Békés Megyei Hírlap, 1997. szeptember (52. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-20-21 / 220. szám
Isten a napokat tenyeréből csorgatja Gregory Peck a legvonzóbb férfiszínész A színházi évad, ahogyan tavaly is, Szabó Magda drámájának bemutatójával kezdődik Békéscsabán. Akkor Az a szép, fényes nap címmel történelmi játékot láttunk, most a Kiálts, város! című színdarabot mutatja be a Jókai Színház szeptember 26-án, a Kossuth-díjas írónő 80. születésnapja előtt. Az előadást Konter László rendezi. (8. oldal) Gregory Peck. O volt a titokzatos, tudathasadásos dr. Edwards az Elátkozva című híres Hitchcock-filmben, aki a szétvagdosott, ezer// szemű függönyökről álmodik. O volt Horatio Homblower, azaz őfelsége kapitánya, aki megkérdezte a fűtőtől — még viccen kívül — mennyi? O komédiázott Audrey Hepburn oldalán a Római vakációban, majd az Egymillió fontos bankjegyben. (11. oldal) A hölgy roppant csinos és nagyon elegáns. Ez egy 16 éves fiatal lánynál megszokott lehet. De akiről az alábbiakban szó esik, túl van már fiatalsága legszebb évein. A vonásai ismerősnek tűnnek. Hiába kutatok a gondolataimban, nem jövök rá, honnan ismerhetem a Badacsonyból érkezett szépasszonyt. Békéscsabán — egy életmódtáborban futok össze vele. Jó páran dicsérjük, milyen remekül tartja magát. Mosolyogva nyugtázza a bókokat. Este a tábor lakói egyenként bemutatkoznak. A szimpatikus hölgy szerényen mondja: * Bethlen Éva vagyok. Szólítsam GRÓFNÉNAK? Bethlen István és felesége, Éva Ekkor döbbenek rá, láttam a televízióban, olvastam a lapokban, amikor gróf Bethlen Istvánnal házasságot kötött. Lám csak, egy szerény grófnéval csavargatjuk a gerincünket, állunk fejre, és persze esszük napszámra a húsmentes menüket. A tollforgató pedig nem állhatja, hogy le ne üljön beszélgetni egy híres arisztokrata nevét viselő hölgygyei. — Szólítsam grófnénak? — Ugyan már! Semmit sem változtam a házasságkötésem óta... Maradjunk az Évánál... — Kedves Éva! Legtöbben nagyon szeretjük a tündérmeséket. Önnél például hogy történt? A gróf fehér lovon érkezett, meglátta Önt, a nyeregbe emelte, és... — Nem egészen. A fehér ló elmaradt. Ennél hétköznapibb körülmények között találkoztunk. Mégpedig egy előadáson, 1990. április 22-én. István a végén meghívott egy étterembe. Ezt az első találkozást aztán minden nap másik követte. Kilenc hónap elteltével eljegyeztük egymást, és 1991 szeptemberében összeházasodtunk. — Akárhogyan csűröm, csavarom, azóta hivatalosan Önt grófnénak kellene szólítani. — Van rá példa, hogy grófnénak szólítanak, de ahogy az elején említettem, megmaradtam annak, aki voltam, s nem igénylem ezt a titulust. — Térjünk vissza az esküvőre. Volt hatlovas arany hintó? Elegáns társaság? — Nem is tudom, hogy éltem túl... Arany hintó nem volt. Az esküvőt a Mátyás-templomban tartottuk, s a százötven meghívottnak a Margitszigeti Nagyszállóban terítettek. Istvánnak kiterjedt rokonsága van, de ott voltak a barátok, politikai társai is. (Azok kedvéért, akik nem tudják, zárójelben jegyzem meg: házasság- kötése idején gróf Bethlen István az MDF színeiben országgyűlési képviselő volt. A médiák ezért (is) adtak hírt erről az esküvőről?) — Megtudhatjuk, kik voltak a kiemelt vendégek? — Nehéz lenne felsorolni, hiszen nekünk mindenki — ahogyan említi — kiemelt volt. A férjem tanúja dr. Habsburg Ottó, az enyém pedig a dobozi származású Wenckheim Engelbert volt. — Mennyiben változtatta meg az életét ez a házasság? — Házasságkötésem előtt alapjában befelé forduló, csendes, nyugodt életet éltem. Igazán nem volt alkalmam sehol kifejtenem a véleményemet politikáról, gazdaságról. Házasságommal a nyilvánosság elé kerültem. Ez viszont azt jelenti, hogy viselkednem kell, meg kell gondolnom, mikor, hol, kinek, mit mondok. Ez néha nyomaszt. Nem magam, hanem István miatt. Nem akarok ártani neki, s ez talán természetes. — Mintha Bethlen gróf kevesebbel szerepelne mostanában. Félrevonult? — Azt nem mondanám. Háttérbe vonult, de azért nem hagyta abba a politizálást. — Melyik irányija elkötelezett? — A Lezsák-féle párt tagja. Szív- vel-lélekkel a közös Európa megvalósulásáért dolgozik. — Nagy társasági életet élnek? — Kezdetben a fővárosban laktunk, de évekkel ezelőtt Badacsonyba költöztünk. A házunk nyitva áll a barátok és a politikai társak előtt. Ezért aztán mindig vannak látogatóink, s mi is sokszor teszünk eleget a meghívásoknak. — Térjünk vissza a mára. Hogyan . szánta rá magát, hogy részt vegyen a Békéscsabán rendezett kurzuson? — Amióta megláttam a televízióban a két Benke nővért, azóta készülök arra, hogy velük töltsék egy hetet. Most értem rá, így került sor erre a békéscsabai kirándulásra. — Hétköznapjaiban mivel foglalkozik? — A vendéglátóiparban dolgozom, üzemgazdász vagyok. Amióta a Bala- ton-felvidékre költöztünk, egyfolytában azon gondolkodunk, hogyan tovább? Egyikünk sem tud tétlenül ülni. Szeretnénk a környéket fellendíteni. — Ezt mit jelent? — Az a tervünk, hogy olyan wellness centrumot építünk, amely minden igényt kielégít. Egészség- ügyi, sport- és kulturális célokat szolgálna. A programokat úgy állítanánk össze, hogy télen is vonzóvá tegyük ezt a területet bel- és külföldieknek egyaránt. — Ez a terv nyilván százmilliókat emésztene fel.. — Félt is a férjem ettől a tervtől, hiszen a 100 milliós kölcsön, kamatokkal együtt iszonyatos nagy összeggé kerekedne. Ezért aztán egy másik megoldáson töröm a fejem. — Hogy érezte magát Békéscsabán? — Remekül... — Hol voltak nyaralni? — Amióta Badacsonyban élünk, egyfolytában nyaralunk. De előttem áll még a Balaton-átúszás, azon mindenképp szeretnék részt venni.-— Sok sikert! — Köszönöm. (A jó kívánság és a célkitűzés nem volt hiábavaló. Időközben ugyanis gróf Bethlen Istvánná a Balatont három óra alatt sikeresen átúszta.) Béla Vali
