Békés Megyei Hírlap, 1997. szeptember (52. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-19 / 219. szám
BNV Szem élyi jövedelemadó Piaci körkép 1997 augusztusával bezárólag 6,5 milliárdot űzettek be Békés megyében. (7. oldal) Drágább a paprika és a paradicsom a szarvasi piacon, ahol a héten a tojás darabja 15 Ft volt (7. oldal) Megtermett az idei — milyen lesz a jövő évi kenyérnek való? Eladható kenyérgabona csak kifogástalan vetőmagból terem FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Búzapiac - a kulcsszó: minőség Az 1996-97-es őszibúza-termelési szezon ellentmondásait jól jellemzi, hogy idén januárban a hópenész és a fagykárok miatt a búza augusztusi tó'zsdei ára 29 ezer 390 Ft volt, tehát ekkor még ennyiért vettek a brókerek 1997. évi termésű búzát. Ahogyan közeledtünk a betakarításhoz, úgy csökkent a kenyérnek való ára. A sok gazdálkodónak fájdalmas témáról a Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. szakembereivel beszélgettünk. — Drasztikus árzuhanás július 2-án következett be a Budapesti Értéktőzsdén: az ez évi étkezési búzáért már csak 18 ezer 120 Ft-ot adtak csepeli szabadkikötői paritással, tehát felszállítva Budapestre. A pluszköltséget figyelembe véve ez Békés megye esetében kb. 16 ezer 500 Ft-nak felel meg — mondja Kun Mihály, a ménesbirtok pénzügyi és kereskedelmi igazgatója. — A helyzet július derekán kezdett megváltozni, amikor az aratást csapadékos napok késleltették, illetve szakították meg. A laboratóriumi vizsgálatok megállapították, hogy a szabványtól jelentős eltérések tapasztalhatók: a minőség sokkal rosszabb a vártnál! Ez azt eredményezte, hogy ismét megugrottak a tőzsdei árak. Az alkuszok, a kereskedők felismerték: nagyon nehéz lesz teljesíteni a kül- és belföldi szerződéseket, mert hiány lesz a jó minőségű búzából. Az emelkedés augusztus közepéig tartott. Húszadika után ismét esni kezdtek az árak, mivel az aratás befejeztével megbecsülhetővé vált, hogy mennyi a malmi, és mennyi a nem megfelelő minőségű búza. Hazánk egyik legjelentősebb minőségvizsgáló cége, a Gabonakontroll, amely az ország egész területén dolgozik, az idei búzatermés egy- tizedének, mintegy 450 ezer tonna búzának a bevizsgálása után megállapította: csupán 17 százalék éri el a malmi minőséget. —Ezt már reges-régen felvásárolták. Úgy tűnik viszont, hogy a többi eladhatatlan, vagy csak nagyon nyomott áron értékesíthető. Mi az oka ennek? (Folytatás a 9. oldalon) Hírháttér A KIS HITEL IS SZÉP HITEL, HA VAN Új hitelkonstrukciókkal léptek a kis- és egyéni vállalkozók elé a takarékszövetkezetek és a Hitelgarancia Rt., mögöttük tudva a Takarékbankot. Most azok is hitelhez juthatnak, akik iránt egyébként nem lenne teljes egy bank bizalma. A viszont- garanciával megáldott hitel lehetősége 230 takarékszövetkezet 1700 fiókjában áll rendelkezésre. Hernádi Zsolt, a bank vezérigazgatója lapunknak elmondta, hogy integrált bank- és takarékszövetkezeti rendszerük egyértelműen a vidéki lakosságot, a kis- és egyéni vállalkozókat szolgálja ki. Ebben a konstrukcióban mozgósítják saját forrásaikat, s emellett konzorciális partnerként is beszállnak egy- egy hitelszerződésbe, ha az adott vállalkozás, a kért hitel mérete túl nagynak bizonyulna a takarékszövetkezet lehetőségeihez képest, vagy ha túl nagy lenne a kockázat. — Most végre a hitelvilág eddigi örök vesztesei, az egyéni és a kisvállalkozók, az agrárszféra érdekeltjei lesznek a nyertesek — véli dr. Kiss Endre, az Országos Termelőszövetkezeti Szövetség elnöke. — Azoknak a tízezreknek nyújtunk pénzügyi és szakmai segítséget, akik elfáradtak már a hitelkérelmek reménytelen beadásában és az állandó megalázó visz- szautasításokban. Az idén a kormánypolitikában végre döntő fordulat következett be. Sorra jöttek létre az új típusú kamattámogatási formák. Így vállalkozóink olcsóbban jutnak hazai forrásokhoz. A hitel egyébként csak nagyon konkrét, megadott célokra használható fel: beruházásra, fejlesztésre, forgóalap-feltöltésre. Ehhez járul a nem csekély kamattámogatás, amely révén a kamat jóval 20 százalék alá kerül. Az OTSZ főtitkára, Lakatos Antal szerint a takarék- szövetkezetek célja, hogy az ország minden pontján azonos feltétellel lehessen hitelhez jutni. A kisvállalkozás a makrogazdaság építőkockája. Ki kell szolgálnunk e réteget tudomásul véve tőkeszegénységét. A bankok többsége csak bizonyos összeg fölött foglalkozik hitelkérelmekkel. Ez azonban éppen most változik. A lakásszövetkezetekkel, a kézműves kamarákkal megkötött szerződéseink megkönnyítik a hitelhez jutást— nekünk pedig jó ügyfeleket hoznak. Gubcsi Lajos Kelemen Sándor, a Démász Rt. békéscsabai üzletigazgatóságának igazgatója 1937-ben született Békésen. Itt is érettségizett, majd a Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett előbb villamosmérnöki, később gazdasági mérnöki diplomát. Pályája végig összekapcsolódott az áramszolgáltatóval, hiszen itt kezdett kirendeltségi mérnökként 1962-ben, és több beosztás után 1985-ben nevezték ki az üzletigazgatóság élére. Nős, felesége a békéscsabai belvárosi óvoda vezetőjeként ment nyugdíjba. Sándor fiuk matematika— fizika szakos tanár, László pedig technikus. A nagyszülők életét egy 7 és egy 3 éves unoka is bearanyozza. Vezérállásban — Bár szinte a létünk függ az áramszolgáltatótól, mégis kevéssé ismerjük például a békéscsabai üzletigazgatóság ellátási területét, illetve a Démász Rt. tulajdonosi körét. — Áz utóbbinál kezdve, a Démász Rt. részvényeinek 48 százalékát a francia EDF International S. A. birtokolja, nagyrészvényesek emellett együttesen a területi önkormányzatok, valamint az ÁPV Rt., a fennmaradó 10 százalékos hányad pedig kisrészvényeseké. A békéscsabai üzlet- igazgatóság nem fedi le teljes egészében a megyét, mintegy 70 százalékán szolgáltat energiát. Hat kirendeltséggel rendelkezünk, mégpedig Békéscsabán, Gyulán, Békésen, Medgyesegyházán, Mezőberényben és Sarkadon. — E rövid bemutatás után vágjunk a közepébe, hiszen a felhasználókat manapság az érdekli leginkább, hogy milyen áron, milyen szolgáltatási szintre számíthatnak. — A szolgáltatási szint megtartása, javítása mellett igyekszünk kisebb költségráfordítással értékesíteni. Ez jelentősen kihathat a villamos energia árára is. Jelenleg az áramlopások, a szabálytalan vételezések évi 100 milliós kárt okoznak a csabai üzletigazgatóságnak. Éppen ezért létrehoztunk egy olyan alakulatot, melynek tagjai folyamatosan ellenőrzik a fogyasztási helyeket. Megpróbáljuk kiszűrni azokat, akik kiiktatják vagy befolyásolják a mérőberendezést. Lehetőségeinkhez képest új hálózati csatlakozási pontokat alakítunk ki, és elvégezzük az indokolt rekonstrukciókat, karbantartásokat. — Az áramszolgáltatónál dolgozó „régi motorosként” miként látja: munkájuk elismeréséből vagy a kritikákból van több? — Pályám elején, amikor a legkisebb, legeldugottabb helyekre is eljuttattuk a villanyt, vártak és dicsértek bennünket. Ma, amikor már természetes, hogy használja a villamos energiát a fogyasztó, jelentősen változott a kép. Nem fogadják örömmel, ha ellenőrizzük a mérőberendezéseket — pedig a becsületes felhasználók érdekében tesszük — vagy ha hálózat- építésnél letapossuk a szántóföldet. Az is természetes, hogy az energia ára, a hálózatépítés költsége mindig sok a fogyasztónak, és ezért legtöbbször a szolgáltatón csattan az ostor. —Biztosan megtehette volna, hogy pályát módosít, mégis a Démászhoz kötötte az életét. — Mindig eszembe jut, amikor hajdanán a megye északi határán fekvő Dobaipusztára vezettük be a villanyt. Részt vettem a tervezésben, a kivitelezésben, a beruházásban. A lakókkal együtt földöntúli boldogság kerített hatalmába, hogy sikerült eljuttatni hozzájuk a villamos energiát, mely őket szolgálja, segíti. Később vezetőként rájöttem, hogy „félkatonai szervezet” a mienk. Ha baj van, akkor együtt, egymást segítve kell mozdulni. Mindenkinek tudnia kell a feladatát, hogy a hibát megtaláljuk, az üzemzavart a legrövidebb időn belül elhárítsuk. Egymásra vagyunk utalva, hiszen egy apró tévedés is végzetes lehet, az emberélettel pedig tilos játszani. Szóval, több oldalról is nézve, különleges az a munka, ami magával ragadott. — Az említettek miatt biztosan van néhány alapkövetelmény, melyeknek a munkatársaknak is meg kell felelni. — Pontos, precíz, következetes munkát kell végezni mindenkinek a maga területén, hogy a 120 ezer fogyasztónkat elvárásaik szerint kiszolgáljuk. —Gondolom, az ,, áram fogságából" néha kiszabadul az első számú vezető is. Mivel tölti szívesen a szabadidejét? — Ha tehetjük, a családdal hegyvidékre megyünk kirándulni. A hétvégeken általában meglátogatjuk az öregszülőket is. Nagyon szeretek olvasni, de ünnepélyes pillanatnak számít, amikor egy történelmi vagy szépirodalmi regényre jut időm. Nyemcsok László A máig legjelentősebb vásáron rangot jelent bemutatkozni. Megyénket az idén kilenc kiállító képviseli. (6. oldal)
