Békés Megyei Hírlap, 1997. szeptember (52. évfolyam, 203-228. szám)
1997-09-11 / 212. szám
A rotakapa volt az utolsó... Egy sarkadi férfi nagyon szerette Robit. Nem sokkal a találkozásuk után el is ment vele... (7. oldal) Polgárőrök pedig kellenek Az orosházi polgárőrök kivívták a város lakóinak, vezetőinek elismerését (7. oldal) Felkínálkozott... Nem jutott messzire a mezőkovácsházi kocsikötő, pedig de illuminált volt... (8. oldal) Mim krimik Hangyamód. (r) A „sok kicsi, sokra megy” igazságát követte az a gyomaendrődi férfi, aki augusztus 11 -tői folyamatosan lopta a tápot a nagylaposi pulykatetepről. Az eltelt idő alatt 44 mázsa pulykatáppal „könnyítette” meg a céget. A lopással okozott kár 270 ezer forint. Alkalmi lopás, (r) Gyomaendrődön a Sugár utcában egy parkoló személygépkocsi lehúzott ablakán keresztül lopta el a kocsiban hagyott autóstáskát, a benne lévő készpénzzel ismeretlen tettes. Az okozott kár 30 ezer forint. Nagy tétel, (r) 2,7 köbméter fenyő fűrészárut, valamint a zsákmány szállításához egy raklapot lopott el ismeretlen tettes a gyomaendrődi Lévai úti telephelyről. A kár 65 ezer forint. Részegen, (r) A közelmúltban egy részeg szarvasi férfi bezúzta Békésszentandráson a Füzeskert egyik családi házának ablakait. Ellene garázdaság alapos gyanúja miatt indult eljárás. „Pc nztele n íte ttc k”. (c) Egy kétsopronyi férfi figyelmetlenségét használták ki szeptember 3-án, a délutáni órákban a 44-es főút melletti Tölgyfa csárdában. Az ismeretlen tettesek a sértett reklámszatyrából 320 ezer forintot emeltek el. Ajtóbetörésscl. (cs) Orosházán a Táncsics utcán üzemelő Ezüstfenyő büfébe ismeretlen tettesek látogattak. Ajtóbetöréssel jutottak az épületbe, ahonnan 5 ezer forint értékben cigarettát, 20 ezer forintért pedig más fogyasztási cikkeket vittek magukkal. Telefonbetyárok, (c) Kondoroson, a Csabai út—Bocskai utca sarkán lévő nyilvános telefont törték fel ismeretlen tettesek szeptember 2-ára virradóan. Az elkövetők a persellyel és a benne lévő pénzzel távoztak. Besurrant (cs) Gádoroson újabb besurranásos lopás történt. Szeptember másodikán a Nagy utca egyik házába jutott be a tolvaj, aki ellopott 90 ezer forint értékben színes televíziót, porszívót és 40 ezer forint készpénzt. Hét baleset (i) A Szeghalmi Rendőrkapitányság illetékességi területén augusztusban hét baleset történt Ezek közül hat könnyű, egy pedig súlyos sérüléssel végződött. „Becsúszott” egy-egy szabálytalanság, és a közlekedők sem kaptak mindig jelest Karlengetés a kereszteződésben A legjobb forgalomirányító: Kovács Péter rendőr zászlós Mezőkovácsházáról fotó: KOVÁCS ERZSÉBET Nagy meglepetést okoztak az autósoknak az idei karos forgalomirányító verseny megyei döntőjének résztvevői tegnap Békéscsabán, az Andrássy út—Petőfi utca—Jókai utca kereszteződésben. Igaz, piaci nap lévén, a szakemberek jóval nagyobb forgalomra számítottak, a viadal így is szolgált izgalmakkal. A rendőrség stílusváltása azt is jelenti, hogy minél többször az emberekhez közel, velük kapcsolatot teremtve teljesítsék a szolgálatot a rendőrök — fogalmazott a verseny megnyitójában Balta János alezredes, a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság közlekedési osztályának vezetője. — A karos forgalomirányítás ily’ módon felértékelődik, a stílusváltás része. A tizenegy versenyző előbb elméleti tudásáról adott számot, mindannyian KRESZ-tesztet töltöttek ki. A gyakorlatban már nem volt elegendő a felkészültség, a pillanatnyi helyzet is befolyásolta a teljesítményt. Apropó felkészültség! A rendőröket a mai világban ritkán állítják az útkereszteződésbe, karos forgalomirányítással csak nagyobb rendezvényeken vagy balesetnél találkozhatnak a közlekedők. Nem csoda, hogy időnként kívánnivalót hagyott maga után a mozdulatok kidolgozottsága, becsúszott egy-egy szabálytalanság. „Nem kaptak jelest” olykor a közlekedők sem, hiszen egy-egy csodálkozó szempár, bizonytalankodások, tolatások, sasz- szézások arról árulkodtak, hogy nem ismerik a rendőri karjelzéseket. A karos forgalomirányító megyei döntőjének végeredménye: csapatban a Tóth Béla főhadnagy és Horváth Imre törzszászlós alkotta duó nyert. Az egyéni győztes Kovács Péter zászlós Mezőkovácsházáról, a második Kiss Rozália zászlós Orosházáról, a harmadik Ravai István törzszászlós Gyuláról (ők hárman képviselik majd Békés megyét október 9—10-én az országos döntőben, Kecskeméten). L. E. A SZEGHALMI SZÁZADOS A PÜSPÖKLADÁNYI BRUTÁLIS BŰNCSELEKMÉNYRŐL Nem A SÁRGA VILLAMOS ÜTÖTTE EL... A Püspökladányban augusztus 31-én hajnali két óra tájban egy szeghalmi rendőr százados sérelmére elkövetett brutális bűn- cselekményről az elmúlt héten már írtunk. Akkor a nyomozó- hatóságok mondták el a bűncselekménnyel kapcsolatos információikat. Most az immár szeghalmi lakásán lábadozó Karancsi Tibor rendőr századost kerestük fel, hogy magától a sértettől halljuk a történteket. —Az augusztus utolsó hajnalán Püspökladányban történtekkel az országos sajtó is igen sokat foglalkozott. Sokan és sokféleképpen írtak a bűncselekménnyel kapcsolatban. Mi most az ön visszaemlékezésére lennénk kíváncsiak. — Köszönöm a lehetőséget — mondta a százados. — Nem egészen úgy történt minden, ahogy azt többen feltételezik. De amit ennél is jobban sérelmezek az az, hogy már több mint egy hét telt el a bűncselekmény óta, az ügyben eljáró Haj- dú-Bihar megyei ügyészségi nyomozóhivatalnak eszébe sem jutott megkérdezni engem. — Hogyan kerültek Püspökladányba, s ott mi történt? — Szolnok megyéből jöttünk hazafelé egy ismerősömmel. Püspökladányban elhatároztuk, hogy betérünk kedves ismerőseink törzshelyére, az Oros vendéglőbe, hogy megvacsorázzunk. Akkor hajnali egy óra múlhatott néhány perccel. A vendéglő földszinti presszóhelyiségében a személyzeten kívül senki nem tartózkodott, az emeleten pedig zártkörű rendezvény volt. Mi magunkhoz vettünk némi harapnivalót, majd a presszó bárpultjához ültünk. Útitársam sört, én üdítőt rendeltem, s közben a két kiszolgáló hölggyel beszélgettünk. A következő pillanatban viszont már arra lettünk figyelmesek, hogy újabb „vendégek” érkeztek — négy vagy öt személy, köztük egy fiatal nő —, valamennyien romák voltak. Üvöltözésük hatására ösztönösen hátranéztem. Ezt látva a társaság vezéralakja azonnal hozzám lépett. Kezével fekete bőr- dzsekije alá benyúlva megkérdezte tőlem: „Van valami probléma, öreg? Megbeszélhetjük, itt van a pisztolyom.” S azzal sokatmondóan a dzsekije alá rejtett kezeire pillantott. — On hogyan reagált?-— Első reakcióként rosszízű tréfának vettem az egészet, s hogy a további esetleges bonyodalmakat elkerüljük, jobbnak láttam igazolni, s egyidejűleg szolgálatba helyezni magam. A fenyegetőző „úriember” türelmét kérve kiemeltem az autóstáskámból szolgálati igazolványomat. Azt felmutatva közöltem nevemet, rendfokozatomat, s azt is, hogy szolgálatba helyezem magam. A pisztollyal fenyegetőző személyt a törvény nevében felszólítottam: fegyverét tegye a mellette levő asztalra, lépjen hátra és hasaljon a kövezetre. Ezt hallva a férfi utasította egyik társát, hogy hozza be a „cuccot” — vagy „ajándékot”—, aminek az eleget is tett. A társ néhány másodperc múlva egy maroknyi ösz- szefogott 3/4 collos, körülbelül 120-130 centiméter hosszúságú vascsővel jött vissza. A csöveket villámgyorsan szétosztották, s már indultak is felém. — A helyzet több volt mint meleg. Mit tudott tenni? — Túl egyértelmű volt a helyzet ahhoz, hogy ne legyenek illúzióim a folytatást illetően. Gyorsan kiemeltem az autóstáskámból a Parabellum típusú önvédelmi fegyveremet, s anélkül, hogy azt csőre töltöttem volna, csak kibiztosítva, hangosan, nyomatékosan felszólítottam a már közvetlenül testközelbe ért három személyt cselekményük abbahagyására. Közben természetesen kilátásba helyeztem az esetleges fegyver- használatot is. Minden másodpercek alatt történt, s annyira „élesben” ment, hogy a mellettem lévő, bárszéken ülő útitársam valósággal megdermedt, a támadóknak háttal ülve, mozdulatlanul hallgatta az események alakulását. A következő pillanatban támadóim közül a hozzám közelebb álló a nála lévő vascsővel ütést mért a fejem (Folytatás a 6. oldalon)
