Békés Megyei Hírlap, 1997. augusztus (52. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-08 / 184. szám
1997. augusztus 8., péntek Heti gazdaság 7 Kertünk — portánk — gazdaságunk A KÁPOSZTÁNAK MÉLYSZÁNTÁS KELL! A korai zöldségek helyére július második felében palántázhatók a káposztafélék, közülük is a tárolásra, illetve az ipari feldolgozásra alkalmas fajták. A fejes káposzta egyike azoknak a zöldségnövényeinknek, amelyek a legjobban tűrik a hideget, s nem érzékenyek a hőingadozásokra sem. Már 13 foknál is optimálisan fejlődik, s a szedése idején a mínusz 3 és mínusz 5 fok közötti hőmérsékletet is jól bírja. Termesztésére ajánlatos olyan területet választani, ahol előtte három-négy évig nem volt rokonnövény, ugyanis ezen az időn belül nagy az esélye a feketeerűség, a golyva és a vírusok felléptének. A kései fajták mély, középkötött, tápanyagban gazdag talajt igényelnek. Fontos az is, hogy a szántás eléggé (legalább közép) mély, a talaj pH-értéke semleges legyen. Lehet kissé savanyú is, de mindig kell némi (1—2%- nyi) meszet is tartalmaznia, ellenkező esetben ugyanis számítanunk kell a gyökérgolyva megjelenésére. Szikes talajra ne telepítsünk káposztát. Palántázás előtt vegyünk talajmintát, végeztessük el elemzését, és az eredménytől függően juttassunk ki négyzet- méterenként 2—3 dkg kénsavas kálit, 2—3 dkg szuperfoszfátot, 2 dkg 25%-os mészammón- salétromot. Ha erősen meszes az ágyások talaja, akkor inkább 34%-os ammóniumnitrátot használjunk mészammónsalét- rom helyett. A káposzta vízigényes növény; a kései fajtákat rendszeresen öntözni kell. Négyzetméterenként a palántának 5—10, később 20—30, szeptemberben pedig 35—40 mm víz kell. Az említett vízadagot 7-—10 naponként adjuk a növénynek. A nagy fejű fajtákat 50x50-es vagy 60x60-as kötésben telepítsük. Ajánlott fajták: Amager, Bartolo, Glória, Gradur (vörös), Maraton, Mastadon, Oscar, Quisto, Róna (vörös), Roxi (vörös), Dán tartós, Pallagi lapos, Szentesi lapos, Vecsési gömbölyű, Vecsési lapított, Topáz (vörös), Szentesi vörös. Sápi A sok vizet ilyen szép terméssel hálálja meg afejes káposzta A NEMZETI PARK PUSZTÁIT GAZDAGÍTJA AZ ÁLLOMÁNY Szürkemarhák a dévaványai határban 1993-ban bizonytalan lett az orosházi Új Élet Termelőszövetkezet tulajdonában lévő szürkemarha-, rackajuh- és cigájaállomány sorsa. Rá egy évre, az akkor létrejött, később nemzeti'parkká alakult Körös-Maros Természet- védelmi Igazgatóság vette gondjába a térség hírességeinek számító állatokat. Tirják Lászlótól, a Körös-Maros Nemzeti Park igazgatójától megtudtuk, ’93-ban 45 tehenet vettek át. Ma a sóstói állattartó telepen megközelíti a százat a szürkemarhák száma. Az új állatok a genetikusán legjobb állománnyal büszkélkedő Kiskunsági Nemzeti Parkból valók. A közelmúltban bővítették a rackajuhállományt a Hortobágyról húsz fiatal anya- juhval. Az igazgató elmondta, céljuk, hogy a nemzeti park pusztáit — elsősorban Szabadkígyós és Dévaványa térségét — a sóstói telepről kihelyezett állatállománnyal gazdagítsák. Első lépésként a közelmúltban hét fiatal ökröt szállítottak a dévaványai pusztára. Cs. R. Régi, híres magyar fajta fotó: lehoczky Péter Piaci körkép — Medgyesegyháza Kelendő az őszibarack A dinnye „hazájában”, Med- gyesegyházán meglepődve tapasztaltuk a szerdai piacon, hogy sárga- és görögdinnyét egyáltalán nem kínáltak a kereskedők. Hol vannak a hatalmas görögdinnyehegyek és hova kerül a finom lédús nyári termés? — kérdeztük Király Ferenc helyi termelőt, aki maga is zöldségféléket és gyümölcsöket ámít. Mint megtudtuk, az ismert betegség miatt kevesebb dinnye termett az idén, amit a gazdák igyekeznek a fővárosi és nagybani piacokon értékesíteni. — Másrészt — mondta tréfásan — magam is tartogatom az árut a hétvégi dinnyefesztiválra, mert ott is illik bemutatkozni néhány szép darabbal. Egyébként, aki dinnyét akar venni az háztól veszi 30- ért a görgőt, 40-ért a sárgadinnye kilóját. A piacon kelendő volt az őszibarack, amely 120-tól 200 forintig változó árakon volt kapható, valamint a paradicsom, amely a szabadföldi termés kipusztulása miatt még tartja a 160— 180-as árat. Az uborkát 60— 100, a fehérpaprikát 10—20 forint között kínálták. Az erős paprika darabja 5—6 forint volt. A hagyma 120, a répa 60, a zöldség 70, a burgonya 40, a padlizsán 170, a káposzta 30, a karalábé 15 forintba került. H. M. A Budapesti Árutőzsde hírei A keddi napon a búzaárak szilárdultak, az árpa ára nőtt. Múlt héten záródtak az augusztusi határidős árak, ahol a teljesítések történnek: étkezési búza 24 880 Ft/t, takarmánybúza 17 800 Ft/t, árpa 18 400 Ft/t + áfa. Augusztus 1-jétől lehet jegyezni az Eurobúzát, ami meg is nyílt 1998 augusztusára 23 150 Ft/t-án. A kukoricapiac tartott, vélhetőleg a sok ideje tartó szilárdulás után hossz következik. A napraforgóárak enyhén emelkednek. A sertésárak a 260 Ft-os szint alatt táncolnak, ez évi határidőkben a vevők nemigen mennek 260 fölé, mert csak addig jön a dotáció, a szabályozás első kézzelfogható eredménye. 1998. első félévében most vannak 270 Ft/kg fölötti árak. Hó Elszámoló ár Vételi Eladási Üzletkötés Kukorica Ft/t Október 18100 ajánlati ársáv 17 700-17 800 December 18 870 18 500-18 900 18 800-19 300 18 800-18 900 Étkezési búza Ft/t Szeptember 26 700 26 300-26 500 26 800-27 100 December 28 000 27 580-28 850 28 220-28 850 28 000-28 850 Takarmánybúza Ft/t Szeptember 17 730 17 800 17 800-18 530 17 800 Takarmányárpa Ft/t Szeptember 19120 18 320-19 120 19120 19120 Napraforgó Ft/t Október 44 400 44 000 44 800 EU vágósertés k, Ft/kg Szeptember 257 253-255 264 EU vágósertés II., Ft/kg Szeptember. 249 245 Békéscsaba, 1997. augusztus 5. Ballai Pál, BÁT-tőzsdetag JŐ IVÓVÍZ, MÉG 2000 előtt! Gyomaendrőd város önkormányzata az ivóvízminőség-javító programja megvalósítására 148 millió forintos támogatásra pályázik a területfejlesztési tanács területkiegyenlítési alapjához. Mint ismeretes, Gyomaendrőd tavaly nyújtott be pályázatot a 792 millió forintos költségvetésű ivóvízprogram megvalósítására. A parlament idén ezen költség felét, 396 millió forintot ítélt meg, az összeget négyesztendei ütemezésben biztosítja a munkálatokhoz. A község elöljárói kezdettől fogva azt szorgalmazták, hogy a település egészséges ivóvízzel történő ellátása Mező- berény felől a Maros hordalékkúpjának vízbázisáról valósuljon meg. Ám tekintve, hogy a szakemberek sokáig azon az állásponton voltak, hogy további fogyasztók megjelenése túlságosan nagy megterhelés lenne a vízbázisnak, félő volt, hogy drágább, közel nyolcszázmillió forintos beruházással, Szeghalom felől jut ivóvízhez Gyomaendrőd. A közelmúltban azonban zöld utat kapott az olcsóbb — 550-600 millió forintos—elképzelés. A beruházás egyben Csárdaszállás ivóvízminőségi gondját is megoldja. —r— 1996-ban több mint 28 ezer lakás építése fejeződött be az országban, 14%-kal több, mint 1995-ben. Ennek 52%-át az alföldi megyékben építették, s a növekedés is dinamikusabb volt az országosnál, 22%. Mind az épített, mind a megszűnt lakások számának előző évhez viszonyított alakulásában jelentős különbségek tapasztalhatók az egyes megyék között. A legtöbb lakást Pest és Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyében építették, az előző évhez viszonyított növekedés pedig az utóbbi megyében és Hajdú- Biharban volt a legintenzívebb. Csongrád megyében mind a lakásépítések, mind a megszűnések száma elmaradt az 1995. Békésben 237 új otthon épült évitől. 1996-ban országosan 1000 lakosra 2,8, az alföldi megyékben 3,8 épített lakás jutott; ezen belül Szabolcs megyében kiugróan magas, 7,8. Országosan több mint 26 ezer, az alföldi megyékben 14 157 lakás építtetője természetes személy, azaz a lakosság volt; ami 92, illetve 96%-os részarányt jelentett. Csongrád és Jász-Nagykun-Szolnok megyében a lakások 99%-át a lakosság építette. Az alföldi megyékben épített lakások közel kétharmada (Szabolcsban 70%-a) 3 és több szobás volt. A lakáspítések két éve tartó dinamikus növekedésének jövőbeni mérséklődésére utal, hogy az 1996-ban kiadott új építési engedélyek száma országosan 22, a vizsgált megyékben 9—54%- kal volt kevesebb az előző évinél (az előbbi Pest, az utóbb Békés megyében), vagyis csökkent az építési kedv. 1996-ban az országban közel 6600 lakás szűnt meg, 2,5%-kal több, mint 1995-ben. Ennek 53%-át tették ki az alföldi megyékben történt lakásmegszűnések. Az új lakásoknak országosan 23, az alföldi megyékben 24%-a tehát pótlási célokat szolgált. Az átlagosnál jóval nagyobb volt ez az arány Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megyében, 45, illetve 43%- os. (Forrás: KSH Békés Megyei Igazgatósága) A használatba vett lakások a ,/N száma - megyénként 24>frr A> 1997.1. félév A>
