Békés Megyei Hírlap, 1997. augusztus (52. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-04 / 180. szám
1997. augusztus 4., hétfő KÖRKÉP iKÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Fokozott biztonsági óvintézkedéseket vezettek be Izraelben Külföldről érkeztek a tettesek? Riadókészültségbe helyezték vasárnap az izraeli biztonsági erőket Jeruzsálemben és Tel-Avivban, mert palesztin terroristák újabb merényleteitől tartanak a hatóságok. Minden jelentősebb izraeli városban megerősítették a kereskedelmi központok, a vasútállomások és a buszmegállók rendőri őrizetét, mert a biztonsági szolgálat információi szerint a Hamász szélsőséges palesztin szervezet merényletekre készül. Hogy elébe vágjon a nemkívánatos eseményeknek, az izraeli hadsereg őrizetbe vette a Hamász és a Dzsihád nevű szélsőséges palesztin szervezet 37 feltételezett hívét. Benjamin Netanjahu kormányfő cáfolta Jasszer Arafat nyilatkozatát, amely szerint Izrael nem a terrorizmus, hanem a palesztin nép ellen visel hadat. Az izraeli miniszterelnök úgy véli, a palesztin vezetőn múlik az izraeli-palesztin megállapodás jövője. A kairói látogatáson tartózkodó Jasszer Arafatnak állást kellett foglalnia miniszterei ügyében is. A 22 tagú kabinetből tizenhatan nyújtották be a lemondásukat, mert néhá- nyukra a korrupció gyanúja vetült. A palesztin vezető nem fogadta el a miniszterek lemondását. Az izraeli rendőrség időközben azt az eshetőséget is vizsgálja, hogy a 13 halálos áldozatot követelő szerdai jeru- zsálemi merénylet tettesei esetleg külföldről érkeztek. A nyomozás egy olyan feltevés ellenőrzésére is kiterjed, amely szerint a Libanonban tevékenykedő Irán-barát szervezet, a Hezbollah küldte a két öngyilkos merénylőt Jeruzsálembe. Az Arab Liga egyébként rendkívüli ülést tart kedden, hogy a Palesztinái Felszabadí- tási Szervezet kérésére megvitassa a közel-keleti békefolyamat válságát. A PFSZ azért kérte e rendkívüli tanácskozást, mert Netanjahu felfüggesztette a béketárgyalásokat a Palesztin Hatósággal, lezáratta a Gáza-övezetet és a Jordán nyugati partvidékét. Az izraeliek letartóztatták a Reuters Televízió palesztin munkatársát is fotó: feb/reuter Göncz Árpád az átalakulásról Közép- és Kelet-Európát az értékzavar jellemzi - jelentette ki Göncz Árpád, aki a hét végén előadást tartott Prágában egy nemzetközi szimpóziumon, amelyen 22 európai országból és az Egyesült Államokból több mint kétszáz hallgató vett részt. „A régi szocialista érték- rendszer hitelét vesztette, de az új kapitalista értékrendszer még nem alakult ki” - mondta a köz- társasági elnök, aki szerint a rendszerváltás idején tapasztalható lelkesedést a növekvő létbizonytalanság miatt felváltotta a kiábrándultság. A legfontosabb megoldandó problémák között Göncz a nacionalizmust is megemlítette, hangsúlyozva, hogy ennek a megoldása a fiatal nemzedékekre vár, amelyeket nem terhel a múlt öröksége. Előkerült az elveszett zongora Egy eldugott kis orosz faluban megtalálták Szergej Rahmanyi- nov zongoráját. A szakértők megerősítették, hogy a Becker márkájú hangszer valóban az, amelyet a világhírű mester 25 éven át használt, egészen az 1917-es forradalom kitöréséig, amikor elhagyta hazáját. Rahmanyinov, akit a napokban elhunyt Szvjatoszlav Rich- terrel együtt minden idők legkiválóbb zongoristájának tartanak, 1943-ban 69 éves korában halt meg amerikai állampolgárként; az Oroszországban maradt hangszer időközben elkallódott. A zongora hamarosan a művész egykori házában berendezett múzeum egyik becses darabja lesz. HEJ Miért jó nekünk a NATO A felemelkedés elengedhetetlen feltétele a biztonság A NATO tagjaként nem fenyegeti majd hazánkat semmilyen ellenséges szövetség, többé nem erőltetnek ránk rossz politikai és gazdasági rendszereket - mutat rá Jeszenszky Géza. A Magyar Atlanti Tanács elnöke a Ferenczy Europress sajtó- ügynökségnek fejtette ki álláspontját a csatlakozásról. Pusztító fegyverekből hasznos energia Atom - békés célokra Hogy miért jó nekünk a NATO? Erre a legrövidebb válasz: nem lesz több elvesztett háború és Trianon. Vagy ami a ma emberének még ennél is fontosabb: gazdagabbak leszünk, és nyugodtabban al- hatunk, mert amit megteremtünk magunknak, azt más nem tudja majd elvenni tőlünk. Magyarország határai katonailag rendkívül sebezhetőek, hazánk védelme csak költséges fegyverrendszerekkel volna lehetséges. A semlegesség drága: a nemzeti jövedelem hat százaléka körüli ösz- szeget igényel (a NATO-tag- országok ráfordításának kétszeresét), de az atom- és rakétafegyverekkel szemben nagyhatalmi garanciák nélkül még a legjobban felfegyverzett hadsereg is tehetetlen. Míg 1945 óta több száz ki- sebb-nagyobb háború robbant ki a világon, az atlanti tömörülés ereje minden potenciális támadót elrettentett. Hatalmas szárazföldi haderejével és rakétarendszerével a Szovjetunió kész lett volna ugyan háborút kezdeményezni, ám ettől a kockázatok miatt végül is elállt. A NATO viszont soha sem tervezte más országok megtámadását. Az atlanti szövetség által garantált biztonságnak köszönhetően Eszak- Amerika és Nyugat-Európa páratlan életszínvonalat teremtett magának. Magyarország felemelkedésének elengedhetetlen feltétele a béke, a biztonság. Tagságunk ösztönző lesz a további befektetésekhez, munkahelyeket teremtő új vállalkozásokhoz. A NATO egyenlő a biztonsággal, a biztonság pedig a gazdagodás kulcsa. A hidegháború éveiben a nukleáris fegyverek előállítása céljából több mint kétezer tonna magasan dúsított uránt és plutóniumot gyártottak a nagyhatalmak, s ebből 1600 tonna napjainkig fennmaradt. Az egykori Szovjetunió valaha titkos laboratóriumaiban nyugati segítséggel most azon dolgoznak, miként lehetne a leszerelt atomfegyverek pusztító tölteteit békés célokra felhasználni, s a hasadóanyagot erőművek fűtőelemeként alkalmazni. A bonyolult eljárás bírálói úgy vélik, hogy biztonságosabb, ha a nukleáris fegyveralapanyagokat érintetlenül konzerválják. Az újrahasznosítás gazdaságossági szempontjai azonban igencsak csábítóak. Francia-orosz együttműködéssel máris egy olyan üzem létesítésén dolgoznak, amelyben évente 1300 kilogramm, atomfegyverekből származó plutóniumot alakíthatnak át. Németországban a Siemens cég hasonló gyárat épített, amely már üzemel is. Most arról tárgyalnak, hogy a korszerű létesítményt eladják, illetve áttelepítik Oroszországba. Hasonló együttműködésre törekszik Moszkva az amerikaiakkal is. Ott eddig elhagyott bányákban helyezték el a hasadóanyagokat, de azok egy része ugyancsak hasznosítható lenne az energiatermelésben. FEB Hírek röviden Ukrajna NATO-tag lesz? Nem azért választotta ki a NATO a csatlakozók első körében Lengyelországot, Csehországot és Magyarországot, mert e három országba áramlott a legtöbb külföldi tőke, amelyet meg kell védeni — jelentette ki Kijevben a belga kormányfő. Jean-Luc Dehaene szerint az európai biztonság építésének minden előfeltétele megvan Ukrajnában, tehát ennek az államnak is részt kell vennie a folyamatban. Brüsszeli levél Ankarába Az Európai Unió levélben erősítette meg, hogy EU-tagságra alkalmasnak ítéli Törökországot. Ankara korábban jelezte: ha a Tizenötök úgy kezdenek tagfelvételi tárgyalást Ciprussal, hogy a bővítési folyamatból kizárják Törökországot, akkor lépéseket tesz a szigetország török közösségének bekebelezése érdekében. Ez lehetetlenné tenné Ciprus belépését, aminek kapcsán viszont a görög kormányfő szögezte le: Athén csak akkor lesz hajlandó áldását adni az EU kelet-európai bővítésére, ha ezzel egy időben Ciprus is taggá válik. Lengyel ügynöktörvény Lengyelországban életbe lépett a fontos közhivatalokat betöltő személyek átvilágításáról szóló törvény. Hatálya az államfőre, a parlamenti képviselőkre, vezető állami és kormányzati tisztségviselőkre, a bírákra és ügyészekre, valamint a közszolgálati média és a hírügynökség vezető beosztású alkalmazottaira terjed ki. A csecsen lázadók új szövetsége Új szövetséget hoztak létre az Oroszországtól való elszakadásért küzdő csecsen lázadók. A tömörülés felhívta Maszhadov elnököt, hogy nevezzen ki új védelmi minisztert, és törölje el a cenzúrát. Halványuló hagyományok Kevesebb bort isznak a franciák Sok mindenből kevesebb van, ami még a minap olyan nagyon franciának számított. A fekete baszk sapka jobbára a fogyatkozó számú öreg veteránok ősz fején látható, és ma már a párizsi apacsokat sem a szájuk szegletében fityegő, ló- rúgáserejű Gauloise cigarettáról lehet felismerni. Halványul a francia folklór fontos színfoltjának számító vörösbor is. A legfrissebb felmérés meglepő eredményeket hozott. Mint kiderült, másfél évtized alatt az ország borfogyasztása nagyjából ötven százalékkal (!) csökkent. 1980-ban az átlag francia évi 115 liter szőlőlevet döntött le a torkán, beleértve persze a csecsemőket és a karon ülőket is, tavaly viszont mindössze 68 litert. Külön statisztika készült a nőkről; az ő borfogyasztásuk évi húsz liter alá esett. A szőlő- birtokosok szövetsége ezt éppoly szomorúan állapította meg, mint azt, hogy a húsz éven aluli franciák kilencven százaléka csak ritkán, vagy soha sem iszik bort. A jelenség okáról legfeljebb találgatások vannak. A megkérdezett franciák mindössze 1,6 százaléka mondta azt, hogy borivási szokásait befolyásolta volna valamilyen mértékletes- ségi kampány. FEB Tömjék be a Csalagutat! A kisemberekben még mindig él az ősi angol-francia ellenszenv. Legalábbis ez derül ki abból a szavazásból, amelyet nemrégiben tartottak meg egy brit faluban. Cotswold népének arról kellett döntenie, hogy akar-e testvérvárosi kapcsolatot a francia Oudonnal. A település lakói hetekig tartó vitát folytattak, ám az önkormányzat képviselői nem tudták meggyőzni az embereket. A szavazásból egyértelműen kiderült: a falu több mint háromnegyede nem támogatja a kezdeményezést. Nem akarnak semmiféle kapcsolatba kerülni a „beképzelt franciákkal”, sőt a legviharosabb tetszést az a vélemény aratta, amely szerint leghelyesebb lenne betonnal eltömni a Csalagutat. A XIV. Országos Fotószalon-kiállításra 34 tagegyesület tagjai csaknem 550 képet küldtek be, ebből 135 alkotást választott ki a nemzetközi zsűri FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Békéscsaba a fotósoké Jelentős fotóművészeti események színhelye ezekben a napokban Békéscsaba: a városháza Mokos-termében a IX. Országos Aktfotó-kiállí- tást, a megyei könyvtár emeletén a XIV. Országos Fotószalont, a földszintjén az Osztrák Fotográfiai Társaság tagjainak kiállítását nyitották meg a hétvégén. Ezzel egyidőben a Magyar Fotóklubok és Szakkörök Szövetségének tagjai egyhetes táborozáson vesznek részt térségünkben: látogatásuk alkalmával szinte az egész megyével megismerkednek. A XIV. MAFOSZ Szalon kiállítására 34 tagegyesület tagjai csaknem 550 képet küldtek be, ebből 135 alkotást választottak ki a nemzetközi zsűri tagjai. Itt vehették át a legjobbak megérdemelt jutalmukat is: a MAFOSZ vándorserleget harmadszor és véglegesen a Diósgyőri Vasas Fotó- művészeti Kör tagjai vitték el. Gothard Jenő Emlékplakettet a Bocskai Társaskör és a Soproni Fotóklub kapott. A kü- löndíjak közül a Magyar Művelődési Intézet díját a Nógrád Megyei Fotóklub, az Osztrák Amatőr Fotográfiai Egyesületek Szövetségének díját az Óbudai Fotóklub, a Német Fotográfiai Szövetség díját a Bakony Fotóklub, Békéscsaba önkormányzatának díját a Debreceni Fotóklub, Békéscsaba polgárainak díját Dobosy László vehette át. A. Gy.
