Békés Megyei Hírlap, 1997. október (52. évfolyam, 229-254. szám)

1997-10-10 / 237. szám

„KÉT GÓLLAL JOBBAK VOLT! \k” A címben szereplő egyszerű megállapítást Csorba János edző mondta a Sarkadi Kinizsi—Nagyszénás rangadó után. A meccs sárga lapokban is bővelkedett. Részletes tudósításunkat lapunk ül. oldalán olvashatják. VII. ÉVFOLYAM 41. SZÁM 1997. OKTÓBER 10. PÉNTEK Főhajtás az aradi vértanúk emlékművénél Minden vágya, hogy bronzkoszorús mestertenyésztó legyen A TÖRTÉNÉSZ SZEMÉVEL Október 6-án, hétfőn — csakúgy, mint a legtöbb településen — Sarkadon is megemlékeztek az aradi vértanúkról. A helyszín ez­úttal is a művelődési központ előtti Aradi vértanúk tere volt, ahol az egykori kivégzettek em­lékműve is magasodik. A hagyományos koszorúzási emlékezés előtt dr. Szabó Ferenc történész, a Békés Megyei Múze­umok nyugalmazott igazgatója beszélt az 1948—49-es szabad­ságharcról, annak áldozatairól. Mint mondta, a tragikus vég elle­nére ez a megemlékezés a határa­inkon belüli és kívüli magyarság nemzeti öntudatának állandó táp­lálója. Ezután hosszasan elemez­te, mi mindent jelképez vagy je­lent számunkra ősapáink harca. A felsorolásban szerepelt többek között a nemzeti egység bennünk hordozása, a zsarnokság minden fajtájának elítélése és a nemzeti műveltség értékeinek felismeré­se. A ‘48—49-es szabadságharc magában hordozza azt az európai gondolkodást — mondta —, amire ma is törekszünk, magába foglalja azt a jogot és kötelezett­séget is, hogy a nemzeti függet­lenségünket védeni kell, hogy polgári kötelesség a haza védel­me és az alkotómunka. Szabó Ferenc ezek után a sza­badságharc sarkadi vonatkozásaira hívta fel az egybegyűlt ünneplők figyelmét. Az Aradra kísért vérta­núk egy részének Sarkadon ke­resztül vezetett az útja Márki Sán­dor történész 119 sarkadi nemzet­őrről emlékezik meg. 1848-ban — csakúgy, mint az ország más pont­jain —t- Sarkadon is követelte de­mokratikus jogait a parasztság: a jobbágyfelszabadíiá'-i. Veress Fe­renc sarkadi refon: lelkész be­lehalt, amikor meghallotta: elbu­kott a szabadságharc. Fia, Veress Ferenc, a Kossuth emigráció ki­emelkedő személyisége volt. A nemzetőrökkel együttharcoló Nyári Ferenc, a szeged-rókusi ka­tolikus plébánia plébánosa 1849 júliusában Szegedről Sarkadra me­nekült, és itt a kolerajárvány áldo­zata lett augusztus 18-án. Sírját a mai napig sem találták meg... Vé­gül azokról a névtelen honvédtisz­tekről beszélt, akik az utolsó pilla­natban megfutamodhattak volna, ám valamennyien vállalták sorsu­kat... —ria A TELJES BEVÉTELT FELAJÁNLOTTÁK A KÖZÉPISKOLÁNAK „Hegyi bringa” a tét Előfordulhat, hogy aki gyalogo­san érkezik a sarkadi Sweet Night diszkóklub október 11-ei rendezvényére, az Mountain Bike-kal, magyarosan „hegyi bringával” mehet majd haza. Az Édes Éjszaka vezetői ugyan­is jótékonysági estet szerveznek ezen a napon a diszkó épületé­ben. A műsorukban fellép a Milla Trió humortársulat, az Ady-Bay Logo Dance együttes, miközben a zenét Dj Attila és Kányáczky Gábor szolgáltatja. A sorsjegyként is funkcionáló belépőjeggyel nyerni lehet. Többek között az említett Mountain Bike-ot is, amit a he­lyi önkormányzat ajánlott fel. A szervezők azonban még ma és holnap is várják azokat az ada­kozó kedvű sarkadiakat, akik a tombolához díjat szeretnének felajánlani. Mivel a Sweet Night az est teljes bevételét fel­ajánlotta a helyi Ady—Bay kö­zépiskolának, ezért a támoga­tásnak azt a formáját is választ­hatják a fiatalok vagy a szüleik, hogy egyszerre több belépője­gyet váltanak, természetesen ezáltal növelik nyerési esélyei­ket is. A Sweet Night vezetői kikö­tötték, az általuk adományozott pénzösszeget az iskola csakis diákprogramok rendezéséhez használhatja fel. A jótékonysági esttel nem titkolt céljuk az sem, hogy a különböző diákrendez­vényeken összerázódott adys és bays diákok időnként felkeres­sék majd a Sweet Night épületét is. (m) A LAKOSOK „OKOSODNI” MENTEK A FOLD FÓRUMRA ÉS LÖN SÖTÉTSÉG? Nem lettek okosabbak a sar- kadiak a múlt pénteki NATO-fó- rum után szervezett „föld- fórumon”. A témához a helyi ön- kormányzat két előadót hívott dr. Lukov ics Éva SZDSZ-es és Pallag László kisgazda képviselő személyében. A két parlamenti képviselő arról vitatkozott, hogy tartalmazza-e a górcső alá tett törvénytervezet a külföldiek földhöz juttatásának lehetőségét avagy sem. Lukovics Éva azt ál­lította, ilyesmi nincs a tervezet­ben, Pallag képviselő ennek az ellenkezőjéről próbálta meg­győzni az egybegyűlteket. Lukovics Éva szerint a tervezet rendezni próbálja a földdel kap­csolatos kócos kérdéseket, kép­viselőtársa szerint viszont ez a tervezet csak még rendezetleneb­bé teszi a dolgokat. A képviselő­asszony a legnagyobb problémát a tőkebefektetés hiányában látta, míg a honatya szerint a piacok manipulálásában keresendő a hi­ba. Á fejüket ide-oda kapkodó sarkadiak időnként megpróbál­ták elmondani saját gondjaikat, ám nem valószínű, hogy megvi­lágosodott előttük, mi mellett vagy ellen érdemes szavazniuk november 16-án. —m— Juhász, aki beleszeretett a mudikba ■ i Iß. Juhász Imre és két díjnyertes kutyája, Berény-Gyöngye Durcás (balról) és Berény- Gyöngye Suhanc (jobbról) Aki nem tudná, a Mudi egy ku­tyafajta, mégpedig a legritkább magyar pásztorkutya. A most 11 esztendős Juhász Imre éppen be­töltötte a hatodik életévét, ami­kor egy pósteleki kutyakiállítá­son megpillantotta Berény- Gyöngye Csinost. Csinos na­gyon élvezte a kisfiú simogatá- sát, becéző szavait. A két élőlény között szinte azonnal látható volt a kölcsönös „szerelem”. Igaz, az egyikük Sarkadon lakott és em­bernek született, míg a másikuk állandó „lakcíme” Mezőbe- rényben volt és a négylábúak csoportjához tartozott. Imike (akkor még Imike) hamar kiderí­tette: a felfedezettje az ebek Mudi fajtájának egyik legszebb példánya volt. Mivel Imi akkori­ban még nem beszélte a kutya­nyelvet, a fontosabb információ­kat Csinos gazdájától, Kati néni­től tudta meg. Kati néni, látva a kisfiú sugárzó szerétét, megígér­te, hogy — valahogy áthidalva az olyan földrajzi akadályokat, mint Sarkad—Mezőberény tá­volság — Csinos egyik leszár­mazottját neki adja majd. Telt, múlt az idő, egyszer csak jön az üzenet, hogy Berény-Gyöngye Durcás szere­tettel várja új gazdáját, a sarkadi ifjú Juhász Imrét. Ha­nem, amikor Imre megpillantot­ta Durcást, kicsit visszahőkölt. A súlyos betegségen átesett kis­kutya olyan csúnya volt, hogy az új gazdinakvaló megijedt tő­le. Ahogy azonban teltek az évek, a kiskutya egyre szebb lett, mígnem az idén egy kerek­egyházi kiállításon elnyerte a kiállítás legszebb kutyája címet. Durcás és a szintén Kati né­nitől szerzett Suhanc „há­zasságából” Juhász Imre saját tenyészetet hozott létre. (Folytatás a II. oldalon) Már nem látjuk az MTV 2-es műsorát, de lesz-e városi kábeltévé? A címben szereplő kérdés tisztázását, az arra adható válaszokat lapunk VII. évfolyam 38. számában (szeptember 20.) ,J(ábel-tv, vagy műholdvevő parabolaantenna?" címmel be­mutattam. Amennyiben a cikk elkerülte figyel­müket, érdemes visszalapozni az érthetőség kedvéért. Az MTV2-es műsorát — amit évtizedekig nézhettünk földi antennával — műholdra tették, így a helyi lakások maximum 5 százaléka tudja továbbra is fogni azt, a vételhez szükséges műholdvevő-antenna segítségével. (Ezen a csa­tornán adják a parlamenti közvetítéseket, az „Aktuális”-!, a hazai és nemzetközi sportműso­rok javarészét) Városunkban—egy 400 lakást érintő korszerűden kábeltévés rendszert leszá­mítva — nincs komoly, a mai kor követelmé­nyeinek megfelelő, s Sarkad teljes területén elérhető kábelrendszer. Az oda-visszaáramló információ továbbítására is alkalmas (interak­tív) kábelinfrastruktúra a jövőben nélkülözhe­tetlen lesz. Ezért az Uyen minőségű kábelrend­szerek piaci értéke már a közeljövőben rohamo­san emelkedik majd. Hogyan teremthető meg, miként építhető ki az említett modem kábeltévés hálózat? A képviselő-testület október 10-én, ma tárgyalja a kérdést rendkívüli testüleü ülésen. Hogy rrülyen döntés várható? A képviselő-testület elegendőnek tartván az előkészítést, dönt a fej­lesztés mellett, biztosítja az indító tekét, indít­ványozza a létrehozandó kábel-tv társaság for­máját. De az is lehet, hogy a rendelkezésre álló információk alapján még nem dönt a testület, s azok kiegészítését követően, az október 28-ai testületi ülésen hozza meg döntését. A Sarkad Város október 17-ei lapszámában értesülhetnek leghamarabb arról, hogy a kábel­tévé-hálózat ügyében milyen döntés született. Türelmüket kérve a testület végső határozatáig, Önök is mériegeljék az alábbiakat, mielőtt dön­tenének arról, hogy várnak-e a városi kábel­rendszerre, vagy műholdvevő-antennát vásárol­nak. A műholdvevő-antenna hátránya az, hogy a földi sugárzású műsorok (MTV 1, TV 2, vá­rosi tévé, stb.) vételére alkalmatlan. Drágább a kábeltévére való rákötésnél és nem jelent végső megoldást az MTV 2 vételére sem, mert a mű­sorok jó részét kódolni fogják, s a dekódolás méregdrága egy háztartásnak. Az adások és a műholdak pozícióját módosítják, így nehéz kö­vetni az antennákkal, ami újabb kiadással jár. A műholdvevő csak egyirányú információ áram­lást tesz lehetővé, szolgáltatásaiban lényegesen elmarad a kábelrendszertől, melynek egyik legfőbb előnye, hogy olcsó. A kábelrendszer mind a földi, mind a műholdas adások továbbí­tására alkalmas. Minden magyar nyelvű adást (ez ma maximum 12) képes továbbítani, ahogy a kódolt műsorokat dekódoltam A sarkadi váro­si tv adását egyedül ezen keresztül lehet majd fogni. Az összes egyedi antennát a tetőkről vég­leg le lehet szerelni, s így azokat nem kell kar­bantartani, felújítani, cserélgetni. A kábelrend­szer oda-vissza (interaktív) szolgáltatásokra is képes lesz, ami biztosítja a számítógépek össze­kapcsolhatóságát, kommunikációját, s az Internetezés lehetőségét. Meggyőződésem, hogy a fentieket is alapul véve, érdemes várakozni egy kicsit, s addig is célszerű gyűjteni az önerőt, a rácsatlakozás be­lépési összegét, ami körülbelül 20—30 ezer fo­rint lesz lakásonként. Türelmüket köszönve, a képviselő-testület nevében is: Tóth Imre polgármester Mi a véleményük az álarcosak bírósági ítéletéről? — kérdésünkre Bondár Judit is válaszolt (III. oldal) Az idősek világnapjáról városunk nyugdíjasai is megemlékeztek, s a hivatalos köszöntők mellett vidámságra is futotta. (II. oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents