Békés Megyei Hírlap, 1997. május (52. évfolyam, 101-125. szám)
1997-05-23 / 118. szám
A PARASZTEMBER Madori Ferenc születése óta mezó'gazdasággal foglalkozik. Vele beszélgettünk a mai mezőgazdászok gondjairól. (6. oldal) Tantárgy a háztartás A húszas években nyílt római katolikus gazdasági és háztartási iskola igyekszik a haladó hagyományokat követni. (6. oldal) Piaci körkép Egyre több a primó'r a csabai piacon: itt az újburgonya, a kelkáposzta, fejes káposzta, sárgarépa, borsó, földieper. (7. oldal) A JÓ HÍR MEG A ROSSZ, AHOGYAN AZ AKADÉMIKUS LÁTJA • • ~~ Öntözni pedig szükséges Van egy jó hírem meg egy rossz, az Öntözési Kutatóintézetnek — kezdte a közelmúltban az előadását egyik akadémikusunk — a jó hír, amelyet számos éghajlati jel is alátámaszt, hogy egyre többet kell öntözni. A rossz hír, hogy erre egyre kevesebb víz lesz. Dr. Lelkes János, a szarvasi Öntözési Kutatóintézet igazgatója szerint az akadémikus szavai igen jól érzékeltetik a szakterület mai helyzetét. — Az öntözési információk felértékelődtek — állítja az ÖKI vezetője, hozzátéve, idejét múlta az a szemlélet, miszerint „az öntözéses gazdálkodás ugyanaz mint a száraz, csak veszek hozzá egy öntözőgépet”. Beszélgetésünk aktualitását az adta, hogy május 23-án, ma nyitja meg kapuit Szarvason az országos öntözési szakmai napok bemutató és vásár. Öntözni kell — szögezi le beszélgetésünk elején dr. Lelkes János —, a megfelelő mennyiségű és minőségű terméseredményt az öntözés biztosítja. Ma Magyarországon a szántóföldi művelés alá vont területek 3-5 százaléka öntözött, amelyet sokan kevesellnek és nem tartják megfelelő súlyú gazdasági tényezőnek. Az igazgató nem osztja ezt a véleményt. — A vetőmagtermelés alá vont terület aránya ugyanennyi, mégsem kevesli senki. Ha sorra vesszük a régiókat kiderül, Csongrád, Békés vagy Szolnok megyében a 15-20 százalékot is elérheti az öntözött terület aránya. Egy-egy gazdaságban ugyanez 50-70 százalék is lehet. Ha népgazdasági szinten vizsgáljuk, az öntözött területekre visszevezethető termék a hazai összesnek közel egyharmada. Öntözni tudni kell! — Az öntözés méregdrága művelet, s ha valaki nem csinálja jól, akár bele se fogjon. Sokba kerül az energia, a víz, a géprendszer, a termelési technológia. Ha valaki kellő ismeret híján csak úgy, ösztönösen próbálkozik, vállalkozásának és a természeti környezetnek egyaránt kárt okoz. A szakszerűtlen öntözés a környezetrombolással egyenértékű. Ebből is látszik, mennyire felértékelődtek az öntözéssel kapcsolatos információk — magyarázza az intézményvezető, aki a kutatóintézet egyik legfontosabb feladatának az öntözéses gazdálkodással kapcsolatos információk közvetítését tartja. E tekintetben az intézet helyzete a rendszerváltás után nehezebb lett. Az új ismeretek előállítására ugyan adott a lehetőségük, ám arra nincs elég pénzük, infrastruktúrájuk, hogy működtessék azokat a csatornákat, amelyeken keresztül az eredmények átjutnak a gyakorlatba. Márpedig a gazdaságok és a szövetkezetek felbomlásával ma több ezer termelővel kellene kapcsolatot tartaniuk, sokkal többel, mint azelőtt. Ahol tanulni lehet A kutatóintézet által felvállalt információközvetítés egyik fontos láncszeme az öntözési kiállítás és vásár, amelyet immár több mint tíz esztendeje, mindig május harmadik hétvégéjén tartanak. — Ez az ismeretátadás leghatékonyabb módja, hiszen itt működés közben látja a berendezéseket a közönség — vallja az ÖKI vezetője, s azt is, hogy nem elsősorban a meghívó az, ami idehozza Szarvasra a gazdákat, hanem annak a felismerése, (Folytatás a 6. oldalon) Öntözni csak szakszerűen szabad Hírháttér Előtérben a kis és közepes cégek A kis- és középvállalkozások fejlesztésére a kabinet a közelmúltban átfogó programoknak adott zöld utat, további elképzelések előkészítéséről is döntött. A siker érdekében azonban nélkülözhetetlen a különböző segítőakciók összehangolása. Már jelenleg is mintegy 40 kis- és középvállalkozásoknak szánt központi támogatási forma „él”, ám a lehetőségek labirintusában az érintettek többsége nemigen tud eligazodni. A Magyar Vállalkozásfejlesztési Alapítvány vezetői szerint három-négy hónap múlva sokkal átláthatóbb lesz a rendszer. Az M VA helyi kirendeltségei ugyanis naprakész információt tudnak majd adni a hozzájuk fordulóknak, nemcsak a már hagyományosnak számító képzési és hitellehetőségekről, hanem az új konstrukciókról is, amelyek az Internet-hálózatra is felkerülnek. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium szakemberei úgynevezett forrástérképet készítenek, amelyről a vállalkozók a számukra kedvező hitellehetőségeket ugyanúgy leolvashatják, mint azt: mikor, hová érdemes pályázatot benyújtaniuk, vagy hogy hányféle tanfolyamot kínálnak számukra. Az ipari tárca fontos feladatnak tekinti az iparipark-program végrehajtását. Német hitelforrásból 60 millió márka arra áll rendelkezésre, hogy a gyakorlati kivitelezést támogassák. A pénzt az önkormányzatoknak szánják, hogy a tervbe vett ipari centrumok létrehozásának feltételeit, az infrastruktúrát megteremtsék. A Pénzügyminisztérium szakemberei egyebek mellett egy olyan kockázati alapon működő tőketársaság születésénél bábáskodnak, amely a külföldre befektetni kívánó kisvállalkozásokat támogatja majd. Az e hónap végén alakuló társaság szervezői között több nagy bank is megtalálható. A tervek szerint jövőre jelentősen csökkennek a kis- és középvállalkozások adminisztrációs terhei. A PM szakemberei azt ígérik, hogy a nyilvántartások, kimutatások, adminisztratív kötelezettségek egyszerűsítését célzó javaslatokat már a jövőévi adótörvényben érvényesítik. Szó van arról is, hogy a kincstáron belül egy olyan nyilvántartási rendszert építenek ki, amelynek révén könnyen áttekinthető lesz, hogy mely vállalkozások milyen pályázaton jutottak anyagi forrásokhoz. A munkaügyi tárca a munkahelyek megőrzéséhez a jövőben nemcsak a nagy, hanem a kis cégeket is központi támogatásban részesíti. A munkanélküliből vállalkozóvá válók pedig 500 ezer forintot igényelhetnek újrakezdésükhöz. Takács Mariann Fülöp Sándor 1941-ben született Endrődön. Az általános iskolát szülőhelyén, gimnáziumi tanulmányait Gyomán végezte. A Budapesti Agrártudományi Egyetem gépész- mérnöki karán 1966-ban szerezte első diplomáját. Majd 1972-ben ugyanott gépgyártó szakmérnöki diplomát kapott. A Békés Megyei Mezőgép Vállalat dévaványai gyáregységében 1966-ban kezdte a munkát technológusként, majd 1968-tól műszaki osztályvezetőként tevékenykedett. Öt év múlva a Mezőgép sarkadi gyáregységébe került főmérnöknek, ahol két évig dolgozott. 1976-ban a Csepel- Autó szeghalmi gyárának főmérnöke lett. 1989 óta a cég (mely 1991-ben átkerült az Ikarushoz) igazgatója. Nős, két felnőtt lány édesapja, és egyszeres nagyapa. VEZÉRÁLLÁSBAN — Mind a Csepel, mind az Ikarus nagy hagyománnyal hír. Meg tudnak-e ezeknek a tradícióknak felelni? —A járműiparban 1976 óta dolgozom, a Csepel-Autó alkalmazottja is voltam, jelenleg pedig az Ikarusnál tevékenykedem. Az, hogy a szeghalmi gyár létezik, és megelégedéssel működik, azt bizonyítja, hogy mind a Csepel-Autó, mind az Ikarus által támasztott követelményekhez alkalmazkodni tudott. Cégünk jelentős részt vállal a mindenkori magyar autó- buszgyártás sikereiben. A több mint kétezerféle autóbusz-alkatrészt készítünk, amelyek a buszok áraiban 5-6 százalékos részarányt képeznek. —Jelenleg ki a tulajdonosa a szeghalmi Ikarus-Főnix Kft. - nek, s hogy látja a gyár jövőjét? —Azíkarus-FőnixKft. 100 százalékban az Ikarus Járműgyártó Részvénytársaság tulajdona. Az Ikarus azon kevés vállalatok közé tartozik, amelyek sorsáról a kormány még nem határozott. De a piaci helyzet és az Ikarus-Főnix Kft. erőfeszítései a kft. minden dolgozóját bizakodással töltheti el a jövőt illetően. Az utóbbi két évben a kft. egyre eredményesebben működik; értékesítését évente mintegy 50 százalékkal növeli. —Hol és hogyan értékesítik termékeiket? — Termékeink döntő többsége közvetlen vagy közvetett export. Azok az autóbuszok, amelyekhez alkatrészeket készítünk, az USA-tól Malajziáig a világ számos országába eljutnak, ott közmegelégedéssel üzemelnek. Közvetlen értékesítést főleg német és holland cégekkel folytatunk. A belföldi értékesítés nem éri el az árbevétel 10 százalékát. —Milyen a vezetői stílusa? Támaszkodik-e közvetlen kollégáinak a véleményére, bevonja-e őket a fontos döntésekbe? —A vezetői stílus megítélése mindig vita kérdése. Meggyőződésem, hogy az alkalmazandó stílusoknál és módszereknél figyelembe kell venni a cég adottságait és a munkatársakat. A mai világban a tulajdonos minden döntéséért egy személyben az általa megbízott első számú vezetőt teszi felelőssé. így a kollektív döntések felelőssége is egyszemélyi felelősséggé válik. Cégünk felépítéséből, a kollektíva jó képességéből és a szakmai hozzáértésből adódóan számos döntést ki-ki saját területén meghozhat. A stratégiai döntések a legtöbb esetben közös előkészítés után születnek. Egyébként a stílust a végeredmény hitelesíti vágy cáfolja meg. —Mit vár el kollégáitól, alkalmazottaitól? — Munkatársaimtól feltétlen szakmai hozzáértést kívánok azzal a területtel kapcsolatban, aminek az irányítása rájuk van bízva. Továbbá jó együttműködő készséget igényiek, szorgalmas, fegyelmezett munkát és személyes példa- mutatást a kollektíva előtt. —Vannak barátai, s jár társaságba? — Zárkózott természetű ember vagyok. Kevés barátom, ismerősöm van. Szórakozásra, kikapcsolódásra pedig kevés időm marad. — Mivel tölti azt a kevés szabadidejét? — Van egy kertem, annak a gondozását főleg én végzem, nagy örömmel. Ritkábban sporteseményekre járok. A megmaradt időmbe pedig televíziónézés és olvasás fér bele. A politika és a gazdaság dolgaiban igyekszem naprakész lenni. —Szeret-e vezetni, s havonta mennyit autózik? — Az autóvezetés munkakörömhöz is hozzátartozik, de engem legtöbbször pihentet a vezetés. Havonta négy-ötezer kilométert teszek meg. — Milyen öltözékben érzi jól magát? — Munkavégzés közben kötelező az öltöny. Ezt nehezen, de megszoktam. Munkán kívül viszont kizárólag lezser, hétköznapi öltözékben érzem jól magam. Magyari Barna
