Békés Megyei Hírlap, 1997. szeptember (52. évfolyam, 203-228. szám)

1997-09-11 / 212. szám

1997. szeptember 11., csütörtök MEGYEI KÖRKÉP Megkérdeztük olvasóinkat Mi a véleménye a gépjárműtörzskönyv bevezetéséről? Plavecz István, 39 éves, mező- berényi autószerelő mester: — Nyugaton a gépjármű­törzskönyvnek régi hagyomá­nyai vannak. Véleményem sze­rint jó dolog, hogy nálunk is bevezetésre kerül, szerintem korábban kellett volna. Ez a törzskönyv a forgalmi mellett tartalmazza a jármű fontosabb adatait, nyomon követhető ben­ne a kocsival kapcsolatos min­den fontosabb esemény. Azt nem tudom, hogy a magyar gépjárműtörzskönyvbe mi ke­rül, mert még csak most körvo­nalazódik. Fekete László, 45 éves, kamuti gazdajegyző: — Helyeslem, végre a tisz­tességes embert is védik. Ez a fontos papír az autótulajdonos érdekét, védelmét hivatott szol­gálni majd. Biztosan vannak emberek, akik nem örülnek be­vezetésének, akik sanda szán­dékot vélnek felfedezni benne. Ismereteim szerint ez a rend­szer nyugaton nagyon jól be­vált és működik, a lopott autó­kat hatékonyabban és gyorsab­ban sikerül kézre keríteni. Akár az autótolvaj maffiák alkonyát is jelentheti a törzskönyv beve­zetése. Fekete László, 62 éves, békési téglagyári égető: — Nem vagyok autótulajdo­nos, a hátteréről a rádióból és a televízióból értesültem. Úgy gondolom, hogy a kocsi adatai­val, azok pontosabb nyilvántar­tásával hamarabb előkerülnek az eltűnt járművek. Ismereteim szerint az autók gazdáinak nyújtanak védelmet, s minden bizonnyal kevesebb lesz majd a járművek körüli visszaélés is. Az is biztos, hogy hamisítók már munkálkodnak a törzs­könyvek utánzásában. Bízom benne, hogy kevés szerencsével ügyködnek majd. Szakály János, 70 éves, muro- nyi nyugdíjas: — Hallottam már róla több­ször is. Biztos, hogy jó lesz, mert ha ellopnak egy autót, ak­kor értékesítéskor papírok nél­kül hamar horogra kerülhetnek a tolvajok, mert nehezebben tudnak túladni a lopott autón. Szerintem a törvények szigorí­tásával együtt már korábban ér­vénybe kellett volna léptetni. Én azt mondom: a törvények­nek kell, hogy visszatartó ereje legyen, a rendőröknek pedig nagyobb hátáskört kéne adni. —sz— FOTÓ: SZEKERES ANDRÁS Globális világképet közvetít az informatika Az EU szerint a jövőben 7 millió ember végez majd távmunkát Havass Miklós, a Műszaki és Természettudományi Egyesü­letek Szövetsége (MTESZ) el­nöke és dr. Regős Csaba jegy­ző tegnap délelőtti megnyitó­jával megkezdődött a XV. Számítástechnikai Szervezési Akadémia Gyulán, az Erkel Ferenc Általános Művelődési Központban. A másfél évtize­des akadémiának a kezdetek­től Békés megye és sok éve már Gyula ad otthont. Dr. Bácskai Tamás egyetemi tanár nyitóelőadása után Havass Miklós az informatika és a tár­sadalom jövőbeni viszonyát fejtette ki. Amerikai piackuta­tók a világ 55 államát vetették vizsgálódásaik alá, hogyan tudnak részt venni az informá­ciós társadalomra való átállás versenyében. Elemzéseik sze­rint Magyarországot a 27. helyre sorolták,-első helyre a térségben, megelőzőve nyu­gat-európai országokat is. Olyan kor elé nézünk, mely­ben az informatika meghatáro­zó lesz a társadalomban, a gaz­daságban, hatása nagymérték­ben befolyásolja az egyéni, a közösségi életvitelt, az intéz­ményrendszert. A példák kö­zött sorolta, hogy az EU sze­rint a jövőben 7 millió ember végez majd távmunkát, s ez megváltoztatja a munkahely, a munkaidő, a munkabér fogal­mát. Változik a munka milyen­sége, a fizikai alapú férfimun­ka szerepe folyamatosan csök­ken, más lesz a pedagógus munkája, hiszen a tudás zömét hálózaton át kapja a tanuló, így a tanár szerepe a személyiség- fejlesztés felé tolódik. Globális világkép alakul ki, nem a föld­rajzi közelség kapcsolja össze az embereket. Az állam a sza­bályozás helyett egyre inkább szolgáltató szerepet tölt be, a jövőkép az információs köz­mű, melyben az állam közér­deklődésre számot tartó infor­mációt bocsát rendelkezésre. Svájci gyakorlat, hogy a de­legált képviselő törvényjavas­latokat mutat be, az állampol­gár számítógépe mellett ülve dönt róluk, ez a rendszer ha­sonlatos az athéni részvételi demokráciához. Havass Mik­lós előadását egy ki nem mon­dott nevű város meg nem neve­zett iskolájának példázatával zárta: anyagiakra hivatkozva megszüntetése mellett döntöt­tek, s mikor egy szervezet vál­lalta volna működtetését, ak­kor sem tartották meg. A sze­mélyiséget is fejlesztő iskola elköltözött, a ragaszkodó diá­kok buszoznak. Ám az infor­matika értékeit felhasználva bizonyára bölcsebb döntéseket hoznak majd, mint elődeik. Az akadémia programja to­vábbi előadásokkal folytató­dott. Sz. M. Egyenruha apáról fiúra Ha most lenne fiatal, ismét a határőrséget választaná Cseh István: „Egy parancsnoknak együtt kell élnie az állománnyal” A SZERZŐ FELVÉTELE Harmincöt évi szolgálat után ment nyugdíjba Cseh István alezredes, a battonyai határ­őrizeti kirendeltség volt parancsnoka. Otthonában ke­restük fel a több mint egy éve nyugalmazott határőr tisztet. „Ahhoz, hogy eredményes pá­lyát fusson be az ember, elen­gedhetetlenül szükséges a nyugodt családi háttér” — bocsátja előre. — Emberségből, tisztesség­ből az első mintákat a szülői ház adja — folytatja a megkez­dett gondolatát Cseh István al­ezredes. A szüleim a háború előtt a Hajdú-Bihar megyei Esztárban voltak földművesek, édesanyám háztartásbeli. Né­gyen vagyunk testvérek. Édes­apám négyéves koromban oda­maradt a háborúban, édes­anyám nem ment újra férjhez, egyedül nevelt föl bennünket. Amikor jó eredménnyel befe­jeztem az általános iskolát, sze­rettem volna tovább tanulni, de erre már nem volt lehetőségem. 1961 októberében hívtak be ka­tonának Orosházára. Sorkato­naként a szakaszvezetői rendfo­kozatig vittem, s eközben meg­ismerkedtem a későbbi felesé­gemmel. Mivel abban az időben sem volt könnyű munkához jutni, úgy döntöttem, hogy bennmaradok a határőrségnél. Út­levélkezelő tiszthe­lyettesként Lökös- házára helyeztek. A parancsnokaim ja­vasoltak a budapes­ti BM-akadémiára. — Mikor és ho­gyan került Batto- nyára? — Itt laktam, hi­szen a feleségem idevaló. Éveken át innen jártam Lö- kösre dolgozni. He­gyi alezredes, az orosházi kerület ak­kori parancsnoka 1970 tavaszán kö­zölte: üres álláshely van Battonyán. — Elfogadta az ajánlatot? — Igen, s hamarosan pa­rancsnokhelyettes lettem, majd 1984-től 1996. május 31-éig én láttam el a parancsnoki teendő­ket. Kevéssel kinevezésem után, a romániai helyzet követ­keztében megnövekedett a mozgás az általunk őrzött határ- szakaszon. 1989 decembere volt a legkritikusabb időszak... Eredményesen helytálltunk, az évenkénti értékelések során az alegységem egyszer „Élen­járó”, többször pedig „Kiváló” címet kapott. Ézekre és arra, hogy a battonyai lakosok mind­végig támogatták a munkánkat, máig büszke vagyok, és köszö­nöm nekik. — Említette a nyugodt csalá­di hátteret. Ez hatott önre a lak­tanyában is? — Az őrs, illetve a kirendelt­ség olyan, mint egy kis család, itt minden ember egyforma, csak a ránk bízott feladatok nagysága, illetve a felelősség mértéke jelent különbséget. Úgy érzem, mindvégig szigorú, de igazságos parancsnok vol­tam. Kényesen vigyáztam arra, hogy az alparancsnokok ne él­hessenek a „kitolás” módszeré­vel. Egy parancsnoknak együtt kell élnie az állománnyal, s amit a beosztottaktól megköve­tel, azt önmagától is meg kell követelnie. Ha csikorgó hideg­ben megy ellenőrizni, vigyen a járőrnek forró teát, zuhogó eső­ben váltás ruhát, esőköpenyt. Leszereléskor nem egy határőr könnyes szemmel búcsúzott tő­lem, megköszönve a törődése­met, az itteni bánásmódot. Gyakran élőfordult, hogy az or­szág különböző helyein talál­koztam egykori katonáimmal: meghívtak egy italra, kelleme­sen elbeszélgettünk egymással. A szülőktől is sok köszönőleve­let kaptam... — mondja Cseh István alezredes, aki a (családi) stafétát a fiának adta át. Ifjabb Cseh István szintén az Orosházi Határőr Igazgatóság állomá­nyában szolgál hivatásos kato­naként. Ménesi György Búcsú Újkígyóson A szeptember nem csak az ősz közeledtét, iskolakezdést, ha­nem a búcsú ünnepét is jelenti a kígyósi ember számára. Szűz Mária szent nevének tiszteletére 1858-ban szentelték föl az újkígyósi templomot, Léhner Mihály plébános szol­gálati idejében. A „szögedi nemzetből” való kígyósi nép minden bizonnyal régi szállás­területéről, az ősi szegedi világ­ból hozta magával a Szűzanya tiszteletét. A Boldogasszony­kultusz, mint azt a közeli Csanádapácán is működő jeles pap és néprajzos Kálmány La­jos kutatásaiból is tudjuk, né­pünk Szent István előtti hitvilá­gában gyökerezik. Az anya tisz­telete, az istenszülő szűz képze­te már ott van a magyarság ki­alakulásában is jelentős szere­pet játszó napkeleti népek ősi hitében is. Népünk tehát nem a nagyegyházi térítés során talál­kozik először égi édesanyánk­kal. Méltán figyelmezteti szent királyunkat, Istvánt, Gellért püspök arra, hogy a magyarokat legkönnyebben a Boldogasz- szony hitén keresztül lehet Ró­ma kötelékébe vonni. Őseink, megszállva a kígyósi pusztát, magúkkal hozták a Boldogasszony tiszteletét. Ma­gukkal hozták az ugyancsak Szent István előtti időkbe veze­tő Radnai Szűzanya tiszteletét is, valamint a radnajárás régi búcsúshagyományát. Nem volt nehéz a választás, amidőn új templom épült, hogy kit tisztel­jenek az oltáron. Áz Úr szűzi édesanyjának oltalmába aján­lották tehát az új templomot és az egész községet is. Szűz Mária szent nevének ünnepe újabb keletű a nagy Má- ria-ünnepek között. Helyi ün­nepként a reneszánsz korban je­lenik meg. XI. Ince pápa intéz­kedésére válik egyetemessé, Bécs 1683. szeptember 12-én történt török ostrom alóli fel- szabadulásának emlékére. A magyar egyházi ünneptárakban azonban még a múlt század má­Két lopott személygépkocsi külföldre vitelét akadályozták meg szeptember 9-én, kedden az Orosházi Határőr Igazgató­ság útlevélkezelői. Biharkeresztesen egy horvát állampolgárságú férfi zöld szí­nű, 320-as BMW-vel jelentke­zett kilépésre. Az átütött alváz­szám és a másolt indítókulcs egyértelműen arra utalt, hogy a kétmillió forintot érő járművet ellopták jogos tulajdonosától. Hogy konkrétan kitől, ezt egy­előre nem sikerült megállapíta­ni. Az ügyben a Berettyóújfalui sodik felében sem szerepel. Az újkígyósi templom titulusvá­lasztása is bizonyítja, hogy a népi vallásosságban ekkor azonban már elterjedt. Érdemes figyelmet fordíta­nunk a búcsú szó eredeti jelen­tésére is. A középkorban a nyil­vános, bizonyos időre kiszabott egyházi penitencia elengedését jelölték ezzel a fogalommal. Ma a búcsú szó azt jelenti, hogy az egyház Istentől kapott hatal­ma által és hívei közös imádsá­gának erejével közbenjár az egyén bűneiből fakadó bünteté­sének eltörléséért. Természete­sen a búcsújárás nem helyettesí­ti a bűnbánat szentségét, sőt az­zal együtt érvényes. A megtisz­tuláshoz szükség van tehát az egyház közbenjáró imádságára, a bűneitől szabadulni vágyó ember töredelmes bűnbánatára és a Mindenható Isten végtelen kegyelmére. A kígyósi búcsúra megsütött kacsák sokaságában fölsejlik egy hajdani szár­nyasáldozat emléke. Mérhetet­lenül régi, mint oly sok hagyo­mányunk. Őseink azonban a gazdag ün­nepi ebéd előtt az Úr asztalához járultak, töltekeztek hittel és szeretettel, szívüket kitárták Is­ten igéje előtt. Böjt és bűnbánat vegyült a búcsúi készülődésbe, ami az emberi hajlék tisztítását, fehérre meszelését és a lélek bűnbánat és szentgyónás általi rendezését jelentette. A közös­ség égi királynőnket, a Boldog- asszonyt hívta maga közé, hogy vele együtt imádkozzon a bű­nök bocsánatáért, a közösségért és annak minden egyes tagjáért. Ez a kígyósi búcsú titka, min­den falusi búcsúé. A rendezett, hitványságától, bűneitől tisztuló közösség ünnepe. Ezért látogat minden távolba szakadt ember haza. Hiszen ettől otthon az ott­hon, ettől feledhetetlen ízű a ha­zai kenyér. Ettől a közösségfor­máló, rendező rítustól vagyunk valahol otthon ebben a világ­ban. Harangozó Imre Rendőrkapitányság folytat nyo­mozást. Egymillió forintot ért az az Audi 100-as, amelyet Gyulán próbált meg kicsempészni az or­szágból egy moldáv férfi. Itt a reszelt indítókulcson és az át­ütött alvázszámon kívül a hamis forgalmi engedély is okot adott az eljárás megindítására. A gép­kocsi vezetője azt állította, hogy egy budapesti kft.-től vásárolta az autót 4200 dollárért. A határ­őröket ez nem hatotta meg, az Audit és a moldávot átadták a Gyulai Rendőrkapitányságnak. M. Gy. A Gvula Televízió bemondó, műsorvezető, operatőr, szerkesztő, rendezőasszisztens, adásügyeletes és reklámszervező A JELENTKEZÉS FELTÉTELEI: — középfokú vagy felsőfokú iskolai végzettség — kézzel írott szakmai önéletrajz. ELŐNYT JELENT: — idegen nyelv ismerete | — szakirányú végzettség — szakmai elhivatottság. Jelentkezési határidő: 1997. szeptember 22. Jelentkezni lehet levélben: Gyula Televízió, 5700 Gyula, Petőfi tér 3. h További felvilágosítás: a (66) 362-155/255-ös Ml melléken. ^_£n|E A határról a rendőrségre

Next

/
Thumbnails
Contents