Békés Megyei Hírlap, 1997. május (52. évfolyam, 101-125. szám)
1997-05-13 / 110. szám
1997. május 13., kedd ŐSTERMELŐK ADÓZÁSÁRÓL tartozik az ültetvény és a halastó is, természetesen nem beleértve az általuk elfoglalt területet. Abban az esetben, amikor az ingatlannak több tulajdonosa van, a beszerzési és előállítási költsége csak a jogosultság szerinti része lehet, vagyis a tulajdonjognak megfelelő hányada lesz az építmény értéke. Műszaki berendezések körébe tartozik az őstermelői tevékenységet közvetlenül szolgáló erőgép. Ilyen lehet például a gyors és lassú égésű motor, az áramfejlesztő, az ipari kazán, a kis- és nagyfeszültségű villamos készülék, a tartály, a hűtőberendezés, a szivattyú, a ventilátor, a kompresszor, az őstermelői termelési profilnak megfelelő munkagép (pl. traktor és a rákapcsolható vontatott munkagép), műszer és eszköz. A szállítóeszközök körébe tartozik például az őstermelői tevékenység keretében anyag- és árumozgatás céljára használt emelő, rakodógépek, szállítótargonca, szállítószalag, konténer. A szállítójárműként használt tehergépkocsi a közúti gépjármű termékcsoportba tartozik. A közúti járművek, a mezőgazdasági vontatók, a magajáró mezőgazdasági erőgépek, a motorfűrészek és erdészeti közelítő eszközök, halászati hajtóerőgépek üzemanyag- és kenőanyagfelhasználásának norma szerinti elszámolására a 60/1992. (IV. 1.) korm. sz. rendeletben foglaltak az irányadóak azzal, hogy a magajáró mezőgazdasági erőgépeknél útnyilvántartásnak minősül az igénybevételi nyilvántartás. A fentiekben említettek — kivéve a személygépjárművet — fenntartásával, javításával, karbantartásával, felújításával kapcsolatos költségek útnyilvántartás alapján csak számla ellenében számolhatók el. A mezőgazdasági őstermelő saját tulajdonú — ideértve a házastárs tulajdonát is — személygépjárművei kapcsolatos költség-elszámolási lehetőségei. Az őstermelő kizárólag üzemi célú személygépkocsi-használattal kapcsolatban választhat: a) Útnyilvántartást vezet, s ekkor a nyilvántartással alátámasztott kilométerszám után a személygépkocsi fogyasztási normájának megfelelő üzemanyag-fogyasztás költségét elszámolhatja az útnyilvántartás szerinti időszakban keletkezett számlák szerint igazolt üzemanyagár és mennyiség alapján számított „átlagárral” vagy a törvényben meghatározott „egységárral” számított üzemanyagár, valamint a fenntartási, felújítási, javítási költség címén a számlával alátámasztott, az üzleti úttal arányos költséget vagy 3 Ft/km általános normaköltséget. b) Ha úgy dönt az őstermelő, hogy nem vezet útnyilvántartást, hanem helyette 500 km/hó utat vesz figyelembe a személygépkocsi üzleti célú használataként, akkor az év során csak ezen havi 500 km után számolhatja el az előzőek szerinti üzemanyagköltséget és a 3 Ft/km általános normaköltséget. Fontos tudni, hogy ilyen esetben több személygépjármű üzemben tartása esetén is csak 500 km/hó futásteljesítmény számolható el. Amennyiben a kizárólag üzleti célt szolgáló tárgyi eszközt év közben szerzi be az őstermelő vagy év közben helyezi üzembe vagy év közben értékesíti, úgy az előírások szerinti értékcsökkenési leírás éves összegének az időarányos része számolható el. Egy összegbeni értékcsökkenési leírást is alkalmazhat az őstermelő, ha 1997-ben bevételnek számító támogatás összegéből vásárol tárgyi eszközt. Ha a mezőgazdasági kistermelő bevallási nyilatkozatot tesz, abban az évben a tárgyi eszközei és nem anyagi javai értékcsökkenését elszámoltnak kell tekinteni. Az igazolt költségeken felül a tételes költségelszámolást alkalmazó mezőgazdasági kistermelő a kedvezményekkel csökkentett bevételének 40 százalékát, legfeljebb azonban 1 200 000 forintot „kistermelői költségátalány” címén évente igazolás nélkül elszámolhatja költségként. Ebben az esetben azokban az adóévekben, amikor kistermelői költségátalányt számol el, veszteség-elhatárolásra nincs lehetőség. A mezőgazdasági őstermelő költségként számolhatja el a saját jövedelme után kifizetett társadalombiztosítási járulékát, az alkalmazottak jövedelme után kifizetett társadalombiztosítási járulék összegét, a naptári évben felmerült termelési és kezelési költségeket. Ilyenek többek között a bér, a munkaadói járulék, a segítő családtag után kifizetett társadalombiztosítási járulék, a 30 ezer forint alatti (kizárólag üzleti célt szolgáló) tárgyi eszközök beszerzési ára, a tevékenységgel kapcsolatban felvett hitelre fizetett kamat, a személygépkocsi üzemeltetésével kapcsolatos költségek. Érdemes említést tenni arról, hogy az őstermelő e tevékenységének folytatására tekintettel törvény, kormányrendelet vagy államközi megállapodás alapján kaphat (pl. munkahelyteremtő) támogatást. Az ilyen támogatás összegéből az a rész lesz az őstermelő bevétele, amennyit a támogatás célja szerint elkölt, feltéve, hogy ezt a kiadását a költségei között el is számolhatja. A támogatás összegét legkésőbb a támogatás folyósítását követő harmadik évben bevételként kell figyelembe vennie az őstermelőnek, függetlenül attól, hogy még nem használta fel. Ha részben vagy egészben visszafizetendő támogatást kap az őstermelő, akkor azt a részt, amelyet a visszafizetendő összegből már elszámolt bevételként, levonhatja a visszafizetés évében a bevételéből. A fejlesztési célú végleges támogatás nem minősül az őstermelő bevételének. A tételes költségelszámolás alkalmazásánál előfordulhat, hogy az őstermelő felmerült költségei a kedvezményekkel csökkentett éves bevételét meghaladják. Ebben az esetben „többletköltség” — veszteség keletkezik. Ezt a veszteséget a tevékenységét megkezdő őstermelő korlátlan ideig elhatárolhatja. A veszteségelhatárolás feltétele, hogy abban az adóévben nem számolhat el kistermelői költségátalányt. Ha bevallási nyilatkozatot tesz a mezőgazdasági kistermelő, abban az évben az elhatárolt veszteségének 20 százalékát elszámoltnak kell tekinteni. Átalány A mezőgazdasági kistermelő a kétféle költségelszámolás helyett átalányadózást is választhat. A kistermelő az őstermelői igazolvány kiállításakor is bejelentheti az átalányadózás választását, mely az egész 1997-es adóévre szól. Az átalányadó választását nem befolyásolja a munkaviszony fennállása. Átalányadózás esetén a kistermelésből származó bevétel 15 százaléka számít jövedelemnek, az élő állat és állati termékek értékesítése esetén a bevétel hat százaléka jövedelem. Ha egyéb kistermelésből és állattartásból is származik bevétele, a leírt módokon számított jövedelmeit összeadva kapja meg a kistermelő az átalányadó alapját: 200 ezer forint jövedelemig 12,5 százalék, 200 ezer forinttól 600 ezer forintig 25 százalék adót kell fizetni a jövedelem teljes összege után. Közös őstermelői igazolvány esetén az átalányadó feltétele, hogy az éves bevétel személyenként a 4 millió forintot ne haladja meg. Adókedvezmény Mindkét költség-elszámolási módszer alkalmazása esetén a nem átalányadózást választó mezőgazdasági őstermelőt adókedvezmény illeti meg. Az adókedvezmény az őstermelői tevékenységből származó jövedelem utáni adó összege, de legfeljebb 100 ezer forint lehet. Ha az őstermelői tevékenységből származó jövedelme utáni adó összege nem éri el a 100 ezer forintot, és e jövedelme mellett más összevonás alá eső jövedelme is van, úgy a könyvelőnek szabályszerű bizonylattal kifizetett díj őstermelői jövedelemmel arányos részével az őstermelői adókedvezményt 100 ezer forintra kiegészítheti. A könyvelői díjkedvezmény alkalmazásának feltétele, hogy tételes költségelszámolást alkalmazzon az őstermelő. Az 1997. január 1. előtt hatályos rendelkezések szerint mezőgazdasági kistermelőnek minősülő magánszemély az összevont adóalapja adóját csökkentheti a kizárólag kistermelői tevékenysége folytatása érdekében pénzintézettel 1997. január 1. előtt kötött hitelszerződés alapján felvett hitel adóévben megfizetett kamatának 25 százalékával. 1993. december 31. és 1996. január 1. között üzleti célra és az 1996. évben beruházási és forgóeszköz-finanszírozási célra felvett hitelek esetében lehet az összevont adóalap adóját csökkenteni. Adóelőleg-fizetés A mezőgazdasági őstermelőnek az adóelőleg megállapításakor az év elejétől az adott negyedév végéig kell a jövedelmet megállapítania, majd az erre jutó adó összegét az adótábla alapján ki kell számítania. Az így megállapított összegből le kell vonni a már befizetett előleget, és a különbözetet kell az adott negyedévi előlegként befizetni negyedévente, a negyedévet követő hónap 12-éig. Az előleg számítása során érvényesítheti az őstermelői adókedvezményt. Ha a mezőgazdasági őstermelő tételes költségelszámolást alkalmaz, az adóelőleg megállapítása során az időarányos értékcsökkenési leírást és az adóévre áthozott elhatárolt veszteség időarányos részét is figyelembe veheti. Ha a mezőgazdasági kistermelő átalányadózást választott, mint mezőgazdasági őstermelő az adóelőleget ugyancsak negyedévre, a negyedévet követő hó 15-éig kell megfizetnie. Az adóelőleg megállapítása során a bevételt az év elejétől kell figyelembe venni az adott negyedév végéig, utána meg kell állapítani a vélelmezett jövedelemre érvényes átalányadó- kulccsal az adó összegét, melyet csökkenteni kell a már befizetett előleggel. A különbözetet kell az adott negyedévi előlegként befizetni. * Ha a magánszemély igazolja mezőgazdasági őstermelő mivoltát, akkor e tevékenységére tekintettel kifizetett összegből a kifizetőnek nem kell adóelőleget levonnia. Abban az esetben, ha nem igazolja a kifizetőnek a magánszemély, hogy mezőgazdasági őstermelő, úgy az egyébként mezőgazdasági őstermelői tevékenysége termékeiért kapott ellenértékből a kifizetőknek 1997. július 1-jétől élő állatok és állati termékek értékesítése esetén négy százalék, az egyéb őstermelői termékek értékesítése esetén 12 százalék adóelőleget kell levonnia. Abban az esetben, ha a magánszemély felmutatja mező- gazdasági őstermelői igazolványát és a kifizető által kiállított bizonylat másolatán aláírásával jelzi azt a szándékát, hogy saját maga fogja a kapott összeget beírni az őstermelői igazolványába, a kifizetőnek nem kell ezt az összeget a magánszemély mezőgazdasági őstermelői igazolványába bejegyeznie. (A kifizetőnek ilyenkor is van adatszolgáltatási kötelezettsége a felvásárlásról.) Ha a törvény módosítása előtt a magánszemély az őstermelői igazolvány kiváltására nem volt jogosult, és emiatt a bevételéből adóelőleget vontak le, kérheti e törvény azon rendelkezéseinek alkalmazását, amely a tévesen levont adóelőleg helyesbítésére vonatkozik. Ez azt jelenti, hogy a tévesen levont adóelőleget a kifizető az adóéven belül helyesbítheti. Egyébként a különbözetet az év végi adóelszámoláskor (adóbevallás benyújtásakor) kell rendezni. Ha a magánszemély rendelkezik őstermelői igazolvánnyal és a virágok és dísznövények (METJ 92—4) — kivéve METJ 92— 47 — termesztéséből 250 ezer forint felett ér el bevételt, továbbá ha a saját gazdaságban termelt szőlőből saját gazdaságban készített szőlőmustot, sűrített szőlőmustot, félkész szőlőbort (bortermelési célokra) és hordós szőlőbort 4 millió forintot meghaladóan, de kizárólag kifizetők felé értékesíti, az ellenérték kifizetésére — annak ellenére, hogy az egész bevétel nem számít őstermelői tevékenység bevételének — akkor is alkalmazhatók a mezőgazdasági őstermelőkre vonatkozó előírások. Adóbevallás Ha a mezőgazdasági kistermelő tételesen számolja el költségeit, úgy a 250 ezer forintot meghaladó, de 1 millió 500 ezer forintnál nem több éves bevétele esetén — ha az adóévben nem volt más bevallásadási kötelezettség alá eső jövedelme, adóbevallás benyújtása helyett egyszerűsített bevallási nyilatkozat aláírásával tehet eleget adókötelezettségének. A bevallási nyilatkozatnak tartalmaznia kell az adóévben elért bevételét és írásban meg kell erősítenie azt a tényt, hogy legalább a bevétele 20 százalékát kitevő összegben rendelkezik a törvény előírásaival elismert kiadás igazolására a magánszemély nevére kiállított számlákkal. A gépjárműhasználattal kapcsolatos költségeit ez esetben csak útnyilvántartás alapján veheti figyelembe. Közös őstermelői igazolvány esetén, ha a családtagok között megosztott bevétel az 1 millió 500 ezer forintot nem éri el, a családtagok — az egyéb feltételek fennállása esetén — ezt a nyilatkozatot külön-külön tehetik meg. Fontos tudni, ha a mezőgazdasági kistermelő bevallási nyilatkozatot ad, a tárgyi eszközei és nem anyagi javai értékcsökkenését, valamint az elhatárolt vesztesége 20 százalékát az adott adóévben elszámoltnak kell tekinteni. Ha a mezőgazdasági kistermelő adókötelezettségének ily módon tesz eleget, ezt a nyilatkozatot adja be az adóhatósághoz. Ha a kistermelésből származó bevétele kizárólag munkáltatójától származik, akkor a bevallási nyilatkozatot a munkáltatójának adja le. A bevallási nyilatkozat az adóbevallással egyenértékű, arra az adóbevallásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni (pl. vonatkozik rá az adótitok, elévülési időn belül a nyilatkozatot és az azt alátámasztó iratokat meg kell őrizni). Ha más jövedelem miatt bevallást kell benyújtania a mezőgazdasági kistermelőnek, úgy e nyilatkozatot a bevalláson kell megtennie. Példák az őstermelői jövedelem meghatározására 1. Közös őstermelői igazolvány kiváltásával adózó a feleségével és a vele szintén közös háztartásban élő 21 éves fiával zöldségtermesztéssel és baromfitenyésztéssel foglalkozik. Ebben az évben 8 hónapig foglalkoztatott alkalmazottat, aki 60%-ban csökkent munkaképességű. a) Átalányadózást választottak az igazolvány kiváltásakor A család bevétele az adott évben — zöldségtermesztésből 6 000 000 Ft — állattartásból 900 000 Ft Összesen: 6 900 000 Ft Az egy főre jutó bevétel: 2 300 000 Ft. Zöldségtermesztésből bevétel 2 000 000 Ft, jövedelem 15% 300 000 Ft Állattartásból bevétel 300 000 Ft, jövedelem 6% 18 000 Ft Összes 1 főre jutó jövedelem 318 000 Ft, mely után az adó 25%, azaz 79 500 Ft. Tehát a 2 300 000 forint bevételt és a számított 318 000 forint jövedelmet kell a közös őstermelői igazolvánnyal rendelkező családtagoknak külön-külön bevallani és az ezt terhelő 79 500 forint adót megfizetni. b) Ugyanez a család diktált jövedelemtartalommal állapítja meg jövedelmét. Az egy főre jutó bevétel 2 300 000 Ft Levonható bevételi kedvezmény1: 7 920 Ft csökkentett bevétel: 2 292 080 Ft 10% költséghányad 229 208 Ft őstermelői adóköteles jövedelem 2 062 872 Ft mely után az adó: 753 406 Ft levonható őstermelői adókedvezmény: 100 000 Ft adókötelezettség: 653 406 Ft 1A bevételi kedvezmény levezetése: Az egy főre jutó alkalmazotti létszám 1/3 fő = 0,33 Levonható alkalmazottanként havi 3000 forint. Bevételi kedvezmény: 0,33 x 3000 x 8 = 7920. c) A példánkban szereplő család úgy döntött, hogy bevételeivel szemben tételesen számoljáéi költségeit. Egy főre jutó bevétel: 2 300 000 Ft — alkalmazott miatt bevételcsökkentő kedvezmény 7 920 Ft Egy főre jutó csökkentett bevétel: 2 292 080 Ft Költségek: — Kerti szerszámok (30 000 Ft alatti egyedi érték) a számlák a fiú és az anya nevére szólnak 46 000 Ft —műtrágya, takarmány a számlák az anya nevére szólnak 955 000 Ft —kifizetett bér és tb-járulék 85 000 Ft —vetőmag (a számlák a fiú nevére szólnak) 80 000 Ft —tevékenységgel összefüggő hitelre fizetettkamat 75000Ft — a bevallás miatt a könyvelőnek fizetett díj 10 000 Ft — egyéb termelési és kezelési költség 1 995 000 Ft Közös tevékenység összes költsége 3 246 600 Ft Egy főre jutó költség 1 082 000 Ft — levonható kistermelői költségátalány (bevétel 40%-a, legfeljebb 1 200 000 forint) 916 832 Ft Egy főre jutó összes költség: 1 998 832 Ft 1 998 832 Ft Egy főre jutó adóköteles jövedelem 293 248 Ft mely után az adó 59 515 Ft — levonható őstermelői adókedvezmény (az őstermelői jövedelem adója, legfeljebb 100 000 forint) 59 515 Ft Adófizetési kötelezettség nincs. A család fiú tagja rendelkezik más összevonás alá eső jövedelemmel is. Ez az összeg 270 000 Ft. Erre tekintettel az ő adókötelezettsége a következő: őstermelői jövedelem 293 248 Ft egyéb összevonás alá eső jövedelem 270 000 Ft ennek adója 54 400 Ft Összes jövedelem 563 248 Ft mely után az adó: — levonható őstermelői kedvezmény • 145 137 Ft (145137—54400) 90 737 Ft könyvelői díjkedvezmény2 1 733 Ft adókötelezettség: 52 667 Ft 2 Könyvelőnek kifizetett díj 10 000 Ft. Egy főre jutó könyvelői díj 3333 forint. Az őstermelői jövedelem aránya az összes összevonás alá eső jövedelemben (293 248:563 248 = 0,52) 52 százalék, 0,52x3333= 1733 forint. 2. A mezőgazdasági kistermelő közös őstermelői igazolvány alapján folytatja tevékenységét házastársával. Költségeit tételesen számoljáéi. —mezőgazdasági kistermelésből származó bevétel: 2 860 000 Ft — számlával rendelkezik 1 680 000 Ft Egy főre jutó bevétel 1 430 000 Ft Költség: 840 000 Ft A példabeli mezőgazdasági kistermelők a bevételük közel 59%-át kitevőén rendelkeznek költségeikről számlával, ezért bevallási nyilatkozatot tehetnek.
