Békés Megyei Hírlap, 1997. október (52. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-10 / 237. szám

u Sarkad vároS 1997. október 10., péntek Erkölcsi elismerés, anyagi támogatás MostA Hét-ben a Bay Az elmúlt heti lapszámunk­ban hírt adtunk arról, hogy a Magyar Televízió 1-es csa­tornáján október 5-én, va­sárnap este 7 órakor kez­dődő, A Hét című műsorban szó lesz a Gyuláról váro­sunkba kényszerült Bay Zoltán Szakközépiskoláról. A Hétben — előzetes érte­süléseink ellenére — azon­ban nem szerepelt a téma. Időközben megtudtuk, hogy — többek között — az iskolában felvett interjú ezen a hét végén, az október 12-én jelentkező műsorban kerül adásba. A hétben a té­ma kapcsán megszólalnak városunk vezetői, valamint az iskola tanárai, diákjai és — feltételezhetően — gyu­lai illetékesek is. M. J. Változik A RENDELÉSI IDŐ Városunk központi orvosi rendelőjének beteglátogatási ideje az október 23-ai ün­nepnap miatt a követ­kezőképpen változik: októ­ber 18-án, szombaton 8— 12-ig és 15—16 óráig tart a rendelés; 23-án, 24-én, 25- én és 26-án csak ügyeleti szolgálatot tartanak az intéz­ményben — tájékoztatta la­punkat dr. Bagyinka Zsu­zsanna vezető. —jó— Internet A Békés Megyéért Vállal­kozásfejlesztési Alapítvány sarkadi alirodájában váro­sunk vállalkozói — új szol­gáltatásként — Internet se­gítségével kereshetnek ma­guknak üzleti partnereket, valamint tájékozódhatnak befektetési és üzleti lehető­ségekről. Jó— A Kínai Piacon minden árucikk 50%* árengedménnyel kapható! Félretették gondjaikat, vidámak voltak Az idősek világnapjáról váro­sunk nyugdíjasai is megemlé­keztek. A Bartók Művelődési Központban többszáz nyugdí­jast köszönthetett Kiss Lajos, a Sarkadi Nyugdíjasegyesület el­nöke, aki ebben a nehéz gazda­sági helyzetben — mely talán az idős embereket sújtja legin­kább — is arra a kérte a jelenlévőket, hogy október 1- jén, az idősek világnapján te­gyék félre gondjaikat és örülje­nek az együttlétnek. Nagy István alpolgármester az önkormányzat nevében szólt, s méltatta az Egyesült Nemzetek Szövetségének bölcs döntését. Jó néhány éve ha­zánkban is ünnepeljük október elsejét, s az idős embereket. Az erkölcsi elismerés és meg­becsülés mellett mértékében nagyobb anyagi támogatást ér­demelnének azok az emberek, akik az egyik legviharosabb év­században élnek — hangsú­lyozta Nagy István. — Ezerkilencszázkilencven­kettőben Magyarországon először Sarkadon ünnepeltük ezt a napot — emlékezett vissza dr. Pankotai István, az Orszá­gos Nyugdíjas Szövetség képviselője. A köszöntők sorát Pelcsinszki Bole szláv, a megyei közgyűlés elnökhelyettese zár­ta. A hivatalos köszöntők után vidám műsorral folytatódott az esemény. A fellépők között nemcsak amatőr előadók szere­peltek, hanem már régóta együtt dolgozó csoportok is, mint például a Gyulai úti idősek klubjának énekkara. A rendez­vényt nagyszalontai nyugdíja­sok is megtisztelték jelenlétük­kel, s néhányan a műsorból is kivették a részüket.- mocsár ­A nyugdíjasokatt a szervezők a művelődési ház előcsarno­kában vendégelték meg fotó: fazekas László Juhász, aki beleszeretett a Mudikba _____________________________Hirdetmény _____________________________ Ny ilvános földárverés a városházán (Folytatás az I. oldalról) Jázminka, Huncut, Gubanc és a többiek már mind-mind Sarka­don születtek. A kedvenc az apaállat, a hatéves Suhanc ma­radt. Nem véletlen, hogy a kö­zelmúltban Békéscsabán meg­rendezett országos kutyakiállí­táson, melyen csaknem ezer ku­tya vett részt, Suhanc is felvo­nult, s a Mudi-kanok közül a második helyezést szerezte meg. A hároméves Bumeráng Gubanc is szép eredményt ért el, hiszen a szukák közül a leg­szebbnek kiáltották ki. És ez még mind semmi! A gazdi, if­jabb Juhász Imre a délutáni show-ban a fiatal felvezetők versenyéről a 3. díjat hozta el. All esztendős sarkadi kisfi­út sokan ismerik a városban. Egy-egy verseny előtt szurkol­nak érte az osztálytársai, a bará­tai, a tanárai, az ismerősök és persze a szülők, akik úgy érzik, fiuk hasznos tevékenységgel foglalja le magát. „Örülünk, hogy nem csavarog, a kutyate­nyésztés gondoskodásra,' kitar­tásra és rendszerességre neveli” — mondogatják. Imiről pedig egyre többen tudják: először bronzkoszorús mestertenyésztő szeretne lenni (ehhez már csak egy győzelemre van szüksége), aztán kitűzheti az újabb célokat: az ezüst-, majd aranykoszorús mestertenyésztő címet. Magyar Mária Sarkad Város Önkormányzatá­nak Városgazdálkodási Irodája nyilvános árverésen kívánja érté­Táblaszám hrsz. műv.ág E-l 0265/1 szántó F-6 0484 szántó F-5 0490 szántó Árverés helye: Sarkad Város Önkormányzatának Polgármes­teri Hivatala, Sarkad, Kossuth utca 27. szám alatti nagytermé­ben. Árverés ideje: 1997. október 15., 9 óra. Az induló ár: 20 kg B1 minő­ségi búza (AK) év. kesíteni az alábbi földterületek 1997. november 1-jétől 2002. ok­tóber 31-ig terjedő bérleti jogát. terület(ha) AK. 45.1970 505.31 47.1100 930.11 16.5323 287.66 Az elszámolás alapja a kor­mány által meghirdetett tárgyév november 1. napján érvényes B1 minőségű étkezési búza ga­rantált felvásárlási ár + 12% kompenzációs felár, és az így kiszámolt összeg 1,2-szeres szorzata. Ennek megfelelően 1997/98-as gazdasági évre 1 kg búza ára: 24,192 Ft. Az árveré­sen kizárólag az vehet részt, aki az árverést megelőzően hrsz- ként 2500 forint bánatpénzt le­tétbe helyez. Sikertelen árverés esetén a bánatpénz azonnal visszafizetésre kerül, nyerés esetén a bérleti díjba számít be. Földekkel kapcsolatos bő­vebb felvilágosítás hétköznap 7—10 óra között a 66/375-016- os telefonszámon vagy szemé­lyesen a városgazdálkodási iro­dánál kérhető. Ügyintéző: Var­ga Zoltán és Nagy Józsefné. Városgazdálkodási Iroda, Sarkad Programajánló Bartók Béla Művelődési Köz­pont Grund-buli október 17-én, pén­teken a művelődési ház pince­klubjában 21 órától. A belépő­jegy ára 150 forint. ,,Egy óra hosszat itt vagyunk" címmel október 18-án, szom­baton Schütz Ha és Harsányt Gábor várja a művelődési központba a zenés kabaré kedvelőit. Belépőket 300, 350 és 400 forintért lehet váltani. Bartók Mozi Balhé Bronxban — színes ame­rikai akciófilm—október 13-án este 7 órától. Képünkön az önkormányzat képviseletében Nagy István alpolgármester helyezi el a koszorút fotó: fazekas László Nekünk hangsúlyozottabban kell emlékeznünk Vértanúk a településen A polgári átalakulás gondolata, a nemzeti szabadság, s annak tár­sadalmi igénye a XIX. század Európájában épp úgy érezhető volt, mint az azt követő időkben. 1849-ben a Habsburgok csak cári segítséggel tudták fegyverletételre kényszeríteni a magyar szabadságharc honvédéit. Az 1848—49-es forradalom és sza­badságharc mégsem volt hiábavaló: nemzetünkben tovább élt a függetlenség eszménye. Nekünk, sarkadiaknak még hangsúlyozottabb kell, hogy le­gyen az emlékezés, hiszen 1849 augusztusában városunkba me­nekítették a magyar koronát, a világosi fegyverletétel után a ha­difoglyok többségét pedig Sarkadon adták át az osztrákoknak. Városunkban e korszak emlékét — több emlékhely mellett — ki­emelten hirdeti a Kossuth-szobor, melyet Kossuth Lajos születé­sének 100. évében emeltek. Hadabás János ________________________,,Aztán olyan feleleteket adjanak, amit el is hiszünk!”________________________ Fo lytassa, Sarkad: NATO-val vagy anélkül? Az elmúlt hét péntekén a Magyar Atlanti Tanács és a sarkadi önkormányzat NATO-fórumot tartott a helyi művelődési köz­pontban. Áz érdeklődés — a létszámból ítélve — nem volt túl nagy, ám a két szakembernek, Búzás Árpád biztonságpolitikai szakértőnek és Bús József Sándornak, az atlanti tanács főmun­katársának a tájékoztatója után annál hevesebb vita bontako­zott ki a NATO-kérdés körül... „Aztán olyan feleleteket adja­nak, amit el is hiszünk!” — fi­gyelmeztette az előadókat már jó előre az egyik sarkadi lakos. A pártsemleges Magyar Atlanti Tanács munkatársai megpró­bálták a lehetetelent: meggyőz­ni a bizalmatlan egybegyűlte­ket. Igaz, hangsúlyozták, nem agitálni jöttek, csupán tájékoz­tatni, ám egyikük mégis azt bi­zonygatta: Magyarország NA- TO-csatlakozásának olyan sok előnye van, hogy szinte nincs is hátránya. A NATO célja: A BÉKEPARTNERSÉG Elmondták, hogy az 1949-ben alakult nemzetközi szervezet célkitűzése a kétpólusú világ megszűnésével megváltozott. Ezt a célt a békepartnerség szó­val jelölték. A NATO tagálla­mai csupa olyan országok — hangoztatták —, amelyek de­mokráciát építenek, és a békére törekszenek. A NATO tagálla­mai gazdaságilag is erősek, hi­szen a biztonság és a gazdaság fejlődése szorosan összefügg­nek egymással. A NATO-csat- lakozás egyébként előfeltétele az Európai Uniós tagságunknak is, ami szintén nem lehet kö­zömbös Magyarország számá­ra, hiszen a létfontosságú piaca­ink itt vannak. S ha azt akarjuk, hogy az amerikai tőke is bizton­ságban érezze magát hazánk­ban, elkerülhetetlen ezekhez a fejlett államokhoz való csatla­kozás. Magyarországot most az a megtiszteltetés érte, hogy a 16 NATO-tagállam meghívta a kö­reibe. Lukovics Éva SZDSZ-es országgygűlési képviselő, aki szintén részt vett a fórumon, a következőket mondta: „Sors­döntő lépés előtt áll az ország. Soha eddig ilyen lehetőség nem volt előttünk. Nem véletlen, hogy ebben a kérdésben vala­mennyi parlamenti párt egyet­ért. Érdemes tehát november 16-án a biztonságra és a bizton­ságosan működő magyar gazda­ságra szavazniuk. Az sem lebe­csülendő, hogy ebbe a szerve­zetbe hazánk önként lépne be, épp ezért, ha a NATO nem vál­taná be a hozzá fűzött reménye­ket, önként ki is léphetünk belő­le.” Pallag László kisgazda kép­viselő szintén a fórum meghí­vottja volt. Amellett, hogy egyetértett a képviselőasszony szavaival, jelezte, hogy ezek a NATO-tájékoztatók kissé el­késtek, az emberekben kialakult korábbi NATO-képet most egycsapásra nehéz megváltoz­tatni. MAGYAK K4TONÁK Szudánban? Mindhiába volt azonban a számtalan meggyőző érvelés, a megjelent lakosok kételkedtek. Az egyszerű emberek fejtegeté­sei, kérdései mind-mind arról szóltak, hogy hiszik is, nem is az itt elhangzottakat. íme, egy kis csokorravaló a hozzászólá­sokból: — Ha a parlament nem kí­váncsi Békés megye haldoklá­sára, ne legyen kíváncsi a véle­ményünkre se november 16-án! — Az új rendszer hatalmasai nagyon helyesen azt mondták, menjenek ki az oroszok hazánk­ból. Ugyanez a rendszer egy másik katonai szervezetet akar a nyakunkra hozni!? — A Varsói Szerződésben utcaseprők voltunk, a NATO- ban majd rabszolgák leszünk! — Hazánk eddig tranzit­ország volt, annak előnyeivel és hátrányaival. Az egyik előny a közvetlen kapcsolatteremtési lehetőség a határainkon túli ma­gyarokkal. Békésnek különösen fontos kérdés a magyar—román határ átjárhatósága. Félő, hogy a csatlakozással ezekről az elő­nyökről lemondhatunk. — A csatlakozás után várha­tó, hogy a magyar katonák mondjuk Szudánba mennek ka­tonai szolgálatot teljesíteni? — Ha belemegyünk a NATO-ba, utána már csak ug­rás az Európai Unió. Akkor az­tán megnézhetjük magunkat. Egy szem almáért fizethetünk 200 forintot! — A parlament hibás, mert nem tájékoztatta kellő propa­gandával és folyamatosan az embereket. így aztán az egysze­rű ember NATO-képe azzal egyenlő, amit a szocializmus­ban belevertek. — Hiba az ügydöntő szava­zás. Az ország biztonságáért a mindenkori kormánynak kell felelnie, hiszen neki van a leg­több információja a döntéshez. — A történelem során már annyit csalódott a magyar nép. Annyiszor elhitették vele, hogy ez vagy az a csatlakozás az egyedüíi helyes út. Vajon most mi a garancia arra, hogy ez az út csakugyan a lehető legjobb vá­lasztás számunkra!? yiFA Eh ÜL TH l ILLÁM FENYEGET Az előadók a legtöbb kérdésben igyekeztek megnyugtatni a hozzá­szólókat. Az egyik legizgalmasabb kérdésre, a határainkon túli ma­gyarsággal való kapcsolattartásra a következő választ adták: „A kör­nyezetünkben minden ország, Ausztria, Szlovákia és Románia is a NATO-ba igyekszik. Ám a tag­sághoz Szlovákiának és Romániá­nak is teljesítenie kell az európai normákat Vagyis a-NATO-aspi- ráns szerep ugyanolyan európai vi­selkedést kényszerít ezekre az or­szágokra, mintha NATO-tagok lennének. Nem kell tehát az elszi­geteltségtől vagy a konfliktustól tartanunk. Amitől viszont tarta­nunk kell, az az Európa peremén megindult menekültáradat. Ez a hullám előbb-utóbb begyűrűzne hazánkba is. A NATO abban segít, hogy az itt-ott kirobbant konfliktu­sokat különböző missziók szerve­zésével elsimítja, a szembenálló fe­leknek segít megtalálni a közös ne­vezőt, segíti a dolgok békés rende­zését. így hazánk, s Európa is meg­menekül az esetleges menekült hullámok terheitől. Ézt Magyaror­szág egyedül nem tudná kivédeni, a NATO-tagság segítségével azon­ban igen. Arról nem is beszélve, hogy ez a közösség sokkal keve­sebbe kerül az országnak, mintha a semlegességet választanánk.” Magyar Mária

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents