Békés Megyei Hírlap, 1997. május (52. évfolyam, 101-125. szám)
1997-05-03-04 / 102. szám
6 1997. május 3-4., szombat-vasárnap BBSS! fm 1 Versvirág Évának, aki fest... Vagyak harmóniája képekben Egy folyó mellett ül a bálvány, de láthatatlan, mint a Látvány. Közöttünk van, ha nem vagyunk itt, nem evilági, de amúgy fitt. Ő az Ihlet Hercege, DANTE, ki tudja kép-e, hang-e? Velünk izgul, mohón alvó, ici-pici Lélek-Patkó! Olykor ,,csak” egy csillag (vagy bogár), de lehet, hogy ecset vagy MEDAL’ Virág Éva festményei megnyugtató szelídséggel, hiánytalan tisztasággal és színgazdag harmóniával ajándékozzál! meg a nézők szépségszomjas ingermezőit. Ritka pillanat a gondok által átszőtt hétköznapok kelepcéi között: tűnődni késztet a látvány, gondolkodni biztat a megörökített táj, a vízpart emlékeket, az alkonyat felforrósodott érzéseket idéz. A képek megszólalnak, válaszolnak a befogadó kérdéseire: vajon beteljesülnek-e vágyaink a foszforesz- káló fények mögött? Átsejlik-e a lombok színpompáján a felhőkbe rajzolt arc, az idő tekintete? Hallható-e a szélmalom suttogása az egyedüllét hegedűszólójától? Feloldható-e az alkotói dilemma, mely a lét értelmetlenségéről szól, olykor az ecsetvonások által? Megfogható-e az a sokszólamú tér, amelynek rétegeiben föllelhető a múlt, a bölcselet és az életöröm? Igen. A művekkel folytatott párbeszéd mindig reflexió is, meditáció és önkontroll. Amikor ennyire személyes és vallomás-szerű önfeledtséggel kapjuk vissza saját táj-élményeinket egy másik individuum szemléletén keresztül, akkor szembesülünk világképei, esztétikai-elvárásainkkal szemben is. Virág Éva elbűvölő, olykor már-már varázslatosan megkapó festőiségén átüt egyfajta életigenlés, szülőföld-szeretet, de a görbületek és a felborzolt formák, az esőcseppek és az árnyékok játszadozása révén részesei lehetünk a kulturális hagyományok és a színösszefüggések megjelenítésének is. Több réteg fejthető fel a tónusok alól, a szimbolikák rendje, a kompozíciók szerkezeti sajátosságai mind tudatos építkezést sejtetnek. A képek alkotója a szakszerű technika, a „mondandó” árnyaltsága mögé önkéntelenül is odafestette a mai élet ellentmondásosságát, ambivalenciáját is. Mikor örülhetünk már végre baj nélkül (felhőtlenül) bárminek is: mikor övezi majd létünket maradéktalan nyugalom, az a fajta biztonság, ami nemcsak a javak meglétét fogja jelenteni, hanem a szeretet, a szolidaritás visszaszerzését is. Hova tűntek a derűs, szellemileg is izgalmas diskurzusok, beszélgetések, igazi kötődések, emberi kapcsolatok az életünkből, amelyek valaha oly sok erőt adtak? Lesz-e még olvasója a versnek, nézője a festménynek, hallgatója a komolyzenének? Ezek a gondolatok jutnak el hozzánk, amikor nézzük a műgonddal megalkotott képeket. Ilyen világot szeretnénk (vagy szerettünk volna). Érdekeset és szépet. Ne felejtsük el azt, amit ezektől a képektől kaptunk. Kántor Zsolt A műgonddal megalkotott képek megszólalnak... Utcarészlet Schéner — a Demiurgosz A szépségnek vonulásában formát adó garabonciás Az ember akkor válik Demiurgosszá, ha képes saját valóságát a magasabb rendű szférákhoz emelni, az idő formáját „isten” tenyerébe tenni. A transzcendens tökéletesedési vágy, a képzőművészetben is, az irrealitás fantázia „seprűjén” repül mélységen és magasságon át, mint Peregrinus Proteus — a szépségnek vonulásában formát adó garabonciás! Földön járó vonulásában Schéner Mihály a demiurgoszok közül való, aki a népi művészet megújító szellemét „aktivizálja”, miközben tenyérgödréből feléled és újjáteremtődik a magyar közösség, a nemzet formateremtő ereje, amit — hátrálva az időben — a formarétegek takarása alól szabadít fel, sejtelmes tér- és idődimenziók ősformái után kutatva! A teremtésben létrehozza azon posz- tulátumait, sajátos formai alapvetéseit, amiben nem ragaszkodik a megmerevedett díszítő formaelemek sémáihoz, hanem „visszanyúlva” — az időben az archét (az ősit) — a lét önteljesedő formáját, vizuális világ- szemléletét segíti világra. Az alkotás létállapotainak rétegződésében, a teremtés filogenezise (egyedfejlődése) is „jelen” van, sűrítve a történelmi tér-időhöz kötött formatipológiákat. Az alkotás intenzitásában, spontán erősségében „kitörnek belőle azon kimeríthetetlen, folytonosan áradó prepozíciók, forma-követelések”, amit Schéner személyiségének „tárló rekeszei” őriztek. A napvilágra került mű, fedő- és fedett rétegei — ontológiai- lag — visszajelzik az elemzés számára a keletkezés megismételhetetlen folyamatát — anyagba fordulását. Mert bár — látszólag — az alsó rétegeken „túllépett” a fedő takarása, de a fedőréteg szervesíti a fejtett mélyrétegek folyamatát is. Ugyanakkor a kiteljesedés folyamatában, a fedett is, az elvonatkoztatás része, ha nem is a végeredménye, hiszen a „kész” mű csupán az „abbahagyás” állapotát jelzi, ami lehet (akár) végeredmény is — a befejezés illúzióját keltve! Schéner, mint önmagát meghatározó és megújító személyiség — az alkotó intellektus teremtő képzelete által — „visszanyúl” a már interiorizált prepozíciók formakiindulásaihoz úgy, hogy mire felszínre kerül, átalakított, új prepozíciókat hoz létre, illetve jelöl ki magának. Ezen prepozíciók vizuális metaforái maguk a művek, melyben a kom- pozíciós szervező erők: a posztulátu- mok. A posztulátumok formai alapvetései az életművön belül „vándorA népi művészet szellemét aktivizálja lásaiban” is végig követhetők, annak ellenére, hogy sokirányúságuk, anyagbéli megjelenésük, különbözősége — látszólag — ellentmond ennek! Sőt, a posztulátumok átlénye- gített „összekötőkké” válnak a különböző minéműségek kompozíci- ós rendjében, miközben az egész szellemkörét fogja át: DIMENZIONÁLVA önteljesedő formáját! Az arche formateremtés magában hordozza a „kevés” artisztikumát és „sok” tömörségét is. Schéner demiurgoszi szellemben szervesíti a „történelmi formarétegeket”. Az arcok lélektani jellemzésére a testfelületet használja úgy, hogy stilizált motívumai és telített színei karakterizáló erővel bírnak. A frízeken bonyolult formaképzésű növényi indák fonadékain, nomád eleink formavilágát „szabadon” szervesíti az antik római művészet buja szépséghabzsolásával, dionüzoszi arányaival... Mégis az alkotó periódusok szürreális, strukturális elvonatkoztatásai folyamataiban, a történelmi korstílusokat is magába olvasztó népi formakincs archetipizáló ereje jut kifejezésre, ennek sajátos: nemzeti karaktere. Formakisugárzásában involválja a lelki tényezőket, a temperamentum-jegyeket. Szintetizálva azt a sokféle hatást, amit az európai kultúrából magába ötvözött. A különböző nemzeti hatások lelkiségében művészete logikusan germán, latinosán temperamentumos, vérsé- gében spanyolosán forró... és folytathatnám, de ami a leginkább igaz: időtlen megérzésein keresztül, mégis MAGYAR. A népi formaképzésből merített elvonatkoztatások őserejét a Bauhaus-szemlélet strukturálásával, Mondrian színlátásával, Gaudi monumentális szürrealizmusával teremti egyedivé — NEMZETIVÉ! Mindezt — a benne teremtően újjászülető képzőművészeti kifejezőeszközök: a vonal, a folt, a szín és a tömeg formateremtő erejének különbözősége által, a korunkat kifejező időnek formát adva — a teljesség igézetében. Szilágyi András Hollywoodi sikerektől a horrorig Könyvtár a változás korában A díjazottak között a nagyszénást Czeglédi Mihály A kaposvári Holló és Társa Könyvkiadó Fiatalok Oxford Könyvtára sorozatában jelent meg David Parkinson műve, A mozi. Fellapozva elénk tárul a film varázslatos világa, megismerhetjük a különös mesterség és művészet történetét, amely fényt vitt emberek millióinak életébe. A szerző bemutatja a mozi világhódító útját, a legkorábbi árnyjátékoktól korunk megannyi hollywoodi bombasikeréig, végigkalauzol a legfiatalabb művészet kihívásokkal és változásokkal teli első évszázadán. Hogyan alkalmazkodtak a némafilm-korszak csillagai a beszélő filmhez, hogyan szállt szembe a mozi a televízió térhódításával? — erről is olvashatnak a kötetben, miközben megjelennek a filmes műfajok, a legnagyobb nevettetők, cowboyok, hősök és rémségek, színészék, rendezők, producerek, akik megteremtették ezt a különleges világot. A könyv szerzője, David Parkinson, a londoni Radio Times filmkritikusa középiskolában tanította a film és a média tudományát, több filmtörténeti könyvet írt, jelenleg A film szótárán dolgo- zik- N. K. Tények és olvasmányok egy kötetben A Békés Megyei Könyvtár pályázatot írt ki a könyvtárak változásáról, a rendszerváltással és a könyvtárosok helyzetével kapcsolatos témákban. Áz egyik díjazottal, Czeglédi Mihály nagy- szénási könyvtárossal beszélgettünk a pályamű születéséről. —Mi előzte meg a pályamunka beküldését?' — Anyaggyűjtést végeztem arra vonatkozóan, hogy a 90-es évek előtt — amikor még a maradék elv érvényesült — mi jellemezte a könyvtárakat. Azt hangsúlyoztam, hogy nem sok pénz jutott a fenntartásra, a szolgáltatásra a kevés állami támogatásból. A rendszerváltozás után annyiban változott a helyzet, hogy ez a fajta biztonságérzet megszűnt. Azóta a könyvtárosoknak, a könyvtáraknak be kell bizonyítaniuk létük fontosságát. Azt próbáltam bizonyítani, hogy az önkormányzatoknak szükségük van ezekre az intézményekre, hiszen információk sokasága éri az embereket. Kell egy hely, ahol ezeket meg is kapják. Ennek viszont ára van — az önkormányzatoknak áldozniuk kell a könyvtárak fenntartására, — Milyen konkrét tapasztalatokkal tudta bizonyítani állításait? — A munkanélküliek arányának növekedésével nőtt a szakmákkal kapcsolatos szakkönyvek iránti érdeklődés. A kárpótlás után a földhöz jutottak a földműveléssel kapcsolatos irodalmat keresik. Manapság az állománygyarapítást ezeknek az információknak a birtokában végezzük. 70 százalékban szak- irodalmat, 30 százalékban szép- irodalmat vásárolunk. — Ezekbó'l számomra az is kiderül, hogy a könyvtárosokról kialakított hagyományos kép alaposan megváltozott az utóbbi években... — Érteni kell a könyvekhez, azokhoz az emberekhez, akik ezeket olvassák, mint egy pszichológusnak. Ráadásul a számítógépes információszolgáltatás is beépült munkánkba. Elvárás a könyvtárossal szemben a sokoldalúság. Csete Ilona ÍA KÜLÖNÖSEN Á A KÜLÖNLEGES Vezető légzsák. 4* Légkondicionálás, •i* Ködlámpa, alufelr 4* Elektr. ablakemel ♦ Központi zár, stb. \^» Szuper ár. Érdeklődjön személyesen ! FORD Békés Mobil, Békéscsaba, Szabolcs u. 38. K Tel.: (66)322-012, 451-150. A
