Békés Megyei Hírlap, 1997. november (52. évfolyam, 255-279. szám)

1997-11-21 / 272. szám

Az Agrana januártól eladja a békési cukorgyárakat. Vajon milyen sors vár az üzemekre? (II. oldal) A VENDÉGCSAPAT JOBB VOLT... Sportrovatunkban részletesen olvashatnak a Sarkadi Kinizsi— Csabacsüd hétvégén játszott mérkőzéséről, és megtalálják a megyei I. osztály őszi végeredményeinek táblázatát. (III. oldal) Ml A VÉLEMÉNYÜK...? Lapunk kérdésére Jakucs Sándorné, 21 éves, gyesen lévő anyuka is válaszolt: — Nagyon örülök, hogy egyáltalán van városi újság... (III. oldal) VII. ÉVFOLYAM 47. SZÁM 1997. NOVEMBER 21., PÉNTEK Közmeghallgatás gyér érdeklődés mellett Az idei Ady-díjasok: Tóth Andrea és Sós Júlia Panasz, dicséret egyaránt volt Közmeghallgatást tartott városunk képviselő-testülete szerdán délután a városháza tanácskozótermében. S ahogy már előre sejthető volt, a helyiségben jócskán maradt üres szék. A jelenlévők közül is inkább több volt a kíváncsi, mint az, aki va­lóban azért érkezett, hogy elmondja véleményét a testület mun­kájáról vagy a városban folyó dolgokról. Persze nem maradt kritika nélkül városatyáink tevékenysége, szóba került az útala­pok lefedése, a cukorgyár, a sertéspiac és a Gyepes-csatorna; összességében a hozzászólók azonban elégedetten nyilatkoztak. (Folytatás a II. oldalon) Fordulat az Ady—Bay középiskola élén Miért mondott le az igazgató? Horváth László, a sarkadi Ady Endre, Bay Zoltán Gimnázium, Postaforgalmi és Informatikai Szakképző Iskola igazgatója néhány nappal ezelőtt lemon­dott igazgatói tisztéről. Lemon­dásának okát nem indokolta az önkormányzathoz benyújtott nyilatkozatában, ám mint Tóth Imre polgármester elmondta, előzetes szóbeli egyeztetésük alkalmával az intézményvezető többek között arra hivatkozott, hogy úgy érzi, meghaladják erejét a középiskola nyári át­szervezése óta felgyülemlett feladatok. Horváth László ezen a beszélgetésen utalt a nyári le­mondási szándékára is, ám ak­kor még a tantestület kérésére úgy döntött, megpróbálja fel­vállalni az iskolavezetést. A munkáltató helyi önkormányzat elfogadta Horváth László szó­beli érveit és az írásbeli lemon­dást. Erről az elmúlt hét csütör­tökén tájékoztatták a középis­kola dolgozói kollektíváját is, akik szintén tudomásul vették a bejelentést. A november 25-ei testületi ülésig Lukács István igazgatóhelyettest bízták meg a vezetői teendők ellátásával. A város elöljárói 25-én döntenek, kit bízzanak meg a pályázat ki­írásáig az igazgatói teendők el­végzésével. (Folytatás a II. oldalon) 77,7 SZÁZALÉKOS IGEN SARKADON Városunkban is fegyelmezet­ten, rendbontás nélkül zajlott a NATO-csatlakozás ügyében kiírt népszavazás — tájékoz­tatta lapunkat dr. Sípos Lajos jegyző, a választási munka- csoport vezetője. A részvételi arány azonban alatta maradt mind a megyeinek, mind pe­dig az országosnak. A 8510 jogosult közül 3099-en éltek választójogukkal; ez 36,45 százalékos részvétel. A 3099­ből 3062 volt az érvényes voks, ebből 2379-en (77,7 szá­zalék) szavaztak igennel, tehát a NATO-csatlakozás mellett, ellene 683 választópolgár „ikszelt” (22,3 százalék). Sipos Lajos ezúton is kö­szöni a választókerületekben dolgozók, az önkormányzat és a helyi pártszervezetek által delegált tagok és a választási munkacsoport vasárnapi mun­káját. M. J. Tisztelt Választópolgárok! A demokratikus államrend alappillére a demokratikusan gon­dolkodó polgár, aki sors- és jövőt formáló erő és tényező, nem passzív a közügyet illetően, hanem hatni akaró, s ezért, ha kell, állást foglal az őt megillető mértékig és határig. A szocializmus évtizedeiben kialakult és kialakított alapállás, hogy majd mások felülről megmondják nekünk, hogy mit kell akarnunk — ez el­múlt, lejárt. Önmeghatározásunkat nekünk kell megtenni, kü­lönben mások határoznak meg bennünket. A NATO-népszava- zás is erről szólt: ismét egy útkereszteződéshez értünk, a kérdés, hogy merre tovább: jobbra vagy balra? A népszavazás eredménye a NATO-hoz való csatlakozás ki­mondása lett. A népszavazást követően bemutatott országos adatokból két szembeötlő dolog tűnik ki. Egyrészt, a NATO-ra leadott igen szavazatok aránya Dunántúlon lényegesen több volt, mint az Aljöldön. Ebből következtethetünk arra: a „dunántúli félpályán" nem csak a nyugati tőke, a magasabb életszínvonal telepszik meg hamarabb, hanem a nyugati hatású szellem és értékrend is. Az Alföldön a tőke hiánya, az alacsony életszínvonal miatt a „keleti” szellemiség erősebb hatású. Más­részt, az ország megyéinek összevetésében a NATO-ra leadott legkevesebb igen szavazat második dobogós helye Békés me­gyéé—Jász-Nagykun-Szolnok megye után. Sarkad városában a lakosok szépszámmal járultak november 16-án az urnákhoz. Az egyéni álláspontok, vélemények különb­ségét is tiszteletben torna, ezúton megköszönöm városunk sza­vazásra jogosult állampolgárainak a népszavazáson tanúsított növekvő közéleti aktivitását, a szavazáson való részvételt. Tóth Imre polgármester Diákhét a középiskolában Hétfőn délután ünnepélyes keretek között nyitották meg az Ady-hetet fotó: fazekas László Sarkadon a volt Ady Endre kö­zépiskolában 1986-ban tüntet­tek ki tanulót először Ady-díj- jal. Később ezt Ady-nappal, majd Ady-napokkal kötötték össze, míg mára kialakult az Ady-hét hagyománya. Ennek rövid történetéről Sár­közi Anna történelem szakos pe­dagógussal beszélgettünk az idei Ady-hét hétfői megnyitóján. Eb­ben az évben a tanárnő segíti a diákok egész heti szervező mun­káját. Az idei esemény azonban sok minden miatt más, mint az eddigiek. Mint köztudott, a nyá­ron bővítették a középiskolát (Ady—Bay Gimnázium, Posta- forgalmi és Informatikai Szak­képző Iskolává), s így az Ady- hét szervezőinek sokkal nagyobb diáklétszámmal kell számolniuk. Emellett kissé szomorkásabb a hangulat a szokottnál, hiszen az iskola igazgatója éppen a múlt héten mondott le tisztéről. Persze az élet azért nem állt meg, Török Balázs, Pelók Ani­ta, az idei diákigazgatók és a szervezők mindent megtettek azért, hogy a fiatalok jól érez­zék magukat ezen a héten. Szá­mos vetélkedő, előadás és sportprogram várta az átszerve­zett iskola tanulóit. A verse­nyek eredményeinek kihirdeté­sére, és az idei Ady-díj átadásá­ra tegnap délután került sor. Eb­ben az évben két Ady-díjassal is szaporodott az eddigi tabló: Tóth Andrea IV. C és Sós Júlia IV. B osztályos tanulók kiemel­kedő tanulmányi eredményü­kért és közösségi tevékenységü­kért kapták meg az iskola leg­nagyobb elismerését. A hetet a hagyományokhoz híven az Ady bál zárta, amit ezúttal a Sweet Night Diszkóban rendeztek meg. (Folytatás a III. oldalon) Súlyos sérülés Ami elsülhet... ...az el is sül, főleg akkor, ha golyó is van hozzá — s mielőtt bárki fél­reértené a leírtakat, gyorsan hozzá kell tenni azt —, ami egy puska- csőben várja sorsát II. Zs. sarkadi lakos nem nagyon gondolt minder­re, amikor házilag készített puska­félét kapott kölcsön ismerősétől. Munka után hazavitte a fegyvert, ami élettársanak is nagyon tetszhe­tett, hiszen otthon ketten vették mustra alá a fegyvert amiből meg­próbálták eltávolítani golyót — ta­lán éppen azért, hogy megelőzzék a bajt ami éppen akkor következett be. A barkácsolt fegyver elsült, a golyó az élettárs, R. I. hasában kö­tött ki, életveszélyes sérüléseket okozva. Az esetet az orvosügye­letes jelentette a rendőrségnek, akik megállapították, hogy nem szándé­kos fegyverhasználatról volt szó. Az engedély nélküli fegyverhasz­nálatért azonban valakinek „fizetni” kell. (—ár) A KÁBELTÉVÉS HARC PILLANATNYI EREDMÉNYE: 600 MILLIÓ FORINT Tóth Imre: De hol vannak a kamatok? Kedden az ORTT (Országos Rá­dió, Televízió Testület) székhazá­ban Ismét tárgyalóasztalhoz ült a kábeltévés hálózatok fejlesztéséért harcoló előkészítő bizottság és az ORTT vezetése. Tóth Imre sarkadi polgármestertől, az előkészítő bi­zottság egyik tagjától megtudtuk, hogy a tárgyalás tárgya továbbra Ls az ORTT-hez befolyt koncessziós díj felosztásának kérdése volt Mint közismert, az idáig befolyt összeg 2,4 milliárd forint, amit az eddigi tárgyalások eredményeként az ORTT az alábbiak szerint kíván felosztani: 30 százalékot a műsor­szórás fejlesztésére szánnak (ezt gyakorlatilag az Antenna Hungária rendelkezésére bocsátják), 50 szá­zaléknyi részt adnának a műsorel­osztásra, vagyis a kábeltévés rend­szerek fejlesztésére és a megmaradt 20 százalékból tartalékot képezné­nek. ígéretük szerint december kö­zepéig kiírják az ezzel összefüggő pályázatokat is. A kábeltévé-fenn­tartók, társaságok és önkormány­zatok pályázhatnának tehát a 2,A milliárd forint felére. Persze csak elvileg — derült ki Tóth Imre szavaiból. Ugyanis az ORTT csak az 50 százalék 50 szá­zalékát (azaz 600 millió forintot) kívánja megpályáztatni. A miértre — mint Tóth Imre elmondta —, nem tudtak elfogadható választ ad­ni. Éppen ezért a sarkadi polgár- mester javasolta a Települési Ón­kormányzatok Országos Szövetsé­gének, ne fogadják el az ORTT ilyetén felajánlását ragaszkodjanak az eredetileg megígért 1,2 milliárd forinthoz. Tóth Imre indítványát el­fogadták, eszerint az ORTT legkö­zelebbi ülésén valószínűleg ismét terítékre kerül a megpályázható összeg nagysága A sarkadi polgár- mester állítása szerint az ORTT ve­zetése arra a kérdésre sem tudott választ adni, hogy hol vannak az el­telt idő alatt felhalmozódott kama­tok. Helyette az ORTT olyan kér­déseket feszegetett, hogy vajon le­gitim-e az előkészítő bizottság, sőt, azt is kifogásolták, hogy „csak” 2500 önkormányzat foglalt állást a kábeltévés fejlesztésről és a kon­cessziós díj felosztásáról. Az előké­szítő bizottság tagjai valamennyi problémafelvetésről azt mondták, ezek csak a lényegtől való elterelést szolgálják. Egyébként pedig úgy határoztak, ha a tárgyalásokon nem jutnak eredményre az ORTT-vel, a parlament megfelelő szerveihez fordulnak. —ria

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents