Békés Megyei Hírlap, 1997. augusztus (52. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-29 / 201. szám

6

Heti gazdaság

1997. augusztus 29., péntek

Happy birthday, sarkadi iroda!

Miért üzlet egy iskolának a vásárszervezés?

Vállalkozói nappal ünnepelnek

Mintha csak ma lett volna, amikor Nemes Jánosné, Incike elvállalta a Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Alapítvány sarkadi alirodájának vezetését. Nagy lelkesedéssel alakítgatta az önkormányzattól kapott helyiséget, tele volt ötletekkel, tervekkel, de még csak annyit tudott mondani: „Most alakultunk...” S mindennek már egy esztendeje! Akkoriban is látni lehetett, hogy a megyében létezik aliroda, amelyik kevésbé működőképes, s van, amelyiknek óriási a forgalma. Nemesné természetesen az utóbbi típusú alirodáról álmodott...

Áz egyéves születésnapot szeptemberben egy vállalkozói nap keretében ünnepük majd. Minden bizonnyal ott is elhangzik az az összegzés, amit a legutóbbi beszélgetésünkkor mondott el Nemesné.

— Úgy érzem, a vállalkozók kezdik megismerni szolgáltatásainkat, s egyre többen igénylik azokat — taglalta. — Január 1-je óta háromszázötvenen keresték fel az irodánkat, s mindenkinek tudtunk segíteni, ha mással nem, tanáccsal. Az ügyfelek többsége sarkadi, de folyamatosan törekszünk arra, hogy a térségben is elterjedjen a hírünk. Eddig hat sikeres pályázatot készítettünk vállalkozók felkérésére, s jelenleg újabb hatnak az elbírálása van folyamatban. Legtöbben a különböző hitelkonstrukciók (ezen belül is a mikrohiteiek) iránt érdeklődnek. Vannak, akik adó- tanácsadásért keresnek fel bennünket, és vannak, akik csak a nyomtatványok kitöltésében kérnek segítséget. Folyamatos a kapcsolattartásunk a pénzintézetekkel és a munkaügyi központtal, így mindig friss információkkal renedelkezünk, amelyeket igény szerint továbbadunk. Segítjük a vállalkozók bejutását a különböző tanfolyamokra, árusítunk szakkönyveket, az ide betérők használhatják a telefont, a faxot és a fénymásolót.

A sarkadi aliroda igen büszke a határon túli kapcsolatára is. Nagyszalonta térségének vállalkozóival folyamatos a kapcsolat- tartás. Tárgyalások folynak egy január 1-től beinduló szalontai információs iroda kialakításáról, amelyet a kintiek alapítvány formájában szeremének működtetni. Romániában példaértékű lenne ennek elindítása. A két térség vállalkozóinak érdeke, hogy a méhkeréki határátkelő a teherforgalom számára is megnyíljék. Ha még nem is eredménnyel, de felsőbb szinteken már ebben az ügyben is folytak tárgyalások.

Nemes Jánosné másik álma volt (ráadásul most már a realitás talaján áll!) az Internet beépítése az iroda tevékenységébe. Néhány hét múlva már ezen keresztül is nagyon sok információt megtudhatnak vagy közvetíthetnek a Sarkad térségi vállalkozók.

• Összességében tehát úgy tűnik, Sarkadon nem hiábavaló az aliroda fenntartása. A visszatérő ügyfelek — ahogy hallottuk —- még nagyon sok „happy birthday”-t, boldog születésnapot kívánnak az irodának és az itt dolgozóknak...

M. M.

Vállalkozói buszmenetrend, 1997.

Békés megyében jelenleg nyolc alirodája működik a vállalkozásfejlesztési alapítványnak, további három — a gyomaendrődi, a gyulai és a mezoberényi — pedig a közeljövőben nyílik. További 32 településen rendszeresen megjelenik a Békés Megyéért Vállalkozásfejlesztési Alapítvány mozgó irodája; úgynevezett vállalkozói busza, ahol

szakember varja az érdeklődőket az alabbi

Nap

Minden hónap első hétfő (IX. 01X. 06., XI. 03., XII. 01.)

kedd (IX. 02., X. 07., XI. 04., XII. 02.)

szerda (IX. 03., X. 01., XI. 05., XII. 03.)

csütörtök (IX. 04., X. 02., XI. 06., XII. 04.)

Minden hónap második hétfő (IX. 08., X. 13., XI. 10., XII. 08.)

kedd (IX. 09., X. 07., XI. 11., XII. 09.)

szerda (IX. 10., X. 08., XI. 12., XII. 10.)

csütörtök (IX. 11., X. 09., XI. 13., XII. 11.)

Minden hónap harmadik hétfő (IX. 15., X. 20., XI. 17., XII. 15.)

kedd (IX. 16., X. 21., XI. 18., XII. 16.)

szerda (IX. 17., X. 15., XI. 19., XII. 17.)

csütörtök (IX. 18.,X. 16., XI. 20., XII. 18.)

Minden hónap negyedik hétfő (IX. 22., X. 27., XI. 24.)

kedd (IX. 23., X. 28., XI. 25.)

szerda (IX. 24., X. 22., XI. 26., ÜNNEP)

csütörtök (IX. 25., ÜNNEP, XI. 27., ÜNNEP)

Helyszín: a polgármesteri hivatal, egyetlen ki’ ház.

helyeken es időpontokban:

Időpont Helység

09.00- től Kunágota

11.00- től Ke vermes

09.00- től Tótkomlós

11.00- től Békéssámson

09.00- től Kisdombegyház

11.00- től Dombegyház

09.00- től Kétegyháza

11.00- től Elek

09.00- től Kötegyán

11.00- től Méhkerék

09.00- től Körösnagyh.

11.00- től Biharugra

09.00- től Körösújfalu

11.00- től Vésztő

09.00- től Okány

11.00- től Zsadány

09.00- től Kamut

11.00- től Murony

09.00- től Szabadkígyós

11.00- től Újkígyós

09.00- től Csorvás

11.00- től Gerendás

09.00- től Csanádapáca

11.00- től Magyarbánh.

09.00- től Nagykamarás

11.00- től Almáskamarás

09.00- től Kaszaper

11.00- től Nagybánhegyes

09.00- től Bucsa

11.00- től Füzesgyarmat

09.00- től Körösladány

11.00- től Köröstarcsa

Újkígyós, itt a helyszín a művelődési

Vita Agricolae, Gyomaendrőd

(Folytatás az 5. oldalról)

Az idei vásáron negyvennégy kiállító mutatkozik be. Az állat- tenyésztéssel, növénytermesztéssel és kereskedelmi tevékenységgel foglalkozó gyomaendrődi székhelyű Agro-duál Kft. egyike azon öt cégnek, amelyik első alkalommal lép a közönség elé.

Az Agro-duál Szarvas és Gyomaendrőd térségében a Purina cég termékeinek kizárólagos terjesztője. Terjesztési eredményét tekintve a hatodik legjobb Magyarországon. Mint azt dr. Komlovszky Ferenc ügyvezetőtől megtudtuk, a kimagasló eredményt reklámtevékenység nélkül érték el.

— A közvélemény jól ismeri ezt a márkát. Különösen a sertés-, baromfi- és vadtápok a keresettek. Tapasztalatom szerint

az emberek nem sajnálják a pénzt a jó minőségű takarmányra. Azt azonban már kevesebben tudják, hogy nem elég a kiváló takarmány, látványos ered-, ményt csak nagyon jó genetikai értékű állománnyal érhetnek el —hallottuk az ügyvezetőtől, aki elmondta, cégük százötven ko- cás sertéstelepe az ISV Hústermelést Szervező Rt. referencia- üzeme. Az rt. genetikai szisztémája szerint kitenyésztett öt kocasüldőt mutatnak majd be a kiállításon.

A vásár állandó kiállítója a Gyomai Kner Nyomda Rt., évente több millió forintot költ reklámtevékenységre. A 115 éves múltra visszatekintő nyomda fő profilja a fekete-fehér kemény táblás, művesebb könyvek gyártása. A cég elmaradhatatlan szereplője a külföldi és

Gubucz József iskolaigazgató

FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET

hazai könyvkiállításoknak. Jelentős összeget költenek az országos lapokban közzétett hirdetésekre, továbbá hírnevüket öregbítendő, s a szakma iránti elkötelezettségüket hangsúlyozva támogatják a nyomdászathoz kapcsolódó szakképzést.

Papp Lajos vezérigazgató elmondta, a nyomda a gyomaendrődi kiállításon a mezőgazdasági cégeknek kínál szolgáltatásokat.

— Szeretnénk megmutatni azt a technológiát, amely igény- bevételével a cégek még színvonalasabban tudják reklámozni a tevékenységüket. Itt minden olyan dolog — könyv, prospektus, doboz, címke — szóba jöhet, amely nyomdai úton előállítható — tájékoztatott a vezérigazgató. Nem titkolta: a mezőgazdasági kiállításon való részvétel jelen pillanatban számukra több kiadást jelent, mint bevételt. Hosszú távon azonban megtérülést remél, bízva abban, hogy a cégek egyre inkább élnek majd a nyomda ajánlotta szolgáltatásokkal.

Csath Róza

A FELTÉTEL: MEZŐGAZDASÁGI TEVÉKENYSÉG FINANSZÍROZÁSÁRA

„Tőkepótló” hiteligénylés szeptember 1-jétől

A kormány ezt a középlejáratú (4—6 éves) forgóeszköz-hitelkonstrukciót a Nemzeti Agrár- programban (NAP) rögzített megállapodásnak megfelelően hirdette meg a közelmúltban. A termelők e konstrukcióban felvehető hiteleket vállalkozásuk forgóeszköz-szükségletének fedezetére használhatják azzal a megszorítással, hogy a finanszírozott tevékenységnek mezőgazdasági tevékenységnek kell lennie (beleértve a saját termelésű termékek elsődleges feldolgozását is). Hitelfelvételre tehát a mezőgazdasági termelők, vállalkozók jogosultak, illetve termeltetési szerződés alapján részesülhetnek belőle a kistermelőket integráló ún. integrátor szervezetek is.

A hitelek forrásait az agrárágazat finanszírozásában részt vevő hitelintézetek biztosítják. A hitelekhez — szükség esetén — az Agrárvállalkozási Hitelgarancia Alapítvány és a Hitelgarancia Rt. állami viszontgarantálás mellett maximum 80%-ig terjedően kezességet vállal, illetve az állami költségvetés kamattámogatást és kezességvállalási díjtámogatást biztosít. A kamattámogatásra — amelynek alapja a jegybanki alapkamat és mértéke 50%-a termelő a hitelszerződés (illetve a kezességvállalási szerződés) megkötésével automatikusan jogosulttá válik, elnyerésére tehát külön feltételrendszer nem került meghatározásra. Ugyanez az elv vonatkozik a kezességvállalási díjtámogatásra is, amelynek mértéke szintén 50%.

A hitelek elnyeréséhez a hitelintézetek által meghatározott kritériumok alapján üzleti tervet kell készíteni, amelyben be kell mutatni a hitel felhasználására és megtérülésére vonatkozó elképzeléseket. A felvehető kedvezményezett hitel felső határa limitált, az nem haladhatja meg a vállalkozás előző évi dokumentált árbevételének 25%-át, legfeljebb azonban az 50 millió Ft-ot. Ez alól kivétel a kistermelői integráció keretében felvett hitel, amely esetben ezt a követelményt nem kell érvényesíteni. Kezdő vállalkozások esetében a felvehető hitel maximumának meghatározásához az üzleti tervben elfogadott árbevételt kell irányadónak tekinteni.

A hitelkérelmeket a hitelintézethez történő benyújtás előtt a megyei földművelésügyi hivatalokkal záradékoltatni kell abból a szempontból, hogy a vállalkozás és a hitelkérelemben foglaltak megfelelnek-e a rendelet feltételrendszerének.

A hitelkérelmek 1997. szeptember 1-jétől nyújthatók be a hitelintézetek területi fiókjaihoz.

Közép- és Kelet-Európa országútjain évről évre egyre több a személygépkocsi

Az országutak sűrűsége

Az 1000 négyzetkilométerre jutó országutak hossza kilométerben. A legnagyobb növekedést Lengyelország érte el, az út hossz egyedül Horvátországban csökkent, ez a polgárháború következménye. (Az Ekonom alapján)

Az 1000főre jutó személygépkocsik száma. A legnagyobb növekedés Szlovéniában és Csehországban történt, az autók száma egyedül Horvátországban csökkent. Magyarország a növekedést tekintve a harmadik. (Az Ekonom nyomán)

Aktuális

A GAZDÁLKODÁSBAN LÉTSZÜKSÉGLET AZ ÜJ TÍPUSÜ SZÖVETKEZÉS

Mint aktuálisunkban írtuk, az előirányzott élelmiszer-gazdasági szerkezetváltás a piacgazdasági változások függvénye. „A dél-békési kistérség jelenleg mező- gazdaságból élő, kis földterülettel és tőkeerővel rendelkező fő- és részfoglalkozású lakosságának létszükséglet a magántulajdonon alapuló, új ü'pusú szövetkezés valamilyen formája” — állapítják meg a Ma- gyarTudományos Akadémia Regionális Kutatások Központja Alföldi Intézetének békéscsabai munkatársai a térségre kidolgozott gazdasági tanulmányban.

A más-más gazdálkodási méretű termelőknek csak az együttműködés jelenthet megoldást az élelmiszer-ipari monopóliumok eredménycsökkentő törekvéseivel szemben. A termékpályaszakaszok tulajdonosai érdekütközéseiből rendszerint vesztesen kikerülő mezőgazdasági alapanyag-termelők eredményességét rontja az értékesítési kényszer is, ami a termékek azonnali, gyakran szerződés nélküli, kis tételű értékesítése miatt következik be. Ennek elkerülésére önszerveződő együttműködések, közös piaci értékesítések már tapasztalhatók, más esetekben viszont nagyobb beruházás szükséges. A törekvések sikeres megvalósítására a résztvevőknek egyértelművé kell tenni, hogy a tervezett szövetkezeti formák alapvetően mások, mint a régi szövetkezeti jellegű vállalatok, amelyek a volt KGST-országokat jellemezték az elmúlt fél évszázadban — hangsúlyozza a tanulmány szerzője.

Ezek az új típusú szövetkezetek meghagyják gazdasági különállóságát a termelőknek, folyamatosan segítik a tagokat, értékesítési esély- egyenlőséget adnak és egyetlen lehetséges cégforma a versenyben, amely változó tőkével és tagsággal működik a nyitottság elve alapján. A szervezet megjelenítésében az önkormányzatoktól a megyei képviselőkig, de a gazdajegyzők, az FM a marketing-szakértők, az érdekvédelmi szervezetek, szervezetfejlesztő társaságokon át a médiákig (és még sorolhatnánk) bárki résztvállalhat. Azitt említettfejlesztésben érdekelt Dél-Békés, mint kistérség, valamint a megye egésze, hiszen növeli a gazdaság súlyát, csökkenti a területi különbségeket, makroszinten pedig nemzetgazdasági érdekeket szolgál. Érdekeltek a

részfoglalkozású termelők, őstermelők, kis- és középvállalkozások, nagyüzemek, vagyis a különböző nagyságrendben gazdálkodók, akiknek egy adott termékpályán közös gondjuk van. A szövetkezés javasolt formái közül a tanulmány kiemeli a ter- mékpályás-értékesítő (hízósertés, gabonafélék, zöldség), a beszerzési, fogyasztási (műtrágya, növényvédő szer, vetőmag), valamint a szolgáltató (gépkölcsönzés, gépi munkák, növény- védelem) területeket.

A programkészítő megítélése szerint a térségben létrehozható szövetkezetek közül az állattenyésztési ágazatokban vezető helyen szerepel a sertéstartók, a baromfifajok (tyúk, liba, kacsa, pulyka) nevelőinek szövetkezése, másrészt a kisállattenyésztők (nyúl, galamb, méh, prémes állat) és esetleg a vadgazdálkodást folytatók összefogása. A gabonatermelés és feldolgozás közraktári hálózatának kiépítése részben megindult, ami a napraforgó-termesztők hasonló szervezkedésével bővülhet. A kertészek szövetkezeti összefogása többféle tagozódást hozhat magával. Remények szerint a térségi, majd a megyei hálózatok

kifejlődésével párhuzamosan várható az Alföld termékpályás szövetkezeteinek tömeges megalakulása, bár még szakmai körökben is megosztottak a vélemények a szövetkezés tartalmát és az együttműködés főbb irányultságát illetően. A különféle álláspontok egyik oka igen gyakran a gazdálkodók vélt vagy valós érdekkülönbözősége. A

megoldás pedig a szövetkezők versenyével a minőségre koncentrálva kínál együttműködést, amely teljességgel eurokonform, korszerű és demokratikus, amelynek uniós elterjedtségét — többek között — éppen a valódi esélyegyenlőség, a résztvevők gazdasági önállósága, illetve a mennyiségi verseny helyébe lépő minőségi termelés, az exportképesség bizonyítja. A termékpályák pedig nem utolsósorban a térségi kapcsolatok erősítését is szolgálják. A témához szorosan kapcsolódik a humánszférába (oktatás, képzés) történő beruházás, amely nélkül fegyelmezett együttműködést, minőségi termelést és nemzetközi piacokra való kijutást nem lehet elképzelni. Halasi Mária