Békés Megyei Hírlap, 1997. szeptember (52. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-19 / 219. szám

8 Heti gazdaság 1997. szeptember 19., péntek __________________________________________•_____________________________Miniszter vendég a Békés megyei kiállítók háza táján__________________________________________________________________________ Bu dapesti Nemzetközi Vásár: bemutatkozó százegyedszer Kétségtelen tény: a Budapesti Nemzetközi Vásár — immár 101. alkalommal — a vásárok vására hazánkban a közönség és a ki­állítók számára is. Olyan seregszemle, amely képet ad minden­kor a magyar gazdaságról. Vajon a rendszerváltást követően a gazdaságban végbement alapvető' változások mennyiben érez­tetik hatásukat? Ezt kérdezzük dr. Gulyás Andreától, a Hungexpo Rt. kiállítási igazgatóság munkatársától. Büszkék a szarvasiak. Nagydíjas lett az egyik lámpacsaládjuk — Visszatekintve az elmúlt 3—4 esztendőre, általános visszaesés volt tapasztalható — kezdi tájé­koztatását Gulyás Andrea. — De az is tény, hogy a 100. nem­zetközi vásáron fordult a kocka. 1996-ban ugyanis megindult a fejlődés. 38 ezer négyzetméte­ren több mint 800 hazai cég mutatkozott be. Az idén közel azonos ez a szám. De nem sza­bad elfelejteni, hogy a jubileu­mi rendezvényt nagyszabású reklámmal indítottuk. Az el­múlt évhez képest viszont csak­nem felével nőtt a résztvevő or­szágok száma. — Történt-e változás a tulaj­donviszonyokat illetően, már ami a Hungexpo Rt.- illeti? — Egyelőre nincs változás... Nagydíjas szarvasiak A máig legnagyobb és legjelen­tősebb fogyasztási cikkek vásá­rán egyfajta rangot jelent bemu­tatkozni. Megyénket az idén ki­lenc kiállító képviseli. A Szarvasi Vas-, Fémipari Rt. standja már évtizedek óta meg­található a BNV-n. Most is telt ház van a tavalyihoz képest dupla területen bemutatkozó szarvasi cégnél, akiknek ez az esztendő meghozta a sikert. Egyik lámpacsaládjuk nagydí­jas lett. Büszke is erre Székely László, az rt. elnöke, hiszen 40 év alatt számtalanszor pályáz­tak erre a kitüntető elismerésre. Most bejött. — Számított rá? — Bevallom, reményked­tünk. — Milyennek ítéli a forgal­mat túl a vásár nyitva tartá­sának felén? — Az elmúlt évhez képest 50 százalékkal nagyobb eddig a for­galmunk. Forintosítva ezt a meg­állapítást, 1996-ban 80 milliós forgalmunk volt a vásár hasonló időszakáig. Óvatos becslések alapján a vásárzárásig 150 milli­ós megrendeléssel számolunk. Az ablak teszi a házat... A gyomaendrődi illetőségű Né­meth Dezső magánvállalkozó azt vallja: „Az ablak teszi a há­zat”. Beszélgetésünk alatt nagy feszültséget olvasok le Német Dezső arcáról, de faggatni —■ azt hiszem — nincs jogom. A gyomaendrődi vállalkozó el­mondja, hogy 1994-ben négy alkalmazottal alakította meg vállalkozását, s műanyag nyí­lászárók készítésére szakosod­tak. Ma már húszán dolgoznak, s ha megrendelésekkel ennyien látják el, akkor nagy valószínű­séggel munkatársainak száma hamarosan duplájára, ha nem háromszorosára növekszik majd. Németh Dezsőtől azt is megtudjuk, az országban talán jobban ismerik munkájukat, mint megyénkben. — A rangsorban — a nyolc­van gyártó közül, akik hasonló profilban dolgoznak — az első tíz között állunk. Nyílászáróink polimer anyagból készülnek. A háromkamrás profilszerkezet a levegő jó hőszigetelő képessé­gét használja ki, a megerősített vasalatok pedig a betörőknek szinte esélyt sem adnak.-— Az ízléses ajtók, ablakok teljesen úgy néznek ki, mintha fából készülnének. Elegánsak, szépek. Miért nem ismerik kel­lőképp az építkezők? — Talán azért, mert nem tar­toznak az olcsó áruk közzé. De azt hiszem a pénz, amit kifizet­nek értük, 4-5 éven belül meg­térül. Egyébként öt év garanci­át, 10 év szavatosságot adunk termékeinkre, és 35 évet garan­tálunk arra, hogy a nyílászárók nem vetemednek, nem sárgul­nak és miután ütésállók, nem is repednek. — Bármilyen formát el tud­nak készíteni? — Amit csak formában és színben elképzel a kedves meg­rendelő. Ablakok és ajtók kü­lönböző variációit, emelő-toló erkélyajtót, télikertet körülvevő ajtókat akár kilenc méter széles­ségben... „Ez a kiállítás egy erőfelmérés” Hamarosan kiderül, miért lát­juk feszültnek Németh Dezsőt. Beszélgetésünk közben ugyan­is látogatója érkezik: dr. Vastagh Pál igazságügy- mi­niszter és feleségé. Miniszte­rünk a tőle megszokott sze­rénységgel mutatkozik be Né­meth Dezsőnek és munkája fe­lől érdeklődik. A tollforgató ezt az alkalmat persze nem mu­laszthatja el. Pár mondat erejé­ig beszélgetésre kéri a Békés megyei születésű igazságügy­minisztert. . — Miniszter úr! Jellemző, hogy Ön látogatást tesz a kiállí­tóknál? — Másodszor történik, hogy körbejárom a megyei standokat. Úgy hiszem, ez a kiállítás egy erőfelmérés. Ízelítő a megye gazdasági helyzetét illetően. — Mit szól a szarvasiak nagydíjához? — Ez az első stand, amit meglátogattam, még nem lát­tam a szarvasiak kiállítását, de persze jó érzés tudni, hogy a megye egyik cége is részesült ebből a kitüntető elismerésből. — A megyei standokon kívül lesz ideje megnézni más kiállí­tókat is? — Szeretnék eljutni az Euró­pa- a NATO- és a kormányzati standokhoz is. Rocketball Békésen Pörög, ugrik a pingponglabda a fura alakú asztalon. A békési Shamel cég mutatja be a rocketballasztalt, ami nemzet­közi szabadalom. Persze felta­lálója magyar. Hogy mégis mi­ért nemzetközi? Azért, mert honfitársunk nem Magyaror­szágon él. Sajti Lajost, a Shamel Kereskedelmi Kft. ügy­vezetőjét a vásáron felesége és lánya képviseli. A feleség nyi­latkozik, a szép fiatal lány pe­dig rocketballozik a kíváncsi és vállalkozó kedvű közönséggel. — Családi vállalkozás a mi­énk — kezdi Sajti Lajosné, — .Sportruházati cikkeket, sport­szereket gyártunk, árulunk. A rocketballasztalnak kizárólagos gyártói leszünk, de természete­sen keressük a forgalmazókat. Addig azonban csak nálunk. Békésen kapható. — Kinek ajánlják ezt a külö­nös játékasztalt? — A rocketball a legideáli­Vastagh Pál igazságügy- mi­niszter, Békés megye ország- gyűlési képviselője Németh Dezső termékbemutatóját hallgatja a szerző felvételei sabb családi sport. Hatévestől az aggastyánig szórakozhat és tornázhat mindenki egy kicsi szoba sarkában is, hiszen 1x2 méteres területen már lehet ját­szani és ára lényegesen alacso­nyabb az asztalitenisz-asztalnál. # A szervezők a 101. BNV-t „A találkozás garanciájának” titu­lálják. Félmillió látogatóra szá­mítanak. Abban reménykednek, hogy kiállítók és látogatók egy­aránt jó vásárt csinálnak. A BNV a vásárközpontban szep­tember 21-én zárul. Béla Vali A Shamel egyik fiatal tulajdonosa, Sajti Márta bemutatja, hogyan is lehet kicsi helyen rocketballt játszani Aktuális A VÍZBÁZISVÉDELEM FELADATA A FELSZÍN ALATTI VÍZKÉSZLET VÉDELME A vízgazdálkodással szemben támasztott társadalmi elvárások, környezetvédelmi és közegész­ségügyi követelmények megkí­vánják a vízkészletek mennyisé­gi és minőségi védelmét. Az ivóvízkészlet elszennyeződése olyan kockázat, amelyet egyet­len társadalom sem vállalhat. Békés megyében a rétegvizek csupán egyharmada használható fel közvetlen a lakosság ellátá­sára. Ez a vízmennnyiség pedig döntően a Maros hordalékkúpja alatt van, melynek területi leha­tárolását figyelembe véve meg­állapítható, hogy a dél-békési térség valamennyi települése a hordalékkúp területére esik — összegzi a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Intézetének békéscsabai osztálya által a dél­békési térségre készített tanul­mány szerzője. A térség vízmüvei az 1960-as évektől épültek ki. A megye kö­zépső és északi térsége vízellá­tás-fejlesztési programja kereté­ben az 1984. évben indított be­ruházási munkák során a Maros hordalékkúpján koncentrált víz­termelő telepek létesültek. Az itt kitermelt ivóvizet távvezetékek juttatják el a gyengébb adottsá­gú településekre. A Maros hor­dalékkúpját az ország kiemelten védett vízbázisai közé soroljuk. Területe döntően Románia terü­letére esik, a hazánkban a Gyu- la-Újkígyós-Csorvás-Puszta- földvár-Pitvaros vonaltól délre eső és az országhatárig terjedő résszel határolható be. Nagysá­ga mintegy 1600 négyzetkilo­méter. Vízföldtani szempontból a hordalékkúp igen kedvező adottságokkal rendelkezik, benne sok jó vízvezető réteg található. A vízkészlet utánpótlódik, egyrészt oldalirá­nyú szivárgással K—DK irány­ból Románia felől, másrészt a felszín felőli beszivárgással. Az itt kitermelt víz gyakorlatilag minden kezelés nélkül, termé­szetes állapotában megfelel az érvényes minőségi követelmé­nyeknek — állapítja meg a ta­nulmány készítője. A megyei ivóvízellátás fej­lesztése során 5 nagy, a regioná­lis ellátásra alkalmas vízbázist alakítottak ki: medgyesbodzási, Elek É-i és D-i, újkígyósi, kevermesi és csanádapáca— pusztaföldvári vízbázis. Ezek­ből 3 az említett térség területé­re esik. Távlatként került kijelö­lésre Bánkút és Magyardomb- egyház, amelyek ugyancsak e térségben vannak. A Maros-hor­dalékkúp felszíni képződményei pleisztocén vagy holocén korú különböző löszféleség (szikes, agyagos lösz...), felsőpleiszto­cén korú folyóvízi homokok. A kitermelésre igénybe vett felső réteg 20—80 m között található, amely leginkább ki van téve a talajba jutó szennyeződések ha­tásának. A szennyezőforrások veszélyeztető hatása két, együt­tesen figyelembe veendő szem­pontból ítélhető meg. Az egyik a talajvíztartó természetes vé­dettsége, a másik a víztermelés­kor bekövetkezett talajvízből történő leszivárgás mértéke. Erősen szennyeződésérzékeny­nek tekinthető a hordalékkúp a keleti részben Dombiratos, Kevermes, Lökösháza és Elek térségében, ahol nagy összefüg­gő felületet alkot és elnyúlik E-i (Új- és Szabadkígyós), ÉNY-i irányokba, Nagykamarás, Med- gyesegyháza, Medgyesbodzás, Csanádapáca és Orosháza K-i térségeiben. Szennyeződésre nem érzékeny térszín a Kasza­per—Pusztaottlaka—Almáska­marás vonaltól D-re eső rész. A vízbázisvédelmet alapvetően a felszín alatti vízkészlet védel­me határozza meg. E téren a megyei vízminőségjavító prog­ram keretében már történtek in­tézkedések: figyelőhálózatok létesültek, felmérték a szennyezőforrásokat, elké­szültek a hidrogeológiai védő­idom kijelölésére a tervdoku­mentációk. Döntő fordulatot azonban a kormány 1995. évi határozata hozott, amely elfo­gadta az ivóvízbázisok védel­mére vonatkozó célprogramot, amelynek 3 fázisa van: állapot- felmérés, a vízbázisok bizton­ságba helyezése, biztonság­ban tartás és üzemeltetés. Az első 2 fázis döntően központi forrásokból valósul meg, de az üzemeltetés költségeit a vízdíjon keresztül a fogyasz­tóknak is viselniük kell. A dél-békési térség valameny- nyi vízmüvét a célprogram feladatai közé sorolták. Az ágazati minisztérium javas­latára a települések rangso­roltak, amelynek figyelem- bevételével van, illetve lesz mód a csatornázási és szennyvíztisztítási feladatok megoldására. Halasi Mária

Next

/
Thumbnails
Contents