Békés Megyei Hírlap, 1997. augusztus (52. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-04 / 180. szám

Békéscsaba a fotósoké A városháza Mokos Térmében, a me­gyei könyvtárban két helyen is fotó- kiállítás nyílt a hétvégén. (2. oldal) Sportmagazi] N r melléklet 5-8. oldal A vegytan vonzásában A szeghalmi Túri Zsolt harmadmagával sajátos versenyen képviseli majd Rot­terdamban Magyarországot. (9. oldal) 1997. AUGUSZTUS 4., HÉTFŐ ÁRA: 35 FORINT (3,75 FORINT ÁFÁVAL) LEL ÉVFOLYAM 180. SZÁM Elek, az egyéves város Kondoros déli területén, a Kölcsey úti záportározónál péntek óta dolgozik a szivattyú. A cél, fél méterrel csökkenteni a tó vízszintjét FOTÓ: kovács ERZSÉBET Kétszáz ingatlan veszélyben Kondoros: a férfiak készek ásót ragadni? A szerdai felhőszakadás, majd az azt követő hétvégi esőzések után Kondoros egyre elkeseredettebben birkózik a belvízzel. A település legkritikusabb helyein öt nagy teljesítményű szivattyú nyomja a vizet az Uj-Szőrhalmi csatornába, ám a föld mélye és az égi „áldás” újabb utánpótlással szolgál. A községben négy napja harmadfokú a belvízvédelmi készültség. A veszélyeztetett ingat­lanok száma ez idő alatt hatvanról kétszázra nőtt. Elek szombaton délelőtt ünne­pelte várossá válásának egyéves évfordulóját. A rossz idő miatt a polgármesteri hivatalban tartott ünnepségen Kecskeméti János polgármester köszöntötte az egybegyűlteket, és elsősorban a város legidősebb és legfiatalabb emberét: Puskás Józsefné, Ilka nénit, aki 1898. január 29-én született, tehát csaknem száz­éves, és Ottlakán Pálmát, aki né­hány hét különbséggel a város­sal együtt ünnepli születésnap­ját. Az ünnepséggel egyidőben nyitották meg Topa Sándomé kiállítását, aki évtizedek óta gyűjti a helyi és országos sajtó­Az égiek ugyancsak kíméletle­nek a Szanazugi buli szerve­zőivel: immár harmadik alka­lommal zúdított a nyakukba rossz időt. A hét elején megje­lent az árvíz, amf egészen a kem­pingig elért. Ez ugyan a hét kö­zepe felé visszavonult, később azonban megérkezett az eső. A szervezők ennek ellenére is ki­tartottak: minden programot megtartottak. Az egyetlen elmaradt műsor a Kozmix együttesé volt, de erről ban megjelent, Elekről szóló írá­sokat. Ennek most csak egy részletét láthatják a polgármes­teri hivatal folyosóján az arra járók, de Kecskeméti János pol­gármester ígérete szerint hama­rosan jobb helyen, a teljesebb gyűjteménnyel is találkozhatuk. Bár a Turla György ifjúsági néptáncegyüttes műsorát au­gusztus 20-ára kellett halaszta­ni, nagy örömet szerzett a tele­pülés apraja-nagyjának a Jókai Cukrászda négyszáz szeletés tortája. Délután indiai esttel és-ben- gáli teaházzal, este pedig tűzijá­tékkal ünnepelt megyénk legif­jabb városa. A. Gy. sem a szervezők tehettek. A Kozmix tágjai valószínűleg egy másik, leszervezett koncertjük­re sietve emlegették indokként a rossz időt. Annál nagyobb sikert aratott Hevesi Imre és csapata, akik végül is hajnalig tartó buli­val zárták a szombati napot. Va­sárnap némileg megenyhült az idő, és lapzártánkkor még adott esélyt a szervezőknek arra, hogy egy sikeres EDDA-koncerttel búcsúzhassanak az idei Szana­zugi bulitól. (a) Hírek Vendégfogadásra is. (r) Dr. Demeter László szarvasi polgármester— előzetes tár­gyalásai alapján —jó esélyt lát arra, hogy a szarvasi Szlo­vák Közösségi Ház mintájá­ra Poprádon magyar kultúra háza nyílna. Ennek kialakí­tásában, illetve felszerelésé­ben a szarvasi önkormány­zat is segédkezne. A kulturá­lis és ipartörténeti emlékek bemutatásán túl a ház ven­dégfogadó helyként is szol­gálhatna. A magyar kultúra házának létrehozása ügyé­ben Szarvas önkormányza­ta, illetve a város szlovák ön- kormányzata hamarosan kö­zös felkérő levelet intéz a poprádi elöljárókhoz. A Sárrétet védik.ii) A Sárrét fővárosának legfiata­labb civil szervezete a Szeg­halmi Természetvédő Egye­sület, amely a napokban ala­kult dr. Nyéki Lajos alpol­gármester és Miklya Jenő önkormányzati képviselő ja­vaslatára. Az egyesület leg­fontosabb célja a Sárrét élő­világának védelme, az or­szágos és helyi jelentőségű tájak védelem alá helyezésé­nek kezdeményezése. Wenckheim-kiállítás. (i) Körösladányhoz is több szállal kötődik a Wenck- heim család. Például ők épí­tették az iskolát és a katoli­kus templomot. A Wenck- heim családi találkozó részt­vevői — annak ellenére, hogy a neves családnak az az ága, amely egykor La- dányban élt, már kihalt — augusztus második felében Körösladányt is felkeresik. Erre az alkalomra a ladá- nyiak egy kis alkalmi Wenckheim-kiállítást ren­deznek majd a helyi iskolá­ban. — A huszonnegyedik órában vagyunk — jelentette ki Paluska Zoltán, a védekezési munkák műszaki irányítója, aki úgy véli, pusztán szivattyúzással a tele­pülés már nem sokáig tud úrrá lenni a helyzeten. Szombaton reggel vigasz­talanul esik Kondoroson. Fotós kollégámmal elsőként a telepü­lés eddig védettnek számító déli felén nézünk körül. Péntek óta már e terület vízgyűjtőjénél, a Kölcsey úti záportározónál is megindult a szivattyúzás. Egye­lőre csekély az eredmény: egy nap alatt jó, ha két centimétert csökkent a tó vízszintje. A záportározótól a műszaki vezető Paluska Zoltán és helyet­tese, Gáspár Vilmos társaságá­ban indulunk a település legin­kább veszélyeztetett északi ré­sze felé. Gömöri György Klapka utcai alacsony fekvésű portája me­denceként gyűjti össze a kör­nyék belvizét. Az udvar közepé­re lelepített nagy teljesítményű szivattyú órák óta dolgozik, ám házigazdánk szerint eddig kevés látszattal. Áldja is az eszét, hogy ilyen magas alappal jó szigete­léssel építette meg a házát, amely a „tó” közepén sem nyersül fel. —A lakóházzal nincs problé­ma, de a melléképületet le kell bontani. Az ólakban és az istál­lóban is áll a víz. Szerencsére a jószágokat még az ősszel kime­nekítettem a tanyára — sorolja Gömöri György. Végszóra édesapja, Gömöri Mihály is megérkezik. Rossz hírt hoz: a Bajcsy úti portájának óljába az éjjel betört a víz, hat malac meg­fulladt. A településen sok a vert falú, alap nélküli lakóház. Jankovics Mihályné Wesselényi utcai háza is így épült. A belvíz miatt a lakás falai megrepedtek, a pad­lócsempe feltöredezett. Janko- vicsné az unokája családjával osztotta meg a lakást, ám a fiata­lok a közelmúltban elköltöztek, mert a felnyersült falakból áradó dohos levegő a kisfiúk egészsé­gét veszélyeztette. (Folytatás a 3. oldalon) Szombaton délután nagy sikert aratott a Viharsarok leg­erősebb embere címért folytatott küzdelem Szanazugban. Ké­pünkön Szabó Tibor próbálkozik elhúzni egy autót FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Esőben is Szanazugi buli Elmaradt a roham Battonyán és Lökösházán az elmúlt héten összesen 39 ezer 500 utas lépte át az államhatárt. Bár szomba­ton némileg erősödött Battonyán a forgalom, az úgynevezett „török in­vázió” elmaradt. A vámhivatal pa­rancsnokának, Kiss László főhad­nagynak a tájékoztatása szerint a vendégmunkások többsége Nagy­lak, illetve Battonya helyett első­sorban a röszkei határátkelőt veszi igénybe. Lökösházán különböző orszá­gok állampolgáraitól 6 esetben összesen 26 ezer 140 márkát foglal­tak le a vámosok 2 millió 850 ezer forint értékben. Battonyán 3 vám­szabálysértés történt, ezek. „ered­ményeképpen” 200 liter üzem­anyag került a vámraktárba. A ki- rendeltség mintegy 600 ezer forint vámbevétellel gyarapította az ál­lamkasszát: elsősorban a Törökor­szágból hazautazó honfitársaink je­lentettek be jelentős mennyiségű vámköteles árut. M. Gy. Akkor inkább Kisdombegyház! Még mindig a legújabb párt­szakadás! A Vasárnapi Újság­ban Cs. I. szedi ízekre S. L. múlt heti nyilatkozatát. Kikap­csolom a készüléket, tekinte­tem megakad a jegyzetfüzeten. Utoljára neveket írtam bele: Bedő Pálné, Gulyás Imréné, Márki-Zay Lajos, Horváth László, Réthy Zsigmond, He­vesi József, Lakatos Elemémé, Duska Pál, Tóth Sándor, Balogh György, Simon Imre, Lúczi József, Pelle Ferenc, Vantara Gyuláné. Itt egy víz­szintes vonal következik, alatta újabb nevek: Gerendeli György, Takács Lajos, Hege­dűs Ántalné, Isztin Béláné, Novák Ernő, Kovács Mátyás, Csizmadia János, Vanger Sán­dor, Fülöp Sándor, Dús Béla, Lung György, Debreczeni Sándor, Igriczi Zsigmond, Felkai Eszter, Gálfi László. Újabb vízszintes vonal. Egy címszerűen odavetett szó jelzi, hogy akik ezután következnek, azok orvosok: Sebestyén Ba­lázs, Ábrahám Sándor, Mag Pi­roska, Cs. Tóth Zoltán, Ali Bassan, Hack Erzsébet, Mol­nár Gyula, Illés Károly, Varga Lajos, Almási János... Van köztük népművelő, tanár, könyvtáros, képviselő, köz- igazgatási dolgozó, önkor­mányzati tisztségviselő, olim­pikon, gyógyszerész, muzeo­lógus. Nevük azért került egy lapra, mert meghívott előadó­ként, értelmiségiként, támoga­tóként valamennyien kapcso­latba kerültek a 15 éves jubileu­mát ünneplő kisdombegyházi szabadidő klubbal. A szombati ünnepségen a battonyai, dombegyházi, ke- vermesi, mezőkovácsházi és gyulai vendégekkel együtt mintegy 130-an idézték fel az elmúlt másfél évtized embert s közösséget formáló emlékeit: az országjárásokat, a színház- látogatásokat, a régi módon megszervezett aratást, a kuko­ricatörést és -fosztást, a díszítő- művész szakkör sikereit, a klub­találkozókat, a farsangot, a nőnapot, az anyák napját, a kará­csonyt, vagyis közös örömeiket. „Kinek-kinek annyit ér az élete, amennyi örömet szerez mások­nak” — vallják a szombat óta „Borostyán” nevet viselő kis­dombegyházi klub tagjai. Jel­mondatukat tiszta szívvel aján­lom civódó politikusaink figyel­mébe. Ménesi György

Next

/
Thumbnails
Contents