Békés Megyei Hírlap, 1997. június (52. évfolyam, 126-150. szám)
1997-06-17 / 139. szám
8 Csaiádi MAGAZIN 1997. június 17., kedd ,,Örök szerelem" jeligével egy lány a következőket írja: Másodéves egyetemista vagyok és két éve járok egy fiúval. Mindenben megértjük egymást, a szexben sincs semmi probléma. Mégis félek, hogy ennek egyszer vége lesz és nem fogom túlélni. Hogyan akadályozhatnám meg, hogy kapcsolatunk ne essen szét? Segítene-e rajta, ha összeházasodnánk? Ón szerint, ha az együttjárásunk ilyen boldog, a házasságunk is ilyen lesz? Kisasszony, nehezeket kérdez tőlem. Eric Berne híres amerikai pszichiáter az ábécé betűihez próbálja hasonlítani a házasságokat és azok alakulását. Ennek alapján szerinte léteznek A, H, I, O, S, V, X és Y házasságok. Az A típusú házasság szükségből kovácsol erényt. A feleknek kezdetben nem sok közük van egymáshoz, de hamarosan találnak valamit, ami összeköti őket. A H házasság is hasonlóképpen indul, de a felek később nem találnak egymásra. Csak az a bizonyos áthidaló vonal köti össze őket, egyébként mindegyikőjük ugyanazon az úton halad tovább, amelyiken elindult. Az I házasság kezdetén egybekelt felek nem is válnak szét soha többé. Az O házasság körben forog, nem jut sehonnan sehová, míg a halál vagy a válás véget nem vet az egésznek. Az S házasság a boldogság keresésének jegyében telik, de a felek majdnem ugyanoda jutnak vissza, ahonnan elindultak, csak legfeljebb egy kicsit följebb. Ez a kudarc mindkettőjükből csalódást és elégedetlenséget vált ki. A V házasság soros együttléttel indul, ami azonban hamarosan véget ér, és attól fogva egyre jobban távolodnak egymástól. Az X házasságban a feleknek kezdetben nem sok közük van egymáshoz, de később valahol egy pontban egymásra találnak, majd rohamosan távolodnak egymástól. Az Y házasság jól indul, de a sűrűsödő problémák oda vezetnek, hogy mindkét fél egy idő után a saját útját járja. „Tibor”: 18 éves kamasz vagyok, s van egy kisebb problémám. A hímvesszőm makkján nem jött fel a bőr és ezért 8 éves koromban megműtötték. Kérem doktor úr, segítsen! Nem lehet- ne-e bőrt operálni rá vagy plasztikai beavatkozással helyrehozni? Kedves kamasz fiú, leveléből számomra az derül ki. hogy nyolcéves korában fitymaszűkületre (Phimosis) megműtötték, de nemcsak metszést végeztek a fitymán, hanem azt el is távolították, ezért nincs a makkon bőr és nincs is mit ráhúzni. A zsidó vallásúak körében terjedt el már évezredek óta a hímvessző körülmetélése, egyrészt egészségügyi, másrészt vallási okok miatt. Megfigyelték például, hogy a zsidó asszonyok körében sokkal kevesebb a méhszájseb okozta rák, mint az egyéb vallásúak körében, és ezt a férfiak körülmetélésének a számlájára írják. A körülmetélésnek tehát fontos egészségügyi jelentősége is van. Vagyis nincs értelme azon spekulálni, hogy plasztikai beavatkozásnak vesse magát alá, hiszen így egészségesebben élhetnek majd partnerével nemi életet. ZSÍRTALAN COMBOKRÓL ÁLMODIK A LÁNY Dagadó muszklik és kőkemény hasak a fiúknál, garantáltan zsírtalan combok a lányoknál — ezek napjaink szépségideáljának jellemzői. Az egészség- kultusz vadhajtásának egyik káros következménye, hogy sokan az egészséget súlyosan veszélyeztető módszerekkel igyekeznek elérni: a férfiak a túlfej lett izomzatot, a nők karcsúságot, a zsírpárnák eltüntetését. Bizonyított, hogy az izomgyarapodást elősegítő szerek többsége súlyos mellékhatásokkal jár. A nők soványsági kultusza mindig az ismétlődő fogyókúrák, illetve fogyasztószerek révén, valamint a külöhféle evési rendellenességeket, a bulimia (az evési roham) és az anorexia nervosa (kóros lesoványodás) útján pusztít. A mai szépségideáinak való megfelelést mind többen kényszerként élik meg, és mivel nehezen teljesíthető, több szempontból abszurd elvárásokról van szó, nagyon sokan csalódást, súlyos frusztrációt élnek át a testükkel kapcsolatban. Ám eddig kevéssé figyeltek arra a szakemberek, hogy nem csupán a középkorúak vagy a még idősebbek frusztrálódnak, vagyis nemcsak azok, akik az életkorral elkerülhetetlenül érkező testi hanyatlás miatt nem tudnak megfelelni ezeknek az ideáloknak, hanem a fiatalok is. „Akkor láttam először, hogy micsoda fájdalmat el tud viselni a feleségem” Apukák a szülőszobán Szülei között békésen alszik a kisjövevény fotó: kovács erszébet Akad olyan, aki azt mondja, férfinak semmi keresnivalója a szülőszobán, van, akinek csak egy kis bátorítás kell, s persze vannak olyanok, akik együtt készülnek feleségükkel a nagy napra, gyermekük születésére. Ma már elfogadott a kórházakban az apás szülés. Senki sem lepődik meg, ha a leendő apuka a kismamát nem csak a szülészet bejáratáig kíséri, hanem tovább a vajúdóba és a szülőágy mellé. „A szülés elmélyítette kapcsolatunkat... ” Ez az első gyermekünk, és nem akartam kimaradni az egész folyamatból — meséli a Szabó család feje, Béla. Közösen jártunk feleségemmel felkészítő tanfolyamra. Együtt tornásztunk, szuszogtunk. Kíváncsi voltam hogyan zajlik majd a szülés. Úgy gondoltam, tudok majd segíteni Editnek, és neki is jobb, ha van valaki mellette, akire támaszkodhat. Bár az is igaz, először én szerettem volna jobban a dolgot. Mikor bejelentettem, hogy ott akarok lenni a gyermek születésénél, kétkedve hallgatott, de sikerült meggyőznöm azzal, hogy mindketten szülei vagyunk a gyereknek. Nagyon jó volt, hogy a szülés előtti tanfolyam fölkészített arra, mi várható. Bár eleinte kicsit furcsa volt a kórházban, és nagyon hiányzott egy olyan hely, ahová kettesben elbújhattunk volna, úgy éreztem tudok segíteni. Beszélgettem Edittel, masszíroztam, nem hagytam, hogy elhagyja magát. A szülés sokkal mélyebbé tette a kapcsolatunkat. Akkor láttam először, hogy micsoda fájdalmat el tud viselni a feleségem. Addig ezt el sem tudtam képzelni róla. Mikor a kisfiam, Csanád megszületett, egyáltalán nem voltunk idegenek egymásnak. Megismerte a hangomat, keresett a tekintetével, hiszen míg az anyukája pocakjában volt sokat beszéltem hozzá. Másnap pedig már össze tudtam hasonlítani, mekkorát fejlődött egyetlen éjszaka alatt. Ez így sokkal jobb volt, mintha először 3-4 naposán láttam volna, és el sem tudtam volna képzelni, hogy milyen volt mikor megszületett. Mikor hazajöttek a kórházból, a feleségem azt mondta, sokkal rosszabb lett volna, ha nincs mellette valaki akit ismer, akire számíthat, akinek elmondhatja mi fáj. Azt hiszem éppen ez az apás szülés lényege. ,4 szülés furcsa élmény...” A békéscsabai Réthy Pál Kórházban, ahol Csanád is született, két éve lehetnek bent apukák a szüléseken. Az igény a kismamák és apák részéről merült fel. Azóta évente 50 és 100 közötti a kórházban az apás szülések száma. —Zavaró az apák jelenléte a szülésnél? — kérdeztük dr. Baukó Attila szakorvost. — Normál lefolyású szülésnél nem zavaró az apukák jelenléte, nem is vagyunk ellene. Ott lehetnek végig feleségük mellett a vajúdás kezdetétől egészen a születésig. Ha azonban sürgős beavatkozás szükséges, vagy az orvos úgy ítéli meg, hogy a beavatkozást nem kell lássa az apuka, akkor el kell hagynia a szülőszobát. Ebből azonban soha nem volt konfliktus. Erre az eshetőségre már a tanfolyamokon fölkészítik az apákat. — Előfordult-e, hogy valaki rosszul lett a szülés alatt? —A szülés furcsa élmény. Az anyuka ott fekszik a szülőágyon, és egyszer csak kibújik egy gyerek. Előfordult már, hogy egy- egy apuka egy pillanatra megszédült, de ez inkább a meleg és a zajok számlájára írható. Olyan nem fordult még elő, hogy rosszul lett volna valaki. Babaváró TANFOLYAMOK Békéscsabán 1993 őszétől szerveznek folyamatosan felkészítő tanfolyamokat kismamáknak és apáknak. A magzat fejlődésétől kezdve, az életmódon, táplálkozáson, lakberendezésen, babakelengyén, jogi kérdéseken át a szülésig és a baba otthoni fogadásáig mindenre kiterjedően foglalkoznak a tanfolyamokon, melyeket védőnők vezetnek, de gyógytornász, fogorvos, szülészorvos, szülésznő, gyermekorvos és jogász is tart előadásokat. Kezdetben csak két, három apuka vett részt az előadásokon, most ketten, hárman vannak azok, akik a felkészítés után úgy döntenek, nem vesznek részt a szülésen. — Kik azok, akik igénylik az apás szülést? — Általában az először szülőknél, és azoknál, akik már korábban is az együtt szülést választották. Van a szülőknek egy rétege, akik rászánják az időt, és aktívan készülnek a szülésre. Hozzáteszem, mindkét szülőnek bele kell egyeznie az együtt szülésbe. Érdekes az apák véleménye a szülés után. Van aki lelkesedik, de akad aki azt mondja, a következőre már nem megy be. — Miért jó, ha az apák ott vannak a szülésen? — Biztos, hogy az anyukáknak könnyebb elviselni azt a 6-10 órás vajúdást, ha ott van mellettük egy hozzátartozójuk. Nem is igazán a szülés alatt kell ez a támogatás, inkább vajúdáskor. Ha van akivel beszélgethet, könnyebb átvészelni azt az időszakot. Kovács Attila Uj ÉLET A HALÁL KAPUJÁBÓL Életünk szinte valamennyi eseményét rítusok, szokások veszik körül. így van ez a szüléssel is. Minden népnél, népcsoportnál másként és másként fogják fel a szülést, fordulnak a szülő nő felé. A zulu törzsnél a várandós asszony minden reggel légzőgyakorlattal kezdi a napot. Kiás belégzés közben elképzeli, hogy minden rosszat kifúj magából. A szülőkunyhó tetején lyuk van, ahol szülés közben ugyanazt az égboltot látja, amit a gyakorlatok közben hónapokon át nézhet. A sámánista kultúrákban van egy olyan hiedelem, hogy a szülő nőnek a halál kapujából kell elhoznia az új életet. A nyimba törzsnél úgy tartják, ha az anya szorong, fél, a gyermek harcolni fog vele a szülés alatt. Új-Guineában a vajúdás kezdetekor a férj és a feleség elmondják egymásnak addig ki nem mondott sérelmeiket, megbántottságukat. Szibériában a szülőoszlopra annyi rovást vésnek, ahányszor a férj megcsalta a feleségét, hogy a szülést megkönnyítsék. A szülőkunyhóba pedig bemehetnek azok a lányok, akik már elmúltak tízévesek, hogy ősi rigmusok mondásával segítsék a baba világrajöttét. Malajziában ha a szülés megakadt, a sámán a maláj teremtésmítoszt kezdi el mesélni az anyának. A mítosz után a magzat fejlődését mondja el egészen a születésig. Végül pedig megszólítja a születendő babát: „Te ismered az anyád testét! Nyisd ki a szemed és indulj el!” (Forrás: Kismama) Eletsors • • Ot GENERÁCIÓ EGY CSALÁDBAN (Folytatás az 5. oldalról) Barátnői, kollegái többször is biztatták pedig: „Miért nem mégy férjhez? Úgy könnyebb lenne minden, hiszen olyan fiatal vagy...” — O, jól megvagyok én így — válaszolta ilyenkor. — Talán ha a kedvenc magyar színművészem vagy Sanyi, a régi szerelmem megkérne, akkor gondolkodnék rajta... A tréfás válaszra mosolyra fakadtak az emberek. A lányok viszont nőttek, s a nagyobbik- nak megszületett a legelső gyermeke, Andrea. Marika 38 évesen nagymama lett. Telt, múlt az idő, s egy szép napon valaki becsengetett hozzájuk. — Majdnem meghűlt bennem a vér, amikor az ajtóban megpillantottam Köszörűs Sanyit, az én első szerelmemet — emlékezett vissza Marika. A következő kérdéssel fordult a meglepett házigazdához: „Le- szel-e a feleségem, kis Puskás?” Ennek már 15 éve. Azóta Köszörűs Sándomé néven él Újkígyóson. Egy év múlva az édesanyját is magával hozta az új fészekbe. A lányok Szegedre kerültek, az egyiküknél három, a másiknál egy kislány született. A legidősebb unoka, Andrea azóta már anyuka. Két évvel ezelőtt egy kisfiúnak adott életet, akit Tóth Alexnek kereszteltek. A most 65 esztendős Marika dédunokája, s a 88 éves Puskás mama ükunokája. — Boldog lennék, ha valamennyien egy házban lakhatnánk, de tudom, ebben a mai világban ennek nemigen van realitása — fejtegette Marika. — Mindenkinek más az életritmusa, a szokásai, ezért aztán beérem azzal, hogy gyakran telefonálunk egymásnak, és minden ünnepen, névnapon, születésnapon és egyéb évfordulón együtt vagyunk. Az erőmet és az optimizmusomat a férjemnek köszönhetem. Ez a legnagyobb ajándék, amit az élettől kaptam. Mindennek ellenére alig várom az újságot reggelente, hátha találok benne sarkadi híreket. Mert Sarkadot sem lehet elfelejteni... Magyar Mária Az üknagymama és a dédnagymama, közöttük Köszörűs Sándor ölében az ötödik generáció első tagja SZEXPOSTA Dr. Bordás Sándor rovata
