Békés Megyei Hírlap, 1997. április (52. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-25 / 96. szám
6 Heti gazdasáG 1997. április 25., péntek Dél-alföldi Regionális Fejlesztési Társaság Kések, kombinék és Algopyrinek között Uj UTAKON A RÉGIÓ FEJLESZTÉSÉÉRT „Szép ember, vigye el!” Csendélet porcelánokkal fotó: kovács Erzsébet A békéscsabai székhelyű Dél-alföl- di Regionális Fejlesztési Részvény- társaság —melynek többségi tulajdonosa a Magyar Fejlesztési Bank Rt. — 1993-ban alakult. Először korlátolt felelősségű társaságként, majd 1994-től részvénytársaságként működik. Jegyzett tőkéje 730 millió forint. Az rt. céljaadél-alföldi régió gazdasági fejlődésének, közvetve polgárosodásának elősegítése. Tevékenységét döntően Békés, Jász-Nagykun-Szolnok megyékben, a Dél-Bihat és Sárrét, valamint Kecskemét, Kalocsa és Hódmezővásáhely térségében folytatja. Fő profilja kockázati tőke befektetés, pénzügyi, mérnöki szaktanácsadás, a régióban a terület- és településfejlesztési elképzelések összehangolása, pályázatok készítése. A társaság fontos tennivalói közé tartozik a Magyar Fejlesztési Bank Rt. tulajdonában álló különböző profilú pénzügyi vállalkozások bevonása a térség gazdasági életébe.» — Az áprilisban megtartott évi rendes közgyűlés mérföldkő a társaság életében, mivel üzletpolitikánkban új elemek jóváhagyására is sor került — válaszolta kérdésünkre Szabó Béla, a társaság vezérigazgatója. A közgyűlés megerősítette a lízing és faktoring tevékenységek végzésének kibővítését. Hangsúlyt kapott a határon túli vállalkozások létrejöttének elősegítése, fejlesztése. Bár az elmúlt évben a kockázati tőkebefektetéseinknél értékvesztést kellett elszámolnunk, a társaság eredményesen zárta az 1996. évet, és jelentősen növekedett az alaptevékenységéből származó bevétel. —Az elmúlt évben jelentős személyi változások is történtek az rt- nél. — Igen. Teljes vezetéscsere mellett kialakult a társaság új szervezeti rendszere, személyi állománya. Jómagam 10 hónapja kerültem az rt. élére, azóta munkatársaimmal a cég üzleti aktivitásának erősítésén fáradozom. Ennek eredményeként a tavalyi év közepe óta másfélszer több pénzt sikerült a térség gazdaságába pumpálni, mint az azt megelőző három évben összesen. — A közgyűlésen elfogadott üzletpolitikai irányok jelentenek-e profilváltást? — Egyfajta váltást igen. A cég figyelme minden olyan általa végezhető pénzügytechnikai megoldás felé fordul, amire a gazdasági élet szereplőinek szüksége van. Eddigi tapasztalataink szerint térségünk jelenlegi vállalkozási kultúrája és szokásai az intézményi befektetőt egy vállalkozásban még nem tudja igazán tőkéstársként kezelni. Ezért — szem előtt tartva, hogy a kockázati tőkebefektetés egy perspektivikus üzletág — az eddigi gyakorlattól eltérően sokkal erősebb jogi garanciákkal kell biztosítanunk a kihelyezett tőke hozammal történő megtérülését. —Az rt. a jövőben nyit Románia felé. Milyen tapasztalataik vannak a külföldi vállalkozásokról? — Egyelőre kevés a tapasztalatunk. Folyik egy romániai székhelyű vegyesvállalat alapítása, melyben váriiatóan társaságunk lesz a meghatározó tulajdonos. A megalapítandó vegyesvállalat révén is szeretnénk biztosítani, hogy Romániából minél több információ jusson el hozzánk, hogy a jövőben mind több vállalkozás létrehozásában és élénkítésében vehessünk részt. K.A. A volt KGST-piacot állítólag — ahogy az egész országban mindenütt — Orosházán is felszámolták. (Hajdanán vállalkozó üzemeltette a Csorvási út mentén kialakított piacot. Yolt kulturált konténer-toilette, büfé, helypénzszedő stb.) Ám az élelmesebbek mostanában sem csalódnak, ha arra járnak, mert ha sikerül kifogniuk, akkor bizony igazi tumultusban válogathatják az olcsó zoknikat, vontatóköteleket, eszcájgokat, edény- készleteket, bizsukat, fehérneműket, masszírozó gépeket, gyümölcscentrifugákat. A minap mi is tétova kísérletet tettünk — nem eredménytelenül. A piac bejáratánál már tört magyarsággal szólított le egy sokszoknyás asszonyság, hogy megvételre felkínálja a hat lapos- és mélytányérját. A színes wc-csészéit is kibiggyesztette a kelendő árucikkek közé — nem eredménytelenül. Kicsit odébb kartondobozokban csipkés, merevítős, fehér (valamikor fehér lehetett), tarka melltartókat árult a másik piacos. Gumicsizmás, pufajkás férfi méregette portékáját. Az asszony segítőkészen kérdezte: — Mekkora kellene? Tudok segíteni? — Nyugodjon meg drágaságom, otthon levettem már a méretet! — kacsintott huncutul az eladóra a vásárló, akinek nem a feje fájt, mert ha ilyen jellegű problémája lett volna, akkor bizonyára a szomszédos úrnál kereste volna a megoldást. Ott ugyanis a slágercikk az Algopyrin volt. De ha torokköszörüléssel lépett oda valaki, azonnal el is hangzott a biztatás: — Szopogatós piruláim vannak 100 forintért! Vegyen már belőle! Nálam olcsóbb úgy sincs a piacon! Kábelek, csavarhúzók, villás kulcsok, fűrészek, alátétek és számtalan férfiszemet gyönyörködtető hókuszpók társaságában állított meg egy gyanútlan bámészkodó hölgyet a gazda: — Mit adhatok? Nézzen szét, biztosan talál kedvére valót!? Nem akar vásárolni? Akkor legalább annyit kérdezzen már meg tőlem, mibe kerül ez vagy az! — és már ment is tovább, hogy újabb „áldozatot”, beszélgetőtársat találjon magának. Mert ha másra nem is, de arra jók ezek a bön- gészős délelőttök, hogy az ismerősök találkozzanak, megváltsák a kínai zoknik és a selyemvirágok között a világot — persze csak akkor, ha hagyják őket beszélgetni... — Szép ember! Nézze, milyen gyönyörű ez a cserge*, de már csak ez a néhány darabom van — erőszakoskodott egy román fiatalasszony azzal a le- rázhatatlan tolakodással, amit a piaci légy szemtelenségéhez szokás hasonlítani. A nézelődő közömbössége láttán már csak azért se tágított: — Vigye már el, olcsón adom! 1500-ért a magáé! Jó, legyen 1200, de egy forinttal se kevesebb! No, ne csinálja már! Nem bánom, mert olyan szimpatikus, elviheti 1000 forintért. All az alku? — kérdezte szinte kiabálva, mert a vásárlónak hitt családfő már a piac túlsó végén járt, hogy a közeli krimóban legurítson egy felest a remek biznisz örömére: ezúttal sikerült megspórolnia a pénzét, nem hagyta magát elcsábítani, mégis volt egy gondűző délelőttje. Csete Ilona Internet-használók HÁTUL KULLOGUNK Bár a grafikon a tavalyi állapotot tükrözi, az irányzat szembetűnő. Az Egyesült Államok és az európai északi országok az Internet legnagyobb használói. A volt szocialista országok közül Szlovénia áll az első helyen, ám ez Európában is csupán a 14. helyhez elegendő. Szlovákiában 1996 márciusában egyetlen Internetre csatlakozó számítógépre 1710 fő jutott, ami komoly lemaradást jelent például Finnországhoz képest, ahol ugyanabban az időszakban e mutató 22 volt. Az' európai oszágok listájának végén Oroszország, Ukrajna és Románia áll. (MfD) Belgium 2,0 I Írország 2,0 Franciaoszág 2,0 I Luxemburg 2,0 Magyarország 1,1-1,7 Az 1000 lakosra jutó Internet-előfizetők száma 18,0 Ezt a vagyont a lakosság teremtette Közérzetjavító városfejlesztés ^EGYSZERRE IZGAT^ ÉS MEGNYUGTAT CSAK MOST! Kamatmentes hitelre, kezelési költség nélkül vagy ajándék légkondicionálóval vagy 954 000 Ft befizetéssel, akár 60 havi futamidővel. Mondeo, a szabad akarat. FORD Békés Mobil, s Békéscsaba, Szabolcs u. 38. Tel.: (66) 322-012, 451-150. ..Egyszerűbben nagyszerűen ” Mint azt Bakos István mezőkovácsházi polgármestertől megtudtuk, az önkormányzat Dégáz-részvényeit a Cashline Broker Értékpapír Rt.- vel kötött adásvétel szerint (több más településsel együtt) 100 %-os értékben adta el, ami 29,9 millió forintot jelent a városnak. Hogyan * hasznosítják a kapott pénzt?—kérdeztük. —Ezt a vagyont a város lakossága hozta létre, hisz az itt élők pénztárcája sínylette meg a gázvezeték építését Egyrészt úgy tisztességes visszajuttatni, hogy a települést érintő közös célokra használjuk fel, másrészt szeretnénk olyan intézkedéseket hozni, amely a város közérzetét javítja. Terveink között szerepel több utcában útalapok, utak építése, a reformátuskovácsházi átkötő út (amit tavaly az illegális szemét felhasználásával alakítottunk ki) befejezése, a piactér rendbehozatala, a kerékpárút és a posta előtti parkoló pályázatának önerős biztosítása, valamint a 2. számú általános iskola és óvoda körüli tér, a ,jef’-i centrum szépítése. Emellett általános tartalékra különítünk el pénzt, amit az intézményeinknél kívánunk felhasználni. A patikaprivatizációból is maradt 9,7 millió forint céltartalékunk, amit a millecentenáriumi óvodafelújítási pályázat önrészére, létszámcsökkentés miatt benyújtott pályázathoz saját erő biztosítására, művelődési ház tetőfelújítására, átalakítására, oktatási eszközök pályázatára, a strand üzemeltetésének támogatására, valamint az út- pályázati tervek elkészítésére szeretnénk hasznosítani. A tervezett beruházásokkal reméljük megoldhatunk néhány, a pénzhiány miatt eddig elmaradt, de a lakosság számára fontos településfejlesztési feladatot. - H. M. Aktuális A KÖRNYEZETVÉDELMI TERMÉKDÍJ-FIZETÉSI ÉS -BEVALLÁSI KÖTELEZETTSÉGRŐL A környezetvédelmi termékdíjról szóló 1995. évi LVI. tv., valamint az ezt módosító fogyasztási adóról szóló 1996. évi LXXXII. tv. és a végrehajA havi és az évközi bevallás benyújtására kötelezett adózóknak — a havi, évközi és éves bevalláson túlmenően — tást szabályozó 113/1995. (IX. 27.) kormányrendelet alapján a környezetvédelmi termékdíjat 1997. január 1-jétől az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési a környezetvédelmi termékdíj-fizetési kötelezettség bevallását az I—III. negyedév vonatkozásában negyedHivatalnál (Apeh) kell bevallani és befizetni. A befizetéseket az alábbi számlaszámokra kell mindig a tárgyhót követő 15-éig teljesíteni: évente, az azt követő hó 20-áig a 9723-as (Apeh/250. r. sz.) nyomtatvány illetékes elsőfokú állami adóhatósághoz történő benyújtásával kell teljesíteni. Az éves összesítő bevallás benyújtási határideje a havi, az évközi, valamint az évente egyszeri bevallás benyújtására kötelezett adózók esetén egyaránt az adóévet követő év február 15. 1997. április 1-jével az egyéb termékdíj-köteles terméket terhelő környezetvédelmi termékdíj 10032000- 06056092-es számú számla megszűnik, és helyette kerül megnyitásra a gumiabroncsot, hűtőberendezést, hűtőközeget, a csomagolóeszközt, illetve az akkumulátort terhelő környezetvédelmi termékdíj önálló számlaszáma. A motorbenzint, illetve a gázolajat terhelő környezetvédelmi termékdíj 1997. január 1-jével megnyitott számlái továbbra is élnek. Az 1997. április 15-én esedékes március havi (gumiabroncsot, hűtőberendezést, hűtőközeget, csomagolóeszközt, akkumulátort terhelő) környezetvédelmi termékdíjfizetési kötelezettséget már az újonnan megnyitott számlaszámokra kell megfizetni. Az újonnan megnyitott számlaszámokra teljesített befizetéseket összevontan a 9701-es havi, illetve a 9702-es évközi bevallások 26. sorában, valamint a 9703-as és 9707-es éves bevallások „egyéb környezet- védelmi termékdíjköteles termék” során kell szerepeltetni. A bevallott adatok adókönyvelése is ennek megfelelően történik. Az 1995. évi LVI. tv. 2. § a) pontja szerint környezet- védelmi termékdíj fizetésére kötelezettek a belföldi előállítású, a tv. 2. § (3) bekezdésében felsorolt üzemanyag, gumiabroncs, hűtő- berendezés, hűtőközeg, csomagolóeszköz, akkumulátor termékek első belföldi forgalomba hozói vagy saját célú felhasználói, valamint ezen termékek importálói — 2. § b) pont. 10032000-06056078 Motorbenzint terhelő környezetvédelmi termékdíj 10032000-06056085 Gázolajat terhelő környezetvédelmi termékdíj 10032000-06056133 Gumiabroncsok környezetvédelmi termékdíja 10032000-06056157 Hűtőberendezések és hűtőközeg környezetvédelmi termékdíja 10032000-06056140 Csomagolóeszközök környezetvédelmi termékdíja 10032000-06056164 Akkumulátorok környezetvédelmi termékdíja
