Békés Megyei Hírlap, 1997. április (52. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-05-06 / 79. szám

1997. április 5-6., szombat-vasárnap HAZAI TÜKÖR iBÉKÉSMEGIHiRLAf Agrártörvényt sürget az MSZP elnöksége Stabilizáció után növekedés Kedvező évindulásról adott számot a pénzügyminiszter a Magyar Szocialista Párt teg­napi elnökségi ülésén. Medgyessy Péter az idei gazda­sági helyzetről és a jövő évi ki­látásokról tájékoztatta az el­nökséget, mivel e témakör a jú­niusi pártkongresszuson is sze­repel majd. Elmondta, hogy az év első hónapjaiban a tervek­nek megfelelően alakult a gaz­daság helyzete. A folyamatok azzal biztatnak - tette hozzá -, hogy a stabili­záció után az építkezésre lehet fektetni a fő hangsúlyt. Med­gyessy jövőre fokozatos növe­kedést jósolt. Elmondta, hogy elsősorban a kiszámíthatóságra törekszenek, főként az adózás és a szabályozás terén. Elhangzott az is, hogy a vá­lasztásokig hátralévő időszak­ban nem lesznek megalapozat­lan hangulatjavító intézkedé­sek, a kormány ugyanakkor mindent megtesz az infláció csökkentése érdekében. Tájékozódott a pártelnökség a Nemzeti Agrárprogrammal kapcsolatos egyeztetésekről. A testület jónak látná, ha lehető­leg még májusban megszületne az agrártörvény, ugyanakkor tovább folytatódna az agrár- program vitája. Az elnökség szerint G. Nagyné Maczó Agnes, az Or­szággyűlés kisgazda alelnöke tipikusan antiszemitának ismert fordulatot használt közelmúlt­beli parlamenti felszólalásában. Ezért a Független Kisgazda- pártnak le kellene vonnia az esetből a szükséges következte­téseket - hangzott el az ülésen. A Gazdasági Kabinet előtt a KHB és az MTI A bank a tőzsdére kerül Az év végéig magánkézbe ke­rül a Kereskedelmi és Hitel Bank. A pénzintézet privati­zációjáról készített előterjesz­tést pénteki ülésén hagyta jóvá a Gazdasági Kabinet. Csiha Judit tárca nélküli mi­niszter a kabinet üléséről távo­zóban elmondta: az elmúlt hó­napokban a Magyar Hitel Bank, majd a Takarékbank közel­múltbeli sikeres privatizációját követően megnőtt az érdeklő­dés a még állami kézben lévő hazai pénzintézetek iránt. Draskovics Tibor államtitkár részleteket is közölt a bank el­adásáról. Eszerint a stratégiai befektető minimum 25 százalé­kos részvénycsomagot szerez­het az első lépcsőben, és ha ez a vevőcsoport úgy gondolja, be­vonhat pénzügyi befektetőt is a privatizációba. Később a bank részvényeit a tőzsdére viszik. A kabinet ülésén szerepelt a Magyar Távirati Iroda rész­vénytársasággá alakulása is. Draskovics Tibor ezzel kapcso­latban elmondta: a testület jó­váhagyta az MTI alapító okira­tának tervezetét. A távirati iroda pénzügyi helyzetéről már eddig is voltak egyeztetések, és a jövő héten tovább folytatja tárgyalásait a Miniszterelnöki Hivatal. Ennek alapján egy ki­egészítő előterjesztés készül a Gazdasági Kabinet és a kor­mány részére, amely javaslatot dolgoz ki arra, hogy miképpen lehet fenntartani az MTI pénz­ügyi működőképességét. Gazdag program az Országgyűlés jövő heti ülésén Vétóra készül az elnök Az Országgyűlés jövő heti, kétnapos ülésén a tervekkel szemben nem tudja lezárni a magyar-orosz olajszállítással kapcsolatos vitát. A házbizottság megküldte az előterjesztéshez érkezett módo­sító indítványokat az alkot­mányügyi bizottságnak, amely jövő szerdán tekinti át azokat. A plénum így csak azután fog­lalkozhat ezzel a témával. Mint Kóródi Mária, az Or­szággyűlés alelnöke tegnap el­mondta: az Országgyűlés jövő heti kétnapos ülésének munká­ját hétfőn a Nemzeti Környe­zetvédő Program általános vitá­jával kezdi meg. Napirenden szerepel még többek között az egészségügyi adatok kezelésé­ről, illetve a jelzáloghitelekről szóló törvényjavaslatok általá­nos vitájának folytatása, vala­mint az olimpiai bajnokok jára­dékáról rendelkező előterjesz­tés tárgyalása. Kedden egyebek mellett a tb- önkormányzati igazgatással összefüggő törvények módosí­tásával, az épített környezet alakítását és védelmét szabá­lyozó előterjesztéssel foglalko­zik a Ház. Elhangzott tegnap, hogy Gál Zoltán elnök várhatóan három kisgazda, illetve fideszes önálló indítvány esetében - a parla­ment történetében először - él a visszautasítás lehetőségével. Az indítványok ugyanis alkal­masak lehetnek a Ház méltósá­gának csorbítására. Hágai bírák a kormányfőnél FOTÓ: FEB/KALLUS GYÖRGY Kincsünk a Duna Horn Gyula kormányfő teg­nap az Országházban fogadást adott a Hágai Nemzetközi Bí­róság tagjainak tiszteletére, akik befejezték kétnapos ma­gyarországi szemléjüket. Em­lékeztetett arra, hogy Magyar- ország népe nagy becsben tartja a Dunát, melyet nem­csak nemzeti kincsnek, hanem európai értéknek is tekint. Reményét fejezte ki, hogy a folyó a jövőben is a Duna menti népek szolidaritásának és együttműködésének jelképe marad. A hágai Nemzetközi Bíró­ság elnöke, Stephen Schwebet válaszában elmondta: „Sok helyszínt láttunk. Sok tapasz­talatot szereztünk és sok kér­dést tettünk fel, melyek mind­egyikére készséggel válaszol­tak a két ország szakértői.” Gazdatüntetés és MIÉP-gyűlés a Szabadság téren Radikális követelések és jelszavak Még a hirtelen jött szélvihar és eső is csak percekre paran­csolta hátrább a Szabadság téren felállított színpadtól a tegnapi budapesti tüntetés résztvevőit. A METÉSZ gyű­lése délután 3 órakor kezdődött, 5 órakor pedig a de­monstráció a MIÉP rendezvényével folytatódott. A gyűlé­seken ismételten elhangzottak a kormány lemondását, a koalíció vezetőinek távozását követelő radikális megnyi­latkozások, politikai jelszavak. A gazdaszervezet alelnöke, Zsikla Győző beszédében dik­tatórikusnak minősítette a többpártrendszert, a súlyos ba­jokkal terhelt demokráciát. Kemény szavakkal ostorozta a „tényeket elhallgató” médiá­kat, a „korrupt” államigazga­tást, a politikai vezetőket. Az ország sanyarú állapotát jellemezve úgy fogalmazott, hogy „a történelem során csak 400-500 évenként fellázadó” gazdáknak ebben a helyzetben nemcsak magukat, hanem a társadalom más rétegeit is meg kell védeniük az elnyomó hatalommal szemben. Ki kell dobni a rosszul haladó szekér szinte minden alkatrészét, de legfőképpen a kormányát. Zsikla beszédét sűrűn szakí­tották meg bekiabálások, sza­valókórusok: Vesszen Horn! Vesszen Pető! Tolvajok! Ha­zaárulók! Több ízben fölhang­zott az is: Éljen Maczó!. A demonstrációt támogató szakszervezetek - köztük a Központi Munkástanácsok és a Szolidaritás Szakszervezet - képviselői is szóltak a nemze­tiszín és MIEP-es zászlókat lengető tömeghez. Rácz Sán­dor például arra buzdította az embereket, hogy ne tartsák be a mostani hazug rendszerben hozott népellenes törvényeket. Mint mondta, a MIÉP és a Kisgazdapárt összeolvadása után kinevelhető a vezetésre alkalmas politikai elit. A demonstráció második szakaszának vezérszónoka, Csurka István, a MIÉP elnöke teljes támogatásáról biztosí­totta a METESZ törekvéseit. A téren a gyűlés idején egyebek között a Magyar Éó- rum rendkívüli kiadását és a G. Nagyné Maczó Ágnes fel­iratú nemzetiszín szalagot osz­togatták. Takács Mariann Szabadság téri.pillanatkép: arcok, táblák, zászlók FOTÓ: FEB/DIÓSI IMRE Elismerés az SZDSZ-nek. Teljes jogú tagjává választotta a Szabad Demokraták Szövet­ségét az Európai Liberális De­mokrata és Reform Párt Taná­csa. A szervezet az európai li­berális pártokat tömöríti, s az Európa Parlamentben frakció­val is rendelkezik. A Fidesz bírálja a tb-t. A Fi­desz véleménye szerint a társa­dalombiztosítás ágazati reform­jának befejezéséig a tb-alapok élére parlamenti felügyelő-bi­zottságokat kell állítani. A párt szóvivője hangsúlyozta: bár az Állami Számvevőszék bűncse­lekménnyel vádolta meg a fele­lősöket, a vizsgálóbizottság tag­jai közül egy ember sem vetette fel, hogy a tb vezetőit távolítsák el posztjukról. Koszorúzás. A Magyar Ellen­állók és Antifasiszták Szövet­sége pénteken Budapesten megkoszorúzta a gellérthegyi felszabadulási emlékművet és a Szabadság téri szovjet emlék­művet abból az alkalomból, hogy Magyarországon 52 évvel ezelőtt fejeződtek be a második világháború hadműveletei és hazánk felszabadult a náci és nyilas uralom alól. Harminc új betegség. Az utóbbi években kedvezőtlen irányú változás következett be a világ járványügyi helyzetében - hangzott el tegnap a buda­pesti tájékoztatón. Számos, ko­rábban leküzdöttnek hitt ragály, mint a kolera, a tbc vagy a dif- téria mellett az elmúlt időkben legalább 30 új fertőző betegség jelent meg. Magyar Ifjak Világfóruma. A Magyarok Világszövetsége csütörtökön és pénteken meg­rendezte a világ magyar ifjú­sági szervezeteit összefogó Magyar Ifjak Világfóruma ala­kuló ülését. Az új szervezet alapszabálya, programja meg­egyezik az MVSZ hasonló do­kumentumával. Támadás a képviselő ellen. Rusznák Imrét, az MSZP fővá­rosi képviselőjét, a Fővárosi Közgyűlés kereskedelmi, tu­risztikai és fogyasztói érdekvé­delmi bizottságának elnökét csütörtökön délelőtt a lakása előtt megtámadták. A két tá­madó súlyosan bántalmazta a képviselőt, aki koponyatörést szenvedett. Kiadják a gyanúsítottat. A magyar és a német hatóságok közötti megállapodás alapján Magyarországra szállítják a Lánchíd 2000 befektetési csalás legfőbb gyanúsítottját, aki ápri­lis 11-én érkezik Egerbe. A Senderovitch Vladimirov Isza- kovics néven ismert férfit az In­terpol körözése nyomán az el­múlt év decemberében a ham­burgi repülőtéren fogták el. Magyar katonák 18 országban Békefenntartás, megfigyelői szolgálat - fegyverrel, fegyvertelenül A magyar kormány úgy döntött, hogy hazánk nem küld kato­nai egységet Albániába. Ettől függetlenül Magyarország aktív részese a békefenntartó akcióknak. A honvédelmi tárca illeté­kesei lapunknak elmondták: eddig összesen 18 országban lát­tak el békefenntartó és egyéb jószolgálati feladatokat. Magyarország az ENSZ és az EBESZ égisze alatt már a rendszerváltás előtt bekapcso­lódott a nemzetközi békefenn­tartók tevékenységébe. Előbb fegyvertelen, majd 1995-től kezdve fegyveres egységek is képviselték hazánkat a sok nemzetiségű csapatokban. Katonáink egyik első meg­bízatása azt volt, hogy az ENSZ felkérésére 1988 au­gusztusától megfigyelői fel­adatot láttak el az iraki-iráni határvonalon. Az Öböl-háború kitörése után a 15 fős egység Ciprusra került, ahonnan a misszió hivatalos megszűné­sekor, 1991 februárjában uta­zott haza. Az Öböl-háborúban 37 tagú magyar katonai orvoscsoport vett részt. E háború nyomán Irak és Kuvait határán ÉNSZ- misszió létesült, amelyben - immár hetedik éve - ott van­nak honvédségünk képvise­lői is. Évek óta folyamatosan szolgálnak magyar békefenn­tartók Angolában, továbbá Irakban, ahol vegyi fegyverek megsemmisítését felügyelik. Sikeres - és elismerést kelt - a magyar műszaki kontingens boszniai tevékenysége. A Szovjetunió utódköztár­saságai közül magyar katonai megfigyelőcsoportot fogadott Grúzia, Tádzsikisztán és - az EBESZ kezdeményezésére - Hegyi Karabah. Fegyveres békefenntartó akciókban a Sínai-félszigeten állomásozó többnemzetiségű erők kötelékében vesznek részt katonáink, s hasonló megbízatást teljesítenek az ENSZ ciprusi egységének kö­telékében. Tardos János A jogi pálya a legvonzóbb, kevés a tanító- és tanárjelölt Tolongás az egyetemek kapuinál Változatlanul érdeklődnek a Fiatalok az értelmiségi pályák iránt, ezt bizonyítják az idei egyetemi, főiskolai jelentkezé­sek. A különböző szakmák toplistáján azonban némi elmoz­dulás tapasztalható: csökkent a bölcsészkarok népszerűsége, s nőtt a túljelentkezés a reálszakokra. A felsőoktatási intézmények különböző tagozataira a nem végleges összesítések szerint 118 ezren - a tavalyinál 11 ezerrel többen - adták be je­lentkezésüket. A fiatalok át­lagban két intézményt vagy szakot jelöltek meg, ahol szí­vesen tanulnának tovább. Minderről Magyar Bálint mű­velődési és közoktatási mi­niszter számolt be pénteki saj­tótájékoztatóján. A legtöbb - 79 ezer - pá­lyázó a nappali tagozatokra je­lentkezett. Éz csaknem ezerrel több, mint tavaly, ugyanakkor 11 ezerrel csökkent a 18 éve­sen továbbtanulásra jelentke­zettek száma. Az idén a mintegy száz fel­sőfokú tanintézet nappali ta­gozatára a tavalyinál 3 ezerrel többet, összesen 42 ezer érett­ségizettet vesznek fel. Az in­tézményenként betölthető he­lyek pontos számát azonban - a mostani jelentkezési adatok ismeretében és a társadalmi­gazdasági igények alapján - csak a következő napokban, hetekben határozzák meg. A tényleges igényeket és lehetőségeket bizonyos mér­tékig már maguk a pályázók is figyelembe vették. A művé­szeti főiskolák iránt ugyan nem lanyhult az érdeklődés, ám a „polgári” pályákon belül a legtöbben a jogi, a közgaz­dasági, az államigazgatási ka­rokra jelentkeztek. A jogi ka­rokra például a felvehetők ti­zenegyszerese pályázott. To­vábbra is népszerű az orvosi pálya és javított pozícióján a gyógyszerész szalana. Megtört a bölcsészkarok sok évtizedes egyeduralma, bár némely szakon még így is hét-, nyolcszoros a túljelent­kezés. Tanárnak, tanítónak azonban lassan már alig ké­szül valaki. (deregán)

Next

/
Thumbnails
Contents