Békés Megyei Hírlap, 1997. július (52. évfolyam, 151-177. szám)

1997-07-08 / 157. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1997. július 8., kedd Dégáz: nincs haladék! Mától nyolc békéscsabai társasházban szünetel a szolgáltatás Július 4-ei lapszámunkban El­indul a lavina?, július 5—6-ai lapszámunkban Haladékot kér­nek címmel írtunk a Dégáz, a Csabai Üzemeltető és Szolgál­tató Kft. (CSÜSZ) és az általuk képviselt békéscsabai társashá­zak között kialakult helyzetről. Az ügy kirobbanásának oka a békéscsabai társasházak nem­fizető lakástulajdonosai, illetve bérlői által felhalmozott több milliós tartozások. A társasházak közös képvi­seletét megbízásos alapon ellá­tó CSÜSZ Kft. ügyvezető igaz­gatója, Jambrich Mihály tegnap a társasházak nevében Szege­den tárgyalt a Dégáz Rt. veze­tőségének képviselőivel, köz­tük Galambosi István vezér- igazgatóval, dr. Móczó István­ná gazdasági vezérigazgató-he­lyettessel, Beke Dezsőné dr. jogtanácsossal, valamint Budai Márta pénzügyi osztályveze­tővel ahol a véghatáridő au­gusztus 15-éig történő meg­hosszabbítását kérte a szolgál­tatótól. A szolgáltató kintlévő­ségeire hivatkozva tartotta ma­gát korábbi véleményéhez, mi­szerint további fizetési haladé­kot nem tud biztosítani és mi­vel fizetési kötelezettségüknek a második felszólítás ellenére sem tettek eleget az érintettek, így július 8-án (azaz ma) reggel nyolc órai kezdettel a CSUSZ Kft. által képviselt nyolc bé­késcsabai társasházban (Bar­tók Béla út 53—59., Gábor Áron u. 13—15., Vécsey u. 32—34., Lencsési út 55—57., Lencsési út 35—37., Bartók Béla út 71—73., Bartók Béla út 75—77., Trefort—Kis- szik—Tolnai utcai) a Dégáz felfüggeszti a szolgáltatást. Jambrich Mihály elmondta: a tartozások nagyságának függvényében a dolog akár a jelzálogosításig, sőt bírói úton a társasházak javára történő el­idegenítésig is elmehet. A ve­zérigazgató a CSÜSZ Kft. kintlévőségeire hivatkozva hangsúlyozta: nem áll módjuk­ban továbbra is hitelt nyújtani a nemfizetőknek. A lakóközösségek ugyan­akkor értetlenül állnak a dol­gok előtt, szerintük a rendsze­ren belül vannak bajok, az üze­meltetés első botlásait vélik fel­fedezni a dolgok mögött — mondta dr. Klavács Antal, a Trefort—Kisszik—Tolnai ut­cai 120 lakásos társasház szám- vizsgáló bizottságának elnöke. Klavács Antal elmondta: nem értik a Dégáz által kimutatott hiányt, ugyanis a CSÜSZ által megküldött és számszakilag he­lyesnek minősített folyószám­la-kivonat által előírt kötelezett­ség összege és a ténylegesen befizetett összegek közötti kü­lönbség nagysága mindössze mínusz 10 ezer 735 forint, tehát ennyi a tartozásuk. Szem előtt tartva a nemfizető bérlőket és lakástulajdonosokat, valamint vizsgálva azokat, akiknek túlfi­zetésük van, a két összeg közötti különbség szintén mínusz 10 ezer 735 forint. Másik figye­lemre méltó dolog, hogy a bérlők esetében a tulajdonos — azaz az önkormányzat —járjon el a törvénynek megfelelően, így ugyanis olyanok lesznek ál­dozatokká, akik rendszeresen eleget tettek az üzemeltető által előírt fizetési kötelezettségek­nek. Both Imre Százmilliós jégkár Körösnagyharsányban Pingponglabda nagyságú jégdarabok hullottak szombaton dél­után a körösnagyharsányi határra. A jég szinte százszázalékos pusztítást végzett. Mivel többszörösen hátrányos helyzetű településről van szó — ahol minden család közvetve vagy közvet­lenül a mezőgazdaságból él —, a viharkár kilátástalanná tette a harsányi emberek életét. A becsült kár 100 millió forint. Térképek indulástól érkezésig Új Balaton Atlasz a HISZI-MAP-tól A friss levegőért. (r) A Békés Megyei Vízművek Rt. a hét végén a szarvasi szennyvíz- tisztító telep két tisztítómedencé­jét kitakarította. Az eltávolított szennyvíziszapot eleven iszappal pótolták — erről számolt be dr. Demeter László szarvasi polgár- mester a tegnapi sajtóbeszélgeté­sen. Hozzátette, ezzel egyidőben a Gallicóop Baromfikeltető és Feldolgozó Rt. beüzemelte azt a mobil szennyvíztisztító berende­zést, amely lehetővé teszi, hogy a város telepére megfelelő minő­ségű előtisztított szennyvíz ér­kezzen. Bár a történtek komoly javulást hoznak a levegő minő­ségében, a polgármester hangsú­lyozta, megnyugtató megoldást az jelenthet, ha a baromfifeldol­gozó kiépíti az üzem kapacitásá­nak megfelelő előtisztító techno­lógiát. Területfejlesztés, (cs) A békéssámsoni önkormányzat a megyei területfejlesztési pályá­zaton 40 millió forintot nyert, ehhez 20 millió forint lakossági erő kapcsolódik. Az engedélyek megszerzése után megkezdőd­hetett a gázprogram kivitelezése (erre a feladatra a debreceni székhelyű Erforex Rt. kapott megbízást). Eddig jóval több, mint 500 ingatlan bekötésére volt igény, de még mindig van­nak újabb jelentkezők. Tessedik emléke, (r) 230 éve, hogy Tessedik Sámuel, a szarvasi hívek meghívását elfo­gadva, a településen elfoglalta másodlelkészi állását. Az évfor­dulóra emlékező szeptemberi ünnepség előkészítésére Tes­sedik Sámuel Emlékbizottság alakul július 9-én 14 órakor a DATE szarvasi főiskolai karán. Pályáznak, (cs) A kardos­kúti önkormányzat 1,5 millió fo­rintot különített el arra a célra, ha pályázataik során saját erőt kell biztosítani. A legutóbbi testületi ülésen döntés született arról, hogy az idén a Népjóléti Minisz­térium szociális programok iro­dájához nyújtanak be pályázatot egy gépjármű vásárlására. Az indokok között szerepel, hogy a község lakóinak egynegyede ta­nyán él, a veiül való kapcsolat- tartás, ebédkihordás leegyszerű­södne. „MÁSNAK KALÁCSOT NE ÍGÉRJ, HA MAGAD A KENYÉRBŐL SEM HARAPHATSZ JÓT.” (Régi magyar mondás) — Szombaton délután négy óra tájban délnyugati irányból érke­zett a nagy vihar jégesővel, s négy kilométeres sávban min­dent letarolt, elpusztítva az itteni emberek fő megélhetési forrá­sát: a mezőgazdasági termést. A tíz percig tartó jégvihar 80 és 100 százalék közötti arányban pusztított a termőföldeken. Har­sányban utoljára 1939-ben volt jelentős jégkár, de a mostani pusztítás sokkal nagyobb az öt­vennyolc évvel ezelőttinél — tá­jékoztatta lapunkat Máté Pál polgármester. A polgármester kiemelte: Harsányban a mezőgazdaság je­lenti az egyetlen munkale­hetőséget. Az emberek többsége saját földjén gazdálkodik. Aki viszont nem rendelkezik földte­rülettel, az bérel, vagy napszám­ban dolgozik. A hatalmas kár a gazdákat teljesen ellehetet­lenítette, a napszámosoknak pedig a kultúrnövények meg­semmisülésével nincs hová menniük dolgozni. Az óriási pusztítás miatt még egy saját használatra történő disznó fel­hizlalása is megoldhatatlan gondot okoz most a harsányi embereknek. Körösnagyharsányban teg­nap egész nap válságstáb foglal­kozott a kárfelméréssel. A vál­ságstábnál a késő délutáni órá­kig 138-an tettek kárbejelentést. A káreredmények kora esti összesítése után megtudtuk: Harsányban 1700 hektár mező- gazdasági terület van. Ebből szántóföld 1400 hektár, 20 hek­tár pedig zártkert. Utóbbi 100 százalékban pusztult. A szántó­földeken összesen 1089 hek­táron semmisült meg a termés. A legnagyobb kár a búzában kelet­kezett (353 hektár), majd a ku­korica (300 hektár), a naprafor­gó (226 hektár), a cukorrépa (107 hektár) következik. A polgármester szerint több­szörösen katasztrófa sújtotta te­rületnek kellene nyilvánítani Körösnagyharsányt. A harsányi emberek számára a tavalyi mezőgazdasági év. végén a bel­vízkár jelentett nagy problémát. Azt jelentős áldozatok révén még át tudták vészelni, de a mos­tani pusztítás eredményezte helyzetet már önerőből képtele­nek megoldani. Ráadásul a jelentős eső miatt — a jégverés mellett — ismét fenyeget a bel­vízveszély is. A kárbecslésről készült ada­tokat a körösnagyharsányiak el­küldték az FM megyei hivatalá­hoz, a megyei Agrárkamarához, a Földművelésügyi Minisztéri­um illetékes osztályához, vala­mint Matuska Sándornak, a tér­ség országgyűlési képviselő­jének. Ma pedig Máté Pál pol­gármester a megyei önkormány­zat vezetőivel személyesen be­széli meg a teendőket. A polgármester megemlítet­te: mindazok a harsányi gazdák, akik a jégverés által érintettek, de kárukat nem jelezték a hivatal felé, bejelentésüket ezekben a napokban még megtehetik. Ám azt senkinek sem tudják garan­tálni, hogy a válságstáb által re­gisztrált kárérték valóban abban a mértékben kártalanításra is ke­rül. Magyari Barna A Balatonról és a tó melletti összes vízparti településről, vala­mint a távolabbi Hévízről, Zala­egerszegről jelentetett meg a leg­újabb topográfiai és közismereti adatokat, információkat egyaránt tartalmazó atlaszt a Gyulán 1990 óta e kiadói területen sikeresen működő HISZI-MAP Kft. Az al­földi cég eddig 2000 (!) település térképét adta ki, és ezzel a szám­mal a hazai térképkiadók között az első helyen áll. Két évvel ezelőtt kezdett hozzá a megyeat- lasz-sorozat készítéséhez, mely egy-egy megye minden települé­sének térképét tartalmazza. A veszprémi megyei könyv­tárban nemrég tartott sajtóbemu­tatón a kiadó képviselői hangsú­lyozták: összeállításuk újdonsá­ga, hogy a „Magyar tenger” mel­lett és vonzáskörében található városok, községek, üdülőöveze­tek és az egész tópart térképlapja­it egybekötve, a teljesség igényé­vel tartalmazza. Segítségével vi­lágos és könnyen áttekinthető módon tájékozódhat a pihenő­A határon túlról, Romániából ér­kezett hírek szerint a Király- hágómelléki Református Egy­házkerület és az Ágyai Re­formátus Egyházközség a Kisjenő és Nagyzerind között található Ágya községben ren­dezi az Erdőháti napokat au­gusztus másodikán és harmadi­kén. Az egyházkerület az elmúlt év novemberében a Bihar me­gyei, az erdőháti tájegységhez tartozó Árpádon ünnepelte a honfoglalás 1100. évfordulóját, s az akkori ünnepségeken tartott népi fórumon döntöttek úgy, ezután évente megrendezik az Erdőháti napokat, más-más helyszíneken. Az összejövete­lekkel a vidék maradék magyar­ságának szeretnének közösségi alkalmakat teremteni. Az ágyai találkozó része az egyházkerü­(F oly tatás az 1. oldalról) Pataki István, Békés polgármes­tere hangsúlyozta, a város érde­ke, hogy minél több hasonló ren­dezvény ismertesse meg a térség értékeit. Réthy Zsigmond ter­mészetkutató elmondta, hosszú távon a térség számára értékes missziót jelent ez a hagyomány­üdülő vendég, az őslakos és a régióban dolgozó, a térséget felkereső minden vállalkozó. Ezt tükrözik egyébként a vállalkozás eddigi megyei atlaszai, város- és kistérségi, valamint hobbitérké­pei is, megvalósítva az alföldi szerkesztőség tájékoztatási alap­elvét: „Térképek indulástól a megérkezésig — iránytű nélkül”. Újdonságnak számít az is, hogy a külföldiek eligazodását német és angol nyelvű összefoglaló segíti— természetesenamagyar mellett—a nevezetességek, a történelmi visszatekintések közlésével. A 89 oldalas, fekvő A/4 mére­tű kiadvány július 4-től kapható a Balaton és az ország „jobb” árusí­tóhelyein. A tájékoztatón elhangzott, hogy a HISZI-MAP a határokon túl is tevékenykedik. A sajtó képviselői előtt Göndöcs Péter igazgató el­mondta: A romániai Hargitamegye térképe referenciamunkájuk lesz, megjelenése ebben az esztendőben várható. További, ottani régiókról készül majd atlasz is. leti közgyűlés által meghirdetett ifjúsági évnek, melynek célja a fiatalok öntudatra ébresztése, a káros folyamatok terjedésének megakadályozása. A Tőkés László püspök által is aláírt fel­hívás Ágyára hívja a vidék lakó­it, s az egész Bihar, a Partium és Erdély képviselőit, a határon túliakat, az Erdőhátról elszárma­zottakat. A romániai Ágyához kötődik származásánál fogva a magyar irodalom kiemelkedő alakja, Szabó Magda író. A területről elszármazottak között vannak elekiek is. Ágya vezetése meg­kereste Elek városát, létesítse­nek baráti kapcsolatokat, sőt legyenek testvértelepülések. Az Erdőháti napokra készül a város delegációja—tudtuk megKecs- keméti János polgármestertől. Sz. M. teremtő kezdeményezés. Do­mokos Mihály, a vadásztársaság titkára annak a reményének adott hangot, hogy a közös vadá­szat, horgászat és a természet .szeretetének szenvedélye össze­hozza az embereket és kicsalja az érdeklődőket Békés-Dánfok- ra. K. A. Erdőháti napok Ágyán Eleki delegáció az ünnepségsorozatra Vadászok, horgászok Dánfokon Mikor lesz négysávos a 44-es? (Folytatás az 1. oldalról) déli elkerülése, amely hosszú tá­von megoldást jelent a megye- székhelynek és enyhíti a túlter­helt átkelési szakasz káros kör7 nyezeti hatásait. A 44. sz. főút egyik legkriti­kusabb pontja a tiszaugi Tisza- híd. Ez a közös közúti-vasúti híd állandó torlódások színhelyé an­nak ellenére, hogy az elmúlt években a hídon jelentős felújí­tási munkákat végeztünk. A híd további korszerűsítése jelenleg is szerepel terveinkben és még ebben az évben elkészíttetjük az engedélyezési tervet. A beruhá­zás várható becsült költségigé­nye a mai áron meghaladja a 800 millió forintot. A kormány 1025/1993. (IV. 02.) sz. határozatának végrehaj­tása érdekében, 1995-ben befejeződött a Békéscsaba— Gyula közötti szakasz korszerű­sítése négy sávra bővítésének I. üteme. A továbbépítésre (II.— III. ütem) az útalap fejlesztésre fordítható keretének függvényé­ben kerülhet sor. A békéscsabai elkerülő sza­kasz építésének engedélyezési terve elkészült, az építési enge­dély kiadása folyamatban van. Az említett kormányhatározat szerint e beruházást 2000-ig kell megvalósítani. Gyula elkerülő szakaszának építése jelenleg is folyik, 1,2 millió ECU Phare támogatás fel- használásával. A területelőké­szítést az önkormányzat végzi, a régészeti feltárások befejeződ­tek. AI. ütem kivitelezése 1996 augusztusában megkezdődött és a forgalomba helyezést ez év au­gusztusára tervezzük. Az elkerülő szakasz továbbépítése folytatódik, a II. ütem — kor­mányzati beruházásként — 1998-ban megvalósulhat. Képviselő Úr kérdéséhez kapcsolódóan említést kell ten­nem az útalap önkormányzati pályázati rendszeréről. A gyalo­gos és kerékpáros közlekedés biztonsága érdekében az önkor­mányzati törzsvagyonhoz tarto­zó, állami közút mellett lévő jár­da- és kerékpárút-építést ki­emelten kezeljük. Csak Békés megyében az elmúlt három év­ben több mint 50 millió forintos Útalap-támogatásban részesül­tek a 44. sz. főút melletti telepü­lések pályázatai. Az utóbbi időszakban a 44. sz. főút legfrekventáltabb szaka­szain — a fenntartási munkákon felül — útrehabilitációs beavat­kozásra is sor került, illetve ke­rül. Ezen fenntartási munkák ér­téke 1993-ban 57,5 millió forint, 1994- ben 72 millió forint, míg 1995- ben 135 millió forint volt. A 44. sz. főút útrehabilitációja 1995-ben bekerült az EIB—II. programjába, így 1996-ban Bács-Kiskun megye területén már 194 millió forint értékben, 24 km hosszban készültek el a felújítási munkák. 1997-ben Bé­kés megye területén tervezünk korszerűsítéseket, amelyekre a versenykiírás már folyamatban van. A szükséges bemházások megvalósítását jelentősen befo­lyásolják —az ország gazdasági helyzetéből adódóan — az út­alap-lehetőségek. Az útalap be­vételeinek növelése érdekében mindent megteszünk, azonban jelenleg súlyos terhet jelent az 1993—94. években felvett hite­lek törlesztése. A helyzet javulá­sa várható a kormány 2119/ 1997. (V. 14.) sz. határozatában foglaltaktól, amely rendelkezik a gyorsforgalmi úthálózat kiépí­tésének programjáról és ennek kapcsán az útalap-hozzájárulás mértékének növeléséről. Tájékoztatom továbbá Kép­viselő Urat ártól, hogy — kap­csolódóan az előbb említett kor­mányhatározathoz — dolgo­zunk a magyar gyorsforgalmi út­hálózat fejlesztési tervének ak­tualizálásán. Reményeink szerint — ha megvalósul az útalap értéknöve­lése — nemcsak a 44. sz. főút, hanem a hasonló, illetve sokkal kritikusabb helyzetben lévő egyéb főutak fejlesztésére és korszerűsítésére is sor kerülhet. Kérem Képviselő Urat, hogy tájékoztatásom elfogadni és a tervezett feladataink megvalósí­tását képviselői munkája során támogatni szíveskedjék. Dr. Lotz Károly, Budapest, 1997. június A kormányhatározat szerint a beruházást 2000-ig kell megva­lósítani ARCHÍV KÉP

Next

/
Thumbnails
Contents