Békés Megyei Hírlap, 1997. május (52. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-12 / 109. szám

Gyulaiak a dobogón, (k) Átütő gyulai siker született az Országos Középiskolai Tanul­mányi Versenyen román nyelvből. Az első három helyet ugyanis a gyulai román tanítási nyelvű gimnázium hallgatói szerezték meg a fürdővárosban rendezett döntőben. Az első Petrusan Aura negyedikes (taná­ra Machaumé Nikula Stella), a második Cserháti Erika harma­dikos (tanára Czeglédiné Gurzó Mária), a harmadik Kosa Kiss Csilla negyedikes diák (tanára Machaumé Nikula Stella) lett. Kinevezések, (e) Két intéz­mény vezetői állására benyújtott pályázatról döntött a dobozi képviselő-testület a legutóbbi ülésén. A szavazás eredménye­képpen 1997. augusztus 1-jétől 2002. július 31-éig a helyi napköziotthonos óvoda veze­tője Ábrahám Györgyné, az álta­lános iskola igazgatója pedig Váradi Mihályné lett. Mindket­ten jelenleg is a két intézmény élén állnak, s megbízatásuk le­jártával egyedül ők pályázták meg a vezetői állást a következő, 5 éves időtartamra. Időseknek. (1) Végegyhá­zán a képviselő-testület egy ko­rábbi határozata szerint átalakít­ják a Széchenyi utca 12. szám alatti régi, használaton kívüli épületet, amelyben idősek klub­ját szeretnének kialakítani. Az önkormányzat — költségkímé­lés céljából — közhasznú mun­kások közreműködésével való­sítja meg az elképzelést, amely­nek költsége mintegy 250 ezer forint. A munkálatokat május 15-éig szeretnék.befejezni Biciklis bumm. (k) Néhány ér­dekességre bukkantunk a hétvége balesetei között. Szombaton 20.50- kor Gyulán, a Bajcsy-Zsilinszki úton egy személygépkocsi elütött egy ke­rékpárját toló, 58 éves helybeli férfit, aki életét vesztette. Újkígyós és Sza­badkígyós között 21.45-kor két ke­rékpáros rohant egymásnak: mind­ketten könnyebben megsérültek. Tegnap Gyulán, a Béke sugárúton egy járdán száguldozó segédmotor­kerékpáros házfalnak ütközött, s könnyű sérülést szenvedett. EmésztőluüÁL. (k) Emésztőgö- dörból kellett kiemelniük egy öngyil­kosságot elkövetett, 49 éves férfi te­temét vasárnap a szarvasi önkor­mányzati és a helyi önkéntes tűzol­tóknak Gyomaendrődön. A rendőr­ség bűncselekményre utaló körül­ményt nem talált. Lopott autók, (k) Vasárnapra virradóan nem aludtak az autó­tolvajok. Gyulán egy ötmilliót érő, fekete Grand Cherokee típusú terep­járót loptak el. Rendszáma: GHW 088. Békéscsabán egy nyolcvanezret érő zöld Ladát kötöttek el a Bartók Béla útról. Rendszáma: BZD 734. A rendőrség számít a kocsikról bármit tudó polgárok bejelentéseire. MEGYEIKÖRKÉP 1997. május 12., hétfő / Útjukra bocsátott ballagok Ebben a furcsa világban megmaradni embernek!" A gyulai Erkel gimnázium végzősei — tanáraikkal és a vendégekkel—az iskola előtti téren ünnepelt FOTÓ: LEHOCZKY PÉTER Gyulán szombaton délelőtt tar­tották ballagási ünnepségeiket a középiskolák, a Bay Zoltán, az Erkel Ferenc, a Karácsonyi Já­nos, a Nicolae Balcescu gimná­zium, a Mohácsy Mátyás és a Munkácsy Mihály szakközép- iskola. Gyula iskolaváros képét mutatta, az utcák megteltek ünneplőbe öltözött fiatalokkal, hozzátartozókkal, a kézben szebbnél szebb virágcsokrok­kal, a belvárosban olyan autó­áradat hömpölygött, hogy rendőrök vették kézbe a forga­lom irányítását. A Bay Zoltán Gimnázium udvarán tartott ün­nepségen a végzősök külön-kü- lön megemlékeztek minden ta­nárukról, és Márki-Zay Lajos igazgató iskolafenntartásért folytatott küzdelméről. Mint mondták, későbbi helytállásuk igazolja, kitartása nem volt hiá­bavaló. Az iskolaigazgató bú­csúbeszédében többek között utalt arra, hogy a megpróbálta­tások közepette teremnek a leg- igazabb értékek. Az Erkel Ferenc Gimnázi­um, máshol elegendő hely nem lévén, ezúttal is az iskola előtti téren ünnepelt. Az új mezsgyére ért ballagóktól dr. Kereskényi Miklós igazgató búcsúzott. A kiemelkedő tudásról tanúságot tett diákok iskolai, alapítványi díjakat vehettek át. Az Erkel­díjat ketten kapták, Kiss Tünde a 4/A-ból és Beleznai Szabolcs a 4/B-ből. A hagyomány szerint a ballagok tisztelegtek Erkel Fe­renc szobránál is. A Karácsonyi János Katoli­kus Gimnázium diákjai a név­adó emléktábláját koszorúzták meg, majd hálaadó szentmise kezdődött a belvárosi nagy­templomban. Gyulay Endre szeged-csanádi megyés püspök a krisztusi törvény betartására intett, a pénzhajhászástól, gyű­lölettől elhatárolódásra, az el­kötelezett életre. Ebben a furcsa világban megmaradni ember­nek — mondta útravalóként. A szentmise után a ballagási ün­nepség az oltár előtt folytató­dott. Iskolazászlót avattak Békéscsabán szombaton meg­telt a város az ünneplőbe öltö­zött, meghatódott fiatalokkal. Az Evangélikus Gimnázium­ban különösen nagy volt a készülődés a hétvégén: „újkori” történetének első végzős osztá­lya búcsúzott ezúttal a régi-új iskolától. Rendhagyó volt a helyszín is, hiszen a hagyományos iskolajá­rás után diákok és szülők egya­ránt az evangélikus nagytemp­lomban foglaltak helyet. Itt elsőként Pap János polgármes­ter köszöntötte a diákokat. Megjelent dr. Simon Imre, a megyei közgyűlés elnöke, sőt a német és az eperjesi testvéris­kola delegációja is. Ezen a napon avatták fel, és szentelték meg a gimnázium új zászlaját, melyet Szereday Ilo­na és Fábián Emese tanárnő ter­vezett és készített. Elindult a „tarisznya* kígyó” A békéscsabai Vásárhelyi Pál Műszaki Szakközépiskolában szombaton délelőtt az utolsó osztályfőnöki órát lezáró hosszú csengetés után elindult a 140 fős „tarisznyás kígyó”. Öt osztály búcsúzott a gondtalan kamaszkortól, hogy az érettségi írásbeli vizsgával élete új sza­kaszába lépjen. Többségük az iskola technikusi évfolyamán tanul tovább, a többiek felső­fokú intézményekbe pályáz­nak, néhányan más szakmát vá­lasztanak. Beszédében Török Árpád igazgató nem csak tőlük búcsúzott, hanem az iskolában két tanévig vendégeskedő Justine Sasstól is. Az amerikai tanárnőnek — aki a következő tanévben Indonéziában, a Yogyakarai Egyetemen foly­tatja munkáját — az igazgató angolul mondott köszönetét. Az iskola legjobb tanulójával — az évek óta kitűnően tanuló és szintén most ballagó Bartus Imrével együtt — ők ketten ve­hették át az első ízben kiosztott Vásárhelyi Pál Bronz Emlék­plakettet. Ugyancsak először adták át „Az év tanára” díjat, melyet az iskola diákjai Krupa Árpádnak ítéltek. A. Gy.—L. E.—Sz. M. Európa-csúcs kábítószerfogás (Folytatás az 1. oldalról) A feltüntetett rakomány kézi munkával készült, negyven centiméter magas virágvázákból, ötven centiméteres kerámiadíszekből állt — hétszázötven kartonban. Ezek a dobozolt áruk két tonnát nyomtak, vámértékük mindössze 3500 USA dollár volt. Ennél a konténer fél világon át történt utaztatása is többe került. Amúgy sem jellemző, hogy a szerbiai zárlat feloldása óta macedón kamionok járkálnának erre. Röszkénél sok szállítmány „megbukott”, elképzel­hető, hogy most a román-magyar határon próbálkoz­nak. A kamiont bevittük Békéscsabára, ahol felbon­tottuk a konténert. A rakomány teljesen kitöltötte azt. Az ajtótól legtávolabb eső négy sorban 155 karton­ban marihuána volt. Egy-egy karton 12—16 vákumozott zsugorfóliás, átlászó marihuánás tasa- kot tartalmazott. Látszott a marihuána apróra össze­tört levele, virága. Elővettük a reagenseink egyikét. A sötétlila elszíneződés azonnal és helyben kimutat­ta: marihuánáról van szó. —A sofőr benne lehet a „buliban” ? — A rendőrség nyomozást folytat az ügyben. A sofőr tagad, elképzelhető, hogy valóban nem volt tudomása a szállítmányról — nagyon messze ad­ták fel. Az egymilliárd forint körüli értékű marihu­ánát csak egy IFÁ-val tudták felszállítani a bűn­ügyi technikai intézetbe. A szállítmány tételes ellenőrzése mellett döntő vámosaink fiatalok: egyikük két, másikuk három éve szolgál a testüle­tünknél. Azt mondják, már a dobozok súlyának különbözőségéből is érzékelték, hogy valamit ta­láltak: a vázás dobozoknál kétszer, háromszor ne­hezebbek voltak a marihuánások. Ménesi György—Kiss A. János A bangkoki küldemény Békéscsabán pihen hor­dozójával, a macedón tehergépkocsival együtt (képünkön). A rekordfogásnyi marihuána már Budapesten várja sorsa alakulását FOTÓ: KOVÁCS ERZSÉBET Embercsempészettel gyanúsítanak egy férfit Hatan a zöldhatárt választották Battonya térségében, a határ­átkelőt megkerülve jutott Ma­gyarországra négy török állam­polgár május 10-én, szombaton. Az úgynevezett tornyai úton be­szálltak egy Audi 80-as sze­mélygépkocsiba, melyet B../. B. békéscsabai lakos vezetett. A tö­rökök Budapestre szerettek vol­na eljutni, s ezért fejenként 100- 100 márkát fizettek a gépkocsi- vezetőnek. A határőrizeti kiren­deltségjárőrei kevéssel a beszál­lás után igazoltatták, majd elő­állították az Audi utasait. Meg­hallgatása során B. J. B. azt állí­totta, hogy mint stoposokat vette fel a számára ismeretlen embe­reket, nem foglalkozott azzal, kifélék, mifélék, viszont annak a kérésüknek, hogy összesen 400 márkáért szállítsa őket a fővá­rosba, eleget kívánt tenni, el is fogadta tőlük a fuvardíjként fel­ajánlott összeget. A határőrizeti kirendeltség munkatársait nem hatotta meg a mese, embercsem­pészés alapos gyanúja miatt el­járást kezdeményeztek B. J. B. ellen, a négy törököt pedig még szombaton visszaadták a román határőrizeti szerveknek. —Jóformán le sem zártuk ezt az ügyet, máris újabb „vendé­gek” érkeztek a zöldhatáron, ez­úttal egy román állampolgársá­gú hölgy és egy német állampol­gárságú férfi személyében—tá­jékoztatta lapunkat a kirendelt­ség parancsnoka, Kun Imre szá­zados. — A hölgyet, S. E. szovátai lakost, aki vőlegé­nyével, T. M.-mel Németország­ba akart eljutni, korábban kitil­tották Magyarországról, ezért választották most az illegális utat. S. E. ellen jogellenes bel­földi tartózkodás miatt teszünk feljelentést, az érvényes útlevél­lel is a zöldhatárt választó német urat pedig kiutasítjuk az ország­ból. M. Gy. „NEM BÍZOM AZ OLYAN EMBERBEN, AKI NEM ISZIK.” (Humphrey Bogart) Az Új Élet nem állhat meg Muzeális értékű aranyak (Folytatás az 1. oldalról) határidővel vállalni, mert volt egy 168 millió forintról szóló adásvételi szerződésünk a takar­mánykeverőnk értékesítésére, amit egy cég meg kívánt vásá­rolni. December 31-én lejárt a szerződés, meghosszabbítottuk január végéig, februárban azon­ban partnerünk elállt vételi szán­dékától. Amikor az üzlet meghi­úsult, szóbeli megállapodást kö­töttem az APEH szakemberei­vel, hiszen mi nem akartunk ki­bújni fizetési kötelezettségeink alól. Ezt ők is tudták, megértést tanúsítottak. Azt is látták, van fedezetünk. Augusztusban ugyanis egy tárolószín értéke­sítéséből lesz komolyabb bevé­telünk (19 millió), ősszel a Kö­rös-Maros Nemzeti Park fizet a jelenleg szövetkezetünk tulaj­donában lévő állattartó telepért (21 milliót), és van egy bírósági ügyünk. Az egyik kisszövetke­zettel állunk perben, mert szárí­tó- és vetőmagüzemünk 24 mil­liós vételárából csak 4 milliót fizettek ki. A foglalók azonban jöttek egy központi körlevélre való hivatkozással és mindent vittek. Munkatársaim kérték, legalább a munkabérre való összeg maradjon, ám arra sem voltak hajlandók. A részleteket a felügyelő bizottság élőkétől tudtam meg, mert én szerdán vi­déken voltam. A „hogyan tovább?” már megfogalmazódott a szövetke­zet vezetésében. — Az üres kassza ellenére mindenki megkapta munkabér­ét, mert a bajban megjelent a baráti segítség más gazdasági társaságok formájában. A mun­ka fegyelmezetten folyik, hiszen az élet nem állhat meg. Keressük a takarmányvásárláshoz szüksé­ges megoldásokat, mert hiába foglalta le az állatállomány az APEH, a jószág enni, inni kér. A foglalási jegyzőkönyvben nem olvastam olyan kitételről, hogy az adóhatóság átvállalná a takar­mányozást. Mivel nincsenek ilyen jellegű tartalékaink sem, ezért olyanokhoz fordulunk majd, akik hiteleznek nekünk ebben a szorult helyzetben. Az állomány túl értékes ahhoz, hogy veszni hagyjuk (54-56 szá­zalékos a húskihozatali ará­nyunk). Felvettük a kapcsolatot a MOSZ vezetőivel, akik segítségükről biztosítottak. Kér­tem közbenjárásukat, ne enged­jék, hogy szövetkezetünk elle­hetetlenüljön. Megkerestem tér­ségünk országgyűlési képvise­lőjét, dr. Vastagh Pált is, mert úgy gondolom, kormányunknak el kell dönteni, hogy munkanél­külieket akar (430 milliós va­gyunk mellett 72 ember megél­hetését biztosítjuk), vagy támo­gatja az adófizető gazdálkodó­kat. És ekkor még az is eszembe jut, amit annak idején valame­lyik politikusunk mondott: em­berbarát adóhivatal... Szombaton sikerült elérnünk Csizmadia Ferencet, a megyei adóhivatal vezetőjét, aki így kommentálta az Orosházán tör­ténteket. — Korábban méltányossági alapon valóban adtunk haladé­kot a szövetkezetnek. Januárban lejárt a határidő. A szóbeli meg­állapodásról nincs tudomáson, valószínű, hogy a csőd-végre- hajtási osztályunkon intézte az elnök. Ennek ellenére úgy íté­lem meg, az eljárás jogszerű volt. A teljes eladósodás felé sodródó gazdálkodó egységek­nél a behajthatatlan adókötele­zettségek, hátralékok beszedése érdekében teszik a dolgukat az APEH mukatársai. Csete Ilona A lökösházi vámhivatal két szol­gálati helyén, Lökösházán és Battonyán az elmúlt héten össze­sen 48 ezer 225-en lépték át az államhatárt. A vámosok 13 eset­ben fedtek fel jogsértő cselek­ményt. A 8 vámszabálysértés elkövetői többek között 22 liter whiskyt, 460 doboz cigarettát, 415 pár zoknit, 45 nagy karton rágógumit, jelentősebb mennyi­ségű CD lemezt kívántak illegáli­san behozni az országba. Két esetben megvalósult a csempé­szet bűncselekménye: az egyik elkövető 82 dekagramm aranyat kívánt az országba hozni, erről korábban beszámoltunk olvasó­inknak. — Vasárnap, május 11-én Battonyán 31 muzeális értékű arany- és ezüsttárgyat találtak a kollégáim egy belépiő román ál­lampolgárnál. Az ékszerek és ér­mék különböző korokból szár­maznak, a legrégebbi a X-XI. szá­zadból való, értéküket a békés­csabai, illetve a szegedi múzeum illetékesei fogják megállapítani — nyilatkozta lapunknak a vám­hivatal parancsnoka, Kiss László főhadnagy, aki hírt adott három deviza-bűncselekmény felfedé­séről is. Az egyik bűncselekmény elkövetési értéke 1650 dollár, a másiké 4600 márka (az illető ma­gyar állampolgárnál „melléke­sen” 180 gramm aranyat is talál­tak!), a harmadiké pedig 9300 dollár. Mindhárom elkövetőt a lökösházi határforgalmi kiren­deltségen leplezték le a vámosok. Az elmúlt héten a vámhivatal munkatársai összesen 4 millió 352 ezer forint értékre elkövetett szabálysértést, illetve bűncselek­ményt derítettek fel, de ebben nem szerepelnek a Battonyán le­foglalt muzeális értékű aranytár­gyak — tudtuk meg Kiss László főhadnagytól. —gh—

Next

/
Thumbnails
Contents