Békés Megyei Hírlap, 1997. október (52. évfolyam, 229-254. szám)
1997-10-31 / 254. szám
II Heti gazdaság 1997. október 31., péntek Megyénkben is felbukkant — nemzetközi tanácskozás témája volt a héten AZ ÚJ VESZEDELEM NEVE: KUKORICABOGÁR Második legfontosabb gabonanövényünket, a kukoricát új veszedelem fenyegeti: a kukoricabogár nevű kártevő. Az ellene való küzdelemről tanácskoztak a héten a gödöllői Agrártudományi Egyetemen, a földművelési tárca szervezésében. Honnan és hogyan kerülhetett kontinensünkre ez a kártevő, miben nyilvánul meg a kártétele, érinti-e megyénket, és miként lép fel ellene a szakhatóság? A Földművelésügyi Minisztérium Növényvédelmi és Agrár-környezetgazdálkodási Főosztályának tájékoztatása szerint a kukoricabogár veszélyességére jellemző, hogy az USA kukoricaövezetében 30 éve kell ellene rendszeresen vegyszeres védekezést alkalmazni. Az okozott kár és a növényvédő szeres kezelések költsége együttesen évente több 100 millió dolláros veszteséget jelent az amerikai kukoricatermesztőknek. A rovar a kukorica gyökerét támadja meg. A faj — Európában először — 1992-ben jelent meg egy belgrádi repülőtér melletti kukoricatáblán. Annak ellenére, hogy ez a kukoricára specializálódott kártevő vetőmaggal nem terjed, riasztó gyorsasággal telepszik meg a közép-európai térségben. Megtalálták Horvátországban, Romániában és Bosznia-Hercegovinában is. Károkat eddig csak Szerbiából jeleztek monokultúrás területekről, ahol 1993-ban 6 hektárt érintett a súlyos kártétel. 1996-ban már 11 000 hektáron észleltek gazdaságilag jelentős kárt. A magyar növényvédelmi szervezet 1995-ben kezdte meg az amerikai kukoricabogár terjedésének megfigyelését a déli és délkeleti megyék országhatár menti szakaszain speciális csapdák kihelyezésével. Ennek eredményeként az említett határvidék öt pontján (Csongrád és Békés megye) már 1995- ben szórványosan megtalálták a bogár néhány repülő példányát. A megfigyelés 1996-tól az egész országra kiterjedt és a kártevőt az év folyamán további déli határmenti területeken (Baranya, Bács-Kiskun megye), illetve Csongrád és Békés megyében pedig újabb területeken és növekvő egyed- számban lehetett kimutatni. Hazánkban a faj tömeges felszaporodása ekkor — az észlelési helyeken végzett növényvizsgálatok alapján — még nem következett be, és a lárvakártétel sem volt észlelhető. Az 1997-es megfigyelések az amerikai kukoricabogár további terjedését mutatják. A tapasztalatok alapján a terjedés biztonságos felderítésére legalkalmasabb az MTA Növényvédelmi Kutatóintézetében kifejlesztett feromon csapda, amely a repülve terjedő bogarak hímjeit fogja be. A betelepedés, a felszaporodás és az inváziós fertőzési nyomás csökkentése érdekében a leghatásosabb és egyben legolcsóbb védekezési mód a vetésváltás. A kukorica monokultúrás termesztésekor a kukoricabogár elleni védekezést új elemként be kell építeni a növényvédelmi technológiába. Mind az imágók, mind a lárvák ellen alkalmazható vegyszeres eljárások jelentősen megnövelik a költségeket. Hosszabb távon ez maga után vonja a vetőmag- és takarmányárak növekedését, mely kihat az egész húsvertikumra, ily módon a nemzet- gazdaságra is. A növényegészségügyi hatóság folyamatosan nyomon követi a bogarak terjedését, és megtelepedésének lassítása érdekében a zárlati kártevő lárvájával fertőzött területeken vetésváltást rendelt el a 28/1997. (IV. 25.) FM-rendelet alapján. Magyar kezdeményezésre 1997-ben FAO térségi project indult Horvátország, Románia, Bosznia-Hercegovina és Magyarország részvételével a kártevő terjedésének lassítására. A magyar területen végzett vizsgálatok részét képezik annak a tervnek, amelynek keretében a FAO megpróbálja hatékonyan mérsékelni a károsító terjedésének ütemét, hiszen felszámolása az európai kontinensen ma már nyilvánvalóan nem lehetséges. (t) A Körös—Maros Nemzeti Park vigyázza a biztonságukat Megérkezett az első darucsapat Kardoskútra A pártás darvak összefüggő területen fészkelnek Mandzsúriától Besszarábiáig. Legjelentősebb téli szállásuk a Nílus völgyéből ismert. A darvak vonuló tömegeivel sodródnak Közép-Eu- rópába, a megfigyelési adatok szerint fel-felbukkannak a Kardoskúti Fehértónál (Forrás: Magyarország madárvendégei) A közelmúltban megérkezett az első darucsapat a Kardoskúti Fehértóhoz. A hajdan Kárpátmedencében is honos védett madarak a múlt század végéig előszeretettel választották fészkelőhelyül a Körös—vidéki mocsaras területeket. Olykor a tanyák baromfiudvarán is feltűnt ez a dekoratív madár. A daru rendkívül óvatos, a veszélyre, minden nyugtalanító jelre felfigyel. A gazdák e tulajdonsága miatt tartottak a tyúkok közt egy-egy példányt. Mindez nem jelentette azt, hogy a darumadarak osztatlan szeretetnek örvendtek ezen a vidéken. Tavasszal megdézsmálták a kukoricaföldek vetését, s ezzel nem kis kárt okoztak a gazdálkodóknak. A korabeli krónikák, levéltári anyagok is jegyzik ezt, lévén a károkozás nemegyszer a vármegye elé került. A darutoll igen keresett és értékes volt, sok madár a „tollvadászok” áldozata lett. A mocsarak lecsapolásával az élőhelyük is megszűnt, s a darvak eltűntek a Kárpát-medencéből. A darumadarak Észak-Európában, főleg Skandináviában, a Baltikumban és Eszak-Lengyelországban fészkelnek. Kedvelt élőhelyük a vizes erdők tisztásai, a mocsaras vidékek. Skandináviában igen sok pénzt költenek a fészkek óvására. A darvak a Földközitenger mellékén telelnek. Tavaszi és őszi vonulási útjuk keresztülvezet a Kárpát-medencén, ahol egyik fő megállási helyük a Kardoskúti Fehértó. A darvak több ezres csapatokban jönnek. Ha kedvező az időjárás, több hetet is eltöltenek itt. A környék pusztáira járnak táplálkozni. Fejlettségüket jelzi, hogy a vonuló csapatok családokra bomlanak. A családok együtt telelnek és sokszor együtt is mennek vissza a fészkelőhelyre. A Körös—Maros Nemzeti Parknak nemzetközi rangot jelent, hogy a Fehértó környéke a vonuló darvak pihenőhelyéül szolgál. Ma is fájó emlék az 1995-ös esztendő, amikor Med- gyesegyháza térségében 41 daru elpusztult. Sem azelőtt, sem azóta nem jegyzett hasonló mérgezést a szakirodalom. A nemzeti park munkatársai a darvak itt-tartózkodását fokozott figyelemmel kísérik. Ügyelnek a madarak éjszakai biztonságára, s arra, hogy tudnak-e megfelelően inni és táplálkozni. Cs. R. FŐNIX. Pont jó. Az 1997. évi LVIII. törvény 13.§-a A dohányzás súlyosan károsítja az On és környezete egészségé 11
