Békés Megyei Hírlap, 1997. április (52. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-25 / 96. szám

„Szép ember, vigye.

Míves ajánló

A volt KGST-piacot állítólag Orosházán is felszámolták. Ám az élelmesebbek most sem csalódnak, ha arra járnak.

(6. oldal)

Gyula sikerét az is fokozhatta, hogy a célszerűen megtervezett, a várost eladni képes füzettel lepte meg az érdekló'dó'ket. (7. oldal)

Ezzel az építkezéssel Mezőhegyes ismét leteszi a névjegyét

A PÁLYÁN DOMB, A DOMBON KILÁTÓ

A Mezőhegyesi Állami Ménesbirtok Rt. nagy erőkkel készül a június 5—8. közötti növénytermesztési napokra, illetve a nemzetközi kanca- és ménversenyre.

— Vállalatunk életében rendkívüli jelentősége van annak, hogy megkezdődött a kiállítási terület építése — mondja dr. Megyeri Zsolt vezérigazgató. — Ezzel az építkezéssel Mezőhegyes ismét leteszi a névjegyét. A kialakítandó területen részvénytársaságunk mint a térség vezető mezőgazdasági üzeme és integrátora be tudja mutatni a növénytermesztés és a növényvédelem újdonságait.

— Építészeti üzemünk tavaly ősszel kezdte el a lovaspálya military részén a mezőgazdasági gépkiállítás és -vásár területének építését. Tavaly elvégeztük a tereprendezést, a víz- és elektromos hálózat kiépítését—kapcsolódik a beszélgetésbe Tátrai György üzemvezető. — Együttesen kb. 4 km hosszúságú vezeték került a földbe, megmozgattunk mintegy 1200-1500 köbméternyi földet, ennek következtében kiszélesedett és szabályos alakzatot kapott a volt military pálya mellett elhaladó töltés. A pályán meghagytuk a legmagasabb dombot, erre kilátót építünk.

— Menjünk fel gondolatban erre a kilátóra, s tekintsünk körbe!

— A terepszint fölött 12-13 méterre lesz a kilátói szint. Aki ide fölmegy, az egy nagyon szépen beépített 12 hektáros területet fog látni, melyen lesz egy 1000 személygépkocsi befogadására alkalmas parkoló, egy lóversenypálya a hozzákapcsolódó infrastruktúrával, a megszépült zsűri- toronnyal, az istállókkal, a raktárakkal, a büféegyüttessel. Látni fog egy több funkciójú épületet, amely egyrészt a kiállítási központnak ad helyet, másrészt pedig — kapcsolódva a lóversenypályához — lelátóként is szolgál. Gyönyörködni lehet továbbá fentről a csodálatosan parkosított belső területben, az igényesen megépített bejárati kapuban, mintegy 1300 négyzetméter térburkolatban, valamint abban, hogy az egész beruházás harmonikusan illeszkedik a mezőhegyesi környezethez.

—Mindezt az építészeti üzem végzi?

— Nem. Egyéb feladataink miatt nem tudtuk vállalni a teljes kivitelezési munkát. Vállalatunk több ajánlattevő közül a békéscsabai Nova-Invest Tervező, Építő és Kereskedelmi Kft.-t bízta meg generálkivitelezőként. Pénzügyileg is, és a határidő szempontjából is ők mutatkoztak a legkedvezőbbnek, velük kötöttünk szerződést nagyon szigorú feltételekkel.

— Mikorra kell végeznie a Nova-Investnek?

— Szakaszos átadás mellett május 28-ára. Csúszás gyakorlatilag nem lehetséges, hiszen a növénytermesztési napok rendezvénysorozata június 5-én kezdődik — mondotta Tátrai György.

M. Gy.

Mezőheg y esi pillanatkép —aHild-kapun túl a Ménesbirtok Rt. központja

FOTÓ: SUCH TAMÁS

Hírháttér

Leszálló ágban a sertéstartás

Mintegy 5 milliárd forint kellene ahhoz, hogy a magyar sertéságazat kimozduljon a mélypontról — állapította meg a parlament mezőgazdasági bizottságának agrárpiaci és szabályozási albizottsága tegnapi ülésén. Az állomány a 80-as évek közepe óta mintegy 50 százalékkal, 9—10 millióról 5 millióra csökkent.

A visszaesés okait vizsgálva a szakemberek úgy vélik: elsősorban a hazai fogyasztás csökkenése, továbbá az exportpiacok elvesztése játszott

közre a helyzet rosszabbodásában.

Egybecsengett a képviselők és a szakértők véleménye, hogy a negatív tendenciák megszüntetése érdekében javítani kell az agrárpiaci szabályozást, s többféle módon is ösztönözni kell a gazdákat az állat tartására.

Fontos feladatként jelölték meg a hazai kereslet növelését, és a sertés, illetve a sertéshús exportjának fokozását. Számítások készültek arra, hogy — a körülményeket figyelembe véve — mekkora az az optimális állomány, amelynek tartása kifizető és indokolt lehet.

A prognózisok szerint van esély a piaci értékesítési lehetőségek javulására, ebben az esetben pedig érdemes mintegy 6,5—7 millióra növelni az ország sertésállományát.

A képviselők felhívták az ülésen jelen lévő minisztériumi szakértők figyelmét arra, hogy az eladhatóság érdekében javítani kell az állatok tartásának technológiai körülményeit: a nyugat-európai átlaghoz hasonló takarmánymennyiségből kell előállítani

egy kilogramm élősúlyú sertéshúst. Jelenleg ugyanis a hazai gazdák ehhez 1—1,5 kilogrammal több takarmányt használnak föl, mint a fejlett országok tenyésztői.

Szó esett a tanácskozáson arról is, hogy javítani kell a minőségellenőrzés rendszerét, alapul véve a nyugat-európai normákat. A marketingpolitikának pedig nemcsak az uniós tagországokba történő eladást, hanem a magyar sertéshús más piacokon való értékesítését is támogatnia kell. Ezzel belátható időn belül ismét rentábilissá válhat a tenyésztés.

Borbély István, a békéscsabai Jamina Tégla- és Cserép- gyártó Rt. igazgatója 1951-ben született Sarkadon. Itt végezte az általános és a középiskolát, majd a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen szerzett okleveles gépész- mérnöki diplomát, de rendelkezik gazdasági szakmérnöki képesítéssel is. A Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalatnál dolgozott fejlesztőmérnökként, művezetőként, műszaki vezetőként, később a jaminai leányvállalatnál főmérnökként. 1992-től a Jamina Rt. igazgatója. Nős, felesége egy kft. ügyvezető igazgatója. Emőke lányuk nulladik évfolyamos egyetemista, Zoltán fiuk hetedikes általános iskolás.

Vezérállásban

— Békéscsaba a tégla- és cserépgyártásban nagy hagyományokkal bír. A Jamina Rt.-hez a megyeszékhelyen a jaminai és a Kétegyházi úti gyár tartozik. Miként tudnak ezek által a hagyományoknak megfelelni?

— A Kétegyházi úti üzemben csak cserepet gyártunk, 32 milliót egy évben.

A jaminai gyárból évente 45 millió kis- méretűtégla-egység és 16,5 millió cserép — kiegészítő elemekkel — jön ki.

Árbevételünk tavaly elérte a 3,5 milliárd forintot. Gondolom, a számok „válaszolnak” a kérdésre.

—Jelenleg ki az rt. többségi tulajdonosa?

— A részvények 99,7 százalékát osztrák szakmai befektető, a Ziegelwerke Gleinstätten birtokolja. Ok azonban ’92 óta nyereséget nem vittek el innen, hanem visszaforgatták a műszaki és technológiai fejlesztésbe.

—Nem beszéltünk még az értékesítésről.

— Magyarországon 430 vevőszolgálattal, kereskedelmi partnerrel állunk kapcsolatban, emellett jelentős a külföldi — főként a szomszédos, közeli országokba irányuló — értékesítés is.

— Vezetőként miként fogja át a céget? Támaszkodik kollégái véleményére, bevonja őket a döntéshozatalba vagy egyedül dönt?

— Megegyezéses vezetőnek tartom magam. Kikérem munkatársaim véleményét, és közösen döntünk. Évente meghatározzuk a főbb vonalakat, stratégiai tervet készítünk, aztán azonban nagy az önállóság, mindenkinek a maga területén. A menedzsmentben egyébként már én vagyok a legidősebb.

—Mi az, amit leginkább elvár kollégáitól?

— A racionális gondolkodást, hogy lássák át a többi terület kapcsolódásait is. Időben hozzanak megfelelő döntéseket, és legyenek következetesek a végrehajtásban.

—Munkarendjét hogyan alakítja?

— Keveset, 3—4 órát alszom naponta, így sok mindenre jut időm. Teljesen különböző időpontokban vagyok megtalálható a cégnél. Nem az órát, hanem az elvégzendő feladatokat nézem. Nem vagyok az íróasztalomnál üldögélő-típus, ott szeretek tartózkodni, ahol értéket teremtenek, ahol problémákat kell megoldani. A napomat sem az irodában, hanem valamelyik gyárban kezdem.

—-Gondolom, akkor mindenkit ismer Személyesen.

—- Ez igaz, és tegeződöm mindenkivel, a portástól a bányászig. A tiszteletet azonban így is megadják és én is megadom. A „téglásoké” olyan zárt közösség, hogy valakit vagy elfogadnak, vagy nem. Ha elfogadják, akkor tisztelik, becsülik és végrehajtják, amit mond. Ezzel viszont nem szabad visszaélni egyszer sem.

— Az öltözéke — farmer, ing, mellény, dzseki — némi lezserséget tükröz.

— Mint mondtam, sok időt töltök a gyárakban tűzközel- ben, és ehhez nem is menne az öltöny. Természetesen, ha a szituáció megkívánja, ruhát váltok.

— Azt hallani, hogy vérbeli társasági ember. Sok barátja van?

— Egy igazi barátom, és nagyon sok jó komám, haverom, ismerősöm.

— Említette a tüzet a szó valódi és átvitt értelmében is, de úgy tudom, a víz is éltető eleme.

— Valóban így van, szabadidőm javát vízparton és vízen töltöm. Horgászom, hajózok vagy éppen vízisízek. A vízhez, a természethez, a gépekhez kötődést, vonzódást édesapámtól örököltem. A horgászatnál van egy „különcségem” is: csak folyóvízben és csak ragadozó halra pecázom.

—A felsoroltak mellett mivel tölti még szívesen szabadidejét?

— Nagyon fontos számomra a család, és ha tehetem,

barkácsolgatok is. Nyemcsok László