Békés Megyei Hírlap, 1997. augusztus (52. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-16-17 / 191. szám
6 1997. augusztus 16-17.. szombat-vasárnap | «IN IBS® fyershwin csábító muzsikája Amerikai Rapszódia revüshow az Operettszínházban Ragyogó énektudásával, tehetségével elbűvöl Adrienne West (középen) George Gershwin utánozhatatlan hangulatú zenéje ha egyszer valakit magával ragad, örökké rabja lesz. Az a generáció, amelyik őt nem ismeri, muzsikája hidegen hagyja, tudattalanul is sokkal szegényebb lesz érzésekben, élményekben. Nyilvánvalóan ezt és a hazai, valamint a nemzetközi siker lehetőségét felismerve alakult az Amerikai Rapszódia Produkciós Kft., és kitűnő művészeket alkalmazva valódi amerikai revüt kívánt színpadra állítani a budapesti Operettszínház színpadán. Az 1937-ben 39 évesen agytumorban elhunyt, orosz emigráns szülőktől származó George Gershwin valódi zenei zseni volt. Családfő édesanyja ugyan kereskedőnek szánja, de amikor pianínó kerül otthonukba, a 12 éves fiú sorsa megpecsételődött. Már 15 évesen zeneszerző, rövid idő múltán zongorakorrepetítor, dalait, zenéjét hamarosan koncerteken ismeri meg az amerikai közönség. „Gershwin kézen- fogta a jazz Hamupipőkéjét, s bevezette az előkelőségek közé, bemutatva szépségét a koncertterem ragyogó fényözönében! ” mondotta a kritikusok többsége, de persze bírálói is akadtak. Egy néger regény, Du Bose Heyward Porgy és Bess-e megragadja képzeletét, tanulmányozza a néger falvak népzenéjét, az istentiszteletek spirituáléit és 1935-re megalkotja az amerikai opera talán legremekebb művét a történet meséjére. A Rhapsody In Blue (népszerű magyar címén, A kék rapszódia, az amerikai szlengben alkoholmámoros rapszódiát is értenek alatta) hangzott el a budapesti előadás nyitányaként, majd egymást követték a szebbnél szebb dalok, többségük számunkra ismeretlen. Persze hallottunk a nagy slágerekből is, a Nyáridőt, a Valaki szeret engem, az Egy amerikai Párizsban számait és szívesen élveztünk volna többet is a Porgyból. A háttérdíszlet vetített, kitűnő technika szükségeltetik a színes fotó tisztaságú hatalmas képek, helyszínek megidézé- séig (bárbelső, az amerikai Fehér Ház, a londoni Big Ban óratornya, vadnyugati táj). Abszolút profi énekesek, táncosok, kiváló hangtechnika jellemezte az előadást. A néger énekesek, elsősorban Adrienne West és Danyl Robinson emelkedtek ki az előadók sorából. Kitűnőek voltak a többi szólóénekesek is, Sabine Hettlich, Cherylyn Ross, Grant Newsome és George Wainwright. tehetségüket a zenekar nagyszerű játéka erősítette. A rendezésben némi tudatos koncepciót, valamiféle műfaji, történeti, stílus szerinti sorrendbeliséget szívesen tapasztaltam volna, de hát ez szubjektív megítélés. Örömmel láttunk volna a kitűnő, tehetséges magyar művészek közül is néhányat az előadásban. Szólnunk ajegyek borsos áráról is kell, amiért valószínűleg nem volt telt ház a nézőtéren (bár, mint mondják, ha aznap magyar néző szeretne beülni a revüre feleáru kedvezményben részesül). A pesti Broodwayra kilépve a csillogó előadásról (amelyet külföldi vendégszereplésre szánnak augusztus vége után), az ellentét hatalmas és siralmas. A Nagymező utcán szemben bedeszkázva, igaz hosszú távú felújítás alatt a veit Thália Színház, mellettünk sötét, piszkos kirakatüvegekkel a tetszhalott!?) Moulen Rouge revümulató. Szívünkben, fülünkben Gershwin zenéje, általa ő is hányszor feltámadott, lehet, hogy bizakodhatunk mi, magyar színházimádók, kultúraszeretők is? Bede Zsóka „Csecsemőkorától” igazgat Balikó életben tartja az igényes színjátszást Zenei ifjúsági találkozó és nemzetközi fúvószenekari verseny Csabán Zenit: csúcs lesz a tizedik Balikó Tamás rendezte Gyulán — zenés vígjátékként — Szigligeti Ede Liliomfi című darabját. Amikor, a szereplőket arról kérdeztük, miért vállalkoztak a feladatra a nyár kellős közepén, rendre azt válaszolták: mert Balikó hívott. —Ilyen tekintélye van Onnekés Pécsnek a magyar színjátszásban? — Érzem, hogy a színházamat és engem is elfogadnak:— mondta Balikó Tamás színész-rendező, a Pécsi Nemzeti Színház 39(!) éves igazgatója. — Igen, a színház kollektív műfaj, s Pécs erős. Magam pedig az alatt az öt év alatt, mióta igazgatóként működöm, igyekeztem ízlésem szerint alakítani rajta. Öt éve negyvenhárom személyes volt a prózai társulat, ma harmincfős. Egy-egy színész évente legalább öt-hat szerepet játszik. Jó a társulat, s válogatott, visszajáró vendégeink vannak. — Meg tudja fizetni ezt a nagy hajszát? — Nálunk is bérstop van. így csak „dögevésről” beszélhetünk: a státusok csökkentéséből fejleszthetjük a béreket. Persze millió más módon is igyekszem segíteni a kollégáimat. A pécsi alapfizetés ma az erős középmezőnybe sorolható. A városban némi pluszmunkára is lehetőség nyílik: egy másik társulatnál, rádióban, televízióban, s ott forgatják a Kisvárost. — Van, ahol nem nézik jó szemmel a színészek „másholispróbálkozásait". —Én mindenesetre örülök, ha foglalkoztatják a színészeimet. —Miként került most Gyulára ? — Főiskolás koromban statisztáltam itt a Caligula helytartójában. Két éve a Szent Johannában játszottam. Sík Ferenc idején egyszer úgy volt, hogy rendezek is, de a meggyőződésem szerinti főszereplő megbetegedett, márpedig erősen vele képzeltem el a darabot. Csiszár Imre rendszeresen rendez Pécsett, mostani felkérésemben nyilván benne lehet a keze, de konkrétan Gedeon József igazgató keresett meg. —Milyen szempontok szerint választotta ki a Liliomfi szereplőgárdáját? — A darab valamennyi szereplőjét ismertem már — persze közülük sokan itt találkoztak először. A nyári munka más, mint a kőszínházak bebérletezett előadásai. Mi is valami jókedvű dolgot akartunk csinálni, s úgy látom, sikerült. Egy ilyen vidám, zenés darab megrendezése kétszer-háromszor annyi energiát követel, mint például a Hamleté vagy a Lear királyé. A Liliomfit a maga műfajában a magyar drámairodalom klasszikusának tartom. A tószínpadon új szcenikai elképzelésekkel rendeztem a darabot. Ez bizony egy szemtelen előadás: „Elég határozott vagyok, olykor agresz- szív is, időnként pedig túllövök a célon ” egyedül a színházzal és a szerelemmel nem viccelődünk. Márta István írt hozzá zenét, mely ugyancsak módfelett szemtelen. Márta István — nem parodizál — játszik a stílusokkal: siklik az opera, az operett, a népzene és a kupié között. — Harmincnégy évesen színiigazgatóságra vállalkozott. Miért? —A színház életforma is, amely minden ízében érdekel. Húsz évnél régebben élek e közegben. —Úgy érzi, igazgatóként tud a leghatékonyabb lenni? — Ahogy Hegel dialektikájával élve mondani szokás: a centrum minősíti a perifériát—és fordítva. így vagyunk mi is a színházzal. A színház persze nem demokratikus intézmény. Az igeneket és.a nemeket én mondom ki. Munkatársaimtól azt várom el, hogy szeressék a színházat, értsék a dolgukat és tiszteljék egymást. — Mégis, nem kezdte túl korán az igazgatói pályát? — Elég határozott vagyok, olykor agresszív is, időnként pedig túllövök a célon. De képes vagyok hamar oldódni, humorral reagálni. Meg aztán Pécsett nem idegen közegben kezdtem az igazgatóságot, hat éve rendeztem és játszottam ott, a végefelé már amolyan vezető színészként. Nagy konfliktusok nélkül láthattam munkához, tulajdonképpen minden átmenet nélkül. Sokan segítettek színházon belülről is — ezt sosem felejtem el. Ebben az országban nincs színiigazgatói képzés, általában szakmán belülről termelődik ki az utánpótlás. Amit sosem szabad elfelejteni az az, hogy honnan jött az ember. Éz a vezérel v azért nagyon fontos, mert a színház az a hely, ahol állandó és független értékek egyszerűen nem léteznek. Kiss A. János Immáron tizedik alkalommal rendezik meg Békéscsabán augusztus 17—20. között a Zenitet, azaz a zenei ifjúsági találkozót, és ennek keretében negyedik alkalommal kerül sor az Atlantisz— Yamaha nemzetközi fúvószenekari versenyre. A jubileumi rendezvénnyel kapcsolatban Fodor Józseffel, a szervező intézmény, a békéscsabai ifjúsági ház igazgatóhelyettesével beszélgettünk. — A Zenitet 1986-ban rendeztük meg először a városban, és ezen akkor még népi együttesek, kórusok is részt vettek — kezdte. — Az 1993-as év tekinthető fordulópontnak, hiszen ekkortól a találkozó fúvószenekarok versenye is lett. Jártak má!r együttesek Békéscsabán Szlovákiából, Romániából, az egykori Jugoszláviából, Oroszországból, Ausztriából, Olaszországból, Németországból és Angliából. 1995- ben a Zenit felkerült a magyar hivatalos minősítő versenyek listájára. Az idei, tizedik, kiemelt rangú rendezvényt a város önkormányzata együttműködéséről biztosította, és összekapcsolta augusztus 20-a megünneplésével. — Úgy hallottam, számos érdekesség, újdonság is színesíti az eseményt. — A rendezvénynek a városháza udvara —- rossz idő esetén az ifjúsági ház — ad otthont, és már a megnyitó is különleges lesz. St. Martin és Michel Oldenkamp, a neves holland szaxofonos zenei improvizációkkal nyitja meg a Zenitet. Újdonság az is, hogy a résztvevőknek díjmentesen szaxofonkurzust szervezünk, szintén Oldenkamp vezetésével, illetve színvonalas kísérőprogramok is kapcsolódnak a találkozóhoz. Ilyen a vasárnapi St. MarLapunkban rendszeresen bemutatjuk a kaposvári Holló és Társa Könyvkiadó új köteteit, és olvasóink közül sokan részt vettek már közös nyereményjátékunkon. Mostani, öthetes játékunkba is nagyon sokan bekapcsolódtak. A negyedik forduló kérdése volt: Ki a képen látható színész? S három film címét kértük azok közül, amelyben játszott. A helyes válasz: Arnold Schwarzenegger. Filmjei közül néhány: Terminátor, A halálosztó, Kommandó, Ragadozó, Vörös zsaru, Piszkos alku, Emlékmás, Két tűz között. A mozi című könyvet nyerte: Gara Henrik, Szarvas Állomás u. 2/1. Gratulálunk! A nyereményt olvasónknak postán küldjük el. A Zenit ’97 programja Augusztus 17., vasárnap: 14.00 Szaxofonkurzus az ifiházban 17.30 Térzene a városháza előtt 18.00 A Zenit ünnepélyes megnyitója a városháza udvarán 18.15 Atlantisz—Yamaha fúvószenekari verseny 20.00 A Vesela Kapela szórakoztató muzsikája 21.00 Grandmother’s Jam-koncert 21.30 St. Martin 22.00 Grandmother’s Jam koncert Augusztus 18„ hétfő: 9.30 Szaxofonkurzus az ifiházban 10.00 Az Atlantisz—Yamaha*hangszer- kiállítás és -vásár megnyitója az ifiház előcsarnokában 17.00 Térzene a városháza előtt 18.00 Atlantisz—Yamaha fúvószenekari verseny 21.00 Besenyő Blues Band koncert Augusztus 19., kedd: 9.30 Szaxofonkurzus az ifiházban 14.00 A fesztiválmű nyilvános próbája a Korzó téren 17.00 Térzene a városháza és az Univerzál Áruház előtt 18.00 Atlantisz—Yamaha fúvószenekariverseny 21.00 Michiel Oldenkamp koncertje a városháza dísztermében 22.00 Hevesi Imre és barátai koncert lángosparti keretében a városháza udvarán 24.00 A Zenit ’97 ünnepélyes ered ményhirdetése és a fesztiválmű- bemutatása Augusztus 20., szerda: 10.00 Szaxofonkurzus az ifiházban 11.00 Térzene a Széchenyi-ligetben 15.00 Térzene a Széchenyi-ligetben 16.30 Zenit ’97 gálaműsor a városháza előtt Játékunk negyedik fordulójában ismét egy fényképet közlünk, ami kapcsolódik a filmművészet világhódító útjához, történetéhez. A helyes megfejtők között jövő héten is kisorsoljuk David Parkinson könyvét, A mozit. Kérdésünk: Ki a képen látható rendező? Sorolja fel három filmjét! Beküldési határidő: 1997. augusztus 22. Címünk: Békés Megyei Hírlap szerkesztősége, 5601 Békéscsaba Pf.: 111. A megfejtéseket postai levelezőlapon küldjék el címünkre, és írják rá: Játék a Hollóval! A helyes megfejtők között kisorsolt könyvet postán küldjük el a szerencsés nyertesnek. N. K. tin és Grandmother's Jam, a hétfői Besenyő Blues Band koncert, valamint kedden Hevesi Imrének és barátainak fellépése vendégfúvósokkal, egy lán- gosparti keretében. Ezen rendezvényeknél a belépő egy pohár sört vagy üdítőt is magában foglal. A Zenit szerdai gálaműsoráról nyilvános felvételt készít a Magyar Rádió, de a Magyar Televízió is jelezte részvételét az eseményen. Az ifiház előcsarnokában hétfőtől Atlantisz—Yamaha hangszerkiállítás és -vásár tekinthető meg. — A fúvószenekari versenyre honnan érkeznek indulók? — Hazánk képviselői mellett Izraelből, Moldáviából, Romániából és Szlovákiából neveztek együttesek. — A zsűriről és a díjakról még nem esett szó. — A zsűrit elismert zenei szakemberek alkotják: Lorenzo Della Fonté és Marosi László, a WASBE (Fúvószenészek Világszövetsége) tagjai, valamint Hidas Frigyes, a Magyar Fúvószenészek és Fúvósegyüttesek Társaságának elnöke. A verseny első díja az Atlantisz—Yamaha által felajánlott mesterszaxofon. A második helyezett a Hungarotel Rt. és az ifjúsági ház közös díját — egy C-fuvolát — kapja, míg a harmadik díj egy gyakorló trombita a Hevesi Hangszerbolt révén. A zsűri ezenkívül különdíjakkal jutalmazza a kiemelkedő egyéni teljesítményeket. — Egy fesztiválmű is készült a rendezvényre. — Valóban így van. Stark Tibor zeneszerző Az igazság két arca című alkotását is bemutatják a Zeniten. Nyemcsok László Ki a rendező? Sorodon fel három filmjét! Játék a Hollóval!
