Békés Megyei Hírlap, 1997. május (52. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-23 / 118. szám

A PARASZTEMBER Madori Ferenc születése óta mezó'gazdasággal foglalkozik. Vele beszélgettünk a mai mezőgazdászok gondjairól. (6. oldal) Tantárgy a háztartás A húszas években nyílt római katolikus gazdasági és háztartási iskola igyekszik a haladó hagyományokat követni. (6. oldal) Piaci körkép Egyre több a primó'r a csabai piacon: itt az újburgonya, a kelkáposzta, fejes káposzta, sárgarépa, borsó, földieper. (7. oldal) A JÓ HÍR MEG A ROSSZ, AHOGYAN AZ AKADÉMIKUS LÁTJA • • ~~ Öntözni pedig szükséges Van egy jó hírem meg egy rossz, az Öntözési Kutatóintézetnek — kezdte a közelmúltban az előadását egyik akadémikusunk — a jó hír, amelyet számos éghajlati jel is alátámaszt, hogy egyre többet kell öntözni. A rossz hír, hogy erre egyre kevesebb víz lesz. Dr. Lelkes János, a szarvasi Öntözési Kutatóintézet igazgatója szerint az akadémikus szavai igen jól érzékeltetik a szakterület mai helyzetét. — Az öntözési információk felértékelődtek — állítja az ÖKI vezetője, hozzátéve, idejét múlta az a szemlélet, miszerint „az öntözéses gazdálkodás ugyanaz mint a száraz, csak veszek hozzá egy öntözőgépet”. Beszélgetésünk aktualitását az adta, hogy május 23-án, ma nyitja meg kapuit Szarvason az országos öntözési szakmai napok bemutató és vásár. Öntözni kell — szögezi le be­szélgetésünk elején dr. Lelkes János —, a megfelelő mennyisé­gű és minőségű termésered­ményt az öntözés biztosítja. Ma Magyarországon a szán­tóföldi művelés alá vont terüle­tek 3-5 százaléka öntözött, ame­lyet sokan kevesellnek és nem tartják megfelelő súlyú gazdasá­gi tényezőnek. Az igazgató nem osztja ezt a véleményt. — A vetőmagtermelés alá vont terület aránya ugyanennyi, mégsem kevesli senki. Ha sorra vesszük a régiókat kiderül, Csongrád, Békés vagy Szolnok megyében a 15-20 százalékot is elérheti az öntözött terület ará­nya. Egy-egy gazdaságban ugyanez 50-70 százalék is lehet. Ha népgazdasági szinten vizs­gáljuk, az öntözött területekre visszevezethető termék a hazai összesnek közel egyharmada. Öntözni tudni kell! — Az öntözés méregdrága mű­velet, s ha valaki nem csinálja jól, akár bele se fogjon. Sokba kerül az energia, a víz, a gép­rendszer, a termelési technoló­gia. Ha valaki kellő ismeret hí­ján csak úgy, ösztönösen próbál­kozik, vállalkozásának és a ter­mészeti környezetnek egyaránt kárt okoz. A szakszerűtlen öntö­zés a környezetrombolással egyenértékű. Ebből is látszik, mennyire felértékelődtek az ön­tözéssel kapcsolatos informáci­ók — magyarázza az intéz­ményvezető, aki a kutatóintézet egyik legfontosabb feladatának az öntözéses gazdálkodással kapcsolatos információk közve­títését tartja. E tekintetben az in­tézet helyzete a rendszerváltás után nehezebb lett. Az új ismere­tek előállítására ugyan adott a lehetőségük, ám arra nincs elég pénzük, infrastruktúrájuk, hogy működtessék azokat a csatorná­kat, amelyeken keresztül az eredmények átjutnak a gyakor­latba. Márpedig a gazdaságok és a szövetkezetek felbomlásával ma több ezer termelővel kellene kapcsolatot tartaniuk, sokkal többel, mint azelőtt. Ahol tanulni lehet A kutatóintézet által felvállalt információközvetítés egyik fon­tos láncszeme az öntözési kiállí­tás és vásár, amelyet immár több mint tíz esztendeje, mindig má­jus harmadik hétvégéjén tarta­nak. — Ez az ismeretátadás legha­tékonyabb módja, hiszen itt mű­ködés közben látja a berendezé­seket a közönség — vallja az ÖKI vezetője, s azt is, hogy nem elsősorban a meghívó az, ami idehozza Szarvasra a gazdákat, hanem annak a felismerése, (Folytatás a 6. oldalon) Öntözni csak szakszerűen szabad Hírháttér Előtérben a kis és közepes cégek A kis- és középvállalkozások fejlesztésére a kabinet a közelmúltban átfogó programoknak adott zöld utat, további elképzelések előkészítéséről is döntött. A siker érdekében azonban nélkülözhetetlen a különböző segítőakciók össze­hangolása. Már jelenleg is mintegy 40 kis- és középvállalkozásoknak szánt központi támogatási forma „él”, ám a lehetőségek labirintusában az érintettek többsége nemigen tud eligazodni. A Magyar Vál­lalkozásfejlesztési Alapítvány vezetői szerint három-négy hó­nap múlva sokkal átláthatóbb lesz a rendszer. Az M VA helyi kirendeltségei ugyanis naprakész információt tudnak majd adni a hozzájuk for­dulóknak, nemcsak a már ha­gyományosnak számító képzési és hitellehetőségekről, hanem az új konstrukciókról is, ame­lyek az Internet-hálózatra is fel­kerülnek. Az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztérium szakemberei úgyne­vezett forrástérképet készíte­nek, amelyről a vállalkozók a számukra kedvező hitellehető­ségeket ugyanúgy leolvashat­ják, mint azt: mikor, hová érde­mes pályázatot benyújtaniuk, vagy hogy hányféle tanfolyamot kínálnak számukra. Az ipari tárca fontos feladat­nak tekinti az iparipark-program végrehajtását. Német hitelfor­rásból 60 millió márka arra áll rendelkezésre, hogy a gyakorlati kivitelezést támogassák. A pénzt az önkormányzatok­nak szánják, hogy a tervbe vett ipari centrumok létrehozásának feltételeit, az infrastruktúrát megteremtsék. A Pénzügyminisztérium szak­emberei egyebek mellett egy olyan kockázati alapon működő tőketársaság születésénél bábás­kodnak, amely a külföldre befek­tetni kívánó kisvállalkozásokat tá­mogatja majd. Az e hónap végén alakuló társaság szervezői között több nagy bank is megtalálható. A tervek szerint jövőre jelentősen csökkennek a kis- és középvállalkozások adminiszt­rációs terhei. A PM szakemberei azt ígérik, hogy a nyilvántartás­ok, kimutatások, adminisztratív kötelezettségek egyszerűsítését célzó javaslatokat már a jövőévi adótörvényben érvényesítik. Szó van arról is, hogy a kincs­táron belül egy olyan nyilvántar­tási rendszert építenek ki, amelynek révén könnyen átte­kinthető lesz, hogy mely vállal­kozások milyen pályázaton ju­tottak anyagi forrásokhoz. A munkaügyi tárca a munka­helyek megőrzéséhez a jövőben nemcsak a nagy, hanem a kis cégeket is központi támogatás­ban részesíti. A munkanélkü­liből vállalkozóvá válók pedig 500 ezer forintot igényelhetnek újrakezdésükhöz. Takács Mariann Fülöp Sándor 1941-ben született Endrődön. Az általános iskolát szülőhelyén, gimnáziumi tanulmányait Gyomán végezte. A Budapesti Agrártudományi Egyetem gépész- mérnöki karán 1966-ban szerezte első diplomáját. Majd 1972-ben ugyanott gépgyártó szakmérnöki diplomát ka­pott. A Békés Megyei Mezőgép Vállalat dévaványai gyár­egységében 1966-ban kezdte a munkát technológusként, majd 1968-tól műszaki osztályvezetőként tevékenykedett. Öt év múlva a Mezőgép sarkadi gyáregységébe került főmérnöknek, ahol két évig dolgozott. 1976-ban a Csepel- Autó szeghalmi gyárának főmérnöke lett. 1989 óta a cég (mely 1991-ben átkerült az Ikarushoz) igazgatója. Nős, két felnőtt lány édesapja, és egyszeres nagyapa. VEZÉRÁLLÁSBAN — Mind a Csepel, mind az Ikarus nagy hagyománnyal hír. Meg tudnak-e ezeknek a tradícióknak felelni? —A járműiparban 1976 óta dolgozom, a Csepel-Autó al­kalmazottja is voltam, jelenleg pedig az Ikarusnál tevékenyke­dem. Az, hogy a szeghalmi gyár létezik, és megelégedéssel működik, azt bizonyítja, hogy mind a Csepel-Autó, mind az Ikarus által támasztott követel­ményekhez alkalmazkodni tu­dott. Cégünk jelentős részt vál­lal a mindenkori magyar autó- buszgyártás sikereiben. A több mint kétezerféle autóbusz-al­katrészt készítünk, amelyek a buszok áraiban 5-6 százalékos részarányt képeznek. —Jelenleg ki a tulajdonosa a szeghalmi Ikarus-Főnix Kft. - nek, s hogy látja a gyár jövőjét? —Azíkarus-FőnixKft. 100 százalékban az Ikarus Jármű­gyártó Részvénytársaság tulaj­dona. Az Ikarus azon kevés vál­lalatok közé tartozik, amelyek sorsáról a kormány még nem határozott. De a piaci helyzet és az Ikarus-Főnix Kft. erő­feszítései a kft. minden dolgo­zóját bizakodással töltheti el a jövőt illetően. Az utóbbi két évben a kft. egyre eredménye­sebben működik; értékesítését évente mintegy 50 százalékkal növeli. —Hol és hogyan értékesítik termékeiket? — Termékeink döntő több­sége közvetlen vagy közvetett export. Azok az autóbuszok, amelyekhez alkatrészeket ké­szítünk, az USA-tól Malajziáig a világ számos országába eljut­nak, ott közmegelégedéssel üzemelnek. Közvetlen értéke­sítést főleg német és holland cégekkel folytatunk. A belföldi értékesítés nem éri el az árbevé­tel 10 százalékát. —Milyen a vezetői stílusa? Támaszkodik-e közvetlen kol­légáinak a véleményére, be­vonja-e őket a fontos döntések­be? —A vezetői stílus megítélé­se mindig vita kérdése. Meg­győződésem, hogy az alkalma­zandó stílusoknál és módsze­reknél figyelembe kell venni a cég adottságait és a munkatár­sakat. A mai világban a tulajdo­nos minden döntéséért egy sze­mélyben az általa megbízott első számú vezetőt teszi fele­lőssé. így a kollektív döntések felelőssége is egyszemélyi felelősséggé válik. Cégünk felépítéséből, a kollektíva jó képességéből és a szakmai hozzáértésből adódóan szá­mos döntést ki-ki saját terüle­tén meghozhat. A stratégiai döntések a legtöbb esetben kö­zös előkészítés után születnek. Egyébként a stílust a végered­mény hitelesíti vágy cáfolja meg. —Mit vár el kollégáitól, al­kalmazottaitól? — Munkatársaimtól feltét­len szakmai hozzáértést kívá­nok azzal a területtel kapcsolat­ban, aminek az irányítása rájuk van bízva. Továbbá jó együtt­működő készséget igényiek, szorgalmas, fegyelmezett munkát és személyes példa- mutatást a kollektíva előtt. —Vannak barátai, s jár tár­saságba? — Zárkózott természetű ember vagyok. Kevés barátom, ismerősöm van. Szórakozásra, kikapcsolódásra pedig kevés időm marad. — Mivel tölti azt a kevés szabadidejét? — Van egy kertem, annak a gondozását főleg én végzem, nagy örömmel. Ritkábban sporteseményekre járok. A megmaradt időmbe pedig televíziónézés és olvasás fér bele. A politika és a gazdaság dolgaiban igyekszem napra­kész lenni. —Szeret-e vezetni, s havon­ta mennyit autózik? — Az autóvezetés munka­körömhöz is hozzátartozik, de engem legtöbbször pihentet a vezetés. Havonta négy-ötezer kilométert teszek meg. — Milyen öltözékben érzi jól magát? — Munkavégzés közben kötelező az öltöny. Ezt nehe­zen, de megszoktam. Munkán kívül viszont kizárólag lezser, hétköznapi öltözékben érzem jól magam. Magyari Barna

Next

/
Thumbnails
Contents