Békés Megyei Hírlap, 1997. október (52. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-31 / 254. szám

II Heti gazdaság 1997. október 31., péntek Megyénkben is felbukkant — nemzetközi tanácskozás témája volt a héten AZ ÚJ VESZEDELEM NEVE: KUKORICABOGÁR Második legfontosabb gabonanövényünket, a kukoricát új veszedelem fenyegeti: a kukoricabogár nevű kártevő. Az ellene való küzdelemről tanácskoztak a héten a gödöllői Agrártudományi Egyetemen, a földművelési tárca szerve­zésében. Honnan és hogyan kerülhetett kontinensünkre ez a kártevő, miben nyilvánul meg a kártétele, érinti-e me­gyénket, és miként lép fel ellene a szakhatóság? A Földművelésügyi Minisz­térium Növényvédelmi és Agrár-környezetgazdálkodá­si Főosztályának tájékozta­tása szerint a kukoricabogár veszélyességére jellemző, hogy az USA kukoricaöve­zetében 30 éve kell ellene rendszeresen vegyszeres vé­dekezést alkalmazni. Az okozott kár és a növényvédő szeres kezelések költsége együttesen évente több 100 millió dolláros veszteséget jelent az amerikai kukorica­termesztőknek. A rovar a ku­korica gyökerét támadja meg. A faj — Európában elő­ször — 1992-ben jelent meg egy belgrádi repülőtér mel­letti kukoricatáblán. Annak ellenére, hogy ez a kukoricá­ra specializálódott kártevő vetőmaggal nem terjed, ri­asztó gyorsasággal telepszik meg a közép-európai térség­ben. Megtalálták Horvátor­szágban, Romániában és Bosznia-Hercegovinában is. Károkat eddig csak Szerbiá­ból jeleztek monokultúrás területekről, ahol 1993-ban 6 hektárt érintett a súlyos kár­tétel. 1996-ban már 11 000 hektáron észleltek gazdasá­gilag jelentős kárt. A magyar növényvédelmi szervezet 1995-ben kezdte meg az amerikai kukorica­bogár terjedésének megfi­gyelését a déli és délkeleti megyék országhatár menti szakaszain speciális csapdák kihelyezésével. Ennek ered­ményeként az említett határ­vidék öt pontján (Csongrád és Békés megye) már 1995- ben szórványosan megtalál­ták a bogár néhány repülő példányát. A megfigyelés 1996-tól az egész országra kiterjedt és a kártevőt az év folyamán további déli határmenti területeken (Ba­ranya, Bács-Kiskun megye), illetve Csongrád és Békés megyében pedig újabb terü­leteken és növekvő egyed- számban lehetett kimutatni. Hazánkban a faj tömeges felszaporodása ekkor — az észlelési helyeken végzett növényvizsgálatok alapján — még nem következett be, és a lárvakártétel sem volt észlelhető. Az 1997-es meg­figyelések az amerikai kuko­ricabogár további terjedését mutatják. A tapasztalatok alapján a terjedés biztonsá­gos felderítésére legalkalma­sabb az MTA Növényvédel­mi Kutatóintézetében kifej­lesztett feromon csapda, amely a repülve terjedő bo­garak hímjeit fogja be. A betelepedés, a felszapo­rodás és az inváziós fertőzé­si nyomás csökkentése érde­kében a leghatásosabb és egyben legolcsóbb védeke­zési mód a vetésváltás. A kukorica monokultúrás ter­mesztésekor a kukoricabo­gár elleni védekezést új elemként be kell építeni a növényvédelmi technológiá­ba. Mind az imágók, mind a lárvák ellen alkalmazható vegyszeres eljárások jelentő­sen megnövelik a költsége­ket. Hosszabb távon ez maga után vonja a vetőmag- és ta­karmányárak növekedését, mely kihat az egész húsverti­kumra, ily módon a nemzet- gazdaságra is. A növényegészségügyi hatóság folyamatosan nyo­mon követi a bogarak terje­dését, és megtelepedésének lassítása érdekében a zárlati kártevő lárvájával fertőzött területeken vetésváltást ren­delt el a 28/1997. (IV. 25.) FM-rendelet alapján. Magyar kezdeményezésre 1997-ben FAO térségi pro­ject indult Horvátország, Románia, Bosznia-Hercego­vina és Magyarország rész­vételével a kártevő terjedé­sének lassítására. A magyar területen vég­zett vizsgálatok részét képe­zik annak a tervnek, amely­nek keretében a FAO meg­próbálja hatékonyan mérsé­kelni a károsító terjedésének ütemét, hiszen felszámolása az európai kontinensen ma már nyilvánvalóan nem le­hetséges. (t) A Körös—Maros Nemzeti Park vigyázza a biztonságukat Megérkezett az első darucsapat Kardoskútra A pártás darvak összefüggő területen fészkelnek Mandzsúriától Besszarábiáig. Legjelentő­sebb téli szállásuk a Nílus völgyéből ismert. A darvak vonuló tömegeivel sodródnak Közép-Eu- rópába, a megfigyelési adatok szerint fel-felbukkannak a Kardoskúti Fehértónál (Forrás: Magyarország madárvendégei) A közelmúltban megérkezett az első darucsapat a Kardoskúti Fehértóhoz. A hajdan Kárpát­medencében is honos védett madarak a múlt század végéig előszeretettel választották fész­kelőhelyül a Körös—vidéki mocsaras területeket. Olykor a tanyák baromfiudvarán is fel­tűnt ez a dekoratív madár. A da­ru rendkívül óvatos, a veszély­re, minden nyugtalanító jelre felfigyel. A gazdák e tulajdon­sága miatt tartottak a tyúkok közt egy-egy példányt. Mindez nem jelentette azt, hogy a darumadarak osztatlan szeretetnek örvendtek ezen a vi­déken. Tavasszal megdézsmál­ták a kukoricaföldek vetését, s ezzel nem kis kárt okoztak a gazdálkodóknak. A korabeli krónikák, levéltári anyagok is jegyzik ezt, lévén a károkozás nemegyszer a vármegye elé ke­rült. A darutoll igen keresett és értékes volt, sok madár a „tollvadászok” áldozata lett. A mocsarak lecsapolásával az élőhelyük is megszűnt, s a darvak eltűntek a Kárpát-me­dencéből. A darumadarak Észak-Európában, főleg Skan­dináviában, a Baltikumban és Eszak-Lengyelországban fész­kelnek. Kedvelt élőhelyük a vi­zes erdők tisztásai, a mocsaras vidékek. Skandináviában igen sok pénzt költenek a fészkek óvására. A darvak a Földközi­tenger mellékén telelnek. Tava­szi és őszi vonulási útjuk ke­resztülvezet a Kárpát-meden­cén, ahol egyik fő megállási he­lyük a Kardoskúti Fehértó. A darvak több ezres csapatokban jönnek. Ha kedvező az időjárás, több hetet is eltöltenek itt. A környék pusztáira járnak táplál­kozni. Fejlettségüket jelzi, hogy a vonuló csapatok családokra bomlanak. A családok együtt telelnek és sokszor együtt is mennek vissza a fészkelő­helyre. A Körös—Maros Nemzeti Parknak nemzetközi rangot je­lent, hogy a Fehértó környéke a vonuló darvak pihenőhelyéül szolgál. Ma is fájó emlék az 1995-ös esztendő, amikor Med- gyesegyháza térségében 41 da­ru elpusztult. Sem azelőtt, sem azóta nem jegyzett hasonló mérgezést a szakirodalom. A nemzeti park munkatársai a dar­vak itt-tartózkodását fokozott figyelemmel kísérik. Ügyelnek a madarak éjszakai biztonságá­ra, s arra, hogy tudnak-e megfe­lelően inni és táplálkozni. Cs. R. FŐNIX. Pont jó. Az 1997. évi LVIII. törvény 13.§-a A dohányzás súlyosan károsítja az On és környezete egészségé 11

Next

/
Thumbnails
Contents