Békés Megyei Hírlap, 1997. november (52. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-18 / 269. szám
Családsegítés Felpörget és megöl A békéscsabai József Attila Általános Iskola pedagógusai pályázaton nyert pénzzel új programot vezethettek be, amely a gyerekek szabadidejét gazdagította. (II. oldal) A lelki egészségvédelem szolgálatában dolgoznak a családsegítők. Ahhoz, hogy a rosszul működő család életét helyre lehessen hozni, legtöbbet a családtagok tehetnek. A külső sgeítség is lehet lélekmentő. (II. oldal) Egyre nagyobb kísértésnek vannak kitéve a fiatalok. Az Ecstasy tabletta felpörget és megöl, az egyetlen védekezési módszer, elutasítani a fogyasztását (III. oldal) A Békés Megyei Hírlap IVIelléklete A TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ELLÁTÁSBAN RÉSZESÜLŐK A DOHÁNYZÁS SZÍVÜNKRE IS HATÓ KÖVETKEZMÉNYEI Idős korunkban MEGNYUGODHATUNK? V. A megyei nyugdíjbiztosítási igazgatóság igazgatója, dr. Vízhányó Mihály segít eligazodni a társadalom- és nyugdíjbiztosítási változások új rendszerében. Amennyiben olvasóinknak kérdése merül fel az olvasottak kapcsán, írjon, a szakemberek segítségével válaszolunk. Mit PARANCSOL: EGÉSZSÉGET VAGY CIGARETTÁT? A nagy nemzetközi dohánygyárak is — felismerve a szenvedély ártalmait — kampányt indítottak a fiatalkori dohányzás korlátozására. A felmérések szerint 30 ezren halnak meg szív- és érrendszeri megbetegedésben évente és a férfiak 40 éves korig négyszer veszélyeztetettebbek a nőknél, majd 70 év felett kiegyenlítődik a betegek száma. Vajon a betegségek kialakulásában mennyi a szerepe a dohányzásnak? — kérdeztük Mezőkovácsházán, a Vis-Medica Kft. járóbeteg-gondozóban dr. Spiák Ibolya kardiológus szakorvost. A mezőkovácsházi Vis-Medica Kft. a Népjóléti Minisztérium minimál feltételek megteremtésére kiírt pályázatán 2 millió forintot nyert egészségügyi gépvásárlásra. A kardiológiára vettek egy modern számítógépes, terheléses kerékpár- ergométert, amely a szív- és érrendszeri betegségek időbeni felismeréséhez nyújt segítséget. A képen dr. Spiák Ibolya kardiológus és Fábián Ferencné asszisztens egy fiatalember szívműködését diagnosztizálja fotó: such tamás — A társadalombiztosítás ellátásaira a jövőben is kétféle módon lehet jogosultságot szerezni — folytatja beszélgetésünket az igazgató. — Saját jogon és hozzátartozói — legtöbbször eltartott hozzátartozói — jogon. Saját jogon az jogosult ellátásra, aki a törvény szabályai szerint biztosított, baleseti ellátásra vagy egészségügyi szolgáltatásra jogosult. Egészségügyi szolgáltatásra jogosultság szempontjából eltartott hozzátartozónak általában az tekinthető, akinek nincs a minimálbér 30%-át meghalódó jövedelme és eltartójával közeli rokoni kapcsolatban áll. — Hogyan különböztetjük meg a biztosítottak, a baleseti ellátásra jogosultak körét? — A biztosítottakat a társadalombiztosítás valamennyi ellátása megilleti. A baleseti ellátásra jogosultaknak az üzemi balesettel és a foglalkozási megbetegedéssel ösz- szefüggő egészségügyi szolgáltatások, esetleg egyes pénzbeli ellátások járnak. Az egészségügyi szolgáltatás körébe pedig az orvosi ellátások, egyes gyógyellátások, gyógyszer-, gyógyászati segédeszköz támogatások tartoznak. — Kik tartoznak a biztosítottakhoz? — 1998-tól is biztosítottak a munkaviszonyban, közalkalmazotti, közszolgálati jogviszonyban, bírósági, ügyészségi szolgálati jogviszonyban állók, a fegyveres erők és a rendvédelmi szervek hivatásos állományú tagjai, függetlenül attól, hogy teljes vagy részmunkaidőben dolgoznak. A szövetkezeti tagok is biztosítottak, ha a szövetkezet tevékenységében munkaviszony vagy vállalkozási jellegű jogviszony keretében személyesen közreműködnek. Biztosított az egyéni vállalkozó, a személyesen munkát végző társas vállalkozó, ha nem saját jogú nyugdíjas. Egyéb, díjazás ellenében munkavégzésre irányuló jogviszony keretében (bedolgozói, megbízási, felhasználási szerződés alapján, egyéni vállalkozónak nem minősülő vállalkozási jellegű jogviszonyban, segítő családtagként stb.) személyesen munkát végző akkor lesz biztosított, ha a tevékenységéből származó jövedelme a minimálbér havi összegének harminc százalékát eléri. Biztosított az alapítvány, társadalmi szervezet, társasház- közösség, egyesület, köztestület, közhasznú társaság, kamara, települési önkormányzat, biztosítási ön- kormányzat, gazdálkodó szervezet, nyugdíjpénztár választott tisztségviselője, vagy például a társadalmi megbízatású polgármester, ha tiszteletdíja, díjazása eléri a minimálbér 30%-át. — A nyugdíjasok ellátási körébe mik tartoznak és kik jogosultak a baleseti egészségügyi szolgáltatásra? (Folytatás a II. oldalon) — A szív- és érrendszeri betegségek leggyakoribb oka az egészségtelen életmód: mozgáshiány, stressz, az emelkedett vérzsírérték, a dohányzás, a cukorbetegség, a kövérség és még sorolhatnánk — mondja a doktornő. — Ehhez járul az úgynevezett pozitív anamnézis (öröklés), vagyis, ha egy családban halmozott a megbetegedések száma, akkor nagy a valószínűsége, hogy az utódoknál is jelentkezik. A dohányzás akár többszörösére is emelheti a kockázati tényezőket. — Milyen károsodást okozhat a dohányzás? — A zsíranyagcserében fokozza azon lipidek (vérzsírok) szintjét, amelyek az érelmeszesedésben játszanak szerepet. Ehhez járulnak a magyar étkezési szokások, amelyben sok az állati eredetű zsiradék. Többen feszültségoldónak használják a dohányzást, pedig bizonyított tény, hogy éppen szapora szívdobogást okoz és megemeli a vérnyomást. A szenvedélyes dohányosnak leszokáskor még a reflexszerű mozdulat is hiányzik, ugyanakkor e mozdulatban minden „kóros” tünet benne van. — Milyen a betegek megjelenési aránya a mezőkovácsházi gondozóban? — 40 ezer lakosról gondoskodunk itt, ahol 1991-től van kardiológia. 1996. december 31 -éig a regisztrált és gondozott betegek száma 1634. Ebből szívizominfarktuson átesett 214 beteg, szívkoszorú-ér-elmeszesedésben szenved 754 ember. A betegeket rendszeresen gondozzuk, életmódbeli és terápiás tanácsokkal látjuk el. Ezen betegek közül minden 2. férfi és 4. nő dohányzik. Sajnos még az infarktuson átesettek sem tudnak lemondani a dohányzásról. — Miről ismerhetjük fel a szív kóros elváltozásait? — A megelőzésben segít a kerékpár-terheléses EKG, amelyet egy pályázat révén intézetünknek is sikerült megvennie. Számtalan beteg mellkasi fájdalommal keres fel bennünket. Nyugalmi EKG- juk semmilyen elváltozásról nem árulkodik, ám a terheléses vizsgálaton kiderül, hogy gyógyszeresen kell kezelni, vagy műtétre irányítani őket. A vizsgálatra egyébként a családi orvos beutalója alapján kerülhet sor. Típusos a terhelésre jelentkező mellkasi fájdalom, amely a szegycsont mögött jelentkezik nehéz légzéssel és szapora szívdobogással. Vannak pillanatnyi rosszullétek, vagy gyakoriak, amikor a beteg arról panaszkodik, hogy kevesebbet tud dolgozni. — Milyen lehetőségek vannak a megelőzésre? — Már gyermekkorban a szülőknek jobban oda kell(ene) figyelni, hogy a gyermekek rendszeresen és minél több gyümölcsöt, zöldféleséget egyenek. Fontos a mozgás, a napi legalább 10—15 perces séta. A jó és rossz példát a család adja, és ha a papa, mama dohányzik, akkor feltételezhetően ő is rászokik. Korábban a helyi tüdőgondozóban dr. Kási Gyula főorvossal működtettünk egy ingyenes dohányzásról leszoktató programot, amely lelki támaszt is adott. A jelenlegi gyógyszerárak miatt azonban abba kellett hagynunk. Mindenki előtt ismert, hogy a családjában milyen gyakorisággal fordult elő szívós érrendszeri megbetegedés, így a halmozottan veszélyeztetettek — panaszmentesség esetén is — kérhetik az évenkénti szűrővizsgálatot. Vannak kockázati tényezők, melyek nem küszöbölhetőek ki, ám a dohányzási szokások elsősorban rajtunk múlnak. A rákkeltő, egészségkárosító hatás mellett ekkor még nem is beszéltünk a dohány áráról, az öregedést segítő szépségromboló hatásáról, a szájhigiéniáról, a kultúrálatlan megjelenésről és káros esztétikai szerepéről. Halasi Mária A HÉT FOTÓJA Jegyzet Levegőzés a szabadban. (1) A Végegyházi Általános Művelődési Központ óvodájának udvarán önfeledt játékkal töltik az ebéd előtti időt a középső csoportosok a napfényes őszi, tiszta levegőn. Kihasználták a szép időt, hiszen nyakunkon már a tél... fotó: such tamás Amit nem jó korán elkezdeni A minap szokásos bevásárló kőrútomra indultam, amikor a lakótelep egyik épületéből fiatal anyuka tolta a kerékpárját a kis ülésben helyet foglaló gyermekével. Igazán nem volt szívderítő látvány, amikor nagy szippantásokkal cigarettára gyújtott, majd felült a kétkerekűre és folyamatosan fújta a pici fejére a füstöt. Mondhatják itt az egészség- ügyi felvilágosítók, vagy kampányolhatnak a dohányzás ellenes szervezetek—gondoltam — ha maga a szülő nem tesz semmit gyermeke egészsége érdekében. Mint tudjuk, napról napra rosszabbak a statisztikák, a halálokok között egyre nagyobb számban fordulnak elő a káros szenvedélyek okozta megbetegedések. De vajon miért is kezdünk el dohányozni? Eszembe jutottak fiatalkori élményeim, amikor a középiskola kollégiumában a mosószobába bújva, kézről kézre adtuk egymásnak a „nagy varázslatot” és nagyokat szippantva, a filmekben látott gesztusokat utánozva, hosszan, méltóságteljesen fújtuk ki a füstöt, majd az ügyeletes lépteinek hallatára riadtan dobtuk a lefolyóba. Ma már tudom, milyen szerencsések voltunk, hogy a kollégiumban és az iskolában egyaránt tiltották a dohányzást, sőt a felnőttek is csalta kijelölt helyeken gyújthattak rá. Talán ez lenne az egyik jó megoldás? Mindenesetre, ha rajtam múlna (Nem tudom miért éppen ebben nem követjük a nyugati példát?) a közintézményekben korlátoznám, az oktatás, egészségügy színterén pedig tiltanám a dohányzást. Legutóbb ugyanis megdöbbenve hallom az általános iskolás lányomtól: „Tudod anyu, a Tibit láttuk dohányozni a vécében és egy egész csomag volt nála". A szülői értekezleten fel is hívták a figyelmet: nézzük meg a gyerekek táskáját, mert alsóban is előfordult már hasonló eset. Lám, lám, van, ami nem változatlan veszély, legalábbis a rossz szokásokat illetően. Reméljük azért valamikor sikerrel járunk, és ha másként nem megy, hát a magunk példaadásával! H. M.
