Békés Megyei Hírlap, 1997. augusztus (52. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-08 / 184. szám
6 Heti gazdaság 1997. augusztus 8., péntek Barangolás a békési lakáspiacon (Folytatás az 5. oldalról) Zsadányban már egymillió forintkörül megvásárolható. — Kínálat és kereslet mennyire fedi le egymást? — Sokakat megélhetési, lakásfenntartási gondok kényszerítenek arra, hogy megváljanak ingatlanuktól. Ebből keletkezik egyfajta túlkínálat. Ugyanakkor nincs fizetőképes kereslet. Sok az érdeklődő, de a kínálatot nem tudja felvenni az egyre kevesebb saját megtakarítással rendelkező lakosság. Nincs megfelelő kamatozású hitellehetőség, ami a vásárlást segítené. A most indult lakáskasszák hatása igazán csak négy év múlva lesz érezhető. Nyugat-Európában ha valaki el akarja adni a lakását, előbb vesz egy másikat, kiköltözik, és az üres ingatlant értékesíti. Nálunk általában a lakásokat lakottan árulják. Az eladó akkor tud kiköltözni, ha megkapja a lakás árát, amiből kifizeti az általa kinézett lakást, amiből szintén csak akkor tud kiköltözni a tulajdonos, ha kifizették. Ha egy ilyen láncból valaki kiszáll, borul az egész sor. A lakáspiac visszásságaira jellemző, hogy abban az Európában, ahová igyekszünk, nincs még egy ország, ahol egy középkategóriás autó áráért akár két lakóingatlan is vehető. — Árban melyek a legkeresettebb lakások? — A két szélsőség a legkeresettebb, az olcsóbbak egy- másfél millió forintig, és a luxus ingatlanok 10 millió forint fölött. — Mi az ami befolásolja az árat? — Több tényező szerepet játszik a lakásárban. Az utóbbi időben felértékelődtek az egyedi gázos, vízórás lakások. A közös közművel rendelkező lakások ára esett, hiszen ki szeretne egy olyan házban lakni, ahol bármikor kikapcsolhatják — mint éppen a közelmúltban Békéscsabán — a melegvízszolgáltatást, a fűtést a nemfizető szomszédok miatt. A belváros mindig drágább, mint a perem- kerületek. Csabán a lakótelepek közül a Kazinczy, Millennium, majd a Lencsési és a Mokry következik sorban. A társasházak vesztettek varázsukból, most keresettebbek az egyedi kertes házak. Gerla, Mezőmegyer, Jamina viszonylag olcsó árfekvésű ilyen szempontból. Jami- nában már egy egyszerűbb családi házat lehet venni annyiért, mint a Becsei utcában egy telket. A lakásárakra jellemző, hogy nincs kialakult négyzetméterár. Két azonos lépcsőházban lévő, ugyanakkora alapterületű lakás között is akár több százezer forintnyi lehet a különbség. — Eladásnál, vételnél mire figyeljünk? — Mind eladásnál, mind vételnél érdemes ingatlanközvetítőhöz fordulni. A közvetítők naprakész információkkal rendelkeznek a piacról, megfelelő jogi háttérrel és garanciákkal rendelkeznek, ami biztonságot nyújt az eladónak, vevőnek egyaránt. Ha valaki elad, érdemes reális áron meghirdetni az ingatlant. Ehhez segítséget nyújthat egy becsüs. Az emberek mostanában szeretnek alkudni, így egy-öt százalékot rá lehet tartani az árra. Ha komoly vevő jelentkezik, a csalódások elkerülése végett érdemes a szándékot foglalóval realizálni. A vevő elsősorban az ingatlan állagáról győződjön meg. Jó utánanézni az esetleges közmű-, hitel, vagy egyéb tartozásoknak. A földhivatali nyilvántartások nyilvánosak, és alapot jelenthetnek. Ha több tulajdonos van, a későbbi viták érdekében győződjünk meg arról is, hogy a tulajdonosok egymás között mindenben megegyeztek. K. A. _________________A KÍSÉRLETI PROGRAM EREDMÉNYEI MÁR JELENTKEZNEK________________________ Eg y „munkatengely” szeli át a megyét Országszerte csökken a munkanélküliek száma, olvashatjuk napok óta a sajtóban. Hogy mindez megyénkben és a megyeszékhelyen milyen hatásokkal bír, arról Fityik Pál, a békéscsabai kirendeltség sajtóreferense és Csetnekiné Szabó Mária, a kirendeltség vezetője tájékoztatta lapunkat. Mezökovápsháza 17% Gyomaendrőd 8% Gyula 14% A regisztrált munkanélküliek megoszlása körzetenként Az év eleji adatokhoz képest valóban csökkenés mutatható ki, hiszen a regisztrált munka- nélküliek száma 24 819, a pályakezdők 1461, az ellátásban részesültek 8065, valamint a jövedelempótló támogatásban részesültek 10 527-en voltak. A júniusi zárás kedvezőbb adatokat mutatott: a regisztrált munkanélküliek száma 22 187, pályakezdő 1552, ellátásban részesülő 6107 és jövedelem- pótló támogatásban részesülő 10 950 volt. A pályakezdők növekedése a tanév végén érthető, s a nyár végére még többen lesznek. A tartósan munkanélküliek támogatása és segítése céljából januárban egy kísérleti program indult, melynek eredményei már jelentkeznek a munaerőpiacon. Ezen személyek nagy százaléka jövedelempótló támogatásban részesül. Sokan vannak közöttük az alacsony iskolai vagy elavult szakmai végzettséggel rendelkezők, illetve az egészségügyi problémákkal bíró munkanélküliek, akik ezen okok miatt fokozottan hátrányos helyzetben vannak. Az ő érdekeiket szolgálják a különféle támogatási formák, melyek között jelentősek az önkormányzatok közhasznú foglalkoztatásai, melyek során 670 főt tudtak álláshoz juttatni. A képzések és tanfolyamok közül 23 kifejezetten az ő részükre indul, illetve indult már az év elejétől. Mivel sokan vidéken élnek, s az ottani csekély munkalehetőség tovább nehezíti helyzetüket, előnyben részesülnek a kihelyezett tanfolyamok. Közöttük említhető Szeghalmon a ker- .tész, Mezőberényben a varrómunkás, Gyomán a zöldség- termesztő továbbképzés. Mindenekelőtt olyan tanfolyamok szervezését tervezik a későbbiekben is, amelyekre a munkaerőpiacon szükség van. A további lehetőségek között szerepelnek a pályázatok, melyekre a települési önkormányzatok nevezhetnek. Az első körben öt település nyerte meg a kiírást, melyek mintegy 600- 700 fő foglalkoztatottságát biztosították, Mezőberény, Méhkerék, Szeghalom, Gyoma, Dévaványa. A második körben 23 pályázat érkezett be, jelentős a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság, mely 660 főnek, s a Közútkezelő Közhasznú Társaság pályázata, mely 120 fő számára biztosít munkát. A települések között Almáskamarás- Nagykamarás, Füzesgyarmat, Gyula és Geszt-Zsadány 100- 100 fő foglalkoztatását vállalta, elsősorban belvízvédelmi munkára. Összességében elmondható, hogy megyénket egy „munkatengely” szeli át Szarvas-Bé- késcsaba-Gyula-Orosháza vonallal, ahol a munkavállalási lehetőségek az átlagnál jobbak. Szarvas helyzete az országos átlagot is felülmúlja, utána következik Békéscsaba, mint a legtöbb munkahely, s Gyula, mint a szezonális munka biztosítója. Békéscsaba városában a tartós munkanélküliek száma 1216 fő, azonban a kísérleti program következtében mintegy 624 fő jelentkezett az együttműködési terv elkészítésére, s ennek több mint 50%-a valamilyen formában foglalkoztatott. Fontos lépések ezek mind megyénk, mind országunk számára, mely tovább segíti az EU- csatlakozási esélyeket, s a keleti régió fejlődését egyaránt. Tusjak Marianna A regisztrált munkanélküliek számának alakulása A KISBEFEKTETŐK VÉDELMÉBEN Külterületi villamos KORSZERŰSÍTÉS A község nagyrátai külterülete ivóvízellátására és villamos korszerűsítéséhez kér támogatást a csabacsüdi önkormányzat a területfejlesztési tanács területkiegyenlítési alapjától. Mint azt Frankó János polgár- mester elmondta, a fejlesztés mintegy kétszáz lakost érint. Az összes beruházás húszmillió forint, ebből négymillió forintot vállal önerőként az önkormányzat. Az önerő fedezete a TITASZ részvények értékesítéséből származó bevétel. A polgármester beszámolt a közelmúltban tartott testületi ülésről is, ahol az önkormányzat első féléves gazdálkodását értékelték a képviselők. Elhangzott, az intézmények a pénzügyekben nagy körültekintéssel, takarékosan jártak el. (r) A pénz- és tőkepiaci rendszer iránti bizalom fontos társadalmi érték. Ennek megőrzését szolgálja a büntető törvénykönyv legújabb módosítása, amely szerint szigorúan fogják elbírálni a jogosulatlan pénzügyi és befektetési szolgáltatást, illetve az értékpapírtitok megsértését. A törvénymódosítást az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet kezdeményezte — tájékoztatta szerkesztőségünket dr. Nadrai Géza, a felügyelet jogi szakértője. A jövőben (október 15. után) már nemcsak vétséget, hanem bűntettet követ el az, aki jogtalanul — vagyis a szükséges alaptőke, szakértelem és engedély nélkül— betétgyűjtéssel, üzletszerű kölcsönzéssel, pénzváltással, záloghitellel vagy pénzügyi lízinggel foglalkozik. Hasonló feltételekhez kötik az értékpapír-kibocsátást, a portfoliókezelést és a befektetési hitelnyújtást. » Az előírások megszegői 1—5 évig terjedő szabadságvesztéssel sújthatok; az értékpapír-tulajdonos ügyfél adatait kiszolgáltatok 2 évre ítélhetők. A felügyelet jogi főosztá- . lyának vezetője, dr. Vajda Tamás a folyamatban lévő ügyek — például a Lánchíd 2000 vagy a Lupis- ügy — kapcsán elmondta: e feltételezett bűncselekményekre, az elkövetés időpontja miatt — az új jogszabályok még nem alkalmazhatók. A bankfelügyelők egyébként már figyelemmel kísérik azt a Nyugaton kialakuló gyakorlatot, hogy egyes cégek az Internet világhálózatán számlát nyitnak, betétet gyűjtenek. Azt azonban egyelőre nem lehet megakadályozni, hogy a különféle hirdetési újságokban ne reklámozzák magukat olyan kétes vállalkozások, amelyek a banki kamatok többszörösével hitegetik a kispénzű befektetőket. —lemér Aktuális Munkahelyteremtő gazdasági fejlesztésekre van szükség „Az elmúlt néhány év és napjaink társadalmi, gazdasági folyamatai —közöttük a piacgazdaság kiépítése —az újratermelés teljes rendszerét, így az úgynevezett „munkaerő-gazdálkodást” is alapjaiban változtatta meg. A gyors és gyökeres átalakulás a munkahelyek tömeges csökkenését eredményezte, másrészt a munkaerővel szemben is új, a korábbitól merőben eltérő elvárást fogalmazott meg” — olvasható a Magyar Tudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja békéscsabai intézetének tanulmányában,, amelyet a dél-békési térség fejlesztésére dolgoztak ki. Aktuális sorozatunk második részében ezért a munkanélküliség alakulásának kistérségi jellemzőiről készült elemzés néhány fontos megállapítását emeltük ki. Á munkanélküliség problémájának súlyosságát és az abban megfigyelhető területi különbségeket három tényező befolyásolja: a gazdaság leépülése, a működő tőke hiánya és a munkavállalók képzettségi szintje. A délalföldi régió a tényezők mindegyikében az ország kedvezőtlen helyzetű területe. A kistérség munkaerő-helyzete szerteágazó társadalompolitikai problémákkal terhes és a lakosságnak súlyos munkahelyvesztésekkel kell megküzdenie. A munkanélküliség több, egy irányba ható folyamat következménye, amely problémát lehetetlen eredményesen kezelni a gazdaság fejlesztése nélkül. Melyek a lehetséges irányvonalak? A munkaerőhelyzet mérlegelésénél középtávon figyelembe kell venni, hogy emelkedik a nyugdíjkorhatár, amely csökkenti az új nemzedékek munkába állásának esélyeit. A hivatalosan nyilvántartott munkanélküliek száma a déli kistérségben 4500 körüli, ám a ténylegesen munka nélkül levők ennek kétszerese, vagyis az aktív népesség több mint egyharmada!!! Ezek a tények fontossá teszik a mezőgazdaságban és a többi gazdasági ágban is a munkahelyteremtő fejlesztéseket. Ennek kapcsán a szakemberek felmérései rámutatnak, hogy a mezőgazdaság termelési szerkezete a 90-es évek elején külterjes irányban módosult. A háztáji termelés integrálásának megszűnése, a szakcsoportok felszámolása a mellékmunkaidős foglalkoztatás elvesztését eredményezte. Mindez nem csak a főállású mezőgazdaságiakat érintette, hanem a családokat, sőt a munkás vagy értelmiségi háztartások számos tagját is kiszorították a mellékjövedelemből. Korábban a munkaképes korú nők a szűkén értelmezett háztartás mellett háztáji növénytermesztésből és állattartásból származó jövedelemhez jutottak, ami a családi összetartozás szempontjából is számos előnyt jelentett. Ez a lehetőség mára rendkívül beszűkült. A pozitív irányú változások kibontakozásához tehát elsődleges szerep jut a munkaigényes mező- gazdasági ágazatok fejlesztésének. A fiatal korosztály foglalkoztatási problémáján például enyhítene az „iskolában tartás” éveinek növelése, döntően az érettségit elérők számának gyarapítása. Az oktatásnak a helyi munkaerő-szükséglet várható alakulásához kellene igazodni. A ma is hiányzó, jellegzetesen piacgazdasági tudásanyag elterjesztése segítené a fejlettebb technológiák, a piacképes termékminőségek és a belterjesebb ágazati struktúra térhódítását. Dél-Békés gazdasági szerkezetének munkaigényes irányú fejlesztése csaknem valamennyi településen létkérdés -— hangsúlyozzák az MTA munkatársai. Áz objektív adottságokból kiindulva elsősorban az élelmiszergazdasági foglalkoztatás növelése lenne reális. Ezen belül a belterjes növénytermesztés, állattenyésztés foglalkoztatási szerepe érdemel figyelmet. Az a tény, hogy ez a termelési forma kis területen nagy élő és holt értékeket foglal magában, a külterjes gazdálkodással szemben gondos termelési technológiát igényel. A munkaigényes termelés pedig nem elsősorban a fizikai teljesítőképesség, hanem a munka- kultúra, a szakismeret és az általános műveltség mai viszonyok tekintetében támaszt lényegesen új követelményeket. Halasi Mária
