Békés Megyei Hírlap, 1997. június (52. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-17 / 139. szám

Apukák a szülőszobán Ma már elfogadott a kórházak­ban az apás szülés. Miért jó ez a szülődnek, a babának? Mi a véleménye a szakorvosnak? (6. oldal) ZÖLDSÉGEK MÁSKÉNT Az uborka és a tök sokfélekép­pen elkészíthető. A töklepény azonban a titokzatos ízek hordozója. (7. oldal) 1997. június 17., kedd Békés Megyei Hírlap Melléklete A PÁROS FI,FT Az esküvő napján a párok még derűlátóak, rózsaszínben látják a világot. Ifjú párként nem gon­dolnak arra, hogy szerelmük va­laha véget érhet. Mégis sokak­nál már az első évben jön a nagy kijózanodás. A statisztika sze­rint a házasságok 6—7 százalé­ka a 2. évben felbomlik. A válási okok közt sokszor a házassággal, a páros élettel szemben támasztott hamis igé­nyek, hiedelmek is közrejátsza­nak. Gudrun Henseler, neves német pszichológus a követ­kezőképpen foglalja össze a leg­gyakrabban előforduló tévhite­ket: 1. Az ellentétek vonzzák egy­mást. Nem igaz. Például ha egy újgazdag milliárdos lánya hoz­zámegy egy segédmunkáshoz. Eleinte romantikus, és sokak számára irigylésre méltó lehet a kapcsolat, ám az ilyen házasság legtöbbször csődbe jut. 2. A párom szavak nélkül is megért engem. Nem igaz. Senki sem lehet gondolatolvasó. A há­zastársunk sem. Ezért mindig mondjuk ki, ami a begyünket nyomja. 3. Egy tartós kapcsolatban a partnerek elengedhetik magu­kat. Nem. Nyilvánvaló, hogy hétköznap vagy munka után nem mindig vagyunk olyanok, ÖT GENERÁCIÓ Minden ember élete egy regény — szokták mondani. Egyikünké szürkébb, másoké érdekesebb. Az újkígyósi Köszörűs Sán- domé Marikáé már-már mesébe illő. A történet Sarkadon, a szülőhelyén kezdődött. Tizen­hat éves volt, amikor megismer­kedett egy fiúval, aki mély nyo­mot hagyott benne. Ám a sors kifürkészhetetlen, s hiába a köl­csönös szerelem, a munka más­más vidékekre szólította őket. Hosszú levelezés után lassan ki­HÉT TÉVHITE mintha a skatulyából húztak volna ki bennünket. Ám min­dennek van határa. Aki idővel mind kevesebbet törődik otthon a megjelenésével, az ne csodál­kozzon, ha a partnere egy idő után másfelé kacsint. 4. Egy félrelépés tönkreteszi a házasságot. Ez egyáltalán nem szükségszerű. Az ilyen ügyek­nek számtalan oka lehet. Ám amíg a hűtlenkedő partner szíve még a „régi” partneré, addig ilyen félrelépések miatt nem kell a házasságot felborítani. 5. Minden jóra fordul, ha megjön a gyerek. Téves felfo­gás. A gyerekek a rossz házas­ság megtartására teljesen alkal­matlanok. Az olyan házasság, amely a gyermekáldást meg­előzően már válságban volt, a gyermek megszületését köve­tően még nagyobb krízisbejut. 6. A jó, boldog házasságban a partnerek sose veszekednek. Ez is tévhit. Konfliktus nélküli kap­csolat nem létezik. Amíg képe­sek vagyunk egyezségre jutni, megbocsátani, addig nincs nagy baj. 7. Majd betöröm a páromat. Helytelen gondolat. Áz embe­rek ugyanis vagy maguktól vál­toznak meg, vagy sehogy. A rendszeres kritizálás nem vezet eredményre. EGY CSALÁDBAN fakultak az emlékek, s mindket­ten másfelé házasodtak. Mari­kának két kislánya született, a második hároméves volt, amikor a férj és feleség között kenyértö­résre került a sor. Ettől kezdve egyedül nevelte a gyermekeit, csupán a szüleire számíthatott. Kezdetben a sarkadi áfésznél dolgozott, majd a téeszben. Sze­rette a közösséget, a mozgalmi életet. Ez és a két kislány jelen­tette számára a boldogságot. (Folytatás a 6. oldalon) Az IDŐSKORÚAK GYÓGYÍTÁSÁNAK TUDOMÁNYA A GERIÁTRIA Ne féljünk az öregedéstől! Öregedő nemzetünkben egyre nagyobb és egészen sajátosan ismeretegyüttes az idősekkel való foglalkozás. Ha valójában egészségesnek is mondhatják magukat, akkor sem egyszerű a velük való együttélés. Hát még, amikor többségüket a leromlott, legyengült, elhasználódott szervezet betegségei kínozzák! A szervátültetés különböző területeivel, effajta életmentéssel már gazdagabb a gyógyítás tudománya, de a megöregedett fájós lábat, a rosszul működő, megkopott szivet, az egész idős szervezetet nem lehet kicserélni. Valljuk be, sajnos az időskorúak lelki adottságai is igen különbözőek, gyakran a már meglévő rossz tulajdonságok erősödnek, az emlékezőképességük, az agyuk gyors reflexei is lassulhatnak. Ismerőseim közül példaképem az a 70-en felüli kollegina, aki gömbölyű termetének ellent­mondó mozgékonysággal jelen van minden fontos eseményen, imádja a családját, mindent megtesz értük, amire csak ké­pes, szeretetét szeretettel viszo­nozzák, újságot ír, közéleti vé­leménye van, politizál, a munka élteti. Á hozzá hasonló, életüket ily módon irányítók vannak ke­vesebben... A geriátria az orvostudo­mány idősekkel foglalkozó ága. Gyulán nemrégiben rendezték országos geriátriai kongresszu­sukat, amelynek fővédnöke dr. Iván László professzor, a Ma­gyar Geriátriai Társaság elnöke volt. Tőle tudjuk, hogy ezt a nagyon fontos tudományt még csak ezek után teszik kötelező tantárggyá az orvosegyetem hatodik évfolyamán. A pro­fesszornak kötete is jelent meg a témakörben. Ne féljünk az öregedéstől — ez az elve, a címe és elárulja számunkra az egészséges öregedés 10 pont­ját, bevezet a sokoldalú régi-új tudomány, az emberi időskor rejtelmeibe, mélyebb rétegeibe. Gyulán, a Pándy Kálmán Kór­házban egy belgyógyászati osz­tályon belül geriátriai részleg van 14 ágyon, dr. Zékány Zita főorvos asszony irányításával. O és munkatársnője. Takács Zsuzsanna szervezték az ered­ményes, sikeres kongresszust is. Négy éve működik ez a részleg a kórházban, nem azonos az utókezelővel vagy a hospice (a jótékony halálra való felkészítés területe) gyógyítóival, gondozó­ival. — Ez az összefoglaló ágazat igen összetett — mondja a doktornő —, hiszen nemcsak egyféle orvoslásról van szó, ha­nem a reumatológia, a mozgás- szervi gondok, a belgyógyászat minden területe, a pszichiátria, az ideggyógyászat, a bőrbeteg­ségek és sok más egyéb tartozik ide. Igen jellemző az időskorban az elesés következménye, a combnyaktörés, az elmésztele- nedett, ritkuló csontok, gyakori az időskori műtét és a legtöbb­ször nehéz a gyógyítás. Erről beszélgettünk a tanácskozáson, a gyógytomáztatást, a rehabili­tációt ugyancsak érintve. Mi or­vosok, kórháziak és családorvo­sok is sokat tanulhattunk a nővérektől, a gyógytornászok­tól a témakörben. Itt a kórházi háttér teljes igénybevételére szükség van. Az öregedés gond jainak, a. betegség megelőzé­sének problémáiról beszélget­tünk, helyben dr. Vincze Gábor, a pszichiátriai társaság délkelet- magyarországi szekciójának el­nöke és dr. Katona András, a Pándy kórház tudományos igazgatóhelyettese pártfogol­ták a konferenciánkat, előadást tartottak a megyebeli és az or­szágban dolgozó kollégákkal együtt. —Hogyan lehet bejutni erre az osztályra? —Elsősorban a kórházi osz­tályokról, de háziorvosi beuta­lóval előjegyzés alapján kerül­hetnek ide a betegek. Jómagam belgyógyász vagyok, Iván pro­fesszor szakterülete a geriátria, amelynek szorgalmazza külön szakvizsga lehetőségét, oktatá­sát. Belgyógyászatra, pszichiát­riára, a háziorvoslásra épülhet ez effajta képzés. Krónikus osz­tály a miénk, a mai finanszírozá­si rend alapján addig ápolhatnak a szakosztályok betegeket, amíg a betegség fennáll, de akkor még nem biztos, hogy hazaküldhe- tőek. Ez tette szükségessé a lé­tünket. —Egyre többen vannak már a házi betegápolási szolgálatok, amely nagyon jó dolog, de nem jelent egész napos felügyeletet. —Nálunk az orvos, a gyógy­szer, a szakszerű ápolás, a szük­séges gyógyászati segédeszköz, a nehezen gyógyuló sebek szakszerű ellátása, a felfekvé­sek gyógyítási lehetősége együtt van jelen. Helyileg a fertőzőosztályon vagyunk, de ígéretet kaptunk a körülmé­nyek javítására. Az ágykihasz­nálásunk 90 százalékos, szük­séges lenne több helyre, mert időnként nemet kell mondani az ide készülő páciensnek. A házibeteg-ápolásnál például a kiszáradás elleni infúziót ott­hon nem lehet biztosítani, ez a geriátriai részleg pedig már kórházi ápolásnak minősül. Az ápolási időnek nincs kötöttsé­ge, a gyakorlat általában két- három hetet igazol. Óriási az igény a részleg működésére, a szociális otthonok, az utóke­zelő lehetőségek, a hospice mellett szükség van ránk. Az időskorúaknak is van gyógyu­lási hajlandóságuk, ha ehhez akaratuk társul. Innen minden­képpen van kivezető út. ha a beteg, az idősödő szervezete és a hozzá tartozó család is úgy akarja. BedeZsóka Jegyzet Ha az ember háziasszony, nyáron... Ha végre itta nyár, és meleg az idő —no, itt álljunk meg egy szóra: a régi slágerszöveg nut már ritkán stimmel. Először is, ki merné kije­lenteni így, határozottan, hogy itt a nyár, tehát beköszöntött a meleg évszak, amikor este még csak sac- colni sem lehet, másnap reggel tavaszra vagy őszre virradunk! Sőt, lehet délelőtt télutó, estefelé nyárelő, és ezek variációi. Az meg végképpen nem állja meg a helyét, hogy a nyár beköszöntének egye­nes következménye lenne a meleg idő. No de tegyük fel, hogy itt a nyár, és meleg is van, süt a nap, nyílnak a virágok, zöldellnek a bokrok, a fák, szóval pompás az idő. Ettől—tegyük fel—pompás az ember kedve, úgy érzi, nagy tettekre képes. Ha pedig az ember Hawaii virágok. A tenger kék vizéről, hűs hullámairól, a pálmafák zöldjéről és szikrázó háziasszony. ilyenkor szokta úgy napsütésről álmodozva fontak színes hawaü virágkoszorút a nagybánhegyesi általános iskolások... érezni, hogy nincs szebb elfoglalt­ság egy alapos konyha- és spájz- takarításnál. Ami persze csak az elhatározás pillanatában és csak elméletben korlátozódik a neve­zett helyiségekre—nem telik bele egy óra. feje tetején áll az egész lakás, a családtagok még a város­ból is elmenekülnek. És kezdetét veszi a nagy akció, selejtezés fedőnévvel. A lelkes háziasszony ugyanis megfogadja—miként év­tizedek óta minden nyári nagyta­karításkor—, hogy megszabadul a sok felesleges heme-humitól. va­cak kacattól. ami csak a helyet foglalja. Lám, itt ez a tucat nescafés üveg és kakaós doboz, szépek, mutatósak — üresek. Mi­ért is fogják itt a port? O. persze, lisztnek, prézlinek. cukornak mi­egyébnek voltak szánva, mikor is? Négy-öt éve biztosan megvan, mert ez a mutatós pikszis Bécsből való. Ki velük! Az öreg húsdaráló is rozsdásodik lassan, a dióőrlő is teljesen felesleges} kölönben is. a diós süti hízlak így gyarapodik szépen a kis kupac hatalmas ha­tommá. benne a fekete serpenyő­től a dunsztosüvegnyi parafadu­gón, a kazalnyi szárított zellerle­vélen át a csálé tésztaszűrőig. Esteledik, ragyog a kanna, pa­tyolat a konyhaszekrény, lehet visszapakolni. Rendszerint ez az a pillanat, amikor a háziasszony, immár holtfáradtan. dagadt bo­kával. maszatosan. éhesen, de elé­gedetten körbepillant, szeme a ki­selejtezett holmik halmára téved —és elkezdi visszalopkodni a hús­darálót — mégiscsak hűséges öreg darab — aztán a tésztaszű­rőt. a bécsi szép napok emlékére a nescafé üvegét. Ahogyan tavaly, meg tavalyelőtt. Az ember legyen következetes. Tóth Ibolya A herpesz könnyen aktivizáló­dik lázra, stresszhatásra és erős napsugárra is. Akinek egyszer volt, nehezen szabadul meg tőle. (7. oldal)

Next

/
Thumbnails
Contents