Békés Megyei Hírlap, 1997. május (52. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-28 / 122. szám

Kétegyházi és pusztaottlakai adatközlők között. A felvétel három évvel ezelőtt készült Pusztaottlakán Pro Ethnographia Minoritatum — A kisebbségek néprajzáért Gyökereket faggató néprajzkutató Környezetvédelmi tábor Évforduló, (a) Ezen a na­pon született 1860-ban Számos- újváron Nuricsán József ve­gyész. Egyetemi tanulmányait a kolozsvári és a budapesti egye­temen végezte, majd kémia-ter­mészetrajz tanári és doktori ok­levelet is szerzett. 1894-tól a földművelésügyi minisztérium­ban kultúrvegyész. A jodidok meghatározásának módszeré­vel és vízkémiai kutatásaival ért el jelentős eredményeket. Társ- szerkesztője volta Természettu­dományi Közlönynek. Háromszáz pályázó, (i) A dévaványai Ladányi Mihály könyvtár által meghirdetett A kedvenc állatom elnevezésű rajzpályázatra közel háromszáz alkotás érkezett. A felhívásra nemcsak a Békés megyei gyere­kek küldték el rajzaikat, hanem a távoli Győr-Bácsáról is érkeztek pályázatok. A zsűri 41 pályázót részesített tárgyjutalomban. A zsűri különdíját — kiemelkedő munkájáért —Sipos Márk (Két- egyháza) kapta. Okányi Újság, (i) Megje­lent az Okányi Újság legfrissebb száma, melynek vezércikkében Okányi Kiss Ferenc a község református templomában talál­ható, felújított orgona napokban megtörtént felszentelésével kap­csolatban vetette papírra gondo­latait. A lap közli Fehér Hajnal­ka és Szabó Sándorné egy-egy versét, valamint egyéb más ér­dekességekkel is szolgál. Új vezetőség, (i) A bucsai sportegyesület közgyűlést tartott a napokban. Ekkor új vezetőséget választottak. Az egyesület elnöki tisztségébe Tóth Ferencet válasz­tották. Támogatás. (i) A Sárréti Mú­zeum alapítványát—a képviselő- testület döntése értelmében — 100 ezer forinttal támogatja a szeghalmi önkormányzat. Kátyúk, (r) A téli időjárás a békésszentandrási belterületi utakat is megrongálta. A közle­kedést megnehezítő kátyúk kija­vítása mintegy kétmillió forint­jába kerül majd a községnek. Amint meglesz a beruházásra fordítható pénz, az utak javításá­hoz hozzálát az önkormányzat által megbízott gyomaendrődi Prominent Bt. Hocopán Sándor, Alexandru Hotopan (Méhkerék, 1937 —): néprajzkutató, újságíró, a Foaia noastra főszerkesztője (1971 — 1991). Tanulmányait a szegedi tanárképző főiskolán végezte. A magyarországi román folklór gyűjtésével és kutatásával fog­lalkozik. Főbb művei: Méhkeré­ki szólások és közmondások. Proverbe si zicatori din Miche- rechi (Gyula, 1974), Floricele. Strigaturi din Micherechi (Gyu­la, 1975), Provestile lui Mihai Purdi (Bp. 1977). Az 1977-ben lezárt, 1979-ben megjelent Ma­gyar Néprajzi Lexikon II. köte­tében olvashatók a sorok Hocopán Sándorról. Ha ezután jelenne meg a lexikon, bizonyá­ra ott állna a szócikkben: Pro Ethnographia Minoritatum ki­tüntetés (1997). A kitüntetést nyolcadma- gával a Magyar Néprajzi Társa­ság 109. tisztújító közgyűlésén vehette át a napokban Budapes­ten, Andrásfalvy Bertalan el­nöktől. A nemzetiségek kutatóit első ízben tüntették ki A kisebb­ségek néprajzáért elismeréssel, az alapító okirat szerint ezentúl évente ketten vehetik át a díjat. Békéscsabán, a Lencsési lakóte­lepen élők megszerették az évek­kel ezelőtt hagyományt teremtett Lencsési majálist. Ezért az idén is megrendezik a programot, május 31-én, 14-től 21 óráig várják a szervezők a közönséget a közös­ségi házban és a Féja Géza téren. A Lakótelepi Tömegsport Egye­sület karatebemutatója 14.30-kor A Gyulán élő Hocopán Sán­dor meséli, a néprajzkutatást későn kezdte el, úttörő módon. Első mentora a néprajztudós dr. Kosa László volt, később Gyula díszpolgára, aki szakmailag se­gítette. Az első recenziót is ő írta a Méhkeréki szólásokról és köz­mondásokról, Európában egye­dülállónak nevezve a témában a mindenre kiterjedő gyűjtést. A kétnyelvű kötetet három népme­segyűjteménye követte, majd egy újabb önálló mű, amely a hazai román néphagyományok­kal foglalkozott. Számos tanul­mány, kisebb—nagyobb szak­mai írás jelent meg tollából a folyóiratokban, például az Izvorulban (a Forrásban — a szerk.), melyet alapított és éve­ken át szerkesztett, A magyaror­szági románok néprajza című reprezentatív folyóiratban, ame­lyet ugyancsak ő indított útjára, és publikált sok-sok magyar nyelvű szaklapban is. — Nyugdíjasként a Magyar Művelődési Intézet részmunka- idős munkatársa vagyok — mondja magáról. — Gyűjthetek és gyűjtök, feldolgozhatok és feldolgozok. Elkészültem a kezdődik, 15 órától a Csabai Színistúdió „Trombitás Frédi” című előadása látható. A ruhaipa­ri szakközépiskola divatbemuta­tóját 16 órától kísérhetik figye­lemmel az érdeklődők, a gyere­kek számára pedig 16.30-kor kezdődik az aszfaltrajzverseny. A legnagyobb produkció, a 100 Folk Celsius együttes koncertjét méhkeréki baptista gyülekezet történetének első fejezetével, amely az 1921. és az 1950. kö­zötti időszakkal foglalkozik. Feldolgozás alatt áll a méhkeré­ki fonó története, két tanulmá­nyom megjelenésre vár, így a fonó dalainak, rigmusainak elemzése. S hogy miért az érdeklődés Méhkerék iránt? — Méhkeréki vagyok — vallja Hocopán Sán­dor. — Korábban végigjártam a hazai románság lakta települése­ket, aztán a szülőföldemnél ra­gadtam. Méhkerék a határszé­len, az az én hazám. Ragaszko­dom a földijeimhez, akik közül jöttem. Magyar állampolgár és román nemzetiségi vagyok. Ro­mániából elkerültünk 250 éve... magyar nem lehetek, hiszen,az identitásom román. Méhkeré­ken megtalálok mindent, ami számomra a hazát jelenti. Most már minden terve ide­köti. Foglalkoztatja a letelepe­dés története, a gyökerek, hiszen ez az alap, melyen megmarad a szokás, fellelhetők az archaikus vonások. Amennyi ideje adatott, e kutatásnak kívánja szentelni. Szőke Margit 18 órától láthatják a zene­kedvelők, 19 órától indul a tom­bolasorsolás, 19.30-tól a művelt­ségi casino. A kiegészítő progra­mok keretében játékos sport- vetélkedők, üdítőhorgászat, len­gőtenisz, célbaugrás és -dobás, szabadtéri játszóház és íjászat kí­nál kellemes időtöltést — nem csak a Lencsésin élőknek. (e) A Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület, vala­mint a United Way Békéscsabai Alapítvány környezetvédelmi tábort szervez az Élővíz-csator­na békéscsabai partszakaszának ápolására, a csatorna élővi­lágnak kutatására, megfigyelé­sére. A táborba 13—18 éves ta­nulók jelentkezhetnek. A tábor időpontja: 1997. július 7—13. Helye: Békéscsaba, Ruhaipari Szakközépiskola és Kollégium. A táborozok száma: 30 fő. Rész­vételi díj: 2500 Ft/fő/hét. A megyei művelődési központ által közép- és általános iskolá­soknak a közelmúltban kiírt kéz­műves pályázatán a kisiskolák közül a magyarbánhegyesi álta­lános iskola 4 tanulójának — Melegh Annamária, Sáfrán Ildi­kó, Kiss Edit és Dankó Richárd (7. osztály) — szőttesei érdemel­tek dobogós helyezést. Az évei­ben még fiatalnak mondható szövőszakkör számára a megyei versenyen kapott díj igen jelentős Jelentkezni lehet a Békéscsa­bai Városvédő és Városszépítő Egyesület székhelyén (5600 Bé­késcsaba, Szabadság tér 11— 17., telefon: 447-247) írásban vagy személyesen, kedden 10— 12, pénteken 14—16 óráig a II. emelet 3-as irodájában, határ­idő: 1997. június 10. Ajelentke- zés elfogadását június 20-áig írásban visszaigazolják. Békéscsabai Városvédő és Városszépítő Egyesület és a United Way Alapítvány Békéscsaba Kisiskolák kézművesei Emlékművet állítanak Kardoskúton az emlékmű bizott­ságnak három önkormányzati képviselő és két kisgazda a tagja. A szándék már megfogalmazó­dott: készítsenek a település köz­pontjában egy olyan emlékmű­vet, amely méltó emlékhelye len­ne az 1 848-as és az 1956-os forra­dalomnak is. Erre a célra 250 ezer Morzsák Talán emlékszik a kedves olva­só, pár hónappal ezelőtt írtunk a Gyulán élő Illyés Teréziáról, aki rokkant nyugdíjból tengeti éle­tét. Mit is írtam? Dehogy tengeti. Éli. Éli a nagyon is tartalmas életét. Pedig a sors kegyetlen hozzá. Súlyos szívizom-károso­dása, csontritkulása van, aszt­más és 12 lábtörés után mégis „lábon áll”. Igaz, két mankó se­gíti ebben. Vezeti a háztartást és gondozza a 90 éves édesanyját. Az élete példaértékű lehet mind­annyiunk számára. Az 59 éves asszony másod­magával egy icipici lakásban tölti napjait. S ahelyett, hogy unatkozna, verset, prózát ír, s portrékat rajzol. Kevés kis pénzéből arra gyűjtöget, hogy kiadassa könyveit. Hiába fordult az önkormányzathoz, semmivel sem segítették. Igaz, kultúrára van a legkevesebb manapság, így aztán Illyés Terézia saját eredmény. Ugyanezen pályáza­ton a magyarbánhegyesi speciá­lis iskola bőrdíszművesei is az elsők között kaptak díjat, amely­re Ben kőRéka, Nyerne sok Zoltán, Nagy Jenő, Kurucz ZsoltésSeres László tanulók neveztek bőr­munkáikkal. A díjazott tárgyak a békéscsabai diáktanyán június 6- áig megtekinthetők, majd ezt követően a nyár végén rende­zendő országos vándorlegény ki­állításon vesznek részt. (hm) forint áll az önkormányzat ren­delkezésére. Mivel ez az összeg igen kevés, ezért elképzelhető, hogy több ütemben valósítanák meg a kivitelezést. Egyelőre azonban olyan művészekkel ke­resik a kapcsolatot a bizottság tagjai, akik előterveket készíte­nének az emlékműre. Cs. I. pénzén próbál örömöt szerezni másoknak. Most például „Mor- zsák”címűkötetével, amely sor­rendben a hetedik. Csakhogy ez­zel a kötettel egy másik Illyés Terézia mutatkozik be, mert ol­vasói eddig a verseit és novelláit ismerhették meg, most ebben a kötetben már a ceruzarajzai is megtalálhatók, híres emberek portréjával. Van 30 kiadatlan műve. A ki­adott hét kötet ráfizetéses. Állít­ja magáról: a megszállott ember teszi a dolgát akkor is, ha nem jut neki babér. A szerző 500 ceruzarajzot produkált. A Morzsák-ban ezekből 30 látható. A rajzok mellett megjelent néhány novel­la is, ami rólunk, mindennapja­inkról, az életünkről, érzése­inkről szól. Szívből ajánlom Illyés Terézia most megjelent kötetét a jó érzésű embereknek. B.V. A 100 Folk Celsius a Lencsési majálison Ford Escort Club Magyarországi r , Ford márkakereskedők 1889000Ft

Next

/
Thumbnails
Contents