Békés Megyei Hírlap, 1997. október (52. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-30 / 253. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1997. október 30., csütörtök Egy lemondás hátteréről: majd az idő mindent eldönt Helyes úton a szocialisták? (Folytatás az I. oldalról) — Elnök úr. On szerint volt-e válság a megyegyűlési elnöki tisztség körül, s ha igen, mennyiben tekinthető ez a megyei MSZP belső ügyé­nek? — Azt gondolom, nem vál­ság volt, hanem kialakult egy helyzet, amit meg kellett ol­dani. Nyilvánvaló, hogy a váltás a megyei közgyűlés élén nem csak az MSZP bel- ügye, hiszen a képviselő-tes­tület tagjai választanak ma­guk közül elnököt, így min­den résztvevő párt érdekelt benne. Mivel azonban a me­gyei MSZP frakciója a legna­gyobb létszámú 14 fővel, így sem a koalíciós, sem az ellen­zéki pártok nem vitatták, hogy nekünk kell javaslatot tennünk az új megyei elnök­re. A többiek ezt el is fogad­ták. A kisgazdapárt fogalma­zott úgy, hogy a kérdést ren­dezze az MSZP és az SZDSZ saját berkein belül, ő ebben az ügyben tartózkodik. — Amikor augusztusban dr. Simon Imre lemondott or­szággyűlési képviselőségéről, még nem gondolhatták, hogy ő lesz talán az egyetlen hon­atya hazánkban, aki megválik a mandátumától az ügynök- törvényben való érintettsége miatt. Még inkább példátlan, hogy a munkahelyéről is el kellett mennie. Maga az ügy­nöktörvény sem kötelezi a képviselőt a lemondásra. A többiek mintha továbbra is élveznék a pártjuk támogatá­sát, csupán Békés megyében találkozunk kivétellel. — Úgy tudom, van, aki egészségügyi okokra hivat­kozva mondott le a képviselő­ségéről — nem szocialista párti politikus —, de pártján belül megtartotta a megyei el­nöki pozíciót. Két út állt az MSZP előtt. Az egyik, a ne­hezebb, de elfogadhatóbb, amit választottunk. A másik út az, amelyen a többiek jár­nak. Az idő eldönti, melyik a megalapozottabb, és erkölcsi­leg, politikailag melyik az el­fogadhatóbb a párt, az egyén számára. — Az MSZP megyei szerve­zete nyilatkozatban ismerte el Simon Imre tevékenységét, hasonlóképpen méltatta mun­káját a megyegyűlés, mellyel egybecsengett a képviselők véleménye, a hivatal, az in­tézmények dolgozóinak érté­kelése. Nyilván nem lett volna politikus a következő válasz­tásokon jelöltként indítani a volt elnököt, de a folyamatos­ság, az elkezdett munka befe­jezése érdekében maradhatott volna a ciklus végéig. — Hangsúlyozom, a dön­tést minden esetben a párt, a frakció és az elnök úr közö­sen hoztuk. Semmiféle nyo­mást nem gyakorolt a párt Si­mon Imrére. A párt döntésho­zó fórumain gondolkodtunk azon: értékelve a helyzetet, és gondolva a jövőre, mi lenne a legkedvezőbb megoldás. — Nem mérlegelték azt sem, hogy az elnök hét év alatt értékes gyakorlatot, ta­pasztalatokat szerzett, rend­kívül széles kapcsolatrend­szerrel rendelkezett belföldön és külföldön, amely minden­képpen előnyt jelentett a me­gye számára? — Természetes, ezért ma­radt továbbra is a megyegyű­lés tagja. Egyfajta ellentmon­dás volt tapasztalható a frak­ciók által képviselt nézet és a pártok politikusainak állás­pontja között. Amikor az el­nök úr bejelentette, hogy csak akkor mond le, ha konszen­zussal megtaláltatik az utód­ja, és ezt elfogadták a megyei közgyűlés tagjai, másnap­harmadnap elég erősen tá­madták az ellenzéki pártok képviselői. Ketten egymással szemben — Valóban, ahogy Ön mond­ja, mindig az ellenzéki pártok követelték a lemondást, de megyegyűlésbeli frakciójuk folyamatosan hallgatott. Ami­kor pedig Simon Imre tevé­kenységét kellett elismerni, a 40 megyei képviselőből 38 igennel szavazott. Ez egyfajta kiállásnak is felfogható az el­nök mellett. — Ez így igaz, a szocialis­ta párt is elismeri Simon Imre munkáját, és ezért számít rá a jövőben. Ez azonban nem be­folyásolta a döntésünket, hi­szen — mint mondtam — a helyzetet kezelni kellett. Mindent mérlegeltünk, ter­mészetesen. Majd az idő el­dönti, helyes irányba léptünk vagy nem. — Igaz-e, hogy amikor ki­derült, Simon Imre érintett az ügynöktörvénnyel, néhány szocialista párti politikus he­teken keresztül győzködte, mondjon le mindkét tisztségé­ről? — Ez számomra új, mert senki nem próbálta meggyőz­ni, csakis együtt, közösen ele­meztük a helyzetet. Úgy érté­kelem, hogy ezzel az üggyel Simon Imre politikai pályafu­tása sajnálatos módon ketté­tört, akár marad elnök, akár nem. Ezzel szembe kellett nézni, bízom benne, hogy ez az előre hozott megoldás pél­daértékű. — Jó ideje hallani, hogy az MSZP megyei szervezetén be­lül két tábor alakult ki, s így egymással szemben áll Ön és Simon Imre. A lemondáshoz nem járult-e hozzá ez a párt­béli szembehelyezkedés, eset­leg a kettejük személyes el­lentéte, amelyről néha szintén felröppentek hírek? — Nem, nincs közöttünk személyes ellentét, koncepci­onális vitáink voltak, vannak bizonyos politikai kérdések­ben. Az MSZP nem megosz­tott, nincsenek szekértáborok, inkább egyfajta türelmetlen­ség. Szeretnénk a problémá­kat gyorsabban megoldani, jó lenne, ha a megye dinamiku­sabban fejlődne. A másik ol­dal kompromisszumképe- sebb, lassúbb, kiérlelt folya­matokat támogat. Részkérdé­sekben, a napi ügyek elinté­zésében van véleményeltérés. Nem hiszem, hogy az elnök­váltást két személy viszonya döntötte el, ezért vettek részt tevékenyen a folyamatban, és jutottak egyhangú elhatáro­zásra a párt döntéshozó fóru­mai. A feszültséget oldani bellett — Nem tartanám részkérdés­nek a vitájukban azt, amikor Ön elégtelennek tartja a me­gye fejlesztése érdekében tett erőfeszítéseket. — Valóban így van, a napi munkakapcsolat során, a terü­letfejlesztési tanács ülésein és máshol is megfogalmaztam a bírálatot. Ha figyelembe vesszük, hogy különféle álla­mi pénzekből mekkora ösz- szeg jut Békés megyének a többi megyéhez viszonyítva, vagy mennyi az egy főre jutó GDP, s ez évről évre csökke­nő tendenciát mutat, vagy ha áttekintjük az utóbbi idők inf­rastrukturális beruházásait, és hogy a megye elkövetkező 3—5 évében milyen fejleszté­sek várhatók, akkor vélemé­nyem szerint jogos ez a türel­metlenség. Ugyanakkor azért tartom ezt részkérdésnek, mert kell egy olyan megyei program, mely letehető a kor­mány elé, és ott felvállalható a központi támogatása is. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a személyes viszo­nyunk megromlott volna. — Az elnök munkáját az MSZP nyilatkozatban mél­tatta. Minek szólt az elisme­rés? — Azért a megyében van­nak eredmények a problémák mellett, ilyen a telefonfej­lesztés, az arzénmentes ivó­vízprogram, az intézmények működése, a gázhálózat ki­építése. Az elnök úrnak jelen­tős kompromisszumkészsége volt. Politikai csatározásoktól mentes a megyei közgyűlés. A sikereket természetesen el kell ismerni, ez azonban nem jelenti azt, hogy az MSZP a ’98-as választások után ezzel a személyi összetétellel sike­resen szerepelne. — És addig? — Az átmeneti időszakra is gondoltunk. Az ügy kirob­banása után éppen a megyei sajtó tükrözte, hogy egyfajta politikai feszültséget jelentett volna, ha nem változik a helyzet. Mindenképpen olda­ni kellett ezt a feszültséget, és szerintem sikerült is úgy, hogy a két koalíciós partner egyetértett a megoldásban. Orosházi lobbi: valótlanság • •• — Nem először, és talán nem is utoljára hangzik el, hogy az MSZP megyei elnöke mel­lett mostantól a megyei köz­gyűlés elnöke is orosházi, te­hát ez a ,,vonal“ most meg­erősödött. Miért éppen Varga Zoltánra esett a választásuk? — Az orosházi lobbi felté­telezésének nincs alapja, hi­szen akkor mondhatjuk, hogy az elmúlt időszakban a csabai lobbi működött a ko­rábbi pártelnökkel és köz­gyűlési elnökkel. Több jelöl­tünk volt az elnöki posztra. Az az igazság, hogy a pol­gármesterek nem szívesen válnak meg tisztségüktől. Nem tett volna jót a megye életének egy polgármesteri lemondás és választás. Varga Zoltán fiatal, dinamikus, nyelvet beszélő menedzser, a napi kihívásoknak folyama­tosan megfelelő ember. A párt döntéshozó fórumai őt javasolták, s ezt elfogadta a koalíciós partner is. — Tény azonban, hogy Varga Zoltán a kevésbé aktí­vak közé tartozott a megye­gyűlésben, és új név a politi­kában is. — Vannak, akik egyfajta szereplési vágyból állandóan hozzászólnak. Varga Zoltán meghatározó bizottságoknak volt a tagja, elnöke, valamint szocialista frakcióvezető. Munkájával ő is hozzájárult a megye eredményeihez. Nem harsány típus, a napi politiká­tól igyekezett távol tartani magát. Ha új tisztségében megfelel a szocialista párt el­várásainak, természetesen nem egy évig, hanem a követ­kező választási ciklusban is szeretnénk a megyei elnöki székben látni. — Végül is lezártnak tekin­tik a Simon Imre-ügyet vagy folytatása várható? Számíta- nak-e rá továbbra is az MSZP-ben? — Az ügyet régen lezártuk. Simon Imrét értékes ember­nek tekintjük, a párt továbbra is számít rá. Nincs semmiféle ellentét az elnökség, a tagság, illetve személyem és Simon Imre között. A politikában most egy kicsit a háttérbe vo­nult. Biztos vagyok benne, a gazdasági életben sikeres lesz, és tovább dolgozik azon, hogy a megye megtalálja a ki­törési pontokat. László Erzsébet megkötött szerződésekre vonatkozik a 40°/(K>s állami támogatás! Okosan dönt, ha már az idén lakás-előtakarékos- sági szerződést köt a Fundamentával, mert így az első megtakarítási évben 40%-os állami támoga­tást vehet igénybe. Várjuk Önt a Magyar Takarékszövetkezeti Bank, a takarékszövetkezetek, a Hungária Biztosító és a Hypo-Bank fiókjaiban, valamint a Fundamenta tanácsadó irodáiban. Munkatársaink szívesen tájékoztatják Önt otthonában, családja köré­ben is. További információval készséggel állunk a ren­delkezésére a (06-1) 301-3001-es telefonszámon. Együtt a takarékszövetkezetekkel Fundamenta Alap, amelyre építhet ! I ! I I I_, Kérem, küldjenek számomra tájékoztató anyagot. □ Kérem, előzetes egyeztetés után keressen fel tanácsadóink. Ll Szeretnék részt venni a szerződések értékesítésében. Címünk: Fundamenta Rt, 1387 Budapest, Pf. 1008 Budapest VI. kér. Zichy Jenő u. 14. Név: . Cím: Telefon: x I 5 . cn 1 _ J

Next

/
Thumbnails
Contents