Békés Megyei Hírlap, 1997. június (52. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-14-15 / 137. szám

a 1997. június 14-15., szombat-vasárnap MEGYEI KÖRKÉP---------------­Csaba Expo-program Kulturális rendezvények az Expo-színpadon: Június 14.,szombat, Békéscsaba, Sportcsarnok 11.00 Mini Tini Divatstúdió gyermekdivat-bemutatója 11.30 Double M. Divatstúdió divatbemutatója 12.15 Happy Stúdió — aerobic-bemutató 12.30 Balassi Néptáncegyüttes műsora 13.00 Alibi együttes előadása 1100 Black Budo Center — karatebemutató 14.30 Napsugár Bábegyüttes előadása 15.00 Fittnes Center aerobic-produkciója 15.30 Crazy Theatrum színházi produkció 16.30 Vadvirág Népdalkor műsora 17.00 Mini Tini Divatstúdió gyermekdivat-bemutatója 17.30 Double M. Divatstúdió divatbemutatója 18.15 Happy Stúdió — aerobic-bemutató 18.30 ÁMK Népdalkor fellépése június 15., vasárnap Építők-napi kulturális program 10.00 Térzene, majorette, megnyitó 11.00 Eszményi Viktória és Heilig Gábor zenés műsora gyerekeknek 12.00 Nosztalgiazenélés 13.00 Dinnyés József fellépése 13.30 Mini Tini Divatstúdió gyermekdivat-bemutatója 14.00 Maksa Zoltán humorista fellépése 14.30 Irigy-Hónaljmirigy együttes műsora 15.30 Nagy Bandó András humorista fellépése 16.00 Sorsolás. Vásár-mix. Jubileumi ötös fogat 17.15 Double M. Divatstúdió divatbemutatója 18.00 Nosztalgiazenélés A Békés Megyei Hírlap standján, az „A” főbejárattal szemben, a „Márványosban” várjuk kedves olvasóinkat minden nap. Ma és hol­nap 13—15 óráig: Kávézzon velünk!, 15—17 óra között élő„Vonalban vagyunk...”, 18 órakor nyereménysorsolás. Ma 17 órától Tücsök Peti várja a gyerekeket! Holnap 17 órától vendégünk a Milla Triő! SZAVAZÓLAP a Csaba Expo közönségdíjára Kiállító stand neve: Szavazó neve: Címe:............... A szavazólapot az Expo főbejárata melletti urnába elhelyezők között sorsolást rendezünk. A szavazatokat szombat estig lehet leadni. A NYERTESEKET POSTÁN ÉRTESÍTJÜK. u A német nagykövet különleges szerepben: modellt ül a karika- turistának FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Elvihették karikatúrájukat A vásári hangulatnak mindig ve­lejárója a kötelező protokoll. Ennek immár másodszor mond ellent az a tény, hogy a keleti régió e neves eseményét minden különösebb formaságok, külső­ségek nélkül, magánemberként látogatja meg Vastagh Pál igaz­ságügy-miniszter. Az ismert közéleti ember ezúttal vendéget is hozott: orosházi programjuk­ról átcsalta magával a Csaba Ex­póra Hasso Bruchruckert, a Né­met Szövetségi Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét. A hátsó bejáratnál népes delegáció várta őket: a vá­ros és az expó vezetői személye­sen kísérték végig a két magas rangú vendéget a kiállítók kö­zött, miközben Pap János pol­gármester az elmúlt öt év tapasz­talatairól beszélt. Mindemellett nekik is kijutott minden jóból, ami egy vásárlátogatónak jár: a számtalan prospektus mellett még saját karikatúrájukat is ha- zavihették a néhány órás séta után. (a) Szerencsés vásárlátogatók! A Csaba Expón minden nap szavazhatnak a látogatók lapunk standján a rendszeresen megjelenő mellékleteink fogadtatá­sáról. A szavazólapot kitöltők között tegnap este sorsoltunk. A szerencsés nyertesek: Belleli Lajosné, Békés (Hírlapos esernyő), Stuber Józsefné, Dombegyház (reggelizőkészlet), Varga Imréné, Tarhos (Hírlapos póló). Nyereményüket cí­mükre eljuttatjuk. Több mezőgazdasági témát a lapba! Velünk kávézott a vásáron Pénteken is sok vendég kereste fel a Békés Megyei Hírlap standját. A 22 éves körös- ladányi Berta Károly kávézás közben elmondta: szívesen ol­vasna több cikket a falujáról. Arról is beszélt, hogy Békés megyét az ország éléskamrája­ként emlegetik, így a mező- gazdasággal kapcsolatos té­mákkal gyakrabban szeretne találkozni az újságban. Ami a vásárt illeti: számára úgy tűnik, mintha kisebb területen, keve­sebb kiállító lenne az idén, mint tavaly, ám a színvonal emelke­dett. Szerinte a megye kisebb településein kevés volt a rek­lám az expóról. Az egykori orosházi birkó­zó, Gógán Sándor, aki média­menedzserként dolgozik Oros­házán, a Heti Gazdaság című mellékletet kedveli, bár a jövő­ben több befektetéssel kapcso­latos tanácsot, cikket látna a lapban. Régi szerelme a sport, ezért olvassa örömmel a sport­ról szóló írásokat. Szeretné, ha Orosházán ismét olyan magas színvonalú lenne a birkózás, mint huszonöt-harminc évvel, ezelőtt. V.L. A* Év Autója az expón, (a) Mindig nagy öröm, ha egy cég a saját standján mutathatja be az Év Autóját. Kiváltképp, ha mellé még egy különlegességgel is csábítja látogatóit. A Renaultnak megadatott ez a lehetőség, hiszen egy helyen tekinthető meg az Év Autója elismerést szerzett Renault Scénic és a legújabb Espace, ami joggal nevezhető a maga kategóriájában az egyik legszebb autónak fotó: kovács Erzsébet —Tényleg ennyire tragikus a helyzet? — A város idei költségvetése 380 millió forintos hiánnyal in­dult, a Dégáz-részvények eladá­sából, valamint az önkormány­zati lakások és a belterületi in­gatlanok értékesítéséből szár­mazó bevétellel „lefedtek” 224 milliót, de még így is maradt közel 160 millió hiány, amire hitelt kell felvenni. A tragikus az, hogy tavaly még a teljes hi­ányt, az idén már csak 224 milli­ós lyukat tudtak „betömni” a vá­rosi vagyon értékesítéséből be­folyt összeggel, jövőre már ennyit sem. Vagyis teljes való­ságában megjelenik a rossz in­tézményi struktúra okozta hi­ány. A másik fontos körülmény az idő-tényező. A 380 milliós deficit azt jelenti, naponta vala­mivel több, mint egymillió fo­rintot költ el a város úgy, hogy nincs rá fedezet. Ha június 16-án döntés születik, akkor a közok­tatási struktúra már nem járul hozzá ehhez a napi egymilliós veszteséghez. — Súlyos felelőtlenséggel, hanyag gazdálkodással állunk szemben. Ön szerint ki a felelős ezért? Hiszen, ha a város évek óta görgeti maga előtt a problé­mát, akkor az elodázott döntése­kért, a vagyonfelélésért, a be- tömködött költségvetési lyuka­kért valaki vagy valakik felelős­séggel tartoznak. — Nem feladatom felelősöket megnevezni. De hajlamos va­gyok arra, hogy elfogadjam, sze­mélyek csak annyiban felelősek, hogy amikor a mostani képviselő-testület átvette a város irányítását, nem gondolták át a döntési pályákat. A hibás dönté­sek ugyanis benne maradtak a rendszer működésében. Testület elé kerülhettek például olyan, anyagi következményekkel járó javaslatok, amelyekről a pénz­ügyi osztálynak előzetesen nem volt tudomása vagy elkezdőd­hetett beruházás úgy, hogy a gaz­dasági bizottság tagjai nem látták a tervet. Többször megtörtént, hogy az üléseken a képviselők milliós kiadásokkal járó ötleteket vetettek fel, mire a pénzügyi osztályvezető közölte, hogy az elképzelés megvalósításának nincs pénzügyi alapja, ezért nem javasolja elfogadását. Mi követ­kezett ezután? Mintha semmi nem történt volna, a testület meg­szavazta az eredeti javaslatot. — A tanulmány legvitatot­tabb pontja a Bay gimnázium beolvasztása az Erkelbe. Sokak szerint okkal tiltakoznak amiatt, hogy velük , fizettetik" ki a számlát... — Lehet, hogy az erkölcsi igazság az iskola mellett van, hiszen 1995 szeptemberében a képviselő-testület elfogadott egy határozatot a Bay gimná­zium elhelyezéséről. Nem minősítem a két évvel ezelőtti döntést, kész vagyok elfogad­ni, hogy megfelelt az akkori állapotnak. Csakhogy azóta eltelt két év, s alapvetően meg­változtak a körülmények. Más a városi költségvetés helyzete és a demográfiai állapot. Ha ezekre a tényezőkre úgy tekin­tünk, mintha nem lennének, akkor a lehető legnagyobb bűnt követjük el. A városnak lesz egy új, a szükségesnél na­gyobb gimnáziumi épülete. Gyula csődhelyzetben van, mi meg építeni akarunk egy újabb gimnáziumot. Ki fogja fizetni a számlát? A harmincnégyezer polgár? Miért? Ezt a kérdést előbb-utóbb felteszik. — Hogyan kerülheti el a vá­ros a csődöt? — A testületnek június 16-án változtatás nélkül el kell fogad­nia a közoktatási intézményhá­lózat szerkezetének átalakításá­ra tett javaslatunkat. Azt köve­tően azonnal megbízást kell ad­nia a városi intézményhálózat maradék részének strukturális átvilágítására. Ez alatt a kö­vetkezőket értem. Van egy sor, önkormányzat által finanszíro­zott intézmény—bölcsődék, te­rületi gondozási központ, egész­ségügyi alapellátás, napközis konyha, közművelődési könyv­tár, Gyulai Várszínház, város­gazdálkodási igazgatóság, szo­ciális foglalkoztató, családse­gítő központ, városi tévé, Gyulai Hírlap, sportlétesítmények, ne­velési tanácsadó, egyebek —, amelyek tevékenységi körét meg kell vizsgálni. Elemezni, mik a feladataik, van-e szükség rájuk, ki tudja átvenni működte­tésüket vagy feladatkörüket? Ebben a körben hatalmas tétel a polgármesteri hivatal költségve­tése, amelyet elsőként kellene átvilágítani. Az átfedéseket, pár­huzamosságokat ki kell szűrni, a felesleges kapacitásokat leépí­teni. A sort a működtetés elemzésével kellene zárni, megvizsgálni például, mi az oka annak, hogy egyik iskolá­ban kilenc gyerekre jut egy al­kalmazott, a másikban tizen­kettőre. — Kérem, vázolja fel mi tör­ténik, ha nemfogadja el javasla­tát a testület? — Akkor a város csődbe jut. A csődeljárásnak megvannak a maga szabályai. Kineveznek egy csődgondnokot, akinek túl­ságosan nagy mérlegelési lehe­tősége nincs, az előírt intézkedé­seket meg kell hoznia. Meg­szünteti mindazokat a tevékeny­ségeiket, intézményeket — könyvtár, városi lap, városi tévé, várszínház, művelődési ház, sportcsarnok, egyebek —, ame­lyek működtetését a törvény nem írja elő. Leállíttatja azokat a beruházásokat, amelyek befa­gyasztása gazdaságosabb, mint befejezése. Visszavonja azokat a pályázatokat, amelyek önerőt is igényelnek. A fenntartási munkákat — parkgondozást, út­javításokat — a legminimáli­sabbra csökkenti. Nem folyta­tom, a csőd azt jelenti, hogy a város lepusztul. — Mi a tapasztalata, az ön­kormányzati képviselők hogyan fogadták a javaslataikat? — A képviselők többsége megértette, milyen helyzetben van a város, de van aki úgy látja, hasonló helyzet volt tavaly is, meg tavalyelőtt is, mégis megol­dódott a probléma. Ez életveszé­lyes gondolkodás, mert ha hét­főn nem döntenek, vagy a javas­latunkból érzelmi alapon ki­emelnek tételeket és haboznak a további intézkedéseket illetően, akkor száz százalék, hogy csőd lesz. —Miért csinálta végig ? — Gyulai vagyok, szeretnék normálisan élni ebben a város­ban. Gondolom, a 34 ezer ember érdeke ugyanez, nem akarnak egy lepusztult város lakói lenni. —Milyen a közérzete? — Örülök annak, hogy mun­kánkat szakmailag senki nem tá­madja. Olyan javaslatot tettünk le az asztalra, amit az érintettek többsége elfogad. Tény, egy sor méltánytalan támadás is ért, de ezeket nem veszem a szívemre, mert tudom, nem én vagyok a címzettjük. Azok ellen irányul­nak, akik előidézték a mostani állapotot. Úgy érzem, jó munkát végeztünk, ha az utolsó órában is, de sikerült ráébresztenünk a város polgárait a drámai helyzet­re. Arpási Zoltán Ma egymillióval, holnap újabb egymillióval nő a költségvetési hiány a városban Gyula a szakadék szélén A fürdőváros a csőd szélén áll, az önkormányzati költségvetés óriási hiánnyal küszködik. Ha a képviselő-testület a hétfői ülésén nem hoz radikális intézkedéseket, akkor a csőd elkerülhetetlen. A város élére csődgondnokot neveznek ki, aki azonnali hatállyal bezáratja a könyvtárat, a várszínházát, a sportlétesítményeket, a művelődési házat, a városi tévét, a helyi újságot és más, nem alapvető fontosságú városi intézményeket. Ami évszázadok óta nem fordult elő, most bekövetkezhet — a város lepusztul. Ez a rövid summázata annak a beszélgetésnek, amelyet Cséfán Lajossal, a Gyula-Consult tulajdonos­ügyvezetőjével, a gyulai közoktatási intézmények struktúráját érintő javaslat kidolgozójával készítettünk. Az oktatás bevételei és kiadásai Gyula idei költségvetésében 1.(18,27%) . 1.(25,62%) 2. 3.(73,87%) BEVETEL 1. Az oktatás működési bevételei, illetve kiadásai 2. Az oktatás beruházási bevételei, illetve kiadásai 3. A költségvetés egyéb bevételei, illetve kiadásai 3. (64,1%) KIAD AS 2. (10,28%)

Next

/
Thumbnails
Contents