Békés Megyei Hírlap, 1997. július (52. évfolyam, 151-177. szám)
1997-07-08 / 157. szám
1997. július 8., kedd Társulás új formákban Tervezet a kistelepülések összefogására A Belügyminisztérium szakemberei törvényjavaslatot dolgoztak ki a helyi önkormányzatok társulásáról és együttműködéséről. A kis településeket számos országban erőteljesen ösztönzik az összefogásra. Közösen ugyanis olcsóbban több és jobb szolgáltatást nyújthatnak, s növelhetik népességmegtartó erejüket. Ezer régi társulás E törekvés a magyarországi települési struktúránknak is megfelel, hiszen hazánkban csaknem 2700 olyan település van, ahol 5000-nél kevesebben élnek. Eddig közműépítésre 51, általános iskola közös fenntartására 789, településfejlesztésre 198 társulás alakult. Dr. Bekényi József, a BM főosztályvezető-helyettese elmondta munkatársunknak: az új törvény a társulások négy típusát teszi lehetővé. Új lehetőségek Az első, legegyszerűbb forma a társulási megállapodás. Ennek keretében az egyik község megbízza a másikat valamilyen munkával, például szemét- szállítással. A másik egy-egy intézmény (például iskola) közös fenntartására. A harmadik változat szerint arra köthetnek szerződést, hogy közösen látnak el egy-egy szolgáltatási feladatot, közösen alkalmaznak valakit. Lehetséges például, hogy kéthárom községnek elegendő egy szakember, esetleg egy szervezet valamilyen kommunális teendő ellátására. Az ilyen társulást közösen tartják fenn, a tevékenységgel kapcsolatos döntéseket közösen hozzák meg. Ezért formálisan is megalakítják a társulást, amelynek döntéshozó szerve a társulási tanács lesz. A negyedik formában nagyobb beruházásokat, közös feladatokat vállalnak. Ugyanúgy megalakítják a társulási tanácsot, mint az előbbi esetben, de ez már jogi személyiségként működik. Szigorú önkéntesség A törvény nyomatékkai hangsúlyozza, hogy társulni nem kötelező, társulás csak a települések szabad akaratából jöhet létre. Kilépni, illetve csatlakozni a többiek hozzájárulásával bármikor lehet. Ha a tagok a kilépéshez nem járulnak hozzá, akkor a távozni kívánó a bejelentést követő három hónap múlva adhatja föl tagságát. Egyeztetőbizottság Új elem a törvényben, hogy vitás esetekben döntésért nem a bíróságokhoz kell fordulni, hanem a - már a szerződés megkötésekor közösen megválasztott - önkormányzati érdekszövetséghez. Ez egyeztetőbizottságot jelöl ki a vita eldöntésére. Ha ezen a fórumon nem jön létre megegyezés, akkor következhet a bírósági eljárás. Koós Tamás A Szabadság téren minden átalakulóban van Piacosodik a televíziózás Sárközy Erika távozása után az MTV Rt. általános alelnöki teendőit a jövőben a három alelnök megosztva látja el. Az MTV Rt. elnöke ezt egy hétfői háttérbeszélgetésen jelentette be. Peták István határozott arról is, hogy távolléte esetén Horváth Lóránt alelnök látja el a részvénytársaság ügyvezetői teendőit. A visszahívására irányuló kezdeményezésekre reagálva Peták István megjegyezte: menesztése előrevetítené annak veszélyét, hogy a Magyar Televízió helyzete az országos kereskedelmi csatornák megjelenése előtt megrendül, ez pedig akadályozná a médiatörvény végrehajtását. Peták a háttérbeszélgetésen üdvözölte, hogy hamarosan elindulnak az országos kereskedelmi televízióadók. Úgy vélekedett, hogy megjelenésük a televíziók pénzügyi és minőségi megmérettetését jelenti, és így kialakulhat a műsorok és műsorkészítők valódi piaci értéke. Az MTV Rt. elnöke, mint mondta,' elégedett lenne, ha a versenyhelyzetben a Magyar Televízió meg tudná őrizni a nézők egyharmadát. Szólt arról is: a kereskedelmi csatornák elindulásával átrendeződik majd a közszolgálati tévé munkatársi gárdája is. Peták megítélése szerint az intézményen belüli ideális létszámot kialakító leépítés csaknem ezer ember elbocsátásával járna, és mintegy egymilliárd forintos költségkihatása lenne. Ami a közelmúltban eltávozott tévéseket illeti, velük az elnök megegyezett, tehát ők végkielégítéssel hagyhatták el a Szabadság téri székházat, ami sokuk első és eddig egyetlen munkahelye volt. Közös megegyezéssel hagyta el a Szabadság teret Szegvári Katalin és Érdi Sándor is. T. J. HAZAI TÜKÖR Virágzik a telekspekuláció A parlamentben tegnap Torgyán József az Állami Számvevőszék nem hivatalosan kiszivárgott vizsgálati jelentésére hivatkozva felszólította a kormányfőt, hogy tegyen büntető feljelentést Bokros Lajos, a Budapest Bank egykori elnöke ellen. Rendelje vissza őt jelenlegi beosztásából és vagyonára kezdeményezzen bűnügyi zárlatot. Akar László pénzügyi államtitkár arra kérte az Országgyűlést, hogy majd akkor vitassa meg az ÁSZ-jelentést, ha az hivatalosan elkészült. A, lényeget tekintve Akar kijelentette: a Budapest Bankkal kapcsolatos teljes üzleti művelet végső soron nyereséggel fog zárulni. Az MDNP, az MDF, a KDNP, a Fidesz és az SZDSZ kegyeletes szavakkal emlékezett meg a nemrég elhunyt tudós szociológusról, Andorka Rudolfról. Bogárdi Zoltán (MDF) a Sasad Tsz, majd részvénytársaság, majd újra tsz és megint részvénytársaság példáján mutatta be, hogy bár a mai kormánypolitikusok annak idején fennen hirdették, hogy a jövő a földtulajdonnal rendelkező részvénytársaságoké, ma gazdálkodás, munkahely és osztalék helyett csak a telekspekuláció virágzik. Nagy Frigyes földművelésügyi miniszter az MDF-kormány idején megalkotott földkárpótlási rendszerben látta a visszásságok okát. Szent-lványi István, az SZDSZ frakcióvezetője a madridi NATO-csúcsot méltatta, ahol a történelemben első ízben kerülhet sor arra, hogy a jaltai érdekszférákat felülvizsgálva, az egykori elválasztó vonalakat is átlépve, új tagokat hívjanak meg a NATO szervezetébe. Ez az a pillanat - mondta -, amikor ténylegesen átlépünk a kommunista kötődésből a demokrácia, a szabadság, az emberi jogok, a piacgazdaság értékközösségébe. Mécs Imre, egykori 1956-os halálraítélt kései történelmi igazságtételnek nevezte felvételünket a szabad országok szervezetébe, hiszen 1956-ban Jalta miatt kellett elbuknia a forradalomnak. (s. á.) Kelet-kutatók találkozója. Öt kontinensről mintegy ezer tudós érkezett Budapestre, a tegnap megkezdődött Orientalisztikai Világkongresszusra. A tudóstalálkozó alkalmából a Budapest Galériában a japán régészetet bemutató fotókiállítás nyílt, fotó: feb/kallus ___________________________________________________________________________________,_________________________________GYÖRGY M iért körözi le a 200 forintos bankót az új 5000 forintos? Nem a kicsit, a nagyot hamisítják A nemrég bemutatkozott tízezerforintossal azonos nagyságú, korszerű bankókkal cseréli fel az év végére a jelenlegi ötezreseket a Magyar Nemzeti Bank, és ezzel megjelenik a tervezett új, öttagú bankjegycsalád második címlete is. Az utóbbi időben megsokasodtak a hamis ötezresekről szóló hírek. A hét végén valóságos bakjegynyomdára és hétszáz ívnyi, a pesti utcán másfél éve szállítás közben eltűnt pénzjegypapírra bukkantak a pénzügyőrök. A papírok ötezresek nyomására voltak előkészítve. Éredetileg - ismereteink szerint - a tízezrest a teljesen új, papír 200 forintos követte volna a sorban.- Megváltozott tehát a sorrend? A hamisítások elleni védelem az ok? - kérdeztük Pataki Tibortól, a jegybank osztályvezetőjétől. A szakember a döntést több indokkal magyarázta, mindenekelőtt az országos készpénzforgalom igényével.-Az okok között - mint mondta - bizonyára szerepe lehetett a hamisítások terjedésének is, ez azonban nem olyan mértékű, hogy önmagában pénzcserét indokolna. Pataki Tibor alaptalannak minősítette, hogy hirtelen megnőtt volna a hamis ötezresek száma. A jegybanknál mintegy 450 olyanról tudnak, amely - szaknyelven szólva - biztonsági papírból készült. Talán éppen a még mindig keresett és kisebb részben megtalált pénzpapírból. A hamispénz-gyártás technikájában szerencsére eddig nem volt előrelépés - tudtuk meg. A nyomás megmaradt a néhány éve ismert színes fénymásolók, illetve a színes printerek szintjén. Azaz jóllehet, a hamis bankók fluoreszkálnak az UV-lámpák alatt, de simaságuk miatt tapintással viszonylag könnyen felismerhetők. Deregán Gábor Az elnök nyaralni megy. Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke ma, kedden megkezdi évi rendes szabadságát - közölte tegnap az államfő sajtóirodája. Szabadsága idején Göncz Árpád több, a programjában már korábban szereplő hivatalos kötelezettségének tesz eleget. A sajtóiroda arról nem adott tájékoztatást, hogy az államfő hol tölti a pihenőidejét, az azonban tudható, hogy augusztus közepén érkezik vissza hivatalába. Frakciózik a frakció. A Kereszténydemokrata Néppárt parlamenti frakciója hétfőn határozatban ítélte el a párt fegyelmi és etikai bizottságának döntését, mellyel Isépy Tamás frakcióvezetőt kizárta a KDNP- ből. Erről Csépe Béla frakcióvezető-helyettes tájékoztatta az újságírókat. Elmondta: a frakcióülésen 17-en vettek részt, 11 képviselő szavazta meg a tiltakozást; a képviselőcsoport határozatképes volt. Zárt ajtók mögött. Hétfőn délután az Országgyűlés környezetvédelmi bizottsága zárt ülésen hallgatta meg Hóm Gyulát. A miniszterelnök tájékoztatta a képviselőket arról, hogy miképp készül fel a kormány a bős-nagymarosi vízlépcső ügyében várható hágai döntésre. A zárt ülés színhelyéül szolgáló parlamenti tárgyaló- termet a sajtó képviselői meg sem közelíthették. Vétlen Keleti sofőrje. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Ügyészségi Nyomozó Hivatala befejezte a vizsgálatot az április 11-én Tiszavasvári belterületén bekövetkezett közlekedési baleset ügyében, amelynek során biciklivel ütközött a honvédelmi miniszter gépkocsija. Az eljárás során megállapították, hogy a baleset bekövetkezéséért a miniszteri személygépkocsi vezetőjét büntetőjogi felelősség nem terheli. Nyolcvan hanyag utaztató. Még tart az utazási irodák működési feltételeinek felülvizsgálata az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztériumban. A januári adatok szerint 965 utaztató cég működik hazánkban, közülük nyolcvankét, nagyrészt budapesti cég, egyáltalán nem újította meg a működéséhez kötelezővé tett bejegyeztetést. Babonakör? Rejtélyes eredetű kört találtak egy Mecsek - nádasd melletti búzatáblában. A nyolc méter átmérőjű, szabályos körre a hatos főúttól néhány száz méternyire, egy dűlőét mellett bukkantak rá. A búzaszálak az óramutató járásával ellentétes irányban dőltek a földre, és egymásba fonódva érdekes mintát rajzoltak ki. Eső után köpönyeg, területenként és növényenként változik a díj Jégverés volt, árvíz nem lesz A világon a legnagyobb jégszemet az USA-ban, 1970 szeptemberében találták, háromnegyed kilót nyomott. Hazánkban a legnagyobb pusztítást a krónikák szerint az 1502. június 8-án lezúdult jégverés okozta. A leghosszabb ideig - egy órán keresztül - pedig 1964. június 8-án Egerbaktán esett a jég. A tavalyi és tavalyelőtti „jeges évek” után az első júliusi hétvégén is haragossá váltak Magyarország felett az „égiek”, hiszen sok helyen a jégeső házakat, nagyobb mezőgazdasági területeket tett tönkre.- A jégverés ellen semmi nem nyújt védelmet, de egy jó biztosítással az okozott kár jelentős része megtérül - mondja Kapitány György, a Garancia Biztosító Rt. vagyon- és felelősségbiztosítási főosztályának vezetője. — Elemi kár ellen vagyonbiztosítás köthető lakásra, házra, illetve vállalkozásra, mely magába foglalja az épület, a tetőszerkezet, a vakolat sérülésének biztosítását. Ilyen típusú kárt nemcsak a jégverés, hanem az ezzel gyakran együtt járó szélvihar is okozhat. Az üvegekre azonban külön biztosítást kell kötni. Ahhoz, hogy valaki biztonságban érezhesse magát, millió forintonként havi 60 forintot kell díjként befizetnie. Vállalkozók esetében 200 forintot. Külön kategória a mezőgazdasági károk biztosítása, ahol a növényektől és területtől függően határozzák meg a díjat. A számítás elve az, hogy a terméshozam és az aktuális ár szorzatának 1-10 százalékát kell befizetnie a gazdának. A gépjárművek esetében a Casco magában foglalja a jégverés, s minden más elemi kár esetére is a biztosítást. Az időjárás a következő napokban sem kényezteti el a térséget, hiszen tegnap a Duna osztrák szakaszán már 3-3,5 méterrel megemelkedett a vízszint, s az árhullám ma elérte hazánkat is.- Áradástól azonban nem kell tartanunk - nyugtatott meg Bálint Gábor, a Vízgazdálkodási Kutató Rt. tudományos főmunkatársa. (szalókv) Űj rendelet készül az állami nyelvvizsgákról és bizonyítványokról Idegen nyelvek ismerete - létkérdés Várhatóan az esztendő második felében jelenik meg az a kormányrendelet, amely újra rendezi az állami nyelvvizsgáztatás rendszerét, és kiterjeszti az állami nyelvvizsga-bizonyítvány kiállítására jogosult intézmények körét. Sokan úgy tudják, hogy állami nyelvvizsga-bizonyítvány kiadására kizárólag az ELTE Idegennyelvi Továbbképző Központ, közismert nevén a budapesti „Rigó utcai iskola” jogosult. Márpedig ez tévedés. - mondták munkatársunknak a Művelődési és Közoktatási Minisztériumban. Hasonló értékű bizonyítvánnyal bocsátja útjára hallgatóit jó néhány felsőfokú tanintézmény is, például a Budapesti Közgazdaság-tudományi Egyetem. Az Idegennyelvi Továbbképző Központ annyiban valóban monopolhelyzetet élvez, hogy csak ő hitelesítheti a nem egyetemeken, tehát a magánynyelviskolákban, autodidakta módon vagy akár külföldön megszerzett tudást, vagyis állami nyelvvizsgát csak ott lehet letenni. Évente mintegy százezer vizsgát bonyolítanak le, és hatvanezer bizonyítványt állítanak ki. Sok intézmény, iskola szeretne jogot szerezni a tanítás mellett állami nyelvvizsgáztatásra is. Mint megtudtuk, jelenleg mintegy félszáz ilyen igénylő jelentkezett, de félő, hogy a tizedrészük sem tudja majd teljesíteni a kormány- rendelet követelményeit. A mércét ugyanis magasra állítják, az idegen nyelvek ismerete ma már létkérdés. A tervezet szerint alapvető feltétel lesz például a felkészült tanári kar, a kellően felszerelt vizsgaközpont, legalább 2-10 vizsgahely, a megfelelően kidolgozott vizsga- rendszer. A pályázatokat szakértői zsűri bírálja majd el. Deregán Gábor
