Békés Megyei Hírlap, 1997. augusztus (52. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-29 / 201. szám
VÁLLALKOZÓI NAPPAL... Létszükséglet az új típusú szövetkezés A Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Alapítvány sarkadi alirodáját január 1 -je óta háromszázötvenen keresték fel. (6. oldal) „Tőkepótló” hitel-igénylés A termelők e konstrukcióban felvehető hiteleket vállalkozásuk forgóeszköz-szükségletének fedezetére használhatják, azzal a megszorítással, hogy a finanszírozott tevékenységnek mezőgazdasági tevékenységnek kell lennie. (6. oldal) A más-más gazdálkodási méretű termelőknek csak az együttműködés jelenthet megoldást az élelmiszeripari monopóliumok eredménycsökkentő törekvéseivel szemben. (6. oldal) Gyomaendrődfelülnézetben — negyvennégy kiállítót köszönt az idei vásáron a város HÍRLAP-ARCHÍV Művészetpártolása, s vállalkozói szelleme miatt jó néhány éve szű- kebb pátriájában afféle csudabogárként emlegették a gyomaendrődi Bethlen Gábor Mezőgazdasági Szakközépiskolát. A tanintézet nem törődve a kétkedőkkel, a maga útját járta és egyre otthonosabban mozgott a gazdaság világában. S hogy az elért eredmények ne csak önnönmaga, de a város számára is kamatozzanak, négy esztendeje, majd évről évre megszervezte a régió mezőgazdasági ipari kiállítását és vásárát Miért üzlet egy iskolának a vásárszervezés? — erről kérdeztük Gubucz József igazgatót abból az alkalomból, hogy ma nyitja kapuit a gyomaendrődi sportcsarnokban a Vita Agricolae ’97 Mezőgazdasági, Ipari Kiállítás és Vásár. Megszólaltattunk továbbá két kiállítót is: a Gyomai Kner Nyomda Rt. vezérigazgatóját és az Agro-duál Kft ügyvezetőjét — Nem titkoljuk, számunkra az iskolánk népszerűsítése a legfontosabb. A kiállítás kitűnő alkalom az oktató-nevelő munAz 1974. évi olajrobbanás nyomán kialakult tartós gazdaság- szerkezeti válság még ma is rendszeresen felveti a kérdést, vajon látunk-e már fényt az alagút végén, s ha igen, akkor az nem egy közeledő mozdony lámpája-e. A Pénzügykutató Intézet kiadványsorozata után—Jelentések az alagútból — most a KSH vizsgálatai szintén azt mutatják, hogy kijöttünk az alagútból, ha az nincs is messze a hátunk mögött. Kint lenni — minőségi változás ahhoz képest is, hogy belülről látjuk már a fényt, ami ráadásul nem is loko- motívlámpa. A KSH-jelentés ugyanis gyökeres szerkezeti változásokról számol be. Ez az új benne a szokásos egyensúlyi és növekedési szákánk, az itt folyó képzés bemutatására. Lehetőséget ad továbbá a tanintézet és a termelő cégek közötti kapcsolatépítésre, s arra is, mokon túl. Ami azért fontos, mert gazdaságunk korábbi szerkezete, vagyis az általunk gyártott és eladott áruk és az előállításukhoz szükséges behozatal összetétele, arányai olyanok voltak, hogy a gazdasági növekedés a külsőgazdasági egyensúly felbomlásához, a fizetési mérleg romlásához s eladósodáshoz vezetett. Ezért az úgynevezett strukturális adós országok körébe tartoztunk, amelyekben a rosszul megválasztott fejlesztés olyan termelési összetételhez vezetett, amely a termelt áruk árát a nemzetközi cserében nem tudta olyan mértékben növelni, amilyen mértékben az előállításukhoz szükséges, behozott üzemanyagok, nyers- és segédanyagok, alkatrészek ára emelkedett, azaz romlottak a csehogy a mezőgazdasági és ipari szakmát tanuló diákjaink találkozzanak a környék gazdálkodóival. A kiállítás másfelől a termelő, feldolgozó és szolgáltató cégek bemutatkozását szolgálja — mondotta elöljáróban Gubucz József. A vásárnak idén több külföldi kiállítója lesz. Szlovák, lengyel és francia vállalkozók mellett a nagyenyedi delegációt is üdvözölhetik. A tavaszi, gyomaendrődi szervezésű nagyenyedi üzletemberi találkozó után a román— magyar együttműködés előkészítésének újabb fontos állomása a mostani látogatás. rearányaink. A ráfizetést — átmenetileg — eladósodással fedezték, s ez növekvő kamatfizetéssel rontotta az amúgy is hiánnyal záruló nemzetközi fizetési mérleget. Ez a gazdasági szerkezet a szovjet érdekszférába tartozó országok jellemzője volt, ahol a katonai szempontból fontosnak tartott bányászatot, kohászatot, fegyverhordozóként felhasználható járműgyártást és a lövedékek, rakéták célba juttatásához szükséges elektronikát szorgalmazták, függetlenül attól, meg- voltak-e ennek a szerkezetnek a természeti, emberi erőforrásbeli feltételei vagy sem. A fejlett nyugati országok gazdasági szerkezete azon alapult, hogy a feldolgozottsági fok növelése, a minőségjavítás, az A rendezési költségről az igazgató nem kívánt nyilatkozni. Annyit elárult, a belső kiállítók ötezer forintért, a külsők ezerötszáz forintért bérlik a terület négyzetméterét. A helypénz önmagában nem fedezné a rendezési költséget, a vásárt megyei és helyi szponzorok is támogatják. A rendezvény nonprofit jellegű tevékenység. Ha a végén marad egy szerény összeg, azt az iskolában tanuló erdélyi és kárpátaljai diákok hétvégi ellátásának kiegészítésére fordítják. (Folytatás a 6. oldalon) új technológiák bevezetése, a takarékos költséggazdálkodás érvényesítése, a termelékenység növelése révén az ország jövedelmét növeljék a nemzetközi cserével, s ha van is tartós fizeté- simérleg-deficit, az ne a kereskedelmi mérleg hiányából adódjék, hanem abból, hogy az országba több működő tőke áramlik be, mint amennyit onnan kivisznek. Katona Tamás KSH-elnök arról számolhatott be, hogy ipari szerkezetünk egyre jobban hasonlít az EU tagországaiéhoz, hogy a legerősebb a modern iparágak fejlődése, a gépiparé és a számítástechnikáé, és termelésük idén csaknem a tavalyi felével növekedett. Ezáltal a termelés és a beruházások bővülése nem gyengíti, hanem erősíti a külső egyensúlyt. Bácskai Tamás Aktuális Kinn volnánk az alagútból? Negyven éve született Békéscsabán Molnár György, a Békéscsabai Munkaerőfejlesztő és Képző Központ igazgatója. Szegeden érettségizett, szülei az agrármérnöki pálya felé irányították, de őt a humán területek vonzották. Az első diplomáját az egri tanárképző történelem— népművelő, a másodikat a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem humán-szervező szakán szerezte. Tíz évig a közművelődésben dolgozott, hosszú időn át a TIT megyei szervezetének volt főmunkatársa, majd titkára. 1990— 1993-ig a megyei jogú város, Békéscsaba alpolgármestere, pályázat útján került jelenlegi munkahelyére. Vezérállásban — Érzem, hogy szerencsésen alakult a pályám—meséli —, hiszen úgy változtak a munkahelyéim és végeztem a tanulmányaimat, hogy egyre szélesebb területen és látókörrel dolgozhattam. A mindenkori munkám a szenvedélyemet is jelentette. Az igazgatói feladatra Írországban és Kanadában készülhettem fel, hiszen ez az átképző központ világbanki támogatással épült. A másik nagyon fontos háttér, amely muníciót adott, a 9saládi; a szüleim és a feleségem. Két kicsi gyermekem van, a feleségem pénzügyi területen dolgozik. Előd fiam 6 éves, Réka lányom tízhónapos, az édesanyjuk most velük lehet. —Amióta ismerem, lehetősége szerint mindig a kultúráért próbált tevékenykedni. — Az emberi erőforrás szolgálatának érzem, hiszen ez határozhatja meg egy térség fejlődését. Most már aktívan nem politizálok, a szakmapolitikában viszont hangsúlyozom a véleményemet. A foglalkoztatáspolitika pártsemleges. Legfőképpen az érdekel, hogy három év alatt 5500 embert képeztünk. Megtanítottunk embereket arra, hogy egy-egy kisgazdasággal hogyan tartsák el a családjukat. A gazdasági szervezetekkel megelőző képzéseket szerveztünk. — Hogyan született az átképző központ, mi ösztönözte a létét éppen itt az Alföld déli pontján ? — Valójában három kormány korszakain át érlelődött a gondolat és teremtődött az intézmény. A piacgazdaság alakulásával már a Németh-kormány megkezdte a felnőtt átképző központok országos hálózatának kiépítését. Térségenként pályázhattak az önkormányzatok, sikerült megnyerni a döntéshozókat. Állami, megyei, nemzetközi és decentralizált pénzeket pályázatokkal hoztunk ide. Az intézmény ma már a felnőttképzésben közvetlenül befolyásolja az emberi tudást és remélhetően alakítja majd a vidék gazdasági fejlődését. — Egyéni harcosként nem érhet el sem intézmény, sem egyén eredményeket. Hogyan alakítható a jövő? — Hiányérzetem azért van, mert nem alakult ki a különböző szakmai és politikai műhelyek, intézmények, szervezetek együttműködése. Külön-külön tevékenykednek, a pénzek szétforgácsolódnak, a hatékonyság kisebb. Nélkülözhetetlen partnerünk a munkaügyi központ, a minisztérium, s a nemzetközi együttműködési rendszerekhez próbálunk kapcsolódni különböző pályázatainkkal, szakembereink újszerű módszereivel. Csongrád megyében is létrehoztunk egy bázis- intézményt, de igazából Békés megyében lehetünk a felnőttképzésben piacvezetők. A munkanélküliek átképzését követően felmértük, hogy a nálunk végzettek közül helyezkednek el a legtöbben. Új álláshelyeket kell teremteni, de ezt is csak összehangolt együttműködéssel lehet majd. Fontosnak tartom a megyén kívül a területi, térségfejlesztő programokat akár az országhatáron túl is. —Milyen vezetőnek érzi önmagát, hogyan irányítja munkatársait? — Igyekszem az emberek teljes személyiségét figyelembe véve humánusan, de teljesítményorientáltan vezetni. A pénz, a hatalom számomra nem szempont, bár vádoltak már karrier- izmussal. Szerintem egészséges akarással, az előbbrejutás szándékával mindenkinek rendelkeznie kell. Forrásokat igyekszünk teremteni a megváltozott munkaképességűek képzésére is. A legnagyobb egyéni boldogságomat a családom jelenti, a fő célom a gyermekeim boldogulása. A kikapcsolódást a versolvasás adja, Ady a kedvenc költőm. Szeretem a komolyzenét. Igyekszem tartani a kondimat, egy baráti társasággal hetenként kétszer „vérremenő” kispályás focimeccseket vívunk. Az állandó önképzést sosem lehet befejezni, ezért most a nyelvtanulás és az informatikai ismereteim bővítése a célom. Bede Zsóka Miért üzlet egy iskolának a vásárszervezés? Vita Agricolae, Gyomaendrőd
