Békés Megyei Hírlap, 1997. május (52. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-13 / 110. szám

1997. május 13., kedd ŐSTERMELŐK ADÓZÁSÁRÓL tartozik az ültetvény és a halastó is, természetesen nem beleértve az általuk elfoglalt területet. Abban az esetben, amikor az ingatlannak több tulajdonosa van, a beszerzési és előállítási költsége csak a jogosultság szerinti része lehet, vagyis a tulajdonjognak megfelelő hányada lesz az építmény értéke. Műszaki berendezések körébe tartozik az őstermelői tevékenysé­get közvetlenül szolgáló erőgép. Ilyen lehet például a gyors és lassú égésű motor, az áramfejlesztő, az ipari kazán, a kis- és nagyfeszültsé­gű villamos készülék, a tartály, a hűtőberendezés, a szivattyú, a ventilátor, a kompresszor, az őstermelői termelési profilnak megfelelő munkagép (pl. traktor és a rákapcsolható vontatott munka­gép), műszer és eszköz. A szállítóeszközök körébe tartozik például az őstermelői tevé­kenység keretében anyag- és árumozgatás céljára használt emelő, rakodógépek, szállítótargonca, szállítószalag, konténer. A szállítójárműként használt tehergépkocsi a közúti gépjármű termékcsoportba tartozik. A közúti járművek, a mezőgazdasági vontatók, a magajáró mezőgazdasági erőgépek, a motorfűrészek és erdészeti közelítő eszközök, halászati hajtóerőgépek üzemanyag- és kenőanyag­felhasználásának norma szerinti elszámolására a 60/1992. (IV. 1.) korm. sz. rendeletben foglaltak az irányadóak azzal, hogy a magajáró mezőgazdasági erőgépeknél útnyilvántartásnak minősül az igénybevételi nyilvántartás. A fentiekben említettek — kivéve a személygépjárművet — fenntartásával, javításával, karbantartásával, felújításával kap­csolatos költségek útnyilvántartás alapján csak számla ellenében számolhatók el. A mezőgazdasági őstermelő saját tulajdonú — ideértve a házastárs tulajdonát is — személygépjárművei kapcsolatos költ­ség-elszámolási lehetőségei. Az őstermelő kizárólag üzemi célú személygépkocsi-haszná­lattal kapcsolatban választhat: a) Útnyilvántartást vezet, s ekkor a nyilvántartással alátá­masztott kilométerszám után a személygépkocsi fogyasztási normájának megfelelő üzemanyag-fogyasztás költségét elszá­molhatja az útnyilvántartás szerinti időszakban keletkezett számlák szerint igazolt üzemanyagár és mennyiség alapján szá­mított „átlagárral” vagy a törvényben meghatározott „egységár­ral” számított üzemanyagár, valamint a fenntartási, felújítási, javítási költség címén a számlával alátámasztott, az üzleti úttal arányos költséget vagy 3 Ft/km általános normaköltséget. b) Ha úgy dönt az őstermelő, hogy nem vezet útnyilvántartást, hanem helyette 500 km/hó utat vesz figyelembe a személygép­kocsi üzleti célú használataként, akkor az év során csak ezen havi 500 km után számolhatja el az előzőek szerinti üzemanyagkölt­séget és a 3 Ft/km általános normaköltséget. Fontos tudni, hogy ilyen esetben több személygépjármű üzemben tartása esetén is csak 500 km/hó futásteljesítmény számolható el. Amennyiben a kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszközt év közben szerzi be az őstermelő vagy év közben helyezi üzembe vagy év közben értékesíti, úgy az előírások szerinti értékcsökke­nési leírás éves összegének az időarányos része számolható el. Egy összegbeni értékcsökkenési leírást is alkalmazhat az őstermelő, ha 1997-ben bevételnek számító támogatás összegéből vásárol tárgyi eszközt. Ha a mezőgazdasági kistermelő bevallási nyilatkozatot tesz, abban az évben a tárgyi eszközei és nem anyagi javai értékcsök­kenését elszámoltnak kell tekinteni. Az igazolt költségeken felül a tételes költségelszámolást al­kalmazó mezőgazdasági kistermelő a kedvezményekkel csök­kentett bevételének 40 százalékát, legfeljebb azonban 1 200 000 forintot „kistermelői költségátalány” címén évente igazolás nél­kül elszámolhatja költségként. Ebben az esetben azokban az adóévekben, amikor kistermelői költségátalányt számol el, veszteség-elhatárolásra nincs lehetőség. A mezőgazdasági őstermelő költségként számolhatja el a saját jövedelme után kifizetett társadalombiztosítási járulékát, az alkalmazottak jövedelme után kifizetett társadalombiztosítási járulék összegét, a naptári évben felmerült termelési és kezelési költségeket. Ilyenek többek között a bér, a munkaadói járulék, a segítő családtag után kifizetett társadalombiztosítási járulék, a 30 ezer forint alatti (kizárólag üzleti célt szolgáló) tárgyi eszkö­zök beszerzési ára, a tevékenységgel kapcsolatban felvett hitelre fizetett kamat, a személygépkocsi üzemeltetésével kapcsolatos költségek. Érdemes említést tenni arról, hogy az őstermelő e tevékenysé­gének folytatására tekintettel törvény, kormányrendelet vagy államközi megállapodás alapján kaphat (pl. munkahelyteremtő) támogatást. Az ilyen támogatás összegéből az a rész lesz az őstermelő bevétele, amennyit a támogatás célja szerint elkölt, feltéve, hogy ezt a kiadását a költségei között el is számolhatja. A támogatás összegét legkésőbb a támogatás folyósítását követő harmadik évben bevételként kell figyelembe vennie az őster­melőnek, függetlenül attól, hogy még nem használta fel. Ha részben vagy egészben visszafizetendő támogatást kap az őstermelő, akkor azt a részt, amelyet a visszafizetendő összegből már elszámolt bevételként, levonhatja a visszafizetés évében a bevételéből. A fejlesztési célú végleges támogatás nem minősül az őstermelő bevételének. A tételes költségelszámolás alkalmazá­sánál előfordulhat, hogy az őstermelő felmerült költségei a kedvezményekkel csökkentett éves bevételét meghaladják. Eb­ben az esetben „többletköltség” — veszteség keletkezik. Ezt a veszteséget a tevékenységét megkezdő őstermelő korlátlan ideig elhatárolhatja. A veszteségelhatárolás feltétele, hogy abban az adóévben nem számolhat el kistermelői költségátalányt. Ha bevallási nyilatkozatot tesz a mezőgazdasági kistermelő, ab­ban az évben az elhatárolt veszteségének 20 százalékát elszámoltnak kell tekinteni. Átalány A mezőgazdasági kistermelő a kétféle költségelszámolás helyett átalányadózást is választhat. A kistermelő az őstermelői igazolvány kiállításakor is bejelentheti az átalányadózás választását, mely az egész 1997-es adóévre szól. Az átalányadó választását nem befolyá­solja a munkaviszony fennállása. Átalányadózás esetén a kistermelésből származó bevétel 15 százaléka számít jövedelemnek, az élő állat és állati termékek értékesítése esetén a bevétel hat százaléka jövedelem. Ha egyéb kistermelésből és állattartásból is származik bevétele, a leírt módokon számított jövedelmeit összeadva kapja meg a kistermelő az átalányadó alapját: 200 ezer forint jövedelemig 12,5 százalék, 200 ezer forinttól 600 ezer forintig 25 százalék adót kell fizetni a jövedelem teljes összege után. Közös őstermelői igazolvány esetén az átalányadó feltétele, hogy az éves bevétel személyenként a 4 millió forintot ne haladja meg. Adókedvezmény Mindkét költség-elszámolási módszer alkalmazása esetén a nem átalányadózást választó mezőgazdasági őstermelőt adókedvez­mény illeti meg. Az adókedvezmény az őstermelői tevé­kenységből származó jövedelem utáni adó összege, de legfel­jebb 100 ezer forint lehet. Ha az őstermelői tevékenységből származó jövedelme utáni adó összege nem éri el a 100 ezer forintot, és e jövedelme mellett más összevonás alá eső jövedel­me is van, úgy a könyvelőnek szabályszerű bizonylattal kifize­tett díj őstermelői jövedelemmel arányos részével az őstermelői adókedvezményt 100 ezer forintra kiegészítheti. A könyvelői díjkedvezmény alkalmazásának feltétele, hogy tételes költségel­számolást alkalmazzon az őstermelő. Az 1997. január 1. előtt hatályos rendelkezések szerint mezőgazdasági kistermelőnek minősülő magánszemély az összevont adóalapja adóját csökkentheti a kizárólag kistermelői tevékenysége folytatása érdekében pénzintézettel 1997. január 1. előtt kötött hitelszerződés alapján felvett hitel adóévben meg­fizetett kamatának 25 százalékával. 1993. december 31. és 1996. január 1. között üzleti célra és az 1996. évben beruházási és forgóeszköz-finanszírozási célra felvett hitelek esetében lehet az összevont adóalap adóját csökkenteni. Adóelőleg-fizetés A mezőgazdasági őstermelőnek az adóelőleg megállapításakor az év elejétől az adott negyedév végéig kell a jövedelmet megál­lapítania, majd az erre jutó adó összegét az adótábla alapján ki kell számítania. Az így megállapított összegből le kell vonni a már befizetett előleget, és a különbözetet kell az adott negyedévi előlegként befizetni negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig. Az előleg számítása során érvényesítheti az őstermelői adókedvezményt. Ha a mezőgazdasági őstermelő tételes költ­ségelszámolást alkalmaz, az adóelőleg megállapítása során az időarányos értékcsökkenési leírást és az adóévre áthozott elhatá­rolt veszteség időarányos részét is figyelembe veheti. Ha a mezőgazdasági kistermelő átalányadózást választott, mint mezőgazdasági őstermelő az adóelőleget ugyancsak ne­gyedévre, a negyedévet követő hó 15-éig kell megfizetnie. Az adóelőleg megállapítása során a bevételt az év elejétől kell figyelembe venni az adott negyedév végéig, utána meg kell állapítani a vélelmezett jövedelemre érvényes átalányadó- kulccsal az adó összegét, melyet csökkenteni kell a már befize­tett előleggel. A különbözetet kell az adott negyedévi előlegként befizetni. * Ha a magánszemély igazolja mezőgazdasági őstermelő mi­voltát, akkor e tevékenységére tekintettel kifizetett összegből a kifizetőnek nem kell adóelőleget levonnia. Abban az esetben, ha nem igazolja a kifizetőnek a magánsze­mély, hogy mezőgazdasági őstermelő, úgy az egyébként mezőgazdasági őstermelői tevékenysége termékeiért kapott ellenértékből a kifizetőknek 1997. július 1-jétől élő állatok és állati termékek értékesítése esetén négy százalék, az egyéb őstermelői termékek értékesítése esetén 12 százalék adóelőleget kell levonnia. Abban az esetben, ha a magánszemély felmutatja mező- gazdasági őstermelői igazolványát és a kifizető által kiállított bizonylat másolatán aláírásával jelzi azt a szándékát, hogy saját maga fogja a kapott összeget beírni az őstermelői igazolványá­ba, a kifizetőnek nem kell ezt az összeget a magánszemély mezőgazdasági őstermelői igazolványába bejegyeznie. (A kifizetőnek ilyenkor is van adatszolgáltatási kötelezettsége a felvásárlásról.) Ha a törvény módosítása előtt a magánszemély az őstermelői igazolvány kiváltására nem volt jogosult, és emiatt a bevételéből adóelőleget vontak le, kérheti e törvény azon rendelkezéseinek alkalmazását, amely a tévesen levont adóelőleg helyesbítésére vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy a tévesen levont adóelőleget a kifizető az adóéven belül helyesbítheti. Egyébként a különbözetet az év végi adóelszámoláskor (adóbevallás benyújtásakor) kell rendez­ni. Ha a magánszemély rendelkezik őstermelői igazolvánnyal és a virágok és dísznövények (METJ 92—4) — kivéve METJ 92— 47 — termesztéséből 250 ezer forint felett ér el bevételt, továbbá ha a saját gazdaságban termelt szőlőből saját gazdaságban készí­tett szőlőmustot, sűrített szőlőmustot, félkész szőlőbort (borter­melési célokra) és hordós szőlőbort 4 millió forintot meghaladó­an, de kizárólag kifizetők felé értékesíti, az ellenérték kifizetésé­re — annak ellenére, hogy az egész bevétel nem számít őstermelői tevékenység bevételének — akkor is alkalmazhatók a mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó előírások. Adóbevallás Ha a mezőgazdasági kistermelő tételesen számolja el költségeit, úgy a 250 ezer forintot meghaladó, de 1 millió 500 ezer forintnál nem több éves bevétele esetén — ha az adóévben nem volt más bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelme, adóbevallás be­nyújtása helyett egyszerűsített bevallási nyilatkozat aláírásával tehet eleget adókötelezettségének. A bevallási nyilatkozatnak tartalmaznia kell az adóévben elért bevételét és írásban meg kell erősítenie azt a tényt, hogy legalább a bevétele 20 százalékát kitevő összegben rendelkezik a törvény előírásaival elismert kiadás igazolására a magánszemély nevére kiállított számlákkal. A gépjárműhasználattal kapcsolatos költségeit ez esetben csak útnyilvántartás alapján veheti figyelembe. Közös őstermelői igazolvány esetén, ha a családtagok között megosztott bevétel az 1 millió 500 ezer forintot nem éri el, a családtagok — az egyéb feltételek fennállása esetén — ezt a nyilatkozatot külön-külön tehetik meg. Fontos tudni, ha a mezőgazdasági kistermelő bevallási nyilat­kozatot ad, a tárgyi eszközei és nem anyagi javai értékcsökke­nését, valamint az elhatárolt vesztesége 20 százalékát az adott adóévben elszámoltnak kell tekinteni. Ha a mezőgazdasági kistermelő adókötelezettségének ily mó­don tesz eleget, ezt a nyilatkozatot adja be az adóhatósághoz. Ha a kistermelésből származó bevétele kizárólag munkáltatójától származik, akkor a bevallási nyilatkozatot a munkáltatójának adja le. A bevallási nyilatkozat az adóbevallással egyenértékű, arra az adóbevallásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni (pl. vonatkozik rá az adótitok, elévülési időn belül a nyilatkozatot és az azt alátámasztó iratokat meg kell őrizni). Ha más jövedelem miatt bevallást kell benyújtania a mezőgazdasági kistermelőnek, úgy e nyilatkozatot a bevalláson kell megtennie. Példák az őstermelői jövedelem meghatározására 1. Közös őstermelői igazolvány kiváltásával adózó a feleségével és a vele szintén közös háztartásban élő 21 éves fiával zöldségtermesz­téssel és baromfitenyésztéssel foglalkozik. Ebben az évben 8 hóna­pig foglalkoztatott alkalmazottat, aki 60%-ban csökkent munkaké­pességű. a) Átalányadózást választottak az igazolvány kiváltásakor A család bevétele az adott évben — zöldségtermesztésből 6 000 000 Ft — állattartásból 900 000 Ft Összesen: 6 900 000 Ft Az egy főre jutó bevétel: 2 300 000 Ft. Zöldségtermesztésből bevétel 2 000 000 Ft, jövedelem 15% 300 000 Ft Állattartásból bevétel 300 000 Ft, jövedelem 6% 18 000 Ft Összes 1 főre jutó jövedelem 318 000 Ft, mely után az adó 25%, azaz 79 500 Ft. Tehát a 2 300 000 forint bevételt és a számított 318 000 forint jövedelmet kell a közös őstermelői igazolvánnyal rendelkező család­tagoknak külön-külön bevallani és az ezt terhelő 79 500 forint adót megfizetni. b) Ugyanez a család diktált jövedelemtartalommal állapítja meg jövedelmét. Az egy főre jutó bevétel 2 300 000 Ft Levonható bevételi kedvezmény1: 7 920 Ft csökkentett bevétel: 2 292 080 Ft 10% költséghányad 229 208 Ft őstermelői adóköteles jövedelem 2 062 872 Ft mely után az adó: 753 406 Ft levonható őstermelői adókedvezmény: 100 000 Ft adókötelezettség: 653 406 Ft 1A bevételi kedvezmény levezetése: Az egy főre jutó alkalmazotti létszám 1/3 fő = 0,33 Levonható alkalmazottanként havi 3000 forint. Bevételi kedvezmény: 0,33 x 3000 x 8 = 7920. c) A példánkban szereplő család úgy döntött, hogy bevételeivel szemben tételesen számoljáéi költségeit. Egy főre jutó bevétel: 2 300 000 Ft — alkalmazott miatt bevételcsökkentő kedvezmény 7 920 Ft Egy főre jutó csökkentett bevétel: 2 292 080 Ft Költségek: — Kerti szerszámok (30 000 Ft alatti egyedi érték) a számlák a fiú és az anya nevére szólnak 46 000 Ft —műtrágya, takarmány a számlák az anya nevére szólnak 955 000 Ft —kifizetett bér és tb-járulék 85 000 Ft —vetőmag (a számlák a fiú nevére szólnak) 80 000 Ft —tevékenységgel összefüggő hitelre fizetettkamat 75000Ft — a bevallás miatt a könyvelőnek fizetett díj 10 000 Ft — egyéb termelési és kezelési költség 1 995 000 Ft Közös tevékenység összes költsége 3 246 600 Ft Egy főre jutó költség 1 082 000 Ft — levonható kistermelői költségátalány (bevétel 40%-a, legfeljebb 1 200 000 forint) 916 832 Ft Egy főre jutó összes költség: 1 998 832 Ft 1 998 832 Ft Egy főre jutó adóköteles jövedelem 293 248 Ft mely után az adó 59 515 Ft — levonható őstermelői adókedvezmény (az őstermelői jövede­lem adója, legfeljebb 100 000 forint) 59 515 Ft Adófizetési kötelezettség nincs. A család fiú tagja rendelkezik más összevonás alá eső jövedelem­mel is. Ez az összeg 270 000 Ft. Erre tekintettel az ő adókötelezettsé­ge a következő: őstermelői jövedelem 293 248 Ft egyéb összevonás alá eső jövedelem 270 000 Ft ennek adója 54 400 Ft Összes jövedelem 563 248 Ft mely után az adó: — levonható őstermelői kedvezmény • 145 137 Ft (145137—54400) 90 737 Ft könyvelői díjkedvezmény2 1 733 Ft adókötelezettség: 52 667 Ft 2 Könyvelőnek kifizetett díj 10 000 Ft. Egy főre jutó könyvelői díj 3333 forint. Az őstermelői jövedelem aránya az összes összevonás alá eső jövedelemben (293 248:563 248 = 0,52) 52 százalék, 0,52x3333= 1733 forint. 2. A mezőgazdasági kistermelő közös őstermelői igazolvány alapján folytatja tevékenységét házastársával. Költségeit tételesen számoljáéi. —mezőgazdasági kistermelésből származó bevétel: 2 860 000 Ft — számlával rendelkezik 1 680 000 Ft Egy főre jutó bevétel 1 430 000 Ft Költség: 840 000 Ft A példabeli mezőgazdasági kistermelők a bevételük közel 59%-át kitevőén rendelkeznek költségeikről számlával, ezért bevallási nyi­latkozatot tehetnek.

Next

/
Thumbnails
Contents