Békés Megyei Hírlap, 1997. augusztus (52. évfolyam, 178-202. szám)
1997-08-12 / 187. szám
6 Családi magaziN 1997. augusztus 12., kedd B Dr. Bordás Sándor rovata • Az „Elviselhetetlen” jeligés levélben egy férfi a következőket írja: Nyolc éve élek házasságban, és van két gyermekünk. A problémám az, hogy a feleségem nagyon féltékeny. Ha megállók valakivel beszélgetni, mindjárt azt mondja, hogy biztos a szeretőd volt... Az ingeim gallérját mindig átellenőrzi, hogy nem rúzsos-e. Már félek valamit is csinálni, mert minden mögött szeretőt vél felfedezni. A munkahelyemre vagy váratlanul bejön, vagy betelefonál, hogy mit csinálok és kivel, mit beszélek. Eddig nem volt semmilyen kapcsolatom rajta kívül, de már azon gondolkodom, hogy megcsalom, legyen már egyszer igaza... Mindig azt bizonygatja önmagának, hogy én ilyen meg olyan kurafi vagyok... Rendszeresek a veszekedések, amit már nehezen tudok elviselni. Ki lehet gyógyulni a féltékenységből, vagy elváljak? Uram. a féltékenység kialakulása mögött hasonló folyamat játszódik le, mint a következő kis történetben. Egy vénlány, aki a folyóparton lakik, panaszt tesz a rendőrségen a háza előtt pucéran fürdőző kisfiúkra. A felügyelő kiküldi egyik emberét, aki elrendeli, hogy a legénykék ne a ház előtt ússzanak, hanem feljebb, ahol már nincsenek lakóházak. Másnap a hölgy ismét telefonál: még mindig itt látom a fiúkat. A rendőr újból a helyszínre megy, és még messzebbre küldi a gyerekeket. A következő napon a felháborodott panaszos harmadszor is rácsörget a felügyelőre, és méltatlankodik: „A padlásablakomból, távcsővel még mindig látom őket! ” Nos, azt kérdezhetjük, mit tesz majd a hölgy, amikor a kisfiúk már végleg kívül esnek a látóterén? Talán hosszú sétákba kezd a folyó mentén, esetleg megelégszik a biztos tudattal, hogy valahol meztelenül füröd- nek. Egy valami bizonyosnak látszik: a gondolat továbbra is foglalkoztatja. Az ilyen mélyen rögződött gondolatokban az a legfontosabb, hogy képesek saját valóságukat megteremteni. Az irreálisan féltékeny feleség (vagy férj) is megteremti a saját valóságát, amitől szenved. A háttérben nagyon gyakran önértékelési zavarok, önbizalomhiány, önmaga nemi szerepének el nem fogadása stb. húzódik meg. Uram, még mielőtt megcsalná a feleségét vagy elválná, keressenek fel egy pszichológust, aki párterápiával foglalkozik. Merre jár A KOLESZTERINSZINTÜNK? HA FÁJ A LELKÜNK, VIGYÜK EL A LÉLEKBÚVÁRHOZ! A PSZICHOLÓGUS NEM VARÁZSLÓ Ha fáj valamink, teljesen természetesen fordulunk a házi vagy szakorvoshoz. Elmondjuk panaszunkat, beszedjük az előírt orvosságot és meggyógyulunk. Egészen másként viselkedünk azonban akkor, ha a lelkűnkkel van baj. Sőt, rendszerint nem is igen veszünk tudomást róla. Pedig legalább annyi törődést, odafigyelést érdemel, mint egy fájó fog. Szabóné dr. Kállai Klára pszichológust arra kértük, avassa be olvasóinkat a pszichológus munkájába. A Táplálkozási Fórum országos koleszterinszűrő utat szervezett június végén, Békéscsabán 169 nő és 135 férfi mérette meg a koleszterinszintjét és ellenőriztette a vérnyomását. Az össz- koleszterin-szintünk 5,2 millimol/liter alatt mondható ideálisnak, ekkor a legalacsonyabb a szív- és érrendszeri betegségek kockázata. A mérésre jelentkezők 57 százalékának volt az ideális határérték feletti koleszterinszintje. Erről az emelkedett szintről a jelentkezők fele csak a szűrésen szerzett tudomást. A 70-es években még csak a 7,8 mmol/1 feletti értéket tartották kórosnak, az 5,2-es határ a nyugat-európai normákhoz közelít. Az ennél alacsonyabb értéknél kisebb, a 7,8 felettinél négyszer magasabb a szívbetegség eredetű halálozás kockázata. Ma már tudományosan bizonyított, hogy a koleszterinszint- csökkentéssel az érelmeszesedés folyamata lassítható, sőt visszafordítható. A zsír- és koleszterindús táplálkozás emeli a koleszterinszintet, főként a telített zsírok fogyasztása (állati eredetű, magas telített zsír- és koleszterintartalmú ételek, vörös húsok, tojás, vaj, zsíros sajtok). A növényi zsiradékok, például a margarinkrémek sokkal egészségesebbek. Nálunk a 25 év feletti férfiak átlagos vérkoleszterinszintje meghaladja a 6 mmol/1 értéket, ezért már fiatal korban figyelmet kell fordítaniuk a megfelelő étkezésre. Koleszterindiétával érdemes mindenkinek az 5,2-es érték elérését célként maga elé tűzni. Békéscsabán a szűrésen megjelentek átlagéletkora 52 év volt. Adataik alapján közöttük a férfiak 59, a nők 44 százaléka túlsúlyos. A gyengébb nem tagjai közül 22-en dohányoznak, 147-en nem, a férfiaknál 25-en cigarettáznak, 110-en nem. A férfiak esetében magas vérnyomásos a méréskor 20, már tudott róla 40, cukorbeteg 9, szívkoszorúér-beteg 17, a nőknél a méréskor 21- nél találtak magas vérnyomást, tudott erről a betegségéről 60, cukorbeteg 5, szívkoszorúér-beteg 21. Bede Zsóka — Először is fontos dolognak tartom tisztázni a pszichológus és a pszichiáter közti különbséget, ugyanis ez utóbbi orvosi diplomával rendelkezik. Nagyon sok esetben találkozunk olyan pácienssel, aki valamilyen nyugtató vagy egyéb gyógyszer felírását kéri tőlünk. Ezt mi, pszichológusok nem tehetjük meg. A megyében egyébként 20 szakképzett pszichológus dolgozik, ami — tekintve a Viharsarokban magas öngyilkosok és depresszióban szenvedők számát — tulajdonképpen elég kevés. Ennek ellenére a szakosodás sokrétű — a nevelési tanácsadóban a gyerekek nevelésével felmerülő problémákra kaphatnak, választ a szülők, a családsegítőben a család, a párkapcsolatok gyógyulhatnak. A munkanélküliek gondjaival foglalkozik a munkaügyi központban dolgozó kollégánk, a kórházakban pedig a kilinikai pszichológusok segítik az orvosok munkáját. — Úgy gondolom, az emberek elvárása nem pontos a pszichológus irányában. — Valóban így van. Két szélsőséges megítélés a legjellemzőbb, az úgyse tud segíteni, illetve a másik véglet a csodavárás, a túlzott remények várása. Az emberek félnek, szégyellik azt, hogyha pszichológushoz kell menniük, pedig a lélek ugyanúgy megbetegedhet, mint bármely más szerv. S tudjuk, néha sokkal jobban tud fájni. — Miben tud segíteni a pszichológus? — Az emberek többsége vágyik arra, hogy meghallgassák. Mai rohanó világunkban egyre kevesebbet törődünk egymással, nem figyelünk a másikra, de magunkra sem. Nem ismerjük eléggé önmagunkat. A pszichológus meghallgatja a pácienst, és segítő kérdéseivel igyekszik objektív tükröt tartani elé. Ez nagyon fontos, hisz az önismeret nélkülözhetetlen a terápiás kezelésben. Fontos lépés, hogy a problémával maga a páciens birkózzon meg, ő ismerje fel a kiváltó okokat. Ez sokat segít. — A lélekfájás, azt gondolom, nem könnyen felismerhető. Milyen látható, érzékelhető tünetei vannak? — A negatív érzelmek (szomorúság, kiábrándultság, szorongás, kedvetlenség) túlsúlyba kerülnek, egyre kevesebb az érzelmi töltés, csökken a problémamegoldó képesség. Mit is jelent ez? Kevesebb dolognak tud' örülni, többet veszekszik, zsörtölődik, általánosan rossz az alaphangulata. Fontos visszajelzése ennek, hogy a kollégák, barátok, ismerősök kevesebbet mosolyognak rá, ami azt jelenti, hogy ő is keveset mosolyog. Mindezek a változások kedvezőtlenül hatnak vissza az emberi kapcsolatokra, beszűkülnek azok. S ez nagy baj, hiszen ezek a kapcsolatok védenek meg minket, adnak tartalmat életünknek, tartanak tükröt elénk. Ha ezek a tünetek megjelennek, el kell „vinni” meggyógyítani lelkünket. — Igenám, de nagyon sok esetben a gátlások, a rosszul rögzült szokások, a bizalmatlanság visszatartja a pácienseket. — Az már jó jel, ha felismeri és tudomásul veszi, hogy fáj a lelke. Tudni kell, hogy olyan ez, mint a fogfájás. Minél előbb kerül kezelésre, annál hatékonyabb lehet a beavatkozás. Gondoljunk arra, hogy az öngyilkos — az esetek többségében — nem meghalni akar, hanem másként élni. Ha idejében történik a segítség, ezek az emberek megmenthetőek lennének. Le kell tudni küzdeni azt az érzést, hogy azért nem megyek el, mert kiderülhet rólam valami rossz, valami nem kívánatos. — A pszichológiai tanácsadáson mi történik valójában? — Nemigazán szeretem ezt a kifejezést, mert nem fedi a valóságot — mondja Szabó Anna pszichológus. Itt nem arról van szó, hogy a páciens eljön, elmeséli a problémáját, melyre kap egy jól használható tanácsot, hazamegy, s egy idő után magától megoldódik minden. A konzultáció elnevezés sokkal pontosabb. Ugyanis egy-egy beszélgetés során közösen igyekszünk kideríteni a mögöttes okokat, s annak ismeretében közösen kialakítani egy megoldáslehetőséget. Tehát nem egyoldalú tanácsadásról van szó. Sőt. — A pszichológus egy-egy probléma kapcsán megértést, rálátást, felismerést segít" kimondani, megfogalmazni — veszi át a szót Liska Sándor pszichológus. A pszichológus nem varázsló, semmit nem old meg más helyett. Nem az a célja, hogy megváltoztassa az embert, hanem segít abban, hogy az emberek megtalálják önmagukat. Aki nem megy el a pszichológushoz, holott szüksége lenne rá, az általában úgy érzi, saját magának kell megoldani a problémát. Ezért van az, hogy aztán kudarcként éli meg, ha végül mégis pszichológushoz kerül. Ez ellen nincs mit tenni. Erőltetni nem lehet, úgy gondolom, idővel, ha az előítéletek kevésbé működnek, az emberek számára is természetes lesz, hogy a fájó lelket pszichológussal gyógyíttassák. Egy biztos, aki részt vett már konzultációs sorozaton, az terjeszteni fogja annak jótékony hatását. Muzslai Katalin Amikor a mázsás kövek lehullaikak... Sportos kinézetű fiatalember ül velem szemben. Évek óta jár konzultációra. —-1980-ban kezdődött. Egyre gyakoribb rosszullétek, halál- félelem érzése kerített hatalmába. Voltam orvosnál, ideggyógyásznál, de a nyugtatókon kívül mást nem kaptam. Akkor még nem tudták, valójában mi bajom van. (Ma már tudom, pánik betegség.) Állandó bizonytalanságban éltem, nem tudtam, belehalok-e vagy sem. Az infarktushoz hasonló tünetek törtek ki rajtam (szívdobogás, hidegrázás, szédülés stb.) teljesen váratlanul. A félelem olyannyira elhatalmasodott, hogy a szemetet sem mertem levinni a lakásomból. 1986-ban bekerültem egy pszichiátriai gondozóba Pesten. Az első tíz nap gyötrelme után nagyon jól éreztem magam. Beszélgetésen, csoportfoglalkozásokon, relaxációs gyakorlaton vettem részt. Megtanultam kontrolállni magam. Végül szinte tünetmentesen távoztam. Az élet azonban nem állt meg. Első házasságom tönkrement, elváltam, a munkanélküliség, a családi halálesetek feldől gozása egyedül nem ment. Új családomba — újranősültem — nemigazán tudtam beilleszkedni, a megélhetés körüli gondok felemésztették minden erőmet. E negatív hatások okozta állandó stresszt és feszültséget nem tudtam levezetni — így újra jelentkezni kezdtek a rosszullétek. Ekkor a feleségem felhívta a tanácsadót. Két éve járok ide. Egy-egy órát beszélgetünk a pszichológussal. A legfontosabb, hogy kérdéseivel, reagálásával rávezet olyan dolgokra, amit én nem tudtam addig kimondani, megfogalmazni. Egy-egy konzultáció után úgy érzem magam, mintha mázsás kövek esnének le a lelkemről. Megtanultam, ha kezelni tudom a tüneteket, nem tör rám a pánik. M. K. TERMÉSZETJÁRÁS SÜTIÉRT, A VÍZILÓÉRT NEM TENNÉM TŰZBE A KEZEM... A Békéscsabai 3. Számú Általános Iskola diákjai az elmúlt hetekben különleges kalandokat élhettek át Pécsen, az ottani állatkertben. Közöttük volt Gregor Anikó és Malatyinszky Edua, akik nagy élvezettel mesélték kalandjaikat. — A tanár úr (Pap Ferenc) már két évvel ezelőtt is szervezett hasonló kirándulást, és idén is sikerült a Soros Alapítványtól, meg más alapítványoktól annyi pénzt szerezni, hogy vonattal útra kelhettünk a Dunántúlra. Nagyon izgalmas volt már az utazás is, de a szállásunk tartozott a legnagyobb élmények közé. Sokan aludtak szénakazalban, mi az emuk fölötti kunyhót kaptuk, ahol társbérlők is akadtak: legyek, szúnyogok, pókok, egerek, gyíkok, hangyák, reggel pedig az emuk rikácsolására ébredtünk. —Hogy teltek a napjaitok, mi volt a ti feladatotok? — Reggel nyolckor már a kispatások között kellett lennünk, a mi feladatunk az etetésük volt. Kedvencünk Misi, a kis szarvasgida volt, de hozzánk tartoztak a kecskék és az őzek is.-—A pécsi állatkert egyik kedvencfigurája Süti, a víziló. Vele megismerkedtetek közelebbről is? — Még az etetője sem megy be hozzá. Igaz, le vannak fűrészelve a szemfogai, de nem tenném tűzbe a kezem érte. Azért nagyon aranyos, mikor esténként jókat pancsol. — Mi volt a legizgalmasabb élmény a szállásotokon kívül? — A patakmászás. Sokat jártunk ki túrázni a környékbéli erdőkbe, ahol forrásokat kerestünk, így időnként csurom vizesen értünk haza. — Ha lehetne, visszamennétek? — Igen. A.Gy. Malatyinszky Édua kedvenc kis állata Misi, a kis szarvasgida A végső stádium
