Békés Megyei Hírlap, 1997. július (52. évfolyam, 151-177. szám)
1997-07-29 / 175. szám
1997. július 29., kedd MEGYEI KÖRKÉP MÉS MEGYEI HÍRLAP Megkérdeztük olvasóinkat Szüksége van-e hazánknak a NATO-tagságra? Pálfi Zoltán, 22 éves, békési rádió- és tv-műszerész: — Nekem egyáltalán nem hiányzik a N ATO-tagság, mert szerintem az rengeteg pénzébe kerül az országnak, amit nekünk, az adózó polgároknak kell többlet adó formájában előteremtenünk. Úgy gondolom, hogy cseberből- vederbe' kerülünk: korábban mindig azt hallottam, hogy a szovjet csapatok vonuljanak ki, ezzel szemben, amikor kimentek, megérkeztek az amerikaiak, így aztán ismét idegen katonák állomásoznak nálunk. Szerintem Magyarországnak a svájci típusú semlegesség lenne a legjobb, ami, meglátásom szerint nálunk sohasem lesz. Bereczki Sándor, 43 éves, a bélmegyeri művelődési ház vezetője: — Nagyot fordult a világ, a történelem. Amikor katona voltam egy elsőlépcsős alakulatnál, akkor mindig a NATO-csapatok ellen „harcoltunk” és mindig győztünk. Azt hiszem, ideje, hogy egy oldalon álljunk, mivel hazánk kis ország, így biztonságunk érdekében valahová tartoznunk kell. Ha igaz, amit mondanak a semlegességről, ami a legdrágább, azt mi képtelenek vagyunk előteremteni. Egy népszavazáson én a NATO-tagság mellett voksolok, mert szerintem ezzel az embereknek is jobb és biztonságosabb lehet az életük. Nagy Ferenc, 63 éves, kamud nyugdíjas: — Szerintem az ország biztonsága érdekében szüksége van a NATO-tagságra. Mi sem bizonyítja jobban, hogy amióta az amerikaik itt vannak, a déli határainkon nyugalom van. Az egyenrangú tagsághoz kölcsönös partnerség szükséges, ehhez viszont az ország vezetőinek olyan álláspontot kell képviselniük, hogy a katonai szervezetben ne legyünk csicskások. Megnyugtató, hogy a NATO-tagsággal rendelkező országok életébe nem avatkoznak be más hatalmak, így reményünk lehet arra, hogy Magyarországot, mint kis államot, a nagyhatalmak megvédik. Kiss László, 59 éves, muronyi egyéni gazdálkodó: — Az isten tudja, hogy mi is lenne a legjobb... Az ország biztonsága szempontjából kell, de anyagilag félő, hogy az ország nem bírja majd a velejáró kiadásokat finanszírozni, mert temérdek pénz kellene. A „rendcsináló” amerikai csapatok itt, pontosabban Taszáron való léte nagyon besegített a NATO-tagság előkészítésébe, a tárgyalásra szóló meghívásba. Ha a NATO-tag- ságról szavazni kel 1. ma még nem tudom, tulajdonképpen hogyan is voksoljak. —sz— FOTÓ: SZEKERES ANDRÁS A magyar agrárium robotosa volt Most lenne 75 éves dr. Soós Gábor Orosháza szülötte. A korábbi magyar agrárgazdaság nem választható el személyétől, s mivel őnem a politika, hanem a szakma embere volt elsősorban, a mérleg egyértelműen elismerő. 1940-ben szerezte mezőgazdasági mérnöki oklevelét. Nagyszénás-Lajos szénáson volt gyakornok és az a gr ár egyetemen doktorált. 1943—46 között az Agrárkutató Intézet munkatársa, majd az FM, a MÉM munkatársa, osztályvezetője, főigazgatója, 1959-től miniszterhelyettese és nyugdíjazásáig több mint negyedszázadon át a tárca államtitkára. O voltafoly- tonosság, a biztos pont, hiszen miniszterek jöttek-mentek, az agrárgazdaság pedig sikeresen fejlődött, haladt előre. Közben több tudományos munkája jelent meg, számtalan hazai és külföldi szakmai társaság tagja, a MagyarTudományi Egyesület és a MEDOSZ országos elnöke. Ahogy mondani szokás, úgy ismerte a magyar vidéket, az egész élelmiszergazdaságot, mint a tenyerét. A problémákat nem csak megértette, de intézkedett és segített, amiben csak tudott. Különösen szoros kapcsolatot tartott fenn szülővárosával, környékével és tevőlegesen segítette a gazdaság, a település (települések) fejlődését, a felemelkedést. Hosszú lenne a lista, amit elintézett, megszerzett, orvosolt közületi és egyéniproblémákat illetően. Ha valakinek köszönettel és hálával tartozhat egy település, akkor Orosháza neki mindenképp azzal tartozik. Szószerint tartozik, mert úgyJemették el 1993. augusztus 25-én, hogy szülővárosának vezetése és - médiái még csak egy sorra, egy koszorúra sem érdemesítették. Július 30-án, születése napján a városi nyugdíjas házban barátai, tisztelői egy találkozón emlékeznek meg róla, ahol ismertetőt tart Hocz János, a Kossuth Lajos Mezőgazdasági Szakközépiskola igazgatója, dr. Misi Sádor nyugdíjas, volt MÉM-főosztályvezető, főiskolai tanár, Sándor Antal nyugdíjas városi tanácselnök. Meggyőződésünk, nem csak mi emlékszünk rá őszinte tisztelettel, hanem városunk és a környékbeli települések sok lakosa is. A baráti találkozót előkészítő' szervező bizottság Tiszaugon csak új közúti híd segíthet A Gyulai Alkotókor (GYAK) GYAKorlatok című irodalmi lapja a napokban jelent meg első alkalommal a Gyulai Hírlapban. A mellékletben Kukár István GYAK-elnök és Mocsár József, a kör titkára mutatja be a szervezetet, mely tavaly decemberben alakult. Ha belelapozunk az újságba, fiatal gyulai alkotók verseit találjuk benne. A második oldalon az alkotókor tagjai, Pulle J. Aurél, Fülöp Enikő, Kiss Laura és Haász János publikálják lírai ihletettségű műveiket. A kör, a Mogyoróssy János könyvtár és a városi lap még áprilisban, akölté- szet napja tiszteletére hirdetett irodalmi pályázatot. Ezekből is található válogatás. Az oldaltÄ'e- rekes István Hajnali randevú című fotója és Fábián Irén Felejtő című grafikája színesíti. Mellettük egy tehetséges ifjú rajzos, Knap Attila is bemutatkozik. A GYAKorlatok záró oldalán Galgóczi Ibolya verse mellett újságíró munkatársunké, Magyari Barnáé is megtalálható, valam int Zanócz István figyelemre méltó rövid prózái. A mellékletet negyedévenként jelenteti meg a kör, az Implom József Alapítvány a polgármesteri hivatal és a Wenckheim Krisztina Közalapítvány támogatásával. (jó—) Három hétig tartó teljes lezárást követően, alig egy hónapja fejeződött be a tiszaugi közútivasúti híd útburkolatának cseréje, ennek ellenére a vasúti sínek közötti részeken a napokban fölrepedezett a fedőréteg és több helyen nagy kiterjedésű kátyúk keletkeztek. A 44-es számú út érintett szakaszát és a hidat üzemeltető. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Kht. főmérnöke, Schneider Péter elmondta: az átkelőhely még 1927-ben épült, sem a szerkezete, sem a mérete nem alkalmas már arra, hogy a mai gépkocsi- forgalmat kiszolgálja, kivált, ha figyelembe veszik a hat méter székes út közepén lefektetett vasúti síneken áthaladó vonatfor-. galmat is. A nagy igénybevétel miatt az útburkolat meghibásodására a továbbiakban is számítani lehet. A híd teljes felújítása gazdaságtalan és értelmetlen lenne, megoldást csakis a vasút és közút forgalmának szétválasztása jelenthet, egy új közúti híd megépítésével — közölte a főmérnök. A tiszaugi hídon keletkezett kátyúkat a korábbi kivitelező, a Hódút Kft. kijavította, így 40 kilométeres óránkénti sebességgel ismét haladhatnak rajta a járművek. Még mindig fogadásra kész a TE-FA A Telekgerendási Termény- és Fafeldolgozó üzem vezetői a Békéscsabai Állami Gazdaság terményraktár bázisát vásárolták meg még 1993-ban az ott dolgozókkal együtt, melynek elsődleges célja a helyben élő emberek munkahelyének megtartása, egy jól működő terményraktár kialakítása volt. A kárpótlás után újonnan földhöz jutottaknak is szüksége volt egy központra, ahol tisztítani, tárolni tudják terményeiket. Erre kiválóan megfelelt ez a telep, ami 15 ezer hektárnyi föld termését képes tárolni és feldolgozni. Azóta a téli időszakban fafeldolgozással is foglalkozik a ma már egyre nagyobb hírű üzem. Munkájukról Kovács György ügyvezető igazgatóval beszélgettünk: — Megfelelő munkaszervezéssel, több mint ötven dolgozónkkal a nap huszonnégy órájában folyamatosan képesek vagyunk fogadni ügyfeleinket, akik egészen Mezőhegyestől Tiszafüredig ismernek és keresnek minket. A szolgáltatási szerződéseket 1993 óta kötjük, korrekt szolgáltatást nyújtunk a termények tisztítását, szárítását, tárolását illetően. Ez egy folyamatos munka, nincs határidő, megkezdjük ősszel, de lehetőség van az igények bejelentésére a termények beszállításakor is. Törekszünk a termelők minél jobb kiszolgálására, ezt bizonyítja az a tény, hogy számos régi, évente visszatérő partnerünk van. Mintegy 350—400 gazdával tartunk kapcsolatot, az egy hektár földterülettel rendelkezőktől a hatszáz hektárosig. A szerződés- kötések szervezésében segítséget nyújtanak az Agrárkamara helyi szakemberei, a falugazdászok, akik már a tél folyamán a gazdagyűléseken tájékoztatják a termelőket. Az országban számos céggel alakítottunk ki korrekt értékesítési kapcsolatot. Ma már elmondhatjuk, olyan megbízható partnereink vannak, akik garantálják az áru átvételét, de a pontos fizetést is. Az áru átvétele itt a telepen történik a termelőtől. Legújabb számítógépes mérlegünkkel a mérlegelés mindössze néhány percet vesz igénybe, és emberi beavatkozásra, manipulálásra nem ad alkalmat. Ezt a beruházást 60%- ban saját erőből valósítuttuk meg, az építést és szerelést is saját dolgozóink végezték. A bejövő termény minősítését a termelő jelenlétében vett minta vizsgálatával végezzük, az elmúlt öt évben jelentősebb probléma, reklamáció nem akadt. —A termelőknek a legfonto-' sabb kérdés mindig a pénz. Mikor jutnak hozzá termésük árához az Önökhöz forduló gazdák? — Ma már eljutottunk odáig, hogy ha azt kérik, azonnal fizetünk. Persze sokan fordulnak hozzánk, hogy csak tároljuk a termést addig, amíg jobb áron el nem lehet adni. Igen nagy tárolókapacitással rendelkezünk, úgyhogy továbbra is várjuk a termelőket. —Az ősz a napraforgó betakarításának, feldolgozásának időszaka... Ezzel a növénnyel jelentős exportlehetőségeink vannak közvetlenül is. Nagy teljesítményű csomagológépeink segítségével 0,75 tonnás egységrakatokon ütemterv szerint egyenesen a célországokba terítünk, egészen a sarkkörön túlig. Szívesen vállalkozunk a nagy olajtartalmú napraforgó fogadására, feldolgozására is. Természetesen a kukorica tisztítását, raktározását is vállaljuk. Amúgy faipari részlegünk a napraforgó mellé madáretetőket is gyárt... — Tehát fafeldolgozással is foglalkoznak... — így tudjuk dolgozóinknak a folyamatos tevékenységet biztosítani. Erdőgazdálkodásunknak köszönhetően télen tűzifáért is felkereshetnek minket, üzemünkben pedig raklapokat, megrendelésre kerítéselemeket, gerendákat, léceket gyártunk. (PR) FOTÓ: SUCH TAMÁS GYAKorlatok a „Gyulaiban”
