Békés Megyei Hírlap, 1997. június (52. évfolyam, 126-150. szám)

1997-06-14-15 / 137. szám

A HÉT TÉMÁJA

1997. június 14-15., szombat-vasárnap

Senki ne kényszerítsen rájuk bélyeget

Egyre több megyénkben is a pszichiátriai beteg, az elmekórtani esetek száma szinte változatlan

Nagy szomorúság egy családban, ha fogyatékos gyermek születik. Sokan nem tudnak tőle elszakadni, hanem nagy szeretetben, áldozatkészen maguk nevelik, gondozzák. Előfordul azonban, hogy a szülők hamarébb elmennek, magára marad a gyermek, s akkor nincs más megoldás, mint az elmegyógyászati kórházi osztály vagy a speciális szociális otthon.

Vannak, akik felnőtt korukban betegednek meg, valamilyen elmebetegség foglyai lesznek vagy lelki, pszichiátriai problémájuk, szenvedélybetegségük áldozatává válnak. Önhibáján kívül is kerülhet egy ember olyan helyzetbe, amikor testileg, lelkileg kimerül, padlóra kerül, s akkor ismét csak az ideggondozó, a kórház, a pszichiáter szakorvos segíthet. Megyénkben a pszichiátriai hálózat szakmai irányítója, dr. Gyuris Jenő megyei szakfelügyelő főorvos, a gyulai Pándy Kálmán Kórház II. pszichiátriai osztályának vezetője.

Mint tőle megtudtuk, a pszichiátriai betegellátás tárgyi és személyi feltételei tavaly sem javultak, sőt... Az ideggondozókban és a kórházi osztályokon látják el őket, de általában a háziorvosok találkoznak velük először. Miután az ide szóló beutalókat nagyon szigorú törvények, előírások szabályozzák, szomorú, hogy a tapasztalataik szerint a legtöbb beutaló szakmailag, jogilag enyhén szólva elfogadhatatlan volt az elmúlt évben. Az ideggondozókban is egyre több a beteg, a fogadó személyzet és a rendelkezésre álló idő pedig nem több. A nehéz, szellemileg, fizikailag is megterhelő munka anyagi megbecsüléséről jobb nem beszélni.

— A pszichiátriát művelő' szakemberek gyakran érezték úgy az elmúlt évtizedekben, hogy gyógyító munkájuk az orvostudományok mostohagyermeke Magyarországon. Miután egyre több a beteg ember, beteg a társadalom, az egészségügy, a pszichiáterekre is egyre nagyobb felelősség hárul. Nem is kevesen tőlük várják a magyarázatot, a minden gondot megoldó gyógyírt...

— A szakma megbecsültsége noha még mindig nincs a helyén — mondja Gyuris Jenő —, azért mégiscsak pozitív irányban változott. A leggyorsabb fejlődés részesei voltunk az utóbbi évtizedekben a világban, gondolok a terápiás lehetőségekre, a betegek jogaiért alakuló civil szervezetek szaporodására, a gyógyításban alkalmazható kitűnő gyógyszerekre. Megalakult a pszichiátriai betegek érdekeinek érvényesülését vizsgáló bizottság. A gazdasági-társadalmi változások következménye lett, hogy megnőtt a pszichiátriai ellátást igénylők száma és a valódi elmebetegek (skizofréniák, mániás depressziós hangulatzavarokban szenvedők népesítették be korábban a kórházi osztályok legtöbb ágyát) száma lényegében nem változott. 1995-ben és

1996-ban a megye hét ideggondozójában és a békéscsabai addiktológiai, szbmatológiai gondozójában a nem nyilvántartott, úgynevezett nem gondozottak megjelenése 26 ezerről 32 ezerre nőtt. Hatalmas beteganyag zúdul rájuk, szinte lehetetlen a folyamatosan emelkedő betegszám időt igénylő ellátása. A háziorvosi szolgálatban megforduló betegek nagy része pszichiátriai okokból kialakuló szervi panaszokkal keresi fel orvosát és gyakran vezet az útjuk az ideggondozókba.

— Mennyire tud bizakodó lenni az ilyen gyógyítási lehetőségekkel, hiszen egy-egy beteg nem csak a gyógyszert, hanem a hosszasabb beszélgetést, az életmódtanácsot is várná orvosától. Nyugaton mindennapos dolog, hogy az embereknek választott pszichiátere van.

— Nagy gond ez, sok szakorvosunknak okoz lelkiismereti válságot, hogy nincs módja többet foglalkozni a hozzá fordulóval. Fő feladatuk lenne a pszichoterápiás gyógymódok alkalmazása, elfogadhatatlanul alacsony a percátlag, amit a betegekre fordíthatnak. A magán- rendeléseken oldható meg a hosszabb foglalkozás (külföldön igen nagy pénzeket fizetnek a páciensek), ezért a beteg fizet, de nálunk azok szorulnak a legnagyobb segítségre, akik elesettek, munkanélküliek vagy alkoholisták, házassági, élethelyzeti krízisben lévők és nem tudnak külön orvoshoz járni, fizetni a magánrendelést.

— A természetgyógyászati szabályzókat aláírta a népjóléti

miniszter, amely szerint az emberek lelki gyógyítását, a csontkovácsolást és az akupunktúrás kezelést csak orvosi diplomával rendelkező természetgyógyász végezheti. Köztudott, hogy az egészségügy leterheltsége miatt is sokan fordultak pszichiátriai problémáikkal kevésbé felkészült természetgyógyászokhoz. Lehet, hogy ezután másként lesz?

— Az utóbbi évek liberalizmusa következtében a hagyományos orvoslás mellett megjelentek és biztos, hogy valóságalappal léteznek az évszázados tapasztalatokon nyugvó terápiás lehetőségek. Tartok tőle, hogy döntő többségben sokan csak felkészületlen, pénzkicsaloga- tó, önmagukat önkényesen gyógyítóknak kinevező emberek hatása alá kerültek. Az anyagi károkozáson túl az érzékenyebb betegeknél komoly pszichikai kárt is okoztak. Az utóbbi években több tíz ilyen beteggel találkoztam, aki szabályos elmekóros állapotba került valamilyen természetgyógyász „kezelése”, a tanfolyamokon hallott szakszerűtlenül alkalmazott módszereket követően. A jövőben remélhetően szigorúbb lesz az ellenőrzés ezen a területen is.

—A fekvőbeteg-ellátás mellett inkább a járóbetegek szakorvosi rendelésére vagy a háziorvosi szolgálat munkájára terelődik a hangsúly. Még nem igazán felkészültek erre szakmailag a háziorvosok. A kóros elmeállapotú személyek ellátásának tapasztalatairól szólt egy tavalyi gyulai kongresszuson Veér András, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet főigazgatója. Felkért hozzászólóként Ön is csatlakozott a témához.

— A törvénymódosítás a betegek érdekeit próbálja védeni, meghatározni, például, hogy miként kerülhet a beteg pszichiátriai intézeti gyógykezelésre. Lehet önként, a saját kérésére vagy sürgős szükség esetén ( szigorú

kritériumok alapján, ha például önmagát vagy másokat veszélyeztet), de új elem a bíróság által hozott kötelező beutalás. A háziorvosok gyakran vagy nem mernek beutalni beteget vagy szakmailag és jogilag nem kellő indokoltságú beutalót adnak.. Kulcskérdésnek tartom a háziorvosok megfelelő felkészítését is, hogy tudják eldönteni, kit képesek ők ellátni és kit kell szakemberhez küldeniük. Az ideggondozók idő hiányában nem biztos, hogy azt a terápiát tudják alkalmazni, amire szüksége van ezeknek az embereknek. Ok kerülhetnek a kórházi osztályokra,

intézetekbe. Kétmilliós a szorongásos, fóbiás betegek száma az országban, akiknek más szervrendszereinél alakul ki a panasza és az eszerint illetékes osztályra kerül.

— A kórházi ágyszám- csökkentés kapcsán a megyében 60 pszichiátriai ágyat szüntettek meg: 30-at a munkaterápiás részlegen 10—10 ágyat a Il-es és III-as osztályon, tíz krónikus ágyatalll-ason.

— Mindezek ellenére mindkét osztály eleget tud tenni alapvető feladatainak. A mi osztályunkon a legkülönbözőbb beteganyag fordult meg, döntő többségük agyi vérkeringési zavarból fakadó pszichiátriai zavarok miatt és specializálódtunk az organikus pszichiátriai betegek ellátására. Ez utóbbi az agyvagy más testi betegség talaján kialakuló pszichiátria problémát jelent. Évtizedek óta foglalkoztat, magam is kutattam, könyvet publikáltam a témában és a pszichiátriai társaságon belüli szekció létesítésén fáradozom. Az osztályra felvett betegek 45 százaléka organikus pszichiátriai problémás volt. Ez a gyönyörű épület, amiben dolgozunk, százéves, az ehhez kapcsolódó adottságokkal, hatalmas kórtermekkel. Úgy tudom, hogy tervbe vették a rekontsrukciót, de lehet, hogy a megyei önkormányzatnak nem telik annyi a működtetésre, amennyire szükség lenne. Erősen kifogásolha- tóak ezek a körülmények, mégis igyekszünk emberséges környezetet teremteni a betegeinknek. Vannak nálunk neurológiai betegek és alkohológiai szövődményes panaszokkal ugyancsak a pszichiátriai és elmekórtani esetek mellett.

— Milyennek ítéli meg az elme-szociális otthonok helyzetét?

— Általában elavult épületekben dolgoznak, igen nehéz körülmények között, kevés a

szakképzett ápoló. Bár igyekeznek a helyi erőkre támaszkodva fejleszteni, felújítani, kellemesebb környezetet teremteni. Igyekeznek a törvényben leírt feltételeknek megfelelni, a foglalkoztatottságukról, közérzetjavításukról, gyógykezelésükről, ellátásukról a lehetőségekhez képest, szinte megható módon gondoskodni. Az országos szakmai szervezetünk ugyancsak kiadott a pszichiátriai betegségek gyógykezelésével kapcsolatos állásfoglalást. Helyi sajátosságok léteznek és azokat figyelembe kell venni minden gyógyító szakma esetében.

— Veér Andrásék megkongatták a vészharangot, hogy az egészségügy szegényedése, az ágyszámcsökkentés miatt netán elmebetegek maradnak ellátatlanok és az utcán bolyongva talán másokat is veszélyeztetnek...

— Megyénkben nem áll fenn ilyen veszély. Pszichiátriai osztályos ellátást igénylő beteg szükség esetén bekerül az osztályra, de kell, hogy felismerjék, beutalják, mi fogadókészek vagyunk és képesek ellátni. 1970- hez viszonyítva megtízszereződött a beutaltak száma. Ma egy orvosvezetőnek három szempontra kell figyelnie: a lehető legrövidebb idő alatt, a legnagyobb hatásossággal és a lehető legolcsóbban gyógyítani. Nagyon nehéz összegyeztetni ezt az orvosetikával, meddig érdekel a gazdaságosság, és meddig számít a beteg érdeke. Szerencsére a mi kórházunkban eddig még megkaphatták a betegek az állapotuknak megfelelő

Fogalmak és megyei intézmények

Pszichiátria: elmegyógyászat

(orvostudományi ág, amely a magasabb idegműködésen alapuló, lelki jelenségek élet- és kortanával, betegségük keletkezésével, megelőzésével és gyógyításával foglalkozik.

Addiktológia: szenvedélybetegek gyógyításával foglalkozó tudomány. Pszichoszomatika: számos fizikai betegség keletkezését lelki okokra visszavezető orvosi szemlélet. Mentális: értelmi, észbeli.

Fekvőbeteg-intézmény: a gyulai Pándy Kálmán Kórház II. (110 aktív, 40 krónikus ágy) és III. pszichiátriai osztálya (aktív ágy 120, krónikus ágy 40) (ez utóbbiban gyermekpszichiátriai részleg is dolgozik). Ideggondozók a járóbeteg-ellátásban: Békésen, Békéscsabán az I-es és a Il-es, addiktológiai és pszi- choszomatológiai gondozó, Gyula, Orosháza, Szarvas, Gyermekpszichiátriai gondozó, Gyula (mindannyian hatalmas leterheltséggel és betegforgalommal dolgoznak).

Pszichiátriai betegeket, értelmi fogyatékosokat gondozó otthonok: Mezőkovácsháza (150 hely, 60 fogyatékos és 90 pszichiátriai beteg), Elek (122 pszichiátriai gondozott, 30 értelmi fogyatékos két telephelyen), Körös- ladány (120 ágy).

gyógyszeres kezelést, vizsgálatokat, ellátást.

— Milyen a betegek szabadsága az osztályon?

— 1975-től megszüntettük a

zártságot, ez nappal egy nyitott pszichiátriai osztály. A betegjog része a szabad mozgás is, kivéve azokat, akik pszichiátriai állapotuk miatt önmagukra vagy másokra veszélyesek. A betegség súlyossága lehet a szabadság korlátja. Akit felveszünk az osztályra, azt mindenképpen az ittlét szükségességéről, gyógyító szándékunkról igyekszünk meggyőzni. Arról is tudnia kell, mi a betegsége és azt hogyan gyógyítjuk, a tiszta tudatú betegnek ahhoz is joga van, hogy ne fogadja el, amit mi kezelésként javaslunk. Akinek a tudati állapota nem tiszta, annak a rokonával, gondnokával tárgyalunk. Nálunk törvénytelenséget nem tapasztalt még egyetlen ellenőrzés sem. A Rosenthal-jelentés elfogadható javaslatait alkalmaznunk kell a helyi lehetőségekhez, viszonyokhoz. Terápiás közösséggel működő szociál- terápiás osztály kívánunk lenni a nagy létszámú kórtermek ellenére. Lényeges, hogy a betegeink kikerülve újra a világba, hasznosak, önállóak legyenek és senki ne kényszerítsen rájuk bélyeget. Ez pedig már nem rajtunk múlik. Bede Zsóka

Rosenthal-vizsgálat az elmeegészségügyről

Eric Rosental vezetésével egy nemzetközi civil szervezet tényfeltáró munkájának eredményeképpen vizsgálták Magyarországon a mentális betegségben szenvedők jogainak érvényesülését, az emberi jogok és az elmeegészségügy itteni helyzetét.

Hosszú heteken át látogattak szociális otthonokat, pszichiátriai intézményeket, kórházi osztályokat, gondozókat, beszélgettek betegekkel, orvosokkal, nővérekkel. Tapasztalataikat magyar és angol nyelven is összegezték. A magyarországi pszichiátriai ellátási rendszer hozzávetőlegesen 10 ezer fekvőbetegágyból kiterjedt járóbeteg-ellátásból, 7000 szociális otthonban élő embercsoport gondozóhálózatából épül fel. Az ombudsman vizsgálata dokumentálta az emberi jogok ellen elkövetett vétségeket, amelyek sértik a magyar alkotmányt és ezen sürgősen változtatni kell. A Rosentál-elemzés szerint a szóban forgó emberi jogi kérdések nem szorítkoznak a szociális otthonok emberileg lealacsonyító belső körülményeire. Még akkorsem, ha a feltételek javulnak, hiszen ezek az intézmények elválasztják az embereket a társadalomtól, megfosztják őket a megfelelő kezelés és rehabilitáció lehetőségétől. Mindez nem csak a szociális otthonokra, hanem a kórházi osztályokra is vonatkozik. A pszichiáterek sokszor kénytelenek a kevésbé működőképes embert elbocsátani, aki a családja és környzete számára így továbbra is súlyos teher marad. Legtöbbjük sohasem kap segítséget azoknak a munkavégzéssel és életvitellel kapcsolatos képességeknek az elsajátításához, amelyek az önállóbb élet feltételei lehetnének. A magyarországi pszichiátriai rendszer erőforrásainak többségét az intézményi ápolásra és nem a közösségi ellátási formák fejlesztésére fordítja. Részletekbe menő ajánlásokkal látták el az egészségügy irányítóit a helyzet javításáért.

Alkotmány-, embersértő gondozás

A pszichiátriai betegek alkotmányos jogainak érvényesülését és védemelmét vizsgálta nemrégiben Gönczöl Katalin, az emberi jogok biztosa, ombudsman. Az elemzés tanulságaként a következőket ajánlotta az illetékes tárcák vezetőinek (a leírtak csak kivonatosan tartalmazzák az ajánlásokat).

A pszichiátriai otthonok költségvetéséhez megfelelő szakmai ellátást biztosító támogatást kért a pénzügyminisztertől. Az igazságügy és népjóléti minisztertől a gondnokságra, a gyámhatósági eljárásokra vonatkozó jogszabályok felülvizsgálatát, a gondnokság alatt állók alkotmányos jogainak érvényesítését. A foglalkozási rehabilitációs rendszer átvizsgálását, az intézményi alkalmazottak szakmai felkészültségének biztosítását, a civil ellenőrzés megszervezését, a pszichiátriai szociális otthonok gondozottainak eltávozási szabályozottságát, a gyógyszerezé- sét, a beutalások, a gondnokság alá helyezéseket, az intézmények érvényesítsék életükben a betegjogokat, szüntessék meg a Visontai Pszichiátriai Betegek Otthonát. Ez utóbbiban ugyanis a betegek élete, a személyzet szakmai felkészültsége és a viszonyok a továbbiakban tarthatatlanok.

Az eleki pszichiátriai betegeket és értelmi fogyatékosokat gondozó szociális otthon vezetése megfogalmazta, hogy az ombudsmani állásfoglalás és a Rosenthal-bizottság vizsgálata során: „zavar, hogy a védekezés legcsekélyebb lehetősége nélkül bűnbaknak kiáltsanak ki intézményeket, az ott dolgozók személyiségjogai a legcsekélyebb mértékben sem érvényesültek... Zavar az általánosítás, zavar a szakmai szervezetek hallgatása, zavar a tudat, hogy ez lenne az általános.”

Megyénkben áprilisban megalakult, dolgozik a pszichiátriai és szenvedélybetegek érdekeit felülvizsgáló bizottság.

A százéves épületben is igyekeznek elfogadható körülményeket teremteni betegeknek és látogatóknak fotó: kovács Erzsébet