Békés Megyei Hírlap, 1997. augusztus (52. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-08 / 184. szám

1997. augusztus 8., péntek Heti gazdaság 7 Kertünk — portánk — gazdaságunk A KÁPOSZTÁNAK MÉLYSZÁNTÁS KELL! A korai zöldségek helyére július második felében palántázhatók a káposztafélék, közülük is a tá­rolásra, illetve az ipari feldolgo­zásra alkalmas fajták. A fejes káposzta egyike azok­nak a zöldségnövényeinknek, amelyek a legjobban tűrik a hi­deget, s nem érzékenyek a hőingadozásokra sem. Már 13 foknál is optimálisan fejlődik, s a szedése idején a mínusz 3 és mínusz 5 fok közötti hő­mérsékletet is jól bírja. Termesztésére ajánlatos olyan területet választani, ahol előtte három-négy évig nem volt rokonnövény, ugyanis ezen az időn belül nagy az esélye a feketeerűség, a golyva és a víru­sok felléptének. A kései fajták mély, középkö­tött, tápanyagban gazdag talajt igényelnek. Fontos az is, hogy a szántás eléggé (legalább közép) mély, a talaj pH-értéke semleges legyen. Lehet kissé savanyú is, de mindig kell némi (1—2%- nyi) meszet is tartalmaznia, ellenkező esetben ugyanis szá­mítanunk kell a gyökérgolyva megjelenésére. Szikes talajra ne telepítsünk káposztát. Palántázás előtt ve­gyünk talajmintát, végeztessük el elemzését, és az eredménytől függően juttassunk ki négyzet- méterenként 2—3 dkg kénsavas kálit, 2—3 dkg szuperfoszfátot, 2 dkg 25%-os mészammón- salétromot. Ha erősen meszes az ágyások talaja, akkor inkább 34%-os ammóniumnitrátot használjunk mészammónsalét- rom helyett. A káposzta vízigényes nö­vény; a kései fajtákat rendszere­sen öntözni kell. Négyzetméte­renként a palántának 5—10, később 20—30, szeptemberben pedig 35—40 mm víz kell. Az említett vízadagot 7-—10 napon­ként adjuk a növénynek. A nagy fejű fajtákat 50x50-es vagy 60x60-as kötésben telepít­sük. Ajánlott fajták: Amager, Bartolo, Glória, Gradur (vörös), Maraton, Mastadon, Oscar, Quisto, Róna (vörös), Roxi (vö­rös), Dán tartós, Pallagi lapos, Szentesi lapos, Vecsési gömbö­lyű, Vecsési lapított, Topáz (vö­rös), Szentesi vörös. Sápi A sok vizet ilyen szép terméssel hálálja meg afejes káposzta A NEMZETI PARK PUSZTÁIT GAZDAGÍTJA AZ ÁLLOMÁNY Szürkemarhák a dévaványai határban 1993-ban bizonytalan lett az orosházi Új Élet Termelőszö­vetkezet tulajdonában lévő szürkemarha-, rackajuh- és cigájaállomány sorsa. Rá egy évre, az akkor létre­jött, később nemzeti'parkká ala­kult Körös-Maros Természet- védelmi Igazgatóság vette gondjába a térség hírességeinek számító állatokat. Tirják László­tól, a Körös-Maros Nemzeti Park igazgatójától megtudtuk, ’93-ban 45 tehenet vettek át. Ma a sóstói állattartó telepen meg­közelíti a százat a szürkemarhák száma. Az új állatok a genetiku­sán legjobb állománnyal büsz­kélkedő Kiskunsági Nemzeti Parkból valók. A közelmúltban bővítették a rackajuhállományt a Hortobágyról húsz fiatal anya- juhval. Az igazgató elmondta, cél­juk, hogy a nemzeti park pusztá­it — elsősorban Szabadkígyós és Dévaványa térségét — a sós­tói telepről kihelyezett állatállo­mánnyal gazdagítsák. Első lé­pésként a közelmúltban hét fia­tal ökröt szállítottak a déva­ványai pusztára. Cs. R. Régi, híres magyar fajta fotó: lehoczky Péter Piaci körkép — Medgyesegyháza Kelendő az őszibarack A dinnye „hazájában”, Med- gyesegyházán meglepődve ta­pasztaltuk a szerdai piacon, hogy sárga- és görögdinnyét egyáltalán nem kínáltak a kereskedők. Hol vannak a hatal­mas görögdinnyehegyek és hova kerül a finom lédús nyári termés? — kérdeztük Király Ferenc helyi termelőt, aki maga is zöldségféléket és gyümölcsö­ket ámít. Mint megtudtuk, az ismert betegség miatt kevesebb dinnye termett az idén, amit a gazdák igyekeznek a fővárosi és nagybani piacokon értékesí­teni. — Másrészt — mondta tréfásan — magam is tartoga­tom az árut a hétvégi dinnye­fesztiválra, mert ott is illik be­mutatkozni néhány szép da­rabbal. Egyébként, aki dinnyét akar venni az háztól veszi 30- ért a görgőt, 40-ért a sárga­dinnye kilóját. A piacon kelendő volt az őszibarack, amely 120-tól 200 forintig vál­tozó árakon volt kapható, vala­mint a paradicsom, amely a szabadföldi termés kipusztu­lása miatt még tartja a 160— 180-as árat. Az uborkát 60— 100, a fehérpaprikát 10—20 forint között kínálták. Az erős paprika darabja 5—6 forint volt. A hagyma 120, a répa 60, a zöldség 70, a burgonya 40, a padlizsán 170, a káposzta 30, a karalábé 15 forintba került. H. M. A Budapesti Árutőzsde hírei A keddi napon a búzaárak szilárdultak, az árpa ára nőtt. Múlt héten záródtak az augusztusi határidős árak, ahol a teljesítések történnek: étkezési búza 24 880 Ft/t, takarmánybúza 17 800 Ft/t, árpa 18 400 Ft/t + áfa. Augusztus 1-jétől lehet jegyezni az Eurobúzát, ami meg is nyílt 1998 augusztusára 23 150 Ft/t-án. A kukoricapiac tartott, vélhetőleg a sok ideje tartó szilárdulás után hossz következik. A napraforgóárak enyhén emelkednek. A sertésárak a 260 Ft-os szint alatt táncolnak, ez évi határidőkben a vevők nemigen mennek 260 fölé, mert csak addig jön a dotáció, a szabályozás első kézzelfogható eredménye. 1998. első félévében most vannak 270 Ft/kg fölötti árak. Hó Elszámoló ár Vételi Eladási Üzletkötés Kukorica Ft/t Október 18100 ajánlati ársáv 17 700-17 800 ­December 18 870 18 500-18 900 18 800-19 300 18 800-18 900 Étkezési búza Ft/t Szeptember 26 700 26 300-26 500 26 800-27 100 December 28 000 27 580-28 850 28 220-28 850 28 000-28 850 Takarmánybúza Ft/t Szeptember 17 730 17 800 17 800-18 530 17 800 Takarmányárpa Ft/t Szeptember 19120 18 320-19 120 19120 19120 Napraforgó Ft/t Október 44 400 44 000 44 800 EU vágósertés k, Ft/kg Szeptember 257 253-255 264 EU vágósertés II., Ft/kg Szeptember. 249 245 Békéscsaba, 1997. augusztus 5. Ballai Pál, BÁT-tőzsdetag JŐ IVÓVÍZ, MÉG 2000 előtt! Gyomaendrőd város önkor­mányzata az ivóvízminőség-ja­vító programja megvalósítására 148 millió forintos támogatásra pályázik a területfejlesztési ta­nács területkiegyenlítési alapjá­hoz. Mint ismeretes, Gyomaend­rőd tavaly nyújtott be pályázatot a 792 millió forintos költségveté­sű ivóvízprogram megvalósítá­sára. A parlament idén ezen költ­ség felét, 396 millió forintot ítélt meg, az összeget négyesztendei ütemezésben biztosítja a munká­latokhoz. A község elöljárói kezdettől fogva azt szorgalmaz­ták, hogy a település egészséges ivóvízzel történő ellátása Mező- berény felől a Maros hordalék­kúpjának vízbázisáról valósuljon meg. Ám tekintve, hogy a szak­emberek sokáig azon az állás­ponton voltak, hogy további fo­gyasztók megjelenése túlságo­san nagy megterhelés lenne a víz­bázisnak, félő volt, hogy drá­gább, közel nyolcszázmillió fo­rintos beruházással, Szeghalom felől jut ivóvízhez Gyomaen­drőd. A közelmúltban azonban zöld utat kapott az olcsóbb — 550-600 millió forintos—elkép­zelés. A beruházás egyben Csár­daszállás ivóvízminőségi gond­ját is megoldja. —r— 1996-ban több mint 28 ezer la­kás építése fejeződött be az or­szágban, 14%-kal több, mint 1995-ben. Ennek 52%-át az al­földi megyékben építették, s a növekedés is dinamikusabb volt az országosnál, 22%. Mind az épített, mind a megszűnt la­kások számának előző évhez viszonyított alakulásában jelentős különbségek tapasztal­hatók az egyes megyék között. A legtöbb lakást Pest és Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyé­ben építették, az előző évhez viszonyított növekedés pedig az utóbbi megyében és Hajdú- Biharban volt a legintenzívebb. Csongrád megyében mind a la­kásépítések, mind a megszűné­sek száma elmaradt az 1995. Békésben 237 új otthon épült évitől. 1996-ban országosan 1000 lakosra 2,8, az alföldi me­gyékben 3,8 épített lakás jutott; ezen belül Szabolcs megyében kiugróan magas, 7,8. Országosan több mint 26 ezer, az alföldi megyékben 14 157 lakás építtetője termé­szetes személy, azaz a lakosság volt; ami 92, illetve 96%-os részarányt jelentett. Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok me­gyében a lakások 99%-át a la­kosság építette. Az alföldi me­gyékben épített lakások közel kétharmada (Szabolcsban 70%-a) 3 és több szobás volt. A lakáspítések két éve tartó dina­mikus növekedésének jövőbeni mérséklődésére utal, hogy az 1996-ban kiadott új építési en­gedélyek száma országosan 22, a vizsgált megyékben 9—54%- kal volt kevesebb az előző évi­nél (az előbbi Pest, az utóbb Békés megyében), vagyis csök­kent az építési kedv. 1996-ban az országban kö­zel 6600 lakás szűnt meg, 2,5%-kal több, mint 1995-ben. Ennek 53%-át tették ki az alföl­di megyékben történt lakás­megszűnések. Az új lakások­nak országosan 23, az alföldi megyékben 24%-a tehát pótlási célokat szolgált. Az átlagosnál jóval nagyobb volt ez az arány Jász-Nagykun-Szolnok és Bé­kés megyében, 45, illetve 43%- os. (Forrás: KSH Békés Megyei Igazgatósága) A használatba vett lakások a ,/N száma - megyénként 24>frr A> 1997.1. félév A>

Next

/
Thumbnails
Contents