Békés Megyei Hírlap, 1997. november (52. évfolyam, 255-279. szám)
1997-11-14 / 266. szám
II Heti gazdaság 1997. november 14., péntek Mindig csak annyit vállaltunk, ami az erőnkből telt Elektronikusan szabályozza a fordulatot A SZÖVETKEZETI MOZGALOM MEGSZÁLLOTTJÁNAK HARMINCHÉT ÉVE A takarékossági világnap alkalmából a hosszú idó'n át végzett magas színvonalú takarékszövetkezeti munka elismeréseként megyénk takarékszövetkezeteinek több munkatársa részesült kitüntetésben. Závogyán János, a Kondorosi Takarékszövetkezet ügyvezető elnöke a Magyar Köztársasági Ezüst Erdemkeresztet vehette át. Az Országos Takarékszövetkezeti Szövetség elnöksége a Takarékszövetkezeti Érdemérem arany fokozata kitüntetést adományozta Homonnai Jánosnénak, a Szeghalom és Vidéke Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetőjének, ezüst fokozatot Petró Annának, a Kevermes és Vidéke Takarékszövetkezet főkönyvelőjének, bronz fokozatot pedig Zoltán Gyulánénak, az Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezet kirendeltségvezetőjének. A legmagasabb elismerésben részesített Závogyán Jánossal a díjátadást követően beszélgettünk. — 22 éve irányítja a Kondorosi Takarékszövetkezetet, de a szövetkezeti mozgalom iránti elhivatottsága még régebbre nyúlik vissza, hiszen előtte 15 évig a kondorosi áfésznél dolgozott. A rendszerváltást követően igencsak „kikezdték” a szövetkezeteket. Hogyan emlékszik erre az időszakra? — A takarékszövetkezeteknél nem volt „leépülés”, elismerték, hogy az általunk végzett tevékenységekre, pénzügyi szolgáltatásokra szükség van. Bár jelenleg hatezer taggal rendelkezik a Kondorosi Takarékszövetkezet, de mindig ügyeltünk arra, hogy a szigorúan vett ügyfélkapcsolat helyett élőbb, kölcsönös bizalomra épülő, közvetlenebb kapcsolatot tartsunk fenn. — Úttörőnek számítottak például a mezőgazdasági finanszírozásban is. — Amikor ezt 1992-ben elkezdtük, őrültnek tartottak bennünket, hogy hitelt biztosítunk a földjüket művelő gazdáknak. AzZávogyán János a Magyar Köztársasági Ezüst Érdemkereszt kitüntetésben részesült FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER óta bebizonyosodott, hogy ez a legjobb állományunk, és itt a legkedvezőbb a visszafizetési készség. — Saját erőből, a nulláról indultak, ma már viszont hét kirendeltséggel — Kondoroson, Kamuion, Kétsopronyban és néggyel Békéscsabán — rendelkeznek. — Mindig kicsiket léptünk, és annyit vállaltunk, amennyi az erőnkből telt. A betétekre alapozunk, mindig reális kamatokat biztosítunk. A pénzt ugyanakkor igyekszünk ésszerűen, arányosan befektetni, kihelyezni. —Szolgáltatásaik, fejlesztéseik megfelelnek az újabb és újabb kihívásoknak? — Az elektronika kínálta újdonságokat ügyfeleink érdekében használjuk, fejlesztjük, állandó korszerűsítésük ezt szolgálja. Ilyen a Giro-, vagyis az elektronikus számlaforgalmi rendszer, valamint már az új Giro-rendszer is, mely lehetővé teszi csoportos átutalási és beszedési megbízások teljesítését. Népszerű bankkártyaüzletágunk is, és a közelmúltban Kondoroson pénzkiadó automatát is üzembe állítottunk. Ny. L. Lakás-előtakarékossági pénztár közbeiktatásával Útépítés közös erővel Gyomaendrődön Gyomaendrőd 103 kilométeres úthálózatának fele burkolt. A burkolt utak többsége elhanyagolt, a hosszú ideje elmaradt karbantartási munkák miatt felújításra szorul. Ilyen körülmények mellett új utak építésére kizárólag saját erőből nem vállalkozhat a város. A képviselő-testület legutóbbi ülésén úgy döntött, kéri a lakosság anyagi részvállalását is. A képviselők úgy találták, a lakás-előtakarékossági pénztárba való belépés jelentősen megkönnyítené a lakosság befizetési kötelezettségét, másrészt több évre eloszlaná- nak az önkormányzat közműtámogatási kiadásai. A lakás- előtakarékossági pénztár szolgáltatása a kommunális létesítmények kialakítására is vonatkozik. Az előtakarékossági szerződést a magánszemély köti meg az illetékes pénzintézettel. Az önkormányzat és a szerződő magánszemély között további megállapodást kell kötni. E szerződés alapján az önkormányzat az önerős lakossági közműépítés támogatás keretében a megtakarítási összeg fizetésében részt vállal. A képviselők támogatták, hogy a város útépítése a lakás-előtakarékossági pénztáron keresztül valósuljon meg, ám abban is egyetértettek, ahhoz, hogy minél több gyoma- endrődit megnyerjenek a tervnek pontos, részletes információkkal kell ellátni a lakosságot. —r— Dízeladagoló szanatórium Békéscsabán A tél igazi próbatétel az autósoknak is, főként azoknak, akiknek korosabb dízel gépkocsijuk van, s járművük „csillaggarázs’’ -ban alszik. Ezen gépkocsiknak a reggeli indítása kín-keservekkel, idegeskedésekkel történik. Ilyen esetekben az út végső megoldásként a szervizbe vezet. Autós körökben köztudott, hogy szinte valamennyi márkához, az Alfa Rómeótól a Mercedesen át a Volvóig, mind a személy-, mind a tehergépkocsikhoz az angliai központú, nagy hagyományokkal és tapasztalatokkal rendelkező, multinacionális LUCAS cég szállítja az adagolókat, a dízel gépkocsik lelkét. Ezeket az adagolókat nálunk korábban csak a fővárosban javították és újították fel. Két hete a rászorulóknak már nem kell utazgatniuk a dízel adagolókkal: a garanciális, vagy azon túli javításokat, beállításokat és felújításokat Békéscsabán, a Szerdahelyi úti telepén végzi a BOS-KER Kft. — Európában szinte minden ország szervizszolgáltatásában ott van a LUCAS, nálunk hivatalosan 5-6 éve vetette meg lábát a cég — kezdi Kondacs Pál, a BOS-KER Kft. ügyvezetője, majd így folytatja: — Két hete megkaptuk a LUCAS-tói Bács- Kiskun, Békés, Csongrád és Szolnok megyére a kizárólagos szervizszolgáltatást. Mindehhez vettünk egy világszínvonalat képviselő LUCAS adagoló mérőpadot — mintegy 15 millió forintba került — melyből mindössze kettő van ma Magyarországon: az egyik a fővárosban, a másik pedig Békéscsabán, szervizünkben működik — hallom. —Mit tud ez az a próbapad? — Valamennyi létező adagoló típusát tudjuk vele mérni. A berendezés üzemi körülményeket teremtve elektronikusan szabályozza a fordulatot, nem kell ezer löketet végig mérni, úgymond ezred pontosságú, mert egyetlen löket alapján a mintegy harminc mérési ponton kiszűrhető a hiba, így csak a szükséges alkatrészt kell cserélni. Aki dízel autóval közlekedik, az tudja: a megfelelő kompresz- szió, az izzítógyertyák, a porlasztó-csúcsok hibája is okozhat meglepetéseket. A LUCAS mérőpa- don ellenőrzött adagolók javítása az eddigieknél gyorsabb, s főként olcsóbban történik. A beszélgetés során kiderült: hamarosan megkapják Denso-tól is a márkaszerviz rangot. —szekeres— Az adagoló mérőpad, melyből mindössze kettő van ma Magyarországon A SZERZŐ FELVÉTELE Eladatlan búza- és kukoricahegyek megyénkben is (Folytatás az I. oldalról) A gazdák nem rejtették véka alá abbéli véleményüket sem, hogy jelentős javulás nem várható komoly állami beavatkozás nélkül. — A belföldi felhasználók is tudnak a feleslegről — szögezték le. — Mivel jórészük szerződésekkel lefedte szükségleteit, a későbbiekben ráér vásárolni. Jobb árban azonban akkor sem bízhatunk, hiszen sokan akarunk megszabadulni a gabonától, és ez valószínűleg ismét leveri az árat. Ehhez jön még, hogy a búza minőségét is kritizálják. Hiába jó a sikértartalma, a hektolitersúlya, a fehérjetartalma, a tisztasága, „elővették” az esésszámot. Állítólag a nedves időjárás hatására a búzaszemben lévő alfa-amiláz enzim a keményítőt cukorrá bontotta, ezzel a gabona felhasználási értéke csökkent. A kondorosi Szárító és Tároló Mezőgazdasági Szövetkezet hatalmas silói, tárolószínjei dugig vannak búzával és kukoricával. A szövetkezet munkatársai szerint idén felborult az az egyensúly, hogy a búza zöme szeptember végéig elkel, és átveheti helyét a kukorica. A beérkező kukoricát ugyan tudják szárítani, de tárolására nagyon kicsi a kapacitás. A gazdák jobb híján zsákokban hazaviszik a megszárított terményt, de ezzel nehezen tudnak mit kezdeni. Megyénk legnagyobb gabonafelvásárló cégénél, az Agrimill Rt.-nél is tisztában vannak azzal: az utóbbi évek legnagyobb terméseredménye miatt értékesítési gondokkal küzdenek a termelők. Siági Lászlót, a részvénytársaság kereskedelmi vezérigazgató-helyettesét arról kérdeztük, milyen lehetőségeket tudnak kínálni. — Az Agrimill Rt.-nek akkor jó a felvásárlás, ha a termelő is elégedett — kezdte. — Jelenleg a kukoricafelvásárlás zajlik, és a szerződéseinket maradéktalanul teljesítjük meny- nyiségben és árban is. Sőt, a szerződés felett tízszázalékos mennyiséget is átveszünk. Mindennek nagy a jelentősége, hiszen tudjuk: jóval a piaci ár felett szólnak szerződéseink, 17 ezer forint/tonna áron is szerződtünk. Kukoricafelvásárlást legközelebb december eledén tervezünk, de árról most még könnyelműség lenne nyilatkozni. Áz előrejelzések szerint azonban jelentős áremelkedés azért sem várható, mert még tavalyi termésű készletek is vannak a piacon. — Mi a helyzet a búzánál? — Az Agrimill Rt. jelenleg az étkezési búza felvásárlásában érdekelt. Pillanatnyilag a megkötött szerződések szerinti beszállítások zajlanak. Újabb szerződéseket november végén, december elején kötünk, saját malmaink szükségleteinek kielégítésére. — Sok szó esik manapság a búza minőségéről. — Malmaink számára az a jó búza, melynek sikértartalma minimum 28 százalékos, sütőipari értéke minimum B2-es, esésszáma megközelíti vagy eléri a 200-as értéket. Tudjuk, hogy idén a nedves időjárás miatt általában kisebb az esésszám, és ezért igyekszünk a realitásokhoz igazodni. Nem ragaszkodunk az egyébként szabvány szerinti 250-es esésszám- értékhez. — Tárolásra, közraktározásra van-e mód vállalatuknál? — Szabad tárolókapacitásainkkal — a békéscsabai, orosházi, mezőkovácsházi és sarkadi tárházainkban — igyekszünk segíteni a termelőket. Ezenkívül a ÁTI Depó Rt.- vel közösen közraktározási konstrukciót is kínálunk. Az ÁTI Depó közraktár egyébként a közeljövőben saját, korszerű tárházzal is megjelenik Orosházán. Az utóbbiak fontosak azért is, mert az FM kiterjesztette a közraktározási tevékenységet az étkezési búza és a kukorica mellett a takarmánybúzára is, és különböző támogatások vehetők igénybe. A gabonapiac alakulását a földművelésügyi tárca folyamatosan figyelemmel kíséri, és a feszültségek oldására a szükséges intézkedéseket megteszi — közölték az FM sajtóosztályán. A belpiaci helyzet javítására is számos intézkedés történt. 70 százalékos kamattámogatást és tárolási támogatást kapnak a takarmányszükségletüket megvásároló gazdálkodók. Ugyancsak 70 százalékos kamattámogatás jár a termelőknek a közraktárban elhelyezett élelmezési- és takarmánybúzára, valamint a kukoricára felvett hitelek esetén. Ezer forint/tonna támogatást vehetnek fel azok a termelők, akik takarmánybúzájukat végső felhasználónak értékesítik. Rövidesen meghirdetik azt a pályázatot, melynek keretében 300 ezer tonna kukoricát vásárol fel az állam 14 ezer forint/tonna áron. Intézkedtek az állami tartalék- készletek feltöltéséről is, ez év végéig 150 ezer tonna kukorica felvásárlását jelenti. Bővebb információk mindezekről az FM megyei hivatalánál szerezhetők be. Nyemcsok László Aktuális AZ AGRÁRFEJLŐDÉS LEHETŐSÉGEI AZ EURÓPAI UNIÓBAN Mint írtuk, az Európai Uniót közel sem tekinthetjük egyszer s mindenkorra kialakult, befejezett képződménynek, hiszen az EU önvédelmi intézkedései nem csak évenként, hanem év közben is változnak, másrészt a „szabályokat” egyes tagországok ismételten mellőzik, esetenként érdek- csoportok önkényesen át is lépik (pl.: angol marhatenyésztők, francia bor- és libamájtermelők...). Valójában minden tagország saját nemzeti érdekein átszűrve engedi érvényesülni a közös szabályozást. Ezért teljes biztonságot az EU-tagság sem adhat a termelőknek — fogalmazták meg a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Intézete békéscsabai osztályának munkatársai a dél-békési régióban készített tanulmány projektjében. A fenntartható agrárfejlődés szemlélete és gyakorlata a magyar mezőgazdaságban közel egy évtizede kezd teret hódítani. Jelenleg az EU-hoz való csatlakozás és a fenntartható agrárfejlődés követelményeinek összehangolása folyik. Ma napirenden levő probléma a magyar mezőgazdaság hozzáillesztése az EU agrárpolitikájához. Ez valós vagy álnehézségek sorozata, hiszen az EU agrárpolitikája is csak permanens (folytonos) módosulásokkal érvényesül. Az EU-val szemben a közép- és kelet-európai országok’ közül jelenleg egyedül Magyarország agrárkereskedelme nem deficites. Ugyanakkor az egykori szovjet blokk országait növekvő tömegben öntik el a nyugat-európai agrártermékek. A magyar mezőgazdaság termelési költségei messze alatta maradnak az EU tagországai mezőgazdasági költségszintjének. Nem kétséges tehát, hogy integrálódásunk esetén azonos versenyesélyek mellett mezőgazdaságunk helyzete lényegesen javulhat. A feltételes mód azért helyénvaló — írja a szerző —, mert csekély a valószínűsége annak, hogy a magyar termelők is olyan mértékű támogatásban részesülhetnek az EU agrárkasszájából, mint nyugat-európai gazdatársaik. Az uniós igények a magyar élelmiszer-gazdaságot elsősorban piacnak tekintik, különösen a mezőgazdaság számára szükséges termelési eszközök és anyagok tekintetében. Emellett a feldolgozott élelmiszerekből is minél nagyobb exportot akarnak realizálni a magyar piacon. A fenntartható fejlődés tehát az EU agrárpolitikusai számára jól hangzó igyekezet. Ugyanakkor a magyar gazdaság nem tudja nélkülözni az agrárexportból származó devizát, amelynek jelentős hányada Nyugat-Európában lesz vásárlóerő a magyarok számára szükséges gépek, berendezések, vegyi anyagok vásárlásához. Dél-Békés adottságai a mező- gazdaság hatékony fejlesztéséhez komoly lehetőségeket nyújtanak. Ha a fenntartható fejlődés követelményeit szembesítjük a térség adottságaival, szembetűnően megjelenik ennek a régiónak számos előnye más térségekhez viszonyítva. A fenntartható agrár- fejlődés alapkövetelménye az ökológiai katasztrófa elkerülése, s ezért a természeti erőforrások környezetvédő hasznosítása. Részletesebben ez a cél az erőforrások felhasználásában, a gazdasági célok meghatározásában és nem utolsósorban a társadalom értékrendjében jelenik meg. A fenntartható fejlődés definíciója több árnyalatban ismeretes, de a különböző meghatározások közös elemei a legelterjedtebbek. Ezek: A talaj, mint természeti erőforrás megkülönböztetett használata. Az erőforrások védelme, a környezetminőség, a tájkarakter, a biodiverzitás (eltérés) megőrzése. A gazdaságosság, a produktivitás fenntartása, javítása. Az életminőség javítása, elfogadható jövedelem biztosítása mindenkinek; a generációk közötti egyenlőség. Mindemellett a fenntartható agrárgazdasági rendszer jellemzője egyrészt a sokféleség, az alkalmazkodóképesség mind a természeti és a társadalmi tényezőkhöz, a problémák megelőzésére irányuló képesség és cselekvés, az erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodás, illetve a keletkező melléktermékek újrahasznosítása. A fenntartható vidékfejlesztés magában foglalja a vidéki lakosság mezőgazdasági, élelmi- szeripari, valamint nem mezőgazdasági jellegű tevékenységi körét is. A fenntartható regionális fejlődésnek tehát célul kell kitűznie az életminőség és az életfeltételek javítását. Halasi Mária
