Békés Megyei Hírlap, 1997. október (52. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-31 / 254. szám
1997. október 31., péntek Heti gazdaság ni _____________________________Kertünk — portánk — gazdaságunk _____________________________ Ke rtünk téli díszei a cserjék Díszkertünket télen is vidámabbá teszik a cserjék, ráadásul kora tavasszal a gondoskodást gyönyörű virágokkal hálálják meg. Elsőként, szinte hóban- fagyban jelennek meg a csodamogyoró finom virágai, majd az aranyvessző, a díszribiszke, az orgona és sorban á többi. Telepítsünk kertünkbe minél több cserjét, mert a rovarkártevők pusztításában élen járó madarak is szívesen látogatják őket. A cserjék kiválasztásánál tíz évre előre kell gondolkodnunk, arra az időre, amikor a növények már elérik teljes magasságukat és kiterjedésüket. Figyeljünk a telepítendő cserjék és a környező növények virágzási idejére, hogy megfelelő elhelyezéssel harmonikus színhatást érjünk el. A növények fény- és talajigényét mindenképpen ismernünk kell a végső hely kiválasztásánál. Akárcsak a sövénytelepítésnél, a virágágyba kerülő cserjék is lehetnek gyökeresek, földlabdásak vagy konténeresek. A legkönnyebben a konténeres növények telepíthetők, ám ezek drágábbak és általában kisebbek, mint a gyökeresek. Jobban járunk, ha egyszerű, szabad földben termelt cserjéket vásárolunk, és ősszel, esetleg tél elején elültetjük, bár ez már nagyon kockázatos. A fák és a cserjék, különösen az örökzöldek az őszi szelek miatt könnyen kiszáradhatnak. A víz az erős szél miatt gyorsabban elpárolog a levélfelületről, és azt a még kellően be sem gyökeresedett növények a talajból nem tudják pótolni. A frissen kiültetett cserjéket tehát védenünk kell, amíg elég nagy gyökeret nem fejlesztenek. A talaj vastag mulcsozásával, szélvédő-árnyékoló kihelyezésével eredményesen megvédhetjük a frissen ültetett cserjéket. Magnólia, azaz liliomfa teljes virágdíszben. Napos vagy fél- árnyékos helyre ültessük Tanács kisbefektetőknek: egyelőre ne adjanak-vegyenek papírokat Viharfelhők a tőzsdék felett Nehéz napokat él át a pénzügyi világ. Már-már úgy tetszett, hogy elülnek a hongkongi papírpiacon váratlanul bekövetkezett árfolyamesés hullámai, ám a remény szertefoszlott. Hétfőn a New York-i tőzsdén olyan mértékű árcsökkenés következett be, hogy — az intézmény történetében először — felfüggesztették, majd teljesen leállították a műveleteket. A Dow Jones-index 554,26 pontot zuhant, azaz minden idők legmeredekebb röppályáját írta le. Hasonló árfolyamgyengülést jeleztek a chicagói tőzsdéről, felfüggesztették a kereskedelmet kedden délutánig az orosz értéktőzsdéken, s kedden a brüsszeli tőzsde is szabadeséssel kezdett. Mindez nem maradt hatástalan a budapesti papírpiacra sem, amely kedden története legnagyobb árzuhanását élte meg: az index 16,5 százalékkal, azaz csaknem 1300 ponttal esett. Járai Zsigmond, a Tőzsdetanács elnöke úgy nyilatkozott, hogy hazai gazdasági okokra nem vezethető vissza a részvények ilyen mérvű esése, jóllehet tény, hogy a magyar papírok meglehetősen túlértékeltek voltak. Arra azonban senki nem számíthatott, hogy a korrekció ilyen hirtelen következik be. A mélyrepülés hatásai Milyen következményei lehetnek a pénzügyi világban kitört viharnak? — kérdeztük dr. Hegedűs Miklóstól, a Gazdaságkutató Rt. ügyvezető igazgatójától. — A fejlemények rövid távon komoly megrázkódtatást jelenthetnek a magyar pénzpiacra is. Hosszabb távon azonban remélhető, hogy nem okoz nagyobb zavart, hiszen nincs ok a bizalomvesztésre, gazdaságunk helyzete szilárd és egy-két év távlatában is megnyugtatóak a kilátások — válaszolta az ismert szakember. — A tőzsde valójában a gazdaság iránti bizalom „hőmérője”. A higanyszál, azaz a tőzsdeindex azonban az utóbbi időben több országban is irreálisan magasra szökött, ezért tehát nem volt igazán meglepő a bekövetkezett zuhanásszerű visszaesés. A gazdasági helyzettől elrugaszkodott tőzsdei mutatók hátterében feltehetően a túl sok spekuláció áll, amely áremelkedést gerjesztett. Hegedűs szerint a magyar tőzsdeindex nemigen haladta meg a reális mértéket, de mint a feltörekvő pénzpiacok egyike, rendkívül érzékenyen reagál a világ nagy tőzsdéin bekövetkezett változásokra. Szükségből erény? Ám e hatások nem úgy terjednek, mint a földrengésé, amely az epicentrumtól távolodva egyre erőtlenebbé válik. így a New York-i események — afféle láncreakciót kiváltva — könnyen okozhatnak drámai fejleményeket a kelet-európai régióban is. Hosszabb távon lehetnek ránk nézve kedvező hatásai is a pénzpiaci „robbanásnak”. A kelet-ázsiai térségből ugyanis átfordulhat a tőkeáramlás Kelet-Európa felé. Ezeket a fejleményeket persze nem lehet előre, biztosra jósolni, hiszen senki sem tudja igazán, hogy milyen erők és kapcsolatok állnak a háttérben. Hegedűs András, a BNP- Dresdner (Hungária) Értékpapír Rt. brókere az eseményeket értékelve úgy véli: nehéz időszak előtt állnak a kisbefektetők. A kisbefektetők szemével Nem kizárt ugyanis, hogy a tőzsdekrach elhúzódik, s akár két-három hónapig is nap mint nap szembesülni kénytelenek a sorozatos veszteségekkel. Ennek ellenére azt tanácsolja, hogy őrizzék meg „álló- képességüket”, legyenek türelmesek. Valószínűleg hibát követne el az, aki most, alacsony áron túladna részvényein. Aki azonban nem bírja a pszichikai nyomást, legjobban teszi, ha állampapírokba fekteti be pénzét. Az árfolyam- vesztés javán alighanem már túl van a tőzsde. Igaz, momentán nemcsak eladni — venni sem igazán érdemes. Senki nem garantálhatja ugyanis, hogy — ha kisebb mértékben is — tovább nem esnek az árfolyamok. Aki viszont nem riad vissza egy kis kockázattól, annak a mélypont utáni óvatos emelkedés kezdetén érdemes vásárolnia. Fekete krónika A hazai tőzsde egyébként fennállása óta már átélt a mostanihoz hasonló megrázkódtatásokat. A BÉT-nek 1990 óta hét fekete napja volt. A legsúlyosabb megrázkódtatás idén augusztus 11 -én érte részvénypapírpiacunkat, amikor majdnem 500 pont völt az esés. Hasonló emlékezetes napként tartják számon 1991. augusztus 21-ét, 1994. február 3-át, 1995. január 12-ét és január 30-át, 1996. február 19- ét, valamint most október 27- ét. N. Zs.—Cs. J.—U. G. Piaci körkép — Orosháza Az IMPORT SZŐLŐ DRÁGÁBB Kemény hidegre ébredtünk tegnap hajnalban, de még a reggeli órákban is foga volt az időnek. Nem csoda, hogy az orosházi hetipiacon a zöldségeket, gyümölcsöket letakarták a kereskedők. A hideg idő ellenére az árak nem fagytak be: a savanyított káposzta kilóját 100, a citromét 220, az almáét 55-70, a karfiolét 100, a káposztáét 25, a kelkáposztáét 60, a vörös káposztáét 50 forintért mérték. A lila és a vöröshagyma kilóját egységesen 80 forintért kínálták. A retek csomója 20, a tojás darabja 15-16 forintba került Orosházán. A burgonyát 36 forintért, de a legtöbb helyen 40-ért ajánlották. A gomba kilójáért 280, a hazai szőlőért 120, míg az importért 300 forintot kértek. A sütőtök kilója 80 forint volt, a birsalmáért 120-at kellett fizetni. Egy fej saláta 25 forintba került, egy kiló paradicsom viszont 130 forintba. A kígyóuborkát 160, a fürtöset 140 forintos áron kínálták a hetipiacon. Cs. I. Tájékozódásul néhány nagyváros piaci árai október második felében: Kecskemét Szeged Debrecen Burgonya 30—45 30—35 20—36 , Fejes káposzta 30—50 20—30 20—30 Sárgarépa 40—80 50—80 30—100 Petrezselyem 50—130 70—130 70—170 Vöröshagyma 50—70 40—60 50—200 Uborka 80—120 100—100 70—150 Paradicsom 60—150 50—120 70—200 Zöldpaprika 50—140 40—90 40—200 A Budapesti Árutőzsde HÍREI A hétfői tőzsdenapon a kukoricaárak közeli határidői estek, a 98. tavasziak erősödtek. A búzaárak végig limittel nőttek, a 98-as újtermést is beleértve, például augusztus: 26 220 Ft/t. Az árpa árai enyhén emelkedtek. A napraforgóárak robbbantak és 50 ezer fölött álltak be. A sertésárak tartottak. Lásd részletesebben az Interneten: ittp:// www.szikszi.hu/~ballai dó Elszámoló ár Vételi Eladási Üzletkötés ajánlati ársáv Kukorica Ft/t November 14 300 14 240-14 640 14 300-15 040 14 300-14 640 Május 17 400 Étkezési búza Ft/t 16 910—17 400 17 400-17 700 17 400 December 26 350 25 600-26 350 26 350 26 350 Március 27 700 Takarmánybúza Ft/t 26 900-27 700 27 700 27 700 December 15150 15 150-15 150 15 150-15 500 15 150 Takarmányárpa Ft/t December 18 000 Napraforgó Ft/t 17 600-18 000 18 400 November 51200 48 000—51 200 51 000-54 000 51 000-51 500 EU vágósertés I., Ft/kg November 281 EU vágósertés n., Ft/kgNovember 250Békéscsaba, 1997. október 27. Ballai Pál BÁT-tó'zsdetag Jövőre változik a kötelező biztosítás díja Jövőre megkezdődik a — kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás fokozatos liberalizációja, azaz a biztosítók pluszmínusz 5 százalékkal eltérhetnek majd a Pénzügyminisztérium által jóváhagyott díjaktól. Az alapdíj növekedésének mértékéről a közeli napokban dönt a pénzügyminiszter — jelentette be Asztalos László, az Állami Biztosításfelügyelet elnöke. — Ettől térhetnek majd el a biztosítók, 1998-ban 5 százalékkal, a későbbiekben évente nagyobb mértékben. A biztosítók ezekben a napokban állítják össze elképzeléseiket arra vonatkozólag, hogy milyen szempontok alapján adjanak majd kedvezményeket az autósoknak, illetve szigorítsák feltételeiket. Mindezt a felügyelet jóváhagyása után november második . felében hozzák nyilvánosságra, illetve értesítik róla ügyfeleiket. A tarifa megállapításánál figyelembe vehetik a többi között a vezető életkorát, nemét, a lakóhely jellegét, a jogosítvány időtartamát, az évente megtett kilométerek mennyiségét, a jármű teljesítményét. Egyes biztosítóknál befolyásolhatja a díj mértékét, hogy az autós dohányzik-e, notórius károkozó-e, a jármű színének azonban — az előzetes hírekkel ellentétben — nem lesz jelentősége. Szám — Buszéi» A LEGTÖBB VENDÉG NÉMETORSZÁGBÓL ÉRKEZETT 1997 első félévében az összes személyforgalom 6%-kal csökkent Békés megye határállomásain az egy évvel korábbihoz képest. Ezen belül a megyei határ- szakaszon belépők száma valamivel kisebb mértékben esett vissza, mint a kilépőké. Az összes személyforgalom háromnegyede közúton, egynegyede vasúton bonyolódott. Á külföldiek be- és kilépései az összes személyforgalom 83%-át tették ki, s csaknem háromnegyedük a közúti határátkelőket választotta, míg a magyar útlevéllel közlekedők 97%-a. 1997 első félévében a megye megfigyelt kereskedelmi szálláshelyeit 43 ezer 500 fő vette igénybe, núndössze két százalékkal, mintegy 1100 fővel többen, mint az előző év azonos időszakában. Ezen belül a külföldi vendégek száma jelentősen visszaesett, a belföldieké viszont szerény ütemben nőtt, így ez utóbbiak aránya már meghaladta a négyötödöt. A vendégéjszakák száma —- elsősorban a belföldi vendégeknek köszönhetően — dinamikusan, 37%-kal emelkedett az előző év első félévéhez viszonyítva. Mind a belföldi, mind a külföldi vendégek átlagosan több éjszakát tartózkodtak a megye kereskedelmi szálláshelyein, mint tavaly ilyenkor. A vendégek négyötöde -— ezen belül a belföldiek 77, a külföldiek 86%-a — a szállodákat vette igénybe, de ezekben a belföldiek átlagosan rövidebb ideig tartózkodtak, mint az egyéb szálláshelyeken, a külföldiek viszont fordítva. A szállodák vendégéjszakákból való részesedése az összesnek valamivel több mint kétharmadát tette ki. A legtöbb száUóvendég (2548) Németországból érkezett megyénkbe, s ők töltöttek itt a legtöbb vendégéjszakát is, átlagosan 6,3-at. A félév során jelentős volt még a Romániából (757), a Jugoszláviából (620) és az Ausztriából (483) ide látogató külföldi vendégek száma is. Az előző év első félévéhez viszonyítva legjobban a Belgiumból, a Csehországból, a Lengyelországból és a Szlovákiából érkező, s itt szállást igénylő vendégek száma emelkedett, de még így sem képviselnek érdemleges nagyságrendet (együttesen alig több, mint 500 fő). Forrás: Központi Statisztikai Hivatal Békés Megyei Igazgatósága □ Belföldi vendégéjszaka □ Külföldi vendégéjszaka □ Belföldi vendég I Külföldi vendég
