Békés Megyei Hírlap, 1997. október (52. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-03 / 231. szám
1997. október 3., péntek Európa-híD 9 A MŰVÉSZTANÁR GYAKORLATIASSÁGRA NEVEL História bukásról, virágzásról dióhéjban Ötszáz munkaóra és több százezer kalapácsütés a vésőre. Ennyi kell, amíg a kőtömbről lehámozzuk a felesleget, és előtűnik az alkotás — magyarázta Búzás Mihály szarvasi művésztanár, amikor szeptember elején „műtermében”, a Ruzicskay-ház kertjében meglátogattuk, s még javában dogozott báró Harruckern János György báró mellszobrán. Az alkotást a térségi Európa-napon, ma avatják az Árpád közben. Az alkotó elárulta, a fák lombkoronája közül érkező szűrt fény kedvéért költözött ki az ég alá. Kedvünkért rövid időre félretette a vésőt, kalapácsot, s művészi, pedagógusi munkájáról vallott. — A Tömörkény István Művészeti Szakközépiskolát kerámia szakon végeztem el, majd a tanárképzőt rajz—földrajz szakon. Sokat köszönhetek a megyei alkotótelepeknek is. Ezek kiváló gyakorlati helynek bizonyultak. A kerámia és a szobrászat lett a szakterületem. Fiatal diplomásként Szarvason, a Benka Gyula Általános Iskolában kezdtem tanítani rajzot és vizuális nevelést. Ugyanakkor a képzőművészethez és az épület- szobrászathoz sem lettem hűtlen. Az első világ- háborús emlékmű restaurálása, rajta a Turul szobor újtaöntése volt az első munkám. Ezután további bronzmunkák következtek: Szent Kristóf szobra és több dombormű. — A kő mint anyag ezek szerint újdonság önnek. — Valóban, kővel ilyen nagy munkát még nem végeztem. Sokat segít, hogy Sztancsik János, akivel együtt készítjük a szobrot, a Tömörkényben szobrász szakon végzett. Az alapanyagra is közösen találtunk rá. A két siklósi kristály mészkő tömböt a Szirén Ruházati Szövetkezet elnöke felajánlásaként kaptuk. Végezetül modellt kellett keresni. Hosszas töprengés után a Harruckern család történetéről szóló könyv illusztrációjára esett a választás. Ez egy korabeli idealizált rézkarc, a báróról készült legismertebb metszet. — Azt, hogy az emberek befogadók-e a művészettel szemben nagyban az iskola alapozza meg. Ön hogyan, mire tanít? — Elsősorban gyakorlatiasságra nevelem a gyerekeket. A fölösleges dolgokat háttérbe szorítva azokat emelem ki, amelyek a környezet- és a vizuális kultúrát fejlesztik, s amit később a magánéletben is kamatoztathatnak. Itt főleg a lakókörnyezet és a lakás formálására gondolok. Ennek jegyében rendeztük meg az idei nyáron másodjára Sonkoly János restaurátorral közösen a fafaragótábort. A tábor célja a szarvasi épületek Ötszáz munkaóra és több százezer kalapácsütés a vésőre. Ennyi kell, amíg a kőtömbről lehámozzuk a felesleget fotó: lehoczky Péter fából készült díszítőelemeinek a megmentése, továbbá az, hogy a játszóterek vas- és betonjátékai helyébe faanyagú, gyerekek által tervezett és készített játékok kerüljenek. — A báró, szellemi örököse, Szarvas, illetve az európaiság gondolata között milyen közös vonást emelne ki? — A báró gondoskodó, támogató tevékenységével, bölcs előrelátásról tanúskodó telepítési intézkedéseivel elérte, hogy a különböző vallású és nemzetiségű emberejc egy új, közös otthont találjanak ezen a vidéken, amely a 275 év alatt kulturális és gazdasági értelemben egyre gazdagodott. Ha az elmúlt néhány évtizedet vizsgálom, a környezeti kultúrának az utóbbi hat-hét év kedvezett legjobban. 1990 óta sokat fejlődött, szépült Szarvas. A régi, lepusztult középületek megújulnak, és eredeti funkciójuk is kezd visszaállni. A lakosság egyre jobban igényli az ápoltabb környezetet és tesz is érte. Az utóbbi években számos köztéri szobrot rendbe hozatott a város, illetve új alkotások születtek. Ha ilyen ütemben haladunk, jó néhány esztendő múlva elképzelhető, hogy Harruckern egykori birtokán eljutunk az európai szintre. Csath Róza A régészeti feltárások tanúsága szerint már az őskorban a környékre települt a Körös-kultúra embere. A népvándorlás népei közül legmaradandóbb nyomot az avarok hagyták e tájon. Hatalmas kiterjedésű temetőikből került elő a város határában rokon-elődeink világhírű lelete, az avarkori tűtartó. Anonymus krónikája megemlékezik a Szarvas-halom alatt a Körösön átúsztató harcosokról. A hagyomány szerint a 13. században IV. Kun László király többször megfordult itt, és rendeleteket adott ki a nevezetes halomról. Az 1530-as években nem kisebb személyiség, mint Szapolyai János király vendégeskedett a közeli Décsen, az udvarházban. A jelentéktelen kis falu földesurai az Ábránffy, a Veér, a Tárnok, majd a Nadányi családok voltak. A török világban megnőtt Szarvas jelentősége. Vég-Gyula várának 1566-os eleste után Cserkesz Omer gyulai szandzsák bég, az Erdély felé vezető fontos kereskedelmi és hadi út védelmére palánkvárat építtetett a Körös partján. A török a várnál magasabban fekvő Szarvas-halmot a lakossággal elhordatta. A vár 1685 körül elpusztult. A Rákóczi-szabadság- harc idején a sarkadi hajdúk parancsot kaptak újbóli felépítésére, de a táborukban kitört pestisjárvány őket ebben meggátolta. A várból szinte csak a leégett palánk csonkjai, félig-meddig betemetett árkok, s a kőből épült török fürdő romos épülete maradt. A környék csellengő szegénylegények, örmény kereskedők, de főleg a vadlibák és darvak hazájává lett. Eltűntek az egykor virágzó szomszéd települések, Décse, Káka, Halásztelek, Csabacsüd, Kondoros is. A város újkori története 1722. július 23-án kezdődött. Ekkor írták alá Spoer János uradalmi intéző jelenlétében az új földesurakkal kötött szerződést a Csabáról, Nógrádból, Gö- mörből, Abaújból, Zólyom és Pest vármegyékből érkezett szlovák ajkú, evangélikus hitű jobbágyok. Báró Harruckern János György, a schenkenfeldi születésű hadi-élelmezési biztos hívta őket, aki nagy érdemeket szerzett a török alóli felszabadító, spanyol örökösödési, majd az 1716-—18-as török háborúban. Házat és új hazát adott jobbágyainak: szabad vallásgyakorlatot, rövid felmentést az úrbéri terhek alól, engedélyezte szárazmalom építését és számtalan más kiváltságot. A hagyomány szerint Valentik Pál volt az első betelepülő, akit régebbi lakóhelyéről Osztroluczkynak is neveztek. Fennmaradt az első bíró: Kugyela János, az első jegyző: Fábry Sámuel, az első pap: Hrdina András és az első tanító: Deutschenshmied Dániel neve. 1723-tól Szarvas mezővárosi rangra emelkedett. Az első nagy krónikás pap, Markovitz Mátyás versbe foglalta történetét. 1767-ben Szarvasra érkezett Tessedik Sámuel (1742— 1820), akinek életfogytig tartó munkálkodása jelentette az első nagy felvirágzást. Nevéhez fűződik a jellegzetes sakktábla hangulatú utcarendszer, az ótemplom felépítése, a talajjavítás kidolgozása, az akácfatelepítési program megszervezése. 1780-ben megnyitotta Európa első gazdasági iskoláját. Újabb mérföldkő volt a város történetében 1834., a mezőberényi gimnázium áttelepítése. Még felsorolni is nehéz országos hírű tanárait, több mint másfél évszázados működése alatt: Ballagi Mór, Greguss Ágost, Vajda Péter, Koren István, Tatay István munkásságát későbbi óriások követték: Zsilinszky Mihály, Benka Gyula, Nádor Jenő és Hanzó Lajos személyében. A 19. és 20. század várostörténetében kiemelkedő szerepet töltött be a gróf Bolzák családja. Ok telepítették az Anna-lige- tet, később a Pepi-kertet, és kastélyokat emeltek a Körös partján. De ide kötődtek a gróf Mittrovszky, a báró Benz, valamint a Haviár családok is. 1847- ben Szarvason indult Réthy Lipót jóvoltából Békés megye első nyomdája. Áz 1848- ban már rendezett tanácsú város, Cegléd után másodikként csatlakozott a pesti forradalomhoz. A későbbiekben Kossuth hívó szavára 782 honvédet és nemzetőrt küldött a haza védelmére. 1872-ben a növekvő adóterhek miatt Szarvas lemondott városi rangjáról, azt csak 1966- ban nyerte vissza. Az elsődlegesen agrárjellegű település századunk világégéseiben is meghozta áldozatait. A két világháborúban, 1918—19-ben, majd a ’45 utáni deportálásokban közel háromezer szarvasi katona, vétlen felnőtt és gyermek pusztult el. A tegnap és a ma világa együtt ejti rabul az idelátogatót. A Holt-Körös partján nemzeti történelmi emlékhelyünkön, a történelmi országközépen egy közelmúltban felújított emlékmű hirdeti 1100 év szenvedéseit és minden diadalát. Szenes János hangulat garantálva! Szarvasi Arbocaep Gmk. Tel.: (66) 313-046,fax: (66) 313-503 Vendéglátó-ipari berendezések tervezése, gyártása. U«il\«lí I iixrp Szarvas. Újtelep ti. 10. Telefon: (66) 31 1-329. I f f ! 1 T'ii z e I ö a ny a g .... é s építőanyag forgat in a zása.- Tüzelőanyagok megrendelhetők •jOltott mész tavalyi aroriÁf a m A békési díszfaiskola őszi ajánlata: > faiskolai árusítás I vízkertek, parkok komplett tervezése, kivitelezése. KfbttZMittH Wil, MtAÍéptiÁiSél tátink ktioa oásátulnkal, MtgrtnitlflMiui. TELEPHELY: Békés, Csabai út (47-es főútvonal). Telefon: 06 (60) 474-901. £ A bálásruhafoíúÚtaÓJAiZ jogik! 400Ft/kg iHHABNAnlrilutfí Aifilr gysrincKuZSCKiK 850 Ft/kg flanelllng 850 Ft/kg síruha 1000 Ft/kg felnffltdzseki 1200 Ft/kg női cipő 250 Ft/kg Továbbá egérragacs 330 g, 200 Ft/db. Telekgerendás, Kossuth u. 5. Telefon: (66) 482-221. László Imre vósánfálMkatl SZARVAS Öntözési Kutató Intézet, Szarvas Az Öntözési Kutató Intézet alapfeladatai a kertészeti és a szántóföldi növénytermesztéshez, ezen belül az öntözéses gazdálkodás sajátosságaihoz kapcsolódnak. Munkatársaink a mezőgazdasági vízgazdálkodási, a tápanyag-gazdálkodási, az agrotechnikai, műszaki és ökonómiai kérdésköröket együtt kezelve adnak termesztéstechnológiai szaktanácsokat. Az intézet az öntözési eszközök minőségbiztosításához tartozó gépvizsgálatokhoz és a tápoldatozó vagy más vegyi anyagokhoz kötődő technológiafejlesztéshez nyújt segítséget. Május utolsó hetében minden évben gépkiállítással, bemutatóval egybekötött vásárt rendezünk, ahol közvetlen tapasztalatcserén vehet részt a gyártó, a forgalmazó és a felhasználó. Az intézet a rizstermesztési, környezetgazdálkodási, térségfejlesztési, ágazattársítási döntés-előkészítésben is az érdeklődők rendelkezésére áll. Kaaassah Sahniinkél! Címünk: Öntözési Kutató Intézet, 5541 Szarvas, Szabadság u. 2. Telefon: 311-574, 312-322, 311-936. Fax: (66) 311-178. FRÍZ-TEJ MG.-I SZÖVETKEZET, KONDOROS Minőségi tejtermelés - 8 millió liter évenként ■ hízómarha-alapanyag ■ napos bikaborjú értékesítése. FÖLDET BÉRELÜNK KEDVEZŐ' FELTÉTELEKKEL. Szervestrágya-értékesítés, 50 Ft/q áfával. Telephely: Kondoros, Tanya 11. Telefon: (66) 388-769. Központ: Csabai út 22. Telefon: (66) 388-996.
