Békés Megyei Hírlap, 1997. augusztus (52. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-08 / 184. szám

...„MUNKATENGELY”... A tartósan munkanélküliek támogatása és segítése céljából januárban kísérleti program indult. (6. oldal) Szürkemarhák... A Körös-Maros Nemzeti Park vette gondjába a térség hírességeinek számító állatokat, köztük a szürkemarhákat is. (7. oldal) Piaci körkép A dinnye hazájában, Medgyesegyházán egyáltalán nem kínáltak sárga és görög­dinnyét a kereskedők. (7. oldal) Lehet, milliókkal ér többet, avagy kevesebbet, aszerint, hogy hol épült az ingatlan. Felvételünk illusztráció fotó: such tamás Nem mindegy hol fekszik és milyen az ingatlan Barangolás a békési lakáspiacon Az Illés együttes a Kéglidalban egy önálló lakás után áhítozott, ahol ráadásul még a házmester sem szól az emberre. Nos úgy tűnik kégli még csak-csak lenne a piacon, a fizetőképes vásárló azonban kevés. Az állami lakás­építés megszűnt, a vásárláshoz vagy építkezéshez nyújtott tá­mogatási lehetőségek gyakorla­tilag a nullával egyenértékűek. Mire számíthat az, aki lakást ad el, vagy vásárolni akar? Mi befo­lyásolja az árakat? Mitől olcsó, vagy éppen drága egy lakás? In­gatlanpiaci sétánkhoz Szabó La­jost, a Luxor Ingatlanközvetítő Iroda tulajdonosát kértük kalau­zul. A Luxor Békéscsabán az első ingatlanközvetítők egyike­ként kezdte meg működését öt éve. — Békés megye országos vi­szonylatban a közepes árfekvé­sű megyék közé tartozik — mondta Szabó Lajos. — A me­gyén belül nagyok a torzulások. Békéscsaba a legdrágább, és itt az ország frekventált részeit fi­gyelembe véve is magasak a la­kásárak. Üzlethelyiségek tekin­tetében pedig a belváros árai a budapesti árakkal vetekszenek. Gyula ezen a területen veszített régi vezető pozíciójából. Most a békéscsabaihoz hasonlóak a la­kásárak vagy alacsonyabbak. Orosházán és Szarvason stagná­lás tapasztalható, a kistelepülé­seken pedig a városokhoz ké­pest nagyon alacsonyak az árak. Egy ugyanolyan kertes ház ami Békéscsabán 5 milliót ér, (Folytatás a 6. oldalon) Hírháttér Tudnivalók a tőkepótló hitelről Szeptember elsejével megkez­dik a mezőgazdaságnak jutta­tott 50 milliárd forintos közép- lejáratú tőkepótló hitel folyósí­tását. Hol, hogyan, milyen fel­tételek mellett juthatnak hozzá a kedvezményes kölcsönhöz a gazdák? — erről adott tájékoz­tatást Szőllősi Endre, a Föld­művelésügyi Minisztérium főosztályvezetője. Az új hitelkonstrukció a mezőgazdasági tevékenységet folytató termelők, növényter­mesztők, állattenyésztők, erdő- gazdálkodók, hal- és vadgaz­dálkodók, valamint a saját ter­mékeik elsődleges feldolgozá­sával foglalkozó termelők szá­mára férhető hozzá. Lényegé­ben tehát olyan vállalkozások igényelhetik, amelyek jelenleg is jogosultak finanszírozási tá­mogatásokra. Ilyenek például a magántermelő, a családi gazda­ságok, az szja-törvény szerint — 4 millió forintos árbevételig — őstermelőnek minősülő kistermelők, a társasvállalko­zások és a szövetkezetek. Rajtuk kívül azonban a mezőgazdasági kistermelőket integráló termeltető szerveze­tek is bekapcsolódhatnak a hi­telkonstrukcióba, ha kötele­zettséget vállalnak arra, hogy azt továbbadják a terme­lőknek. A vállalkozások forgóesz­köz-szükségleteinek fedezeté­re, a termelés növelésére, szer­kezetváltásra, valamilyen új te­vékenység beindításához szük­séges forgóeszköz-szükségle­tük bővítésére igényelhetik. Ki­vétel a beruházás, mivel ilyen címen más konstrukcióban je­lenleg is támogatáshoz juthat­nak a gazdák. Az egy pályázó által felve­hető kedvezményes hitel össze­ge a vállalkozás előző évi iga­zolt árbevételének 25 százalé­ka, de legfeljebb 50 millió fo­rint lehet. A kistermelőket in­tegráló szervezetek esetében a termeltetési szerződésben 1998-ra rögzített felvásárlási összeg 25 százaléka az irány­adó. Kezdő vállalkozásoknál az üzleti tervben elfogadott árbe­vétel az alap. A kölcsön visszafizetésének futamideje 4—6 év. Az első év­ben csak a kamatot kell törlesz­teni, a tőke első részletének visszafizetése egy év türelmi idő után kezdődik. A kamattá­mogatás mértéke — a jegyban­ki alapkamat arányában — az első évben 50%, a következő 5 esztendőben pedig 70-50-40- 20-10%. A kérelmeket az agrárfinan­szírozásban részt vevő hitelin­tézetek területi fiókjainál, szep­tember 1-jétől lehet beadni. A hitelkérelem mellé üzleti tervet is kell csatolni. Benyújtás előtt a telephely, lakhely szerint illetékes föld­művelésügyi hivatalnál a hitel- kérelmet nyilvántartásba kell vetetni és záradékoltatni. Bangó Gábor, az Akvaline Szigetelőlemez-ipari Rt. vezér- igazgatója tősgyökeres újkígyósi. 1956-ban a településen született és jelenleg is itt él családjával. Középiskolai tanul­mányait követően Budapesten szerzett általános gépész- mérnöki diplomát. Első munkahelye az eddigi utolsó is, hiszen 1978-ban került a Kemikál újkígyósi szigetelő­lemezgyárába, ami az átalakulások után jelenleg Akvaline RL néven működik. Dolgozott műszaki fejlesztőként, főmérnökként, gyárigazgatóként és 1993-tól vezérigazga­tó. Az elmúlt húsz évben számos szakmai továbbképzésen és menedzsertanfolyamon vett részt, hogy állandóan gya­rapítsa ismereteit. Nős, 14 éves Adrienn lánya az általános iskola nyolcadik osztályát kezdi szeptemberben. Vezérállásban —A céggel kapcsolatban két szlogen híresült el: „Magyar tulajdon, ma­gyar termék", illetve,Az Akvaline há­rom lábon átló cég”. Kifejtené ezek tartalmát? — A részvénytársaság 1994 óta 100 százalékos munkavállalói (MRP) tulajdonban működik és termel. A gyártás mellett ugyanakkor értékesí­tési és tervezői-kivitelezői tevékeny­séget is végzünk. — Beszéljünk először a gyártásról, melynél fő profiljuk a bitumenes vízszigetelő lemezek előállítása. —A hagyományos papír-hordozó­rétegű, csupasz és homokolt lemezek mellett hosszú ideje nem korhadó hordozóanyagú, hegeszthető lemezeket is készítünk. Az utóbbi évek fejlesztéseinek köszönhetően állítjuk elő a modifikált (műanyaggal módosított) lemezek sokcélú felhasz­nálásra alkalmas fajtáit is. Ezek bármilyen épület vagy épít­mény hatékony víz elleni védelmét képesek biztosítani. Mű­szaki jellemzőik minden tekintetben felülmúlják az eddig ismert bitumenes szigetelőlemezek tulajdonságait. —Mint már említette, az Akvaline nemcsak gyártó, hanem forgalmazó is. —Újkígyóson két éve nyitottuk meg szigetelési és szakipa­ri áruházunkat. Itt a termékek mellett a kivitelezéshez szüksé­ges kiegészítőket is árusítjuk. Ezenkívül bármilyen vízszige­teléssel összefiiggő tervezői és kivitelezői munkára komplex vagy részleges megbízást vállalunk. —Azt, hogy odafigyelnek a vállalatra és értékelik eredmé­nyeit, több friss elismerés is bizonyítja. Az idei Csaba Expón két másik céggel közös standjuk a legszebb külső kiállítási terület díját kapta, vezérigazgatóként nemrégiben miniszteri elismerő oklevelet kapott, valamint a napokban vehetik át az ISO 9001 minőségbiztosítási rendszer tanúsítványát. —Természetesen minden elismerésnek örülünk, és a felso­roltak mellett számunkra nem mellékes az sem, hogy a minőségfejlesztésért több nemzetközi díjat kaptunk, illetve a Bitutop és Bitudeck típusú modifikált lemezeinken használ­hatjuk a kiváló minőségű termék emblémát. A sikereket ugyanakkor mindig a helyükön kell kezelni, és nem szaladhat el velünk a ló. — Mit tesz ezért a vezérigazgató, vagyis mit követel meg leginkább a 140 dolgozótól, munkatárstól? —A legfontosabb az eredménycentrikusság. Mindenkinek a munkaköréhez megfelelő szakmai felkészültséggel kell ren­delkeznie. Ugyanakkor gondoskodunk is arról, hogy képezze, továbbképezze magát az állomány. Elvárás az is, hogy a meglévő értékeinket megőrizzük, megóvjuk, továbbfej­lesszük, ezáltal is öregbítve a cég hímevét. —Ha megoldandó kérdés, probléma merül fel, hol érik el a vezérigazgatót? — Nem vagyok irodához, íróasztalhoz kötődő típus. Az üzleti kapcsolatteremtés és kapcsolattartás miatt sokat vagyok távol, de mindig tudják, hol érnek utol. Sok időt töltök a gyárban, de itt már rendszerint öltöny és nyakkendő nélkül. —A tetőszigetelés szezonális tevékenység, így a gyártás és az értékesítés is a tavasztól őszig terjedő időszakban csúcso­sodik ki. Szabadságra viszont általában nyáron megy az ember. —Néhány napos kirándulást nyáron is beiktatunk a család­dal, de hosszabb idő ilyenkor tényleg nem jut a nyaralásra, pihenésre. — Ha ehhez még hozzávesszük, hogy önkormányzati képviselő, besegít a helyi sportkörnél, valamint alelnöke a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamarának, valóban nem unatkozhat. Mégis mivel tölti legszívesebben a fennmaradó idejét? — Olvasással, tévénézéssel és sportesemények, sportren­dezvények látogatásával. Nyemcsok László

Next

/
Thumbnails
Contents