Békés Megyei Hírlap, 1997. július (52. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-08 / 157. szám

Feszessé teszi... A legértékesebb szépségápolási gyógynövény a rózsa. Illata és hatása miatt ősidők óta a virágok királynőjének nevezik. (6. oldal) A VALÓRA VÁLT ÁLOM Az Eisberg cég konyhakész salátái minden háziasszony életét megváltoztatja. Vége az időigényes mosásnak, szeletelésnek. (7. oldal) Szerény, mint. Szabó Ibolya egy országos, tanulmányi verseny első helyezettje. Szabadidejében legszívesebben zenét hallgat. (7. oldal) Békés Megyei Hírlap Melléklete Bővebben az egészségügyi HOZZÁJÁRULÁSRÓL Az egészségügyi hozzájárulás­ról szóló törvényt 1997. január 1 -jén léptették hatályba. E rövid időszak alatt több változáson ment keresztül, érdemes tehát áttekinteni, hogy kinek kell a továbbiakban egészségügyi hozzájárulást fizetnie, illetve az Alkotmánybíróság döntéséig, 1997. június 1 l-éig kinek kellett egészségügyi hozzájárulást fi­zetni. A hétköznapi ember szá­mára kissé bonyolult témáról Opauszki Éva, a megyei egész­ségbiztosítási pénztár osztály- vezetője tájékoztatott bennün­ket. — Az egészségügyi hozzájá­rulásról szóló törvény elsősor­ban a foglalkoztatóknak írta elő, hogy az általuk foglalkoztatott dolgozók után havonta 1800 fo­rint, napi 60 forint egészségügyi hozzájárulást kell fizetni. — mondta az osztályvezető. —Másik kötelezett a munka- nélküli járadékot, illetve a mun­kanélküli keresetpótló juttatást folyósító szerv, tehát a munka­ügyi központok. A sorban szin­tén kötelezettként szerepel a he­lyi települési önkormányzat. A helyi önkormányzatok azok után fizetnek egészségügyi hoz­zájárulást, akik részére munka- nélküli jövedelempótló támoga­tást folyósítanak, illetve akik ré­szére kiállították az egészség- ügyi szolgáltatásra jogosító iga­zolványt. —A törvény az egyéni vállal­kozókat — mint önfoglalkozta­tókat — ugyancsak kötelezi az egészségügyi hozzájárulás megfizetésére. — Csak akkor, ha egyidejű­leg az egyéni vállalkozóknak nincsen munkáltatója. A szabá­lyozás nem tesz különbséget az egyéni vállalkozók között asze­rint, hogy az egyéni vállalkozó kiegészítő tevékenységet folyta­tónak minősül (tehát nyugdíjas) vagy sem. Az egészségügyi hoz­zájárulás fizetési kötelezettsé­get maga az határozza meg, hogy a vállalkozói igazolvány vagy azt helyettesítő engedély birtokában van a szóban forgó ember. Tehát a nyugellátásban részesülő egyéni vállalkozót, ha egyidejűleg nincsen munkálta­tója az 1800 forint hozzájárulás havonta akkor is terheli, ha (adó­köteles jövedelem hiányában) egyébként baleseti járulékot nem kell fizetnie. — Több nyugdíjas egyéni vállalkozó sérelmezte a hozzá­járulás fizetési kötelezettséget, azonban ezt az Alkotmánybíró­ság nem találta alkotmányelle­nesnek. (Folytatás a 6. oldalon) AZ ÉLET SAVA-BORSA A STRESSZ? A stressz fogalmat Selye János a század közepén határozta meg főként az emberi hormonháztar­tás változásaiból levezethető élettani, klinikai stresszjelensé- gek alapján. A mai kutatások kiderítették, hogy a jelenség ál­talánosabb, nemcsak emberre, minden élőlényre vonatkoztat­ható. A Selye-hagyományokon alapuló stresszkutatás a követ­kező évszázadban bontakozhat ki teljesebben. Július első hetében Budapes­ten a Kongresszusi Központban rendezett stressz-világkong- resszus volt az első olyan stressz témájú tudományos rendez­vény, amely foglalkozott a mo­lekulák, baktériumok, a növé­nyek, az állatok, az ember és a (Folytatás a 6. oldalon) NE PRÓBÁLKOZZUNK SEMMILYEN HÁZI CSODASZERREL! Nyári betegség a hallójárat-gyulladás Lk Borbényi Olivér: „Me­gyénk mindhá­rom kórházá­nak fülésze- tén készítenek uszodai fül- dugót" Mosolyt fa­kasztó lát­vány nyáron a gyerekek kitörő örö­me, ahogy felszabadul­tan lubickol­nak, élvezik a strandok, a folyók vizei adta hűsítő, megunhatat­lan játékot. Ugyanakkor a fid-, orr-, gégeszak­rendelése­ken sokan várnak a fülfájós gyerekekkel. A hallójárat-gyulladásról, erről a gyakran igen fájdalmas és láz­zal is járó megbetegedésről dr. Borbényi Olivérrel, a gyulai Pándy Kálmán Megyei Kórház fül-, orr-, gégeszakfőorvosával beszélgettünk. — Mi váltja ki ezt a rendkí­vül kellemetlen, baktérium okozta betegséget? — A hallójárat szűk, mély­re nyúló, hámmal bélelt üreg, melynek bemenetét a fülzsír védi. Ha valaki túl sokat tar­tózkodik vízben, a víz bejut a hallójáratba, feláztatja annak hámját, és így a kórokozó bak­tériumok jó táptalajhoz jutva elszaporodnak. Ezek a baktéri­umok éppúgy megtalálhatóak a főleg kis víztartalmú meden­cékben, mint a Körösök vizé­ben. Kivételeit talán csak a tengerek képeznek, ezek sós vize nem kedvez a baktériu­moknak. Jól megfigyelhető a betegség szezonalitása, a káni­kulai melegben, hétvégeken gyakran 35-40 beteg jelentke­zik osztályunkon fülfájással. —Miért a gyermekeket érinti elsősorban ez a betegség? — Valóban az 5-12 évesek közül kerül ki a legtöbb hallójá­rat-gyulladásos beteg. Az élet­korukból adódó, vízben való viselkedésük következménye ez. A gyerekek strandra jutva képesek az egész napot a me­dencében tölteni, fejest ugrál­nak, víz alatt úsznak. Ugye egy idősebb ember már nem így vi­selkedik. Tehát hangsúlyozom, a vízben eltöltött idő számít. — Mit tehetünk a hallójá­rat-gyulladás elkerülése érde­kében azon kívül, hogy minél kevesebb időt töltünk a víz alatt? —Tudnunk kell, a természet úgy teremtette az embert, hogy a hallójárat bemenetében pon­tosan annyi fiilzsír termelődik, amennyi a belső szakaszok vé­delméhez elegendő. Ez egy ön- szabályozó mechanizmus, mi­nél többet törölgetjük fülünket, annál több fiilzsír termelődik. Tisztálkodás közben tehát csak annyira szabad odanyúlni, ameddig az ujjunk hegye ér. A hallójárat-gyulladásos betegek először többnyire viszketést és teltségérzetet éreznek fülük­ben, s ekkor gyakran megpró­bálják önmaguk kitisztítani a hallójáratot, törülközővel, fül­pálcikával és egyebekkel. Pe­dig mint említettem, a hallójá­ratba semmilyen eszközzel nem szabad belenyúlni. Ezzel a művelettel ugyanis csak ronta­nak a helyzeten, mivel az így keletkezett apró sérüléseken át a baktériumok a mélyebb bőrrétegbe bejutva, a hallójárat bőrének teljes gyulladását okozzák. Nagyon fontos, hogy sem­miféle házilagos szerrel ne pró­bálkozzunk. Gyakran hallani ilyen-olyan csodaszerekről, mint például a kövirózsa és tár­sai, pedig ezek felmarva a halló­járatot, károsíthatják a dobhár­tyát is. Panasz esetén fel kell keresni a szakrendelést. A hal­lójárat-gyulladás kezelése nem fájdalmas, a betegek a hallójá­ratba cseppet vagy kenőcsös, gyógyszeres csíkot, szükség esetén antibiotikumot és ter­mészetesen fájdalomcsillapí­tót kapnak. Általában egy hét alatt tökéletesen meggyógyul­nak. Ez idő alatt víz nem érheti a fülüket. Vannak, akik erre a betegségre érzékenyebbek, s akiknek operálták a fülét külö­nösen vigyázniuk kell. Bár ez nem a reklám helye, megemlí­tem, mert számukra megoldást jelenthet, megyénk mindhá­rom kórházának fülészetén ké­szítenek a hallójáratot védő, tö­kéletesen záró fiilillesztéket, uszodai dugót. Reméljük, e tudnivalók se­gítségükre lesznek, hogy mind a gyerekek, mind a felnőttek következmények nélkül, za­vartalanul élvezhessék a nyári fürdőzés örömeit. Kovács Ildikó A legveszélyeztetettebbek a gyerekek, hiszen a strandra jutva képesek az egész napot a vízben tölteni archív fotó A HÉT FOTÓJA Jegyzet Macskareggeli fotó: such tamás Műtét helyeit gyógyszer Az abortusztablettáról kibonta­kozó amerikai—magyar jogvitá­ról számol beaHeti Világ Gazda­ság (HVG) legutóbbi száma. A szer — mellyel a szegedi nő- gyógyászati klinika, az ENSZ Egészségügyi Világszervezeté­vel szoros kapcsolatban, évek óta kísérleti jelleggel folytat klinikai próbát — műtéti eljárás helyett gyógyszeres lehetőséget kínál a nemkívánt terhesség megszünte­tésére. Az orvosi beszámolók azt állítják, hogy az eredmények ki­válóak, a tabletta az esetek 91— 97 százalékában megtette a ma­gáét. A szakemberek nem győzik azonban hangsúlyozni, hogy al­kalmazása szigorú orvosi ellen­őrzést követel, így gyógyszertári árusítása ott is tilos, ahol eddig engedélyezték. Hazai bevezeté­sének elhúzódása talán nem annyira szakmai, mint inkább er­kölcsi és politikai félelmek ma­gyarázzák. Hazánkban hosszú évek óta megoszlik a vélemény magáról az abortuszról is, a szigorítások mel­lett így is évente mintegy 80 ezer műtétet hajtanak végre. Ez a szám igen magas. Bár nem tudni, ebből mennyien döntöttek a műtét mel­lett azért, mert felelőtlenek, tudat­lanok voltak, vagy mennyien kényszerültek a döntés meghoza­talára szociális, magánéleti okok miatt — egy biztos, a nők többsé­ge súlyos traumaként éli meg az abortuszt. S nem elsősorban a fizi­kai kiszolgáltatottság okán. Min­den nőben genetikai szinten prog­ramozódon be a potenciális anya­ság, a testében fejlődni képes magzat védelme, kihordása, vi- lágrahozatala. Az életadásról való lemondás tehát nem pusztán raci­onális elhatározás kérdése a meglévő körülmények figyelem- bevételével, hanem egy lelki teher felvállalása, mely olykor egész életen át meghatározóvá válhat. E cikknek nem témája a pro avagy kontra állásfoglalás abor­tusz-ügyben. Úgy gondolom, szükséges rossz, melynek létezé­sét el kell fogadni. S ha a tudo­mány fejlődése lehetővé teszi egy olyan gyógyszer alkalmazá­sát, mellyel megkönnyíthetik az abortuszra kényszerülő nők helyzetét — mindent el kell kö­vetni annak érdekében, hogy a gyógyszerpiaci bevezetése meg­történjen. Muzslai Katalin

Next

/
Thumbnails
Contents