Békés Megyei Hírlap, 1997. május (52. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-30 / 124. szám

„Inkább csak”

Az üzletkötők országos szakmai versenyén a gyulai Borsi Károlyné a kilencedik a Hungária Biztosító Rt.-nél. (6. oldal)

Kárpótlás politikai üldözötteknek

Hamarosan megkezdődik a politikai üldözöttek kárpótlása, amellyel ezúttal az 1941. június 27. és 1945. május 9. közötti elszenvedett sérelmeket orvosolják. A jogszabály június 7-én lép életbe.

(6. oldal)

Piaci körkép

A szeghalmi piacon tegnap 400 forint volt a foldieper kilója. A zöldborsót 200 forintos kilónkénti áron mérték.

(7. oldal)

Palántádnak a határban, (t) Dobozon hagyománya van a szántóföldi zöldségtermesztésnek. Most a paprika palántázásának jött el az ideje. Az idén jóval kisebb területen — a tavalyinak a harmadán — foglalkoznak paprikával a doboziak.

A terület csökkenésének okát a családok nehezülő anyagi helyzetében látják a termeléssel foglalkozó emberek

FOTÓ: FAZEKAS LÁSZLÓ

Tíz ÉV, TIZENHÉT ALAPÍTÓ BÉKÉSEN

A napokban ünnepelte születésnapját a békési Alkotás Kft. 1987. május 20-án tizenheten alapították a mai cég jogelődjét, azt a kisszövetkezetet, melynek akkor egyik tulajdonosa volt Csatári Béla gépészmérnök — negyedszázada foglalkozik a terményfeldolgozás gépeivel, több találmánya és újítása van —, aki korábbi munkahelyén, a Hidasháti ÁG.-ban szerzett gazdag gyakorlati szakmai tapasztalatokat. Az Alkotás Kft. terménytisztító gépek terén ma hazánkban piacvezető, az óránként

10 és 50 tonna kapacitású szemestermény-tisztító gépeket fejlesztették ki, s ezeket kiegészítő rostákkal látják el, de készítenek bármilyen típusú géphez, kombájnhoz, darálóhoz perforált lemezeket: tudják milyen géphez, milyen terményhez, milyen kaliberű rosta szükségeltetik.

—Cégünk tevékenységi köre rendkívül sokrétű. Egyedi tervezésű gépeket is készítünk, mint például a héj nélküli tökmag- koptató gép, vagy kölesfogadó és adagoló, terménytároló tartályrendszerek, stabil szállítószalag-rendszerek tervezése és kivitelezése — magyarázza Csatári Béla, s máris témát váltunk. Csak mellékesen jegyzi meg, hogy a családi vállalkozásban működő cége — időközben a társtulajdonosok üzleti részét kivásárolta •— az Alkotás Kft. Békés megye egyik legnagyobb gumiforgalmazója, a megye határain túl is jól ismerik és keresik termékeiket. De nem csak forgalmazzák, hanem szerelik és javítják is a köpenyeket és tömlőket.

— Különleges méretű gumiköpenyekkel is szolgálunk, mint például a Lajta vetőgépekre, vagy a K25-ÖS Zetorokhoz, de az egyedileg behozott gépekhez is beszerezzük az igényelt gumikat. Mi forgalmazzuk a Pangus Rt. — ez egy amerikai-magyar cég -— gumijavító anyagait, a gumijavítás szerszámait, szelepeket és keréksúlyokat. Ami a gumival, s annak javításával összefügg, azt nálunk a vásárló egy helyen megkapja — folytatja Csatári Béla, s még megtoldja:

(Folytatás a 6. oldalon)

Hírháttér

Júniusi nagy seregszemle a birtokon

Mezőhegyesen javában folyik a Ménesbirtok Rt. felkészülése a második növénytermesztési napokra. A június 5. és 8. közötti rendezvénysorozaton többek között mezőgazdasági szakkiállítással és vásárral, határszemlével, szántóföldi gép- és technológiai bemutatókkal várják a vendégeket. A harmadik mezőhegyes! nemzetközi kanca- és ménversenyt 6-án, 7- én és 8-án tartják az új lovas pályán.

A nagyszabású rendezvény Szervezői gondoltak a kikapcsolódásra, a szórakozásra is: néptáncosok, fúvós-, dzsessz- és rockzenészek, valamint neves humoristák szórakoztatják a bemutatókon, tudományos tanácskozásokon és a lovas versenyeken elfáradó közönséget.

De mit várnak a júniusi rendezvénysorozattól maguk az érintettek? Cornel Teodor Panca edző és sportlovas így válaszolt: „Nagy izgalommal készülünk a kanca- és ménversenyre. Áprilisban és májusban számos versenyen vettünk részt, de ez a júniusi rendezvény különösen fontos a számunkra. Minden nap reggeltől estig dolgozunk, a lovaink nagyon jó formában Vannak. A minimális cél az, hogy minden

kategóriában megszerezzük az első hat hely valamelyikét.

Spániel József vetőmag-termesztési igazgató szerint a tulajdonos, végső soron a magyar állam joggal várja el Mezőhegyestől, hogy a hazai kutatóintézetekkel és a nyugateurópai nemesítőházakkal kialakított kapcsolataikból a térség mezőgazdasága is profitáljon. „A legújabb eredmények közvetítését szolgálják többek között a plenáris előadások, a szekcióülések és maga a kiállítás is. Vállalati érdek viszont, hogy minél többen ismerjék meg a magas genetikai értékű vetőmagvainkat, és hogy minél többen vásároljanak is azokból.” — fogalmazott a szakember.

Varga Ferenc gépesítési igazgató magas színvonalú gépkiállításra és magas színvonalú gyakorlati bemutatókra számít. „Ez utóbbi azért fontos, mert valójában a gyakorlati munka során győződhetünk meg arról, hogy egy-egy gép mire képes. Egyébként a megfelelő látogatottság, a színvonalas rendezés alapfeltétele annak, hogy az elkövetkezendő években is legyenek Mezőhegyesen hasonló rendezvények.”

Ménesi György

Varga Tibor 44 éves, a ConAvis Rt. Pannonliver Baromfifeldolgozó Gyárának az igazgatója Mezőkovácsházán. A Budapesti Műszaki Egyetemen okleveles gépészmérnöki diplomát szerzett, és rögtön a baromfiiparba került. Gyakorlatilag 2 év megszakítással máig ebben a szakmában dolgozik. Műszaki területen kezdett, majd kereskedelmi munkával foglalkozott, később a termelésben dolgozott. Az rt. önállósága idején vezérigazgató-helyettes volt, a privatizáció után, három éve a budapesti központú gyár igazgatója. Békéscsabán lakik, nős, felesége pedagógus, 15 éves Eleonóra lánya a Tevan Andor Gimnázium tanulója.

Vezérállásban

— Munkatársai szerint Ön korán jön és későn végez. Nem lehet könnyű naponta eljárni Békéscsabáról és a több milliós forgalmat bonyolító cég felelősségét felvállalni. Hogy bírja mindezt?

—A fél életem autóban töltöm, közel 50—60 ezer kilométert vezetek. Emiatt is az átlagosnál hosszabb a munkaidőm. Ráadásul az év nagy részében hét végén is dolgozunk. A gyár jelenlegi formáját munkatársaimmal építettük fel, amit szívesen vállaltam. Az 1994—95-ös válságos időszakban kerültem a vezetés élére, amikor a talpon maradás volt a legnagyobb gond és talán az érdemem is. Az üzem folyamatos működését sikerült biztosítani, közel 400 ember munkahelyét megtartani, mely a háttérben 1000—1500 családnak jelent megélhetést. Az rt. magyar tulajdonú, 80%-ban exportorientált és bizony kemény munkát igényel az elvárások teljesítése. A hét 2-3 napját töltöm Mezőkovácsházán, a többit Budapesten, illetve a kapcsolódó cégeknél.

—Kevesen mondhatják el, hogy ilyen fiatalon ekkora gyár vezetésével bízzák meg. Milyen érzés vezetőnek lenni?

— Nyomasztó, mert a gazdasági környezet nem ideális. Nagy összpontosítást kíván, ide egész ember kell, időkorlátozás nélkül. Ugyanakkor nagy lehetőség is a bizonyításra.

— Milyen vezetőnek tartja önmagát?

— Mivel úgy érzem, jó a kapcsolatteremtő képességem, a kollégák, a dolgozók is elfogadnak. Nem vagyok a diktatúra híve. A tulajdonosok szememre is vetik, hogy szociálisan érzékeny vagyok, mert megpróbálom a lehetőségekhez mérten mindig figyelembe venni a munkások gondját-ba- ját is. Általában kompromisszumra törekszem.

— Ónt legtöbbször öltönyben látjuk. Ez kényszerű ,jnun- karuha", vagy szívesen viseli?

— A sportosabb öltözéket kedvelem, de át kellett állni az öltönyös megjelenésre. Fontosnak tartom a megjelenést, mert ez egyfajta tisztelet a partnerek iránt. Áz otthoni viselet más, természetesen könnyedebb.

— Az elmondottak szerint

kevés ideje jut a pihenésre. Mikor vehet ki szabadságot és mivel tölti?

—Évente kétszer \ tudom kipihenni magam és feltöltődni. Télen, amíg a gyár áll, síelni, nyáron kempingez- ni megyek. A vízpart a kedvencem, szeretem a csöndet, nyugalmat. Van egy kis hétvégi házunk, ahol a barátaimmal bográcsos találkozókat szervezünk. Fontos része az életemnek a baráti kör, akikre mindig fordítok időt. Szeretek bográcsban főzni, valamint frissensülteket készíteni. Az otthoni házimunkából kevésbé veszem ki a részem, de a hétvégi baráti „parti és főzőcske” az más. Kedvencem a bográcsban főtt kakaspörkölt.

—A gyár termékeit is szívesen fogyasztja?

— A saját áruinkból a sült kacsacombot szeretem. Megjegyzem, a magyar átlagnál lényegesen több baromfit fogyasztok, mivel munkahelyi „ártalomként” a hivatalos utakon is ezekből az egyébként is kiváló minőségű magyar szárnyasokból tálalnak.

— Ön mennyire állatbarát?

— Erről egyedi véleményem van. Szeretem az állatokat, de nehezen tudom tolerálni azt a szokást, ha nem a számukra megfelelő természeti környezetben nevelik őket. Ez a közeg pedig minimum a kertes ház. Á lakótelepi tartás legalább olyan súlyos tett, mintáz iparszerű tartásba vont állatok körülményei. Például a csirke csak akkor lát napfényt, miután a szállítójárműből kiengedik. Ez életszerű kényszer és a világon mindenütt így van, az előző azonban kíméletlenség. Ebből a szempontból a kacsa- és libatartás „humanizáltnak” mondható, hisz a kifutókon, legelőkön természetes a körülmény.

— Mivel munkakörével együtt jár belföldi-külföldi utazás, bizonyára sok érdekességet látott a világból.

—Ezek az utak egy-két naposak és célorientáltak. Legtöbbször csak a repülőterek és autópályák környékét csodálhatjuk meg. Halasi Mária