Békés Megyei Hírlap, 1997. augusztus (52. évfolyam, 178-202. szám)

1997-08-16-17 / 191. szám

6 1997. augusztus 16-17.. szombat-vasárnap | «IN IBS® fyershwin csábító muzsikája Amerikai Rapszódia revüshow az Operettszínházban Ragyogó énektudásával, tehetségével elbűvöl Adrienne West (középen) George Gershwin utánozhatatlan han­gulatú zenéje ha egyszer valakit magá­val ragad, örökké rabja lesz. Az a gene­ráció, amelyik őt nem ismeri, muzsiká­ja hidegen hagyja, tudattalanul is sok­kal szegényebb lesz érzésekben, élmé­nyekben. Nyilvánvalóan ezt és a hazai, vala­mint a nemzetközi siker lehetőségét fel­ismerve alakult az Amerikai Rapszódia Produkciós Kft., és kitűnő művészeket alkalmazva valódi amerikai revüt kí­vánt színpadra állítani a budapesti Ope­rettszínház színpadán. Az 1937-ben 39 évesen agytumor­ban elhunyt, orosz emigráns szülőktől származó George Gershwin valódi ze­nei zseni volt. Családfő édesanyja ugyan kereskedőnek szánja, de amikor pianínó kerül otthonukba, a 12 éves fiú sorsa megpecsételődött. Már 15 éve­sen zeneszerző, rövid idő múltán zongorakorrepetítor, dalait, zenéjét hamarosan koncerteken ismeri meg az amerikai közönség. „Gershwin kézen- fogta a jazz Hamupipőkéjét, s bevezet­te az előkelőségek közé, bemutatva szépségét a koncertterem ragyogó fényözönében! ” mondotta a kritikusok többsége, de persze bírálói is akadtak. Egy néger regény, Du Bose Heyward Porgy és Bess-e megragadja képzele­tét, tanulmányozza a néger falvak nép­zenéjét, az istentiszteletek spirituáléit és 1935-re megalkotja az amerikai opera talán legremekebb művét a tör­ténet meséjére. A Rhapsody In Blue (népszerű ma­gyar címén, A kék rapszódia, az ameri­kai szlengben alkoholmámoros rapszó­diát is értenek alatta) hangzott el a buda­pesti előadás nyitányaként, majd egy­mást követték a szebbnél szebb dalok, többségük számunkra ismeretlen. Per­sze hallottunk a nagy slágerekből is, a Nyáridőt, a Valaki szeret engem, az Egy amerikai Párizsban számait és szívesen élveztünk volna többet is a Porgyból. A háttérdíszlet vetített, kitűnő technika szükségeltetik a színes fotó tisztaságú hatalmas képek, helyszínek megidézé- séig (bárbelső, az amerikai Fehér Ház, a londoni Big Ban óratornya, vadnyugati táj). Abszolút profi énekesek, táncosok, kiváló hangtechnika jellemezte az előadást. A néger énekesek, elsősorban Adrienne West és Danyl Robinson emelkedtek ki az előadók sorából. Kitűnőek voltak a többi szólóénekesek is, Sabine Hettlich, Cherylyn Ross, Grant Newsome és George Wainwright. tehetségüket a zenekar nagyszerű játéka erősítette. A rendezésben némi tudatos koncepciót, valamiféle műfaji, történeti, stílus szerinti sorrendbeliséget szívesen tapasztaltam volna, de hát ez szubjektív megítélés. Örömmel láttunk volna a kitűnő, tehetséges magyar művészek közül is néhányat az előadásban. Szól­nunk ajegyek borsos áráról is kell, ami­ért valószínűleg nem volt telt ház a nézőtéren (bár, mint mondják, ha aznap magyar néző szeretne beülni a revüre feleáru kedvezményben részesül). A pesti Broodwayra kilépve a csil­logó előadásról (amelyet külföldi ven­dégszereplésre szánnak augusztus vége után), az ellentét hatalmas és si­ralmas. A Nagymező utcán szemben bedeszkázva, igaz hosszú távú felújí­tás alatt a veit Thália Színház, mellet­tünk sötét, piszkos kirakatüvegekkel a tetszhalott!?) Moulen Rouge revü­mulató. Szívünkben, fülünkben Gershwin zenéje, általa ő is hányszor feltámadott, lehet, hogy bizakodha­tunk mi, magyar színházimádók, kultúraszeretők is? Bede Zsóka „Csecsemőkorától” igazgat Balikó életben tartja az igényes színjátszást Zenei ifjúsági találkozó és nemzetközi fúvószenekari verseny Csabán Zenit: csúcs lesz a tizedik Balikó Tamás rendezte Gyulán — zenés vígjátékként — Szigligeti Ede Liliomfi című darabját. Amikor, a szereplőket ar­ról kérdeztük, miért vállalkoztak a fel­adatra a nyár kellős közepén, rendre azt válaszolták: mert Balikó hívott. —Ilyen tekintélye van Onnekés Pécs­nek a magyar színjátszásban? — Érzem, hogy a színházamat és engem is elfogadnak:— mondta Balikó Tamás színész-rendező, a Pécsi Nemze­ti Színház 39(!) éves igazgatója. — Igen, a színház kollektív műfaj, s Pécs erős. Magam pedig az alatt az öt év alatt, mióta igazgatóként működöm, igyekeztem íz­lésem szerint alakítani rajta. Öt éve negyvenhárom személyes volt a prózai társulat, ma harmincfős. Egy-egy szí­nész évente legalább öt-hat szerepet ját­szik. Jó a társulat, s válogatott, visszajá­ró vendégeink vannak. — Meg tudja fizetni ezt a nagy haj­szát? — Nálunk is bérstop van. így csak „dögevésről” beszélhetünk: a státusok csökkentéséből fejleszthetjük a béreket. Persze millió más módon is igyekszem segíteni a kollégáimat. A pécsi alapfize­tés ma az erős középmezőnybe sorolha­tó. A városban némi pluszmunkára is lehetőség nyílik: egy másik társulatnál, rádióban, televízióban, s ott forgatják a Kisvárost. — Van, ahol nem nézik jó szemmel a színészek „másholispróbálkozásait". —Én mindenesetre örülök, ha foglal­koztatják a színészeimet. —Miként került most Gyulára ? — Főiskolás koromban statisztáltam itt a Caligula helytartójában. Két éve a Szent Johannában játszottam. Sík Fe­renc idején egyszer úgy volt, hogy ren­dezek is, de a meggyőződésem szerinti főszereplő megbetegedett, márpedig erősen vele képzeltem el a darabot. Csi­szár Imre rendszeresen rendez Pécsett, mostani felkérésemben nyilván benne lehet a keze, de konkrétan Gedeon Jó­zsef igazgató keresett meg. —Milyen szempontok szerint válasz­totta ki a Liliomfi szereplőgárdáját? — A darab valamennyi szereplőjét ismertem már — persze közülük sokan itt találkoztak először. A nyári munka más, mint a kőszínházak bebérletezett előadásai. Mi is valami jókedvű dolgot akartunk csinálni, s úgy látom, sikerült. Egy ilyen vidám, zenés darab megrende­zése kétszer-háromszor annyi energiát követel, mint például a Hamleté vagy a Lear királyé. A Liliomfit a maga műfajá­ban a magyar drámairodalom klassziku­sának tartom. A tószínpadon új szceni­kai elképzelésekkel rendeztem a dara­bot. Ez bizony egy szemtelen előadás: „Elég határozott vagyok, olykor agresz- szív is, időnként pedig túllövök a célon ” egyedül a színházzal és a szerelemmel nem viccelődünk. Márta István írt hozzá zenét, mely ugyancsak módfelett szem­telen. Márta István — nem parodizál — játszik a stílusokkal: siklik az opera, az operett, a népzene és a kupié között. — Harmincnégy évesen színiigaz­gatóságra vállalkozott. Miért? —A színház életforma is, amely min­den ízében érdekel. Húsz évnél régeb­ben élek e közegben. —Úgy érzi, igazgatóként tud a legha­tékonyabb lenni? — Ahogy Hegel dialektikájával élve mondani szokás: a centrum minősíti a perifériát—és fordítva. így vagyunk mi is a színházzal. A színház persze nem demokratikus intézmény. Az igeneket és.a nemeket én mondom ki. Munkatár­saimtól azt várom el, hogy szeressék a színházat, értsék a dolgukat és tiszteljék egymást. — Mégis, nem kezdte túl korán az igazgatói pályát? — Elég határozott vagyok, olykor agresszív is, időnként pedig túllövök a célon. De képes vagyok hamar oldódni, humorral reagálni. Meg aztán Pécsett nem idegen közegben kezdtem az igaz­gatóságot, hat éve rendeztem és játszot­tam ott, a végefelé már amolyan vezető színészként. Nagy konfliktusok nélkül láthattam munkához, tulajdonképpen minden átmenet nélkül. Sokan segítettek színházon belülről is — ezt sosem felej­tem el. Ebben az országban nincs színi­igazgatói képzés, általában szakmán belülről termelődik ki az utánpótlás. Amit sosem szabad elfelejteni az az, hogy honnan jött az ember. Éz a vezérel v azért nagyon fontos, mert a színház az a hely, ahol állandó és független értékek egyszerűen nem léteznek. Kiss A. János Immáron tizedik alkalommal rendezik meg Békéscsabán augusztus 17—20. között a Zenitet, azaz a zenei ifjúsági találkozót, és ennek keretében negyedik alkalommal kerül sor az Atlantisz— Yamaha nemzetközi fúvószenekari ver­senyre. A jubileumi rendezvénnyel kap­csolatban Fodor Józseffel, a szervező intézmény, a békéscsabai ifjúsági ház igazgatóhelyettesével beszélgettünk. — A Zenitet 1986-ban rendeztük meg először a városban, és ezen akkor még népi együttesek, kórusok is részt vettek — kezdte. — Az 1993-as év tekinthető fordulópontnak, hiszen ek­kortól a találkozó fúvószenekarok ver­senye is lett. Jártak má!r együttesek Bé­késcsabán Szlovákiából, Romániából, az egykori Jugoszláviából, Oroszor­szágból, Ausztriából, Olaszországból, Németországból és Angliából. 1995- ben a Zenit felkerült a magyar hivatalos minősítő versenyek listájára. Az idei, tizedik, kiemelt rangú rendezvényt a város önkormányzata együttműködé­séről biztosította, és összekapcsolta au­gusztus 20-a megünneplésével. — Úgy hallottam, számos érdekes­ség, újdonság is színesíti az eseményt. — A rendezvénynek a városháza ud­vara —- rossz idő esetén az ifjúsági ház — ad otthont, és már a megnyitó is különleges lesz. St. Martin és Michel Oldenkamp, a neves holland szaxofo­nos zenei improvizációkkal nyitja meg a Zenitet. Újdonság az is, hogy a résztvevőknek díjmentesen szaxofon­kurzust szervezünk, szintén Olden­kamp vezetésével, illetve színvonalas kísérőprogramok is kapcsolódnak a ta­lálkozóhoz. Ilyen a vasárnapi St. Mar­Lapunkban rendszeresen bemutatjuk a kaposvári Holló és Társa Könyvkiadó új köteteit, és olvasóink közül sokan részt vettek már közös nyereményjáté­kunkon. Mostani, öthetes játékunkba is nagyon sokan bekapcsolódtak. A negyedik forduló kérdése volt: Ki a képen látható színész? S három film címét kértük azok közül, amelyben ját­szott. A helyes válasz: Arnold Schwarzenegger. Filmjei közül né­hány: Terminátor, A halálosztó, Kom­mandó, Ragadozó, Vörös zsaru, Pisz­kos alku, Emlékmás, Két tűz között. A mozi című könyvet nyerte: Gara Henrik, Szarvas Állomás u. 2/1. Gratulálunk! A nyereményt olva­sónknak postán küldjük el. A Zenit ’97 programja Augusztus 17., vasárnap: 14.00 Szaxofonkurzus az ifiházban 17.30 Térzene a városháza előtt 18.00 A Zenit ünnepélyes megnyitója a városháza udvarán 18.15 Atlantisz—Yamaha fúvószene­kari verseny 20.00 A Vesela Kapela szórakoztató muzsikája 21.00 Grandmother’s Jam-koncert 21.30 St. Martin 22.00 Grandmother’s Jam koncert Augusztus 18„ hétfő: 9.30 Szaxofonkurzus az ifiházban 10.00 Az Atlantisz—Yamaha*hangszer- kiállítás és -vásár megnyitója az ifiház előcsarnokában 17.00 Térzene a városháza előtt 18.00 Atlantisz—Yamaha fúvószene­kari verseny 21.00 Besenyő Blues Band koncert Augusztus 19., kedd: 9.30 Szaxofonkurzus az ifiházban 14.00 A fesztiválmű nyilvános próbája a Korzó téren 17.00 Térzene a városháza és az Univerzál Áruház előtt 18.00 Atlantisz—Yamaha fúvószene­kariverseny 21.00 Michiel Oldenkamp koncertje a városháza dísztermében 22.00 Hevesi Imre és barátai koncert lángosparti keretében a városháza udvarán 24.00 A Zenit ’97 ünnepélyes ered ményhirdetése és a fesztiválmű- bemutatása Augusztus 20., szerda: 10.00 Szaxofonkurzus az ifiházban 11.00 Térzene a Széchenyi-ligetben 15.00 Térzene a Széchenyi-ligetben 16.30 Zenit ’97 gálaműsor a városháza előtt Játékunk negyedik fordulójában is­mét egy fényképet közlünk, ami kap­csolódik a filmművészet világhódító útjához, történetéhez. A helyes megfejtők között jövő héten is kisor­soljuk David Parkinson könyvét, A mozit. Kérdésünk: Ki a képen látható rendező? Sorolja fel három filmjét! Beküldési határidő: 1997. augusz­tus 22. Címünk: Békés Megyei Hírlap szerkesztősége, 5601 Békéscsaba Pf.: 111. A megfejtéseket postai levelező­lapon küldjék el címünkre, és írják rá: Játék a Hollóval! A helyes megfejtők között kisorsolt könyvet postán küldjük el a szerencsés nyertesnek. N. K. tin és Grandmother's Jam, a hétfői Besenyő Blues Band koncert, valamint kedden Hevesi Imrének és barátainak fellépése vendégfúvósokkal, egy lán- gosparti keretében. Ezen rendezvé­nyeknél a belépő egy pohár sört vagy üdítőt is magában foglal. A Zenit szer­dai gálaműsoráról nyilvános felvételt készít a Magyar Rádió, de a Magyar Televízió is jelezte részvételét az ese­ményen. Az ifiház előcsarnokában hétfőtől Atlantisz—Yamaha hangszer­kiállítás és -vásár tekinthető meg. — A fúvószenekari versenyre hon­nan érkeznek indulók? — Hazánk képviselői mellett Izraelből, Moldáviából, Romániából és Szlovákiából neveztek együttesek. — A zsűriről és a díjakról még nem esett szó. — A zsűrit elismert zenei szakembe­rek alkotják: Lorenzo Della Fonté és Marosi László, a WASBE (Fúvószené­szek Világszövetsége) tagjai, valamint Hidas Frigyes, a Magyar Fúvószené­szek és Fúvósegyüttesek Társaságának elnöke. A verseny első díja az Atlan­tisz—Yamaha által felajánlott mester­szaxofon. A második helyezett a Hungarotel Rt. és az ifjúsági ház közös díját — egy C-fuvolát — kapja, míg a harmadik díj egy gyakorló trombita a Hevesi Hangszerbolt révén. A zsűri ezenkívül különdíjakkal jutalmazza a kiemelkedő egyéni teljesítményeket. — Egy fesztiválmű is készült a ren­dezvényre. — Valóban így van. Stark Tibor zeneszerző Az igazság két arca című alkotását is bemutatják a Zeniten. Nyemcsok László Ki a rendező? Sorodon fel három filmjét! Játék a Hollóval!

Next

/
Thumbnails
Contents