megelőzés, amely­hez a félévenkénti ellenőrzés is hozzátartozik. Szólt a fogszuva­sodást megelőző fluortablettáról is, amelyek 4-től 15 éves korig adhatók a fiataloknak. Megem­lítette, hogy Mezőkovácsháza ivóvizének fluortartalma ala­csony, ezért a szülőknek érde­mes erre is odafigyelni. Hasonló célt szolgál a fluorzselé és a szájvíz, valamint a rendelőben alkalmazható szerek. Végül fel­hívta a figyelmet, ha bármilyen változást észlelünk a szánkban, azonnal forduljunk orvoshoz, mert más betegségek kialakulá­sában is figyelmeztető lehet. Mint mondta, a fogorvosi ellátás nincs betegkártyához kötve és a jövő évtől kötelező lesz az évi kétszeri szűrés, ellenkező eset­ben ugyanis 10%-kal többe ke­rül a kezelés. H. M. Minden szülőnek időt kell szakítania, hogy gyermekét megtanítsa a helyes fogápolásra

Next

/
Thumbnails
Contents