Békés Megyei Hírlap, 1997. szeptember (52. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-19 / 219. szám

1997. szeptember 19., péntek Heti gazdaság 9 Kertünk - portánk - gazdaságunk Mogyorószüret - célszerű új csemetéket ültetni Aki borcsinálásra adja a fejét, annak már most elő kell készí­tenie pincéjét a must fogadásá­ra. Végezzünk nagytakarítást, söpörjük le a falakat, a pince boltozatát és hordjunk ki onnan minden romlékony anyagot. Ér­demes a pince belső felületét mésztejjel lepermetezni. A szü­retkor használt edényeket mos­suk ki, a faedényeket — ame­lyek tavaly óta összeszáradhat­tak — áztassuk be egy-két na­pig tiszta vízbe. A hordókat vizsgáljuk át, s ha kell, mossuk ki először forró, majd hideg vízzel, aztán — száz liter űrtar­talomra — egy kénlapot éges­sünk el a hordóban. Szerezzünk be fajélesztőt, mert ennek segítségével a must gyorsabban erjed és.jellegzetes zamatú lesz a borunk. Sokan panaszolják, hogy ke­vés és többnyire lyukas mogyo­rót kénytelenek betakarítani. A gyenge termésnek az az oka, hogy a mogyoróbokor nővi­rágai idegen beporzásra szorul­nak. Ha valaki egyfajta mogyo­róbokrokat ültetett, akkor csak a szél által messziről idesorolt pollen termékenyíti meg a virá­gokat. Célszerű tehát a meglévő mogyoróbokrok mellé más faj­tájú, új csemetéket ültetni. A lyukas mogyoró okozója a mo­gyoróormányos bogár, amely ellen rajzásakor, azaz májusban kell rovarölő szerrel védekezni. Viszonylag kevesen ismerik a téli sarjadékhagymát. Ennek a szára csúcsán most sarjhagy- mák vannak, ezeket szedjük le és ültessük el 20 centiméter tá­volságra. A belőlük fejlődő zöldhagymák kora tavasszal már fogyaszthatok lesznek. Ugyancsak ritkán látható zöldségféle az új-zélandi spe­nót, amelynek levelei a fagyo­kig szedhetők. Érett magvait a Itt a finom csemege — ez például római fajta, szép, egészsé­ges termés növény elszórja és így — noha nem évelő növény — jövőre öntevékenyen kikéi és terjedel­mes, bőven termő növénnyé fejlődik. A kardvirág gumóit szedjük fel, szárait vágjuk le 10 centi­méterre, majd tároljuk száraz és szellős helyen. A gomba- fertőzés ellen a gumókat fürdes­sük meg félszázalékos Orthocid- vagy Cuprosan- oldatban. Bálint György ____________________________Eladható kenyérgabona csak kifogástalan vetőmagból terem____________________________ Bú zapiac - a kulcsszó: minőség Jó termés csak fémzárolt, csávázott vetőmagtól várható. Fel­vételünk a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. vetőmagüze­mében készült A SZERZŐ FELVÉTELE (Folytatás az 7. oldalról) — Magyarországon a búza értékesítése lényegében három csatornán történhet — szögezi le Kun Mihály. -^A Budapesti Árutőzsde gabonaszekciójában brókerek értékesítik a. részükre felkínált malmi minőségű bú­zát. Az elvárt sikértartalom mi­nimum 29 százalék, egyéb pa­raméterek tekintetében pedig a B—1-es sütőipari értéket kell elérni. Ezek a követelmények átlagos időjárás esetén Magya­rországon különösebb nehézsé­gek nélkül teljesíthetők minden olyan gazdaságban, ahol meg­felelő szakértelem, megfelelő technológia és megfelelő gon­dosság jellemzi a termelést. A másik lehetőséggel azok tudnak élni, akik integrációs együttműködés keretében műve­lik, illetve műveltetik a saját földjüket. Ebben az esetben a termeltető” integrátor vállalja, hogy a szerződés szerinti áron átveszi a megtermett étkezési, il­letve takarmánybúzát. Úgy vé­lem ez a megoldás mindkét fél részére rendkívül előnyös. A ter­melőnek azért, mert biztos piaca van a búzájának, ráadásul a ter­melési költségek egy részét a termeltető megfinanszírozza. Magának a termeltetőnek pedig az jelent előnyt, hogy nagy mennyiségű áruval tud a piacon megjelenni, s így jobb pozíció­kat érhet el, mint az egyes gaz­dák. Európai uniós nyelven az ilyen típusú együttműködést ér­tékesítő szövetkezetnek nevezik. A harmadik értékesítési csa­tornát a szabad piac kínálja a na­gyobb gazdálkodók részére. A malmoknál vagy az exportőrök­nél az a termelő számíthat jó ár­ra, aki nagy mennyiségű és jó minőségű árualappal, valamint megfelelő tárolókapacitással rendelkezik. Ez utóbbi azért fon­tos, hogy ne az aratás napján vagy közvetlenül előtte kelljen értékesítenie a gabonát, hanem a számára legkedvezőbb időpont­ban vihesse azt a piacra. — Pénzügyi szakemberként hogyan foglalná össze az idei év tanulságait? — Kis- és nagytermelőnek egyaránt jobb minőségű búzával kell megjelennie a piacon. —Elsősorban min múlik a jö­vő évi termés minősége? — tet­tük fel a kérdést Spániel József­nek, a vetőmagtermesztési és - feldolgozási főágazat igazgató­jának. — Azt, hogy jó minőségű bú­zám lesz-e jövőre, a vetés pilla­natában még nem lehet tudni. A rossz minőség viszont holtbiz­tosra vehető akkor, ha nem fém­zárolt, nem csávázott, nem fajta­tiszta vetőmagot használok. A búza vetőmag könnyen szaporít­ható, ezért jelentős a feketeke­reskedelme. Másik gond, hogy sok gazda magának fog szaporí­tóanyagot. Azt gondolja, hogy vetőmagot vetett, pedig csak ala­csony genetikai értékű, betegsé­gektől fertőzött búzát juttatott a talajba — válaszolta. — Erre szokták azt mondani, hogy szegény embert még az ág is húzza. — Nem feltétlenül! Régi igazság az — kapcsolódik a be­szélgetésbe dr. Tőgyi Sándor, a Ménesbirtoki Integrációs Kft. ügyvezető igazgatója —, hogy a minőségi búzatermelés leg­fontosabb feltétele a minőségi vetőmag. Ez az aranyszabály ebben az évben fényesen beiga­zolódott, és nem csak Mezőhe­gyesen, ahol 2 ezer 664 hektá­ron átlagban 6,829 tonna malmi búza termett, hanem a Ménesbirtoki Integrációs Kft. szervezésében 5 ezer 252 hektá­ron termeltetett őszi búza eseté­ben is. Csongrád, Békés, Haj- dú-Bihar, Szolnok, Borsod és Szabolcs megyei partnereink részére — kb. 300 hektár kivé­telével — a Ménesbirtok Rt. ál­tal előállított, fémzárolt, másod­fokú vetőmagot, főleg Délibá­bot helyeztünk ki a 3-10 hektá­ros területtel rendelkező földtu­lajdonosoknak. A betakarított termés 66 százalékának sütő­ipari értéke B—1 minőségű, 27 százaléka eurobúza minőség, és csak 7 Százaléka takarmánymi­nőség. Ez a minőségi összetétel bi­zony lényegesen jobb a ma is­mert országos átlagnál. így őszibúza-vetés előtt érdemes el­gondolkodni rajta! Ménesi György ________________Piaci körkép — Szarvas________________ Dr ágább a paprika és a paradicsom A keddi nap mindig gyenge, pénteken jobban vásárolnak az emberek. így van ez már esztendők óta — magyarázta egy fejkendős asszony a szarvasi piacon. — Nagy a kertünk, sok gyümölcs és zöldségféle te­rem benne — folytatta—, több, mint amennyit a család elfogyaszt. Most birsalmát árulok, kilóját hatvan forin­tért és besztercei szilvát negyvenért. A szilvatermés­ből nem vész kárba semmi. A hétvégén lekvárt főzök, ellá­tom vele az egész családot. A tejessátomál elégedett volt a termelő, kapós volt az áruja. A tej már elfogyott, li­terjét hetven forintért adta. A tehéntúró kiló 400 Ft-ba, a tejföl literje 200 Ft-ba került. A tojás darabja 15 Ft volt. A háziasszonyok a korábbi hetekhez képest a hagymát valamivel olcsóbban kapták, ám drágább lett a paprika és a paradicsom. De lássuk a sát­rak kínálatát. A krumpli kiló­ja 30 Ft, a paradicsomé 60- 100 Ft, a paprikáé 70-100 Ft, a répáé 80 Ét, az uborkáé 80 Ft, a vöröshagymáé 60-80 Ft, a lila hagymáé 120 Ft volt. A karfiol kilóját 100 Ft-ért, a kelkáposztát 80 Ft-ért, a fe­hér káposztát 35 Ft-ért, a fe­hér retket 100 Ft-ért, a padli­zsánt 150 Ft-ért mérték. A póréhagyma darabja 40 Ft, a paradicsompaprikáé 20 Ft volt. Itt-ott még árultak gö­rögdinnyét 40-60 Ft-ért és sárgadinnyét 70 Ft-ért. Az őszibarack kilója 120-140 Ft volt, az almáé 80 Ft, a szőlőé 100-150 Ft, a körte 250 Ft. A banán kilóját 200 Ft-ért, a na­rancsét 250 Ft-ért, a manda­rint 380 Ft-ért kínálták. (r) A Budapesti Árutőzsde hírei A keddi tőzsdenapon a kukoricaárak mélyrepülése tovább folytató­dott minden nyitott határidőre. Az étkezési búza árai emelkednek a közeli és a távolabbi határidőkre egyaránt. A takarmánybúza és -árpa határidői esnek. A sokáig magasan álló napraforgó árai limit mértékben estek. Az azonnali piacon búzában, árpában csak eladók voltak. A sertésárak a közeli határidőkben 1—4 forintot emelked­tek, a távolabbi határidőkben szilárdultak. Hó Elszámoló ár Vételi Eladási Üzletkötés ajánlati ársáv Kukorica Ft/t Október 15 700 15 600-15 800 15 700-16400 15 700—15 800 _ December Étkezési búza Ft/t 15 910 15 800-16 000 16000-16 630 15 830—16 000 Október 25 990 25 600-26 000 25 800-27 800 25 800—26 000 December 27 280 26 700—27 250 27 250—27 5ÖÖ 27 250 Takarmánybúza Ft/t Október 16 040 15 640-15 800 16 300­Takarmányárpa Ft/t Október Napraforgó Ft/t 18 000 17 890-18 000 18 000-18 500 18 000 Október 45 200 45 200 45 200-46 000 45 200 EU vágósertés I., Ft/kg Október 265 262-265 EU vágósertés II., Ft/kg Október 250­­Békéscsaba, 1997. szeptember 16. Ballai Pál BÁT-tőzsdetag A SPORT- ÉS HIVATÁSOS VADÁSZOK FIGYELMÉBE Július 5-én hatályba lépett az Or­szágos Magyar Vadászkamará­ról szóló 1997. évi XLV1. tör­vény. Ennek értelmében a va­dászkamarának kötelezően tagja minden vadászjeggyel, illetve szolgálati igazolvánnyal rendel­kező sport- és hivatásos vadász. Ezen személyek a kijelölt .me­gyei előkészítő bizottságoknál — melyeknek székhelye általá­ban a megyei vadászszövetség irodája — kérhetik a megyei va­dász-tagjegyzékbe történő felvé­telüket. Előfeltétele, hogy a ké­relmező a kamara alapszabályát elfogadja, az éves tagdíj fizeté­sét vállalja. Lehetőség van arra is, hogy a vadásztársaságok és vadászatra jogosult szervezetek tagjai vala­melyik vadásztársuk részére adott együttes meghatalmazás­sal képviseltessék magukat, ez esetben azonban a meghatalma­zással együttesen szintén nyilat­kozniuk kell a fenti feltételek­ről. A vadászkamara megyei elő­készítő bizottsága felhívja a fi­gyelmét minden érintettnek, hogy kezdeményezzék a megyei tagjegyzékbe történő felvételü­ket annak érdekében, hogy a me­gyei FM-hivatal által összehí­vandó közgyűlésen részt vehes­senek és tagi joguknál fogva megválaszthassák az Országos Vadászkamara területi szövetsé­gének küldötteit. Szám — Beszéd Személyi jövedelemadó - 1997 augusztusával bezárólag 6,5 milliárdot fizettek be Békésben Az APEH Békés Megyei Igaz­gatóságának is egyik kiemelt feladata az adóalanyok önadó­zásból származó bevételeinek megyei tervezése, elemzése. Az adóbevételek hónapról hónapra való nyomkövetése lényegében a mindenkori költségvetési tör­vényben előírt adóbevételek biz­tosítását célozza. Megyénk adóalanyai 1997. első nyolc hónapjában 14 milli­árdot meghaladó bruttó adóbefi­zetést eszközöltek, mely 10 szá­zalékkal több az előző évi ha­sonló időszaki adatnál. Az 5,2 milliárdos nettó (adóvissza­igénylésekkel korrigált) pénz- forgalom viszont 3,5 százalékkal elmaradt az 1996. I—VIII. havi teljesítményektől. Az önadózás bruttó, illetve nettó pénzforgal­mi adatai négy kiemelt adónem­ből állnak, melyek a követke­zők: társasági nyereségadó (tánya), általános forgalmi adó (áfa), személyi jövedelemadó (szja) és a fogyasztási adó. Utóbbi adónemmel azonban nem foglalkozunk kiemelten, mivel nem jellemző megyénkre, 1997. évben 500 millió forint körüli visszaigénylés várható ezen adónemben. Ä bruttó adó- befizetésen belül két adónem (az áfa és szja) pénzforgalma a meg­határozó. 1997 augusztusával bezárólag 6,5 milliárd szja-t fi­zettek be az adóalanyok, ami 8,6 százalékkal nagyobb az előző év időarányos befizetésénél. Ezen adónem egyébként 46,4 százalé­kos aránnyal részesedik a me­gyei bruttó bevételből. Az szja éves tervhez való időarányos tel­jesülése is kedvezőbb (63,8 szá­zalékos), mint az előző évben, így minden reményünk megvan arra, hogy teljesül az éves szin­ten megyénktől elvárt 10,2 milli­árdos szja-bevétel. A tapasztala­taink szerint az szja egyébként a legnagyobb biztonsággal tervez­hető adónem. Korántsem ennyire precízen kalkulálható az áfa. Égyrészt azért, mert mind a befizetés, mind a visszaigénylés ma már meghaladja éves szinten a 10 milliárd forintot. Másrészt az áfa-befizetésekre az adóala­nyonként! alacsony összeg a jel­lemző. A visszaigénylések jelen­tős hányada viszont kevés adó­alany kezében összpontosul. Utóbbi jellemző összefügg me­gyénk gazdasági adottságaival, hiszen meghatározó ágazatunk az élelmiszeripar, melynek érté­kesítésében döntő a 12 százalé­kos kulcsú eladás. A beszerzése­inek átlagkulcsa viszont közelíti a 18 százalékot. Előbbiek mel­lett az adóalanyok visszaigénylő pozícióját erősíti az exportérté­kesítés fokozódása, mely köztu­dottan „0” százalékos áfa-kulcsú (vagyis nem keletkezik fizeten­dő áfa). Az 1997. I—VIII. havi 6,3 milliárdos áfa-befizetés ugyan 6,6 százalékkal magasabb a bá­zisidőszaki adatnál, de az áfa­visszaigénylés ugyanezen idő­szakban közel 20 százalékkal (8,6 milliárdra) nőtt. így állt elő az a helyzet, hogy az áfa negatív (visszaigénylési) egyenlege az elemzési időszakban meghaladta a 2,2 milliárdot. Az áfa egyenle­ge egyébként már az előző évek­ben is visszaigénylési többletet mutatott, csupán a nagyságren­dek emelkednek meredeken. Az idei I—VIII. havi negatív egyen­leg ugyanis közel duplája az elő­ző időszaki adatnak. Végül, de nem utolsósorban egyre nagyobb befizetések ér­keznek tányából is. Nem igazo­lódtak be azok az aggodalmak, amelyek a tánya-kulcs draszti­kus csökkenése miatt az adóbe­vételek visszaesésétől tartottak. Már 1996-ban 2,6 milliárdot meghaladó tányát fizettek be az adóalanyok, de még 1997-ben is további növekedésre számítunk. 1997 eddig eltelt időszakában 1,5 milliárdot meghaladó a tánya-befizetés, ami 60 százalé­kos növekedésnek felel meg az előző évhez viszonyítva. Nem állunk rosszul az éves 3 milliárdos tervszám teljesíté­sét illetően sem. A tányában sajátos kategória ugyanis a de­cemberi adófeltöltés, ami az el­múlt három évben mindig 1 milliárd forint körüli befizeté­seket eredményezett. Vélhető­en nem lesz másképp ez 1997- ben sem. Az 1997. első nyolchavi me­gyei adóbefizetési és adóvissza­igénylési adatokból arra lehet következtetni, hogy az éves terv­számok összességében teljesülni fognak. Ez azt jelenti, hogy az éves bruttó befizetés 23 milliárd forint körül lesz, míg a vissza­igénylésekkel korrigált nettó be­fizetett adó megközelíti majd a 9 milliárd forintot. Dobrocsiné dr. Czira Anna osztályvezető, APEH Békés Megyei Igazgatósága tervezési és elemzési osztály

Next

/
Thumbnails
Contents